Olasz antifa-ügy: „Nem csodálkozom, ha európai szemmel ez balkáninak és sokkolónak tűnik”

Több tucat magyar és külföldi újságíró zsúfolódott össze a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet zárkájában szerdán, ahol egy I. S. nevű olasz nőt tartanak fogva. A 39 éves antifa aktivistát azzal vádolják, hogy az egyik fő szervezője volt a tavaly februári, kitörésnapi utcai támadásoknak, és akár 11 évet is kaphat, ha bűnösnek találják. A nagyjából húsz-huszonöt négyzetméteres, hideg neonfénnyel bevilágított helyiséget láthatóan nem mostanában festették ki, a műkő padló viszont ragyogott a tisztaságtól. Patkányoknak vagy poloskáknak nyoma sem volt, a pokrócok és ágyneműk is tisztának tűntek az egyszerű vaságyakon, igaz, a vécét és a közös fürdőhelyiséget nem mutatták meg a sajtónak.

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet azután hívta össze a rendhagyó zárkabejárással egybekötött sajtótájékoztatót, hogy az elmúlt napokban hatalmas diplomáciai botrány kerekedett az olasz nő ügyéből, akit szerinte méltatlan körülmények között tartanak fogva Magyarországon. Az olasz közvélemény felháborodását az váltotta ki, hogy egy januári interjúban I. S. korábbi cellatársa arról beszélt, hogy patkányok és poloskák voltak a zárkájukban. Azt is állította, hogy a börtönben kevés és ehetetlen volt az étel, az őrök folyamatosan kiabáltak velük és mindenhová bilincsben vitték őket.

Erre erősített rá I. S. apja, aki úgy nyilatkozott, hogy lányával „úgy bánnak, mint egy állattal”. Sérelmezte, hogy az újságok csak azzal foglalkoznak, bűnös-e a gyereke, miközben „az emberi jogokat lábbal tiporják”. Tovább fokozta az olaszok felháborodását, hogy a hétfői előkészítő tárgyaláson bilincsben és vezetőszárban vitték be a tárgyalóterembe az olasz nőt.

Az olasz kormány is tiltakozni kezdett I. S. fogva tartása miatt, olasz EP-képviselők pedig az Európai Bizottsághoz fordultak. Az olasz külügyminiszter Szijjártó Péter külügyminiszterrel is egyeztetett, és a budapesti olasz nagykövetet is felkérte, hogy járjon közbe a magyar kormánynál az nő érdekében. A külügyminisztérium elismerte, hogy egyeztetett a két külügyminiszter, de válaszukban azt írták, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége miatt ezekben a kérdésekben a kormánynak nincs beleszólása.

A diplomáciai botrány azonban nem állt meg ezen a szinten. Kedden a fideszes propaganda számára azóta árulóvá vált Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is felhívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt I. S. ügye miatt. Erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt írta a Telexnek, hogy a keddi telefonbeszélgetésükben a téma „szóba került”. Valószínűleg a csütörtöki EU-csúcs előtt is így történt, amikor Meloni és Orbán személyesen is találkozott.

Gulyás szerint rendben van a bilincselés, az európai gyakorlat nem ezt mutatja

Az olasz kormány és a közvélemény tehát alapvetően a szerintük embertelen fogvatartási körülményeket és a bánásmódot, például a bilincselést kifogásolja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a magyar igazságszolgáltatás tiszteletben tartja az emberi méltósághoz való jogot, de az olasz nő esetében szerinte maximálisan indokolt a kéz- és lábbilincs és a vezetőszár.

Nem ért egyet Gulyás Gergellyel az I. S.-t képviselő Magyar György. Az ügyvéd aránytalannak és feleslegesnek nevezte, hogy az olasz nőt vezetőszáron vitték be a tárgyalóterembe, és tárgyalás alatt végig megbilincselve tartották, mivel nem állt fenn annak a veszélye, hogy megszökik. Az ügyvéd szerint rossz gyakorlatról van szó, ami mögött az áll, hogy a büntetés-végrehajtás túlbiztosítja magát. Ez egy régi probléma, ami ellen ő és más ügyvédek is már többször felszólaltak, szerintük például a vesztegetéssel vádolt Schadl Györgynek sem kellett volna bilincsben ülnie a tárgyaláson. Magyar György megérti az olasz közvélemény felháborodását, mivel ez a bánásmód szembe megy az európai normákkal.

„Mi hozzá vagyunk szokva ezekhez a körülményekhez, de nem csodálkozom, ha európai szemmel ez balkáninak és sokkolónak tűnik.”

