Orbán Viktor alkotmánymódosítása: populista, felesleges, az elnöki kegyelem kiherélése

Ha egy 13 éves kislánytól a tolvaj ellop egy mobiltelefont, soha nem kaphat elnöki kegyelmet, mivel kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt, viszont romagyilkosok vagy terroristák akár ugyanúgy kaphatnának.

Ezzel a példával szemléltette korábban a bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatokat képviselő Gál András ügyvéd, milyen gyakorlati problémákat vet fel Orbán Viktor alkotmánymódosítása. Ennek értelmében a jövőben nem kaphat elnöki kegyelmet, aki a kiskorú személy sérelmére követ el szándékos bűncselekményt, tehát nem csak a pedofil bűncselekmények elkövetőire vonatkozik. A szöveg így szól: „(8) A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.”

Az elnöki kegyelem egyik funkciója, hogy korrigálja az igazságszolgáltatást, és közelítse az ítéletet a társadalom igazságérzetéhez azokban az esetekben, amikor a jog nem tud kezelni vagy nem vehet figyelembe bizonyos körülményeket. Jó példa erre Simek Kitty ügye: a 14 éves lány 2002-ben agyonlőtte az alvó mostohaapját, amiért letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök mégis kegyelmet adott neki, amiben közrejátszott, hogy a mostohaapa évekig bántalmazta a lányt és súlyos beteg anyját.

Orbán Viktor múlt csütörtökön jelentette be, hogy Novák Katalin közfelháborodást okozó döntése nyomán alkotmánymódosítást kezdeményez. A miniszterelnök akkor szólalt meg először és a mai napig utoljára a kegyelmi ügyként elhíresült politikai botrányban, pedig időközben hatalmi rendszerének két fontos szereplője, Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz tervezett EP-listavezetője is lemondott.

Helyes korlátozni az elnöki kegyelmet, csak nem így

„A populista jogalkotás újabb példájával állunk szemben, amikor a politika a pillanatnyi közhangulatra reagálva írja át a jogszabályokat” – mondta Orbán Viktor alkotmánymódosítójáról Vaskuti András egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének oktatója. Legitim célnak tartja a köztársasági elnök kegyelmi jogkörének szűkítését, de pont a kegyelmi jog visszaélésszerű használata miatt, amire a bicskei igazgató pedofilügyét eltussoló K. Endrének és a terrorizmusért jogerősen fegyházbüntetésre ítélt Budaházy Györgynek adott kegyelem is példa.

Azt mi tesszük hozzá, hogy nem csak ez a probléma Novák korábbi kegyelmi döntéseivel: nyilvános indoklás hiányában azt üzeni a társadalomnak, hogy ha jól fekszel a hatalomnál, a súlyos büntetést is megúszhatod. Orbán Viktor módosítója azonban nem reflektál ezekre a problémákra, amit az is jelez, hogy bármiféle szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül született meg. Ezért sem állja meg a helyét, amit a benyújtott alkotmánymódosítás indoklásában ír Orbán, miszerint a Novák döntése körül kialakult „vitát” ezzel megnyugtatóan lezárják.

Egy sor fontos kérdést tehát nem rendez a miniszterelnök lépése. Cserébe a jövőben az sem kaphat elnöki kegyelmet, akit ugyan kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt ítélnek el, de közben megváltozik a jogszabályi környezet, vagy olyan változás áll be a családi és egészségi állapotában, ami egyébként méltányolható körülmény lehet ilyen esetben. Az is izgalmas kérdés, hogy miért csak a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozik a módosítás, hiszen az élet elleni és a korrupciós bűncselekmények esetében is indokolt lehet a korlátozás, tette hozzá Vaskuti.

A büntetőjogász szerint akár a tartásdíj fizetésének elmulasztása is lehet kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény, ami jól szemlélteti, mennyire tág ez a kategória, és mennyire nem gondolhatták végig az alkotmánymódosítás gyakorlati következményeit. A kiskorú ellen elkövetett bűncselekmények miatt kiszabott büntetések nagy része egyébként sem annyira súlyos, hogy szükség legyen elnöki kegyelemre. Az egyetemi tanár szerint a módosítás pongyola megfogalmazása miatt az sem egyértelmű, hogy az eljárási kegyelemre is vonatkozik-e. Az eljárási kegyelem révén a köztársasági elnök megakaszthat olyan ügyeket, amelyekben még nem született bírósági ítélet.

A halálos beteg gyerekét halálba segítő anya sem kaphatna kegyelmet

Hasonló aggályokat fogalmazott meg Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Szerinte már önmagában az is sok kérdést vet fel, miért kellett ilyen hirtelen benyújtani az alkotmánymódosítást. Az elnöki kegyelem intézményére azért van szükség, mert a jog nem tévedhetetlen, előállhatnak olyan előre nem látható helyzetek, amelyekre a jog nem tud felkészülni, magyarázta.

Ilyen volt Binder Györgyi esete: a nő 1993-ban megölte a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 11 éves lányát, aki kifejezetten kérte az anyját, hogy ezt tegye. Bindert jogerősen két év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, azonban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kegyelmet adott neki.

Orbán Viktor alkotmánymódosításának értelmében Binder Györgyi ma már nem kaphatna kegyelmet, hiszen kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt.

Ezzel gyakorlatilag csorbulna az elnöki kegyelem korrekciós funkciója. Ez nem is annyira elvont kérdés, hiszen a gyógyíthatatlan ASL betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász ügye miatt az eutanázia kérdése megint aktuálissá vált.

A Magyarországon fogva tartott I. S. nevű olasz antifát is képviselő Magyar György szakmai blöffnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett alkotmánymódosítást, szerinte nem szabadna így hozzányúlni a kegyelmi jogkörhöz. „Egyértelműen nem gondolták át alkotmányjogi és közjogi szempontból. Kiheréli a kegyelmi jogkört és ellehetetleníti a jogalkotást.” Az ügyvéd arról is beszélt, hogy a kegyelmi jog gyakorlásának nincs köze a büntető tényálláshoz. Álláspontja szerint nem azt kell nézni, hogy az adott ember ki ellen milyen bűncselekményt követett el, hanem azt, hogy méltó-e a kegyelemre.

Hasonló véleményen volt a cikk elején idézett Gál András, aki emiatt feleslegesnek is tartja az alkotmánymódosítást. „A kegyelem egy meglévő helyes jogi intézmény. Ami itt történt, az a kegyelem téves gyakorlása volt. Ennyi erővel azt is beleírhatnák az Alaptörvénybe, hogy a kormány tagjai a rakpartról nem pisilhetnek bele a Dunába. Szükségtelen ezt beleírni, mert egyiküknek sem jut ilyen az eszébe” – nyilatkozta korábban. Magyar György szerint elképzelhető, hogy bizonyos tényállásoknál az elkövető súlyosabb büntetést kap, amiért kiskorú ellen követte el a bűncselekményt, de ezt nem szabadna összemosni a kegyelmi jogkörrel.