Orbán Viktor: Orbán Balázs félreérthetően fogalmazott, ami egy hiba

Észak-Macedóniában van Orbán Viktor, de onnan is bejelentkezett pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország c. műsorába egy kihelyezett stúdióban. Témája akadhat bőven: habár az árvízveszély már elmúlt, politikai igazgatója, Orbán Balázs nagy vihart vert kijelentése kíván némi kommentárt, különösen hogy nemzetközi visszhangot is kapott. A miniszterelnök politikai igazgatója a Mandiner szerdai videós műsorában azt mondta, hogy „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe”.

Orbán Balázs kijelentésének súlyosságát jól mutatja, hogy Orbán beszélt róla a Kossuth rádióban. Az amerikai elnökválasztással vezették fel a témát, azzal, hogy az amerikai elnökválasztás november elején eldöntheti, hogy a világ a háborúk felé halad-e tovább, vagy visszafordul, és „békét hirdet”. „Trump elnök úr, amikor hivatalban volt, akkor ő a béke elnöke volt, nem indított háborút (…) nem véletlen, hogy a világ békeszerető része azért szurkol, hogy a béke embere legyen újra Amerika elnöke” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint amíg ez a választás meg nem történik, addig ez a vita – háború vagy béke – élesedni fog. Magyarországon vannak háborúpártiak, ők tipikusan baloldalon található politikusok, és vannak jobboldaliak, akik békepártiak, és ez a vita Magyarországon is éles – mondta Orbán, aki itt váratlanul áttért Orbán Balázs csütörtöki megszólalására.

„Az 1956-os forradalom ügyét is sikerült belekeverni a háború-béke vitába. Nekünk is észnél kell lenni, ha az ember ilyen kényes ügyekről beszél, nagyon pontosan kell fogalmazni” – kezdte.

„A politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki, nem lett volna a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az '56-os hősök” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint nem beemelni kell ebbe a vitába a magyar történelem „számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, 1956 és az 1956-os hősök”, hanem távol kell őket tartani tőle.

„Nem szeretném, ha az ukrán–orosz háború rávetődne az 1956-os szabadságharcosok emlékére, akiknek hálával tartozunk” – mondta még a miniszterelnök, aki hozzátette még azt is, hogy nincs kétsége egyetlen fideszes vezető politikai nézeteivel kapcsolatban sem, de fontos, hogy az ilyen félreértések ne siklassák ki az értelmes vitákat.

A műsor elején beszélt Észak-Macedóniáról, amiről „keveset tudunk (…), de egy fantasztikus ország, akkora, mint a Dunántúl”, de vannak hegyei is, aki elmegy oda, biztosan kedvet kap, hogy körülnézzen – így kezdte a beszélgetést Orbán Viktor, majd azzal folytatta, hogy részben az európai uniós elnökség miatt kellett menniük Észak-Macedóniába, részben a migráció miatt; az illegális migráció legforgalmasabb útvonalán rajta fekszik ez az ország, és korábbi migrációs események miatt kialakult jó viszony közöttük.

A harmadik oka pedig annak, hogy ott vannak, hogy Észak-Macedónián keresztül fontos gazdasági útvonalak futnak át a görög kikötőkhöz, így fontos a jó együttműködés.

A gazdasági semlegességre tértek át egy rövid kérdéssel, ami után Orbán percekig beszélt arról, hogy mit is nevez ő gazdasági semlegességnek, és szerinte éppen hogyan történik a blokkosodás (nyugati, keleti gazdaság), és hogy Magyarországnak nem szabad csatlakoznia egyik blokkhoz sem, hanem mindkét blokkal mély gazdasági kapcsolatot kell tartania. Ennek a gyakorlati megvalósítása a gazdasági semlegesség – mondta.

„A szankciós politika maga, amitől számos, sok ezer európai cég szenved, az például része ennek a blokkosodó jelenségnek. De a legfontosabb, hogy először magunkkal legyük tisztában” – mondta Orbán. Szerinte először ki kell jelölni az irányvonalat, és utána nehéz konfliktusokban tudnak olyan álláspontot kialakítani, ami megfelel a magyar érdekeknek. Csak azt kell átvenni a Nyugattól vagy a Kelettől, ami kell és jó Magyarországnak, ami meg nem jó azt, azt el kell utasítani – foglalta össze a lényeget röviden.

„A blokkosodás összességében mindig lassítja a világgazdaság növekedését” – folytatta Orbán, aki szerint „Európa egy öngyilkos úton jár, amikor blokkosodással válaszol Ázsia felemelkedésére”. Hozzátette: közgazdászok szerint a blokkosodással tévútra viszik az európai gazdaságot. Magyarországnak a technológiai fejlődés élvonalában kell járnia, fontos, hogy itt készítsenek autókat, fontos, hogy az ország ne maradjon ki a digitalizációból, és a legtöbb digitális okmány ott legyen.

Amikor az új gazdaságpolitika kerül szóba, olyasmire kell gondolni, amiket még nem próbáltunk ki, mondta Orbán. „Mindig hangsúlyt és sok pénzt költöttünk arra, hogy a tanulni akaró diákjait Magyarország támogassa. Nagyon széles diákhitelprogramunk van.” De arra is kellene figyelni, hogy akik nem mentek egyetemre, azok segítséget kapjanak, mondta Orbán, ezért szerintük őket is támogatni kellene, „a fiatalok számára egy munkáshitelprogram is szükségessé válik”. Orbán szerint 2025-ben meg kell duplázni a gyerekek után járó adókedvezményt; ez akkor sikerülhet, ha jól csinálják a gazdaságpolitikát.

A gazdasági együttműködésről azt mondta, hogy „nagy viták vannak az európai államok vezetői között, Magyarország részt vesz ezekben a vitákban”. A miniszterelnök szerint novemberben tető alá tudnak hozni egy megállapodást az európai államok között, ami javíthatja az európai gazdaság versenyképességét, ezt a versenyképességi paktumot legkésőbb az európai elnökség végére szeretnék nyélbe ütni.

Szóba került Matteo Salvini olasz közlekedési és infrastrukturális miniszter, aki nemrég Magyarországon járt, és aki ellen bírósági eljárás van folyamatban, mert belügyminiszterként hosszú ideig nem engedett kikötni egy migránsokat szállító hajót. Salvinire letöltendő börtönbüntetést kértek. „Ő a mi hősünk” – mondta Orbán Salviniről, amit azzal indokolt, hogy mindent feláldozva állt ellen a migrációnak.

Beszélt az árvízről is, azt mondta, az első szó a köszöneté, mindenkinek, aki dolgozott a védekezésben. Ez a legnagyobb dunai árvizek egyike volt, és összehasonlítva a 2014-es árvízzel, Magyarország jobban működött az árvízvédekezésben.