Magyar György azt is problémának tartja, hogy az olasz nő a mai napig nem ismerhette meg anyanyelvén az ellene felhozott bizonyítékokat. Erre leghamarabb a soron következő május 21-i tárgyaláson lesz lehetősége, mert ott biztosítanak majd tolmácsot. Az ügyvéd szerint ez a védelemhez való jog korlátozása, ami miatt panaszt tesznek majd az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. I. S. egy éve van letartóztatásban, amit Magyar György szintén indokolatlannak tart. „Nem bűnszervezetet akart létrehozni, mégis úgy bánnak vele, mint egy nemzetközi terroristával.”

Kovács Petra kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az olasz nő ügyével kapcsolatban felidézte, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának már egy 2016-os irányelvében az szerepel, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a gyanúsítottak és vádlottakat ne állítsák be bűnösként a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt a fizikai kényszerítő intézkedések – mint amilyen a bilincs és a vezetőszár – használatával.

Ehhez képest Magyarországon a mai napig ez az általános gyakorlat, ami nemcsak egy olasz, hanem egy magyar ember számára is felháborító lehet, mondta a jogvédő szervezet szakértője.

„Egyértelműen szembemegy a nemzetközi joggal, hogy az egyéni biztonsági kockázatok mérlegelése nélkül bilincsben visznek valakit a bíróságra. Megalázó és sérti az ártatlanság vélelmét.”

A jogszabályok szerint a bilincs alkalmazása önmagában még nem jogszerűtlen, de nem is kötelező. Minden esetben mérlegelni kellene használatukat, amiről a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági osztályvezetője dönt a kockázatok elemzése után. Az is közrejátszhat abban, hogy a gyakorlat szerint végül mindenkit megbilincselnek, hogy egy minisztériumi rendelet azokban az esetekben is lehetővé teszi a bilincselést, amikor egyébként nem valósulnak meg ennek törvényi feltételei, magyarázta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Kovács Petra említett egy közel másfél évtizede történt magyarországi esetet is, ahol utólag kimondták, hogy szükségtelen volt a bilincselés. A korábban két év fogházbüntetésre ítélt és foglalkozásától tíz évre eltiltott Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászt 2010-ben kéz-, derék- és lábbilincsben vitték a bíróságra. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala később megállapította, hogy aránytalan volt a bilincsek alkalmazása az akkor 53 éves, gyenge fizikumú nővel szemben, ami egyúttal a tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való jogot is sértette.

Az ombudsmani jelentésben az is szerepel, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek mérlegelhetik a bilincsek használatát, ha például szökéstől tartanak, vagy attól, hogy a fogvatartott kárt tesz magában. Azonban ettől még körültekintően kell dönteniük a bilincs alkalmazásáról, annak célszerűnek és arányosnak kell lennie. Ugyanakkor I. S. esetében nincs információnk arról, felmerült-e olyan ok, amely miatt indokolt lehetett a bilincs és a vezetőszár alkalmazása, jegyezte meg a kriminológus.

Már Schadl György is poloskákra panaszkodott

Nehéz lenne teljesen légből kapottnak nevezni az olasz antifa állításait, mivel nem először teszi szóvá egy fogvatartott a magyar börtönökben uralkodó állapotokat egy nagy nyilvánosságot kapó ügyben. Az olasz aktivistához nagyon hasonló tapasztalatokról számolt be a vesztegetéssel vádolt Schadl György is, aki panaszt is tett a szarral bekent falak és a poloskák miatt. A hazai börtönviszonyokat évekig monitorozó Magyar Helsinki Bizottság szerint egyáltalán nem kirívóak ezek az esetek. A fogvatartottak és hozzátartozóik beszámolói alapján több olyan büntetés-végrehajtási intézet lehet az országban, ahol gyakorlatilag kiirthatatlanok a poloskák.

Nem véletlenül marasztalta el a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a börtönök tömeges, rendszerszintű túlzsúfoltsága és az embertelen körülmények miatt 2015-ben. Azonban a kormány ahelyett, hogy felszámolta volna ezeket a problémákat, az úgynevezett „börtönbiznisz” felszámolásával kezdett el kampányolni. Először felfüggesztették a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártalanítások kifizetését, majd egy jogszabály-módosítással megnehezítették, hogy a rabok hozzájussanak a számukra megítélt pénzhez.

A Magyar Helsinki Bizottsághoz beérkező panaszok és a börtönadatok alapján nem valószínű, hogy a 2015 óta gyökeresen javultak volna a körülmények a hazai börtönökben. A jogvédő szervezet rendszeresen kap olyan panaszokat, amelyek konkrétan arról a Gyorskocsi utca büntetés-végrehajtási intézetről szólnak, ahol az olasz nőt is fogva tartják. Ezek többsége poloskákról, a szellőzés és a természetes napfény hiányáról, az egészségügyi ellátás hiányáról és a túlzsúfoltságról szólnak, ami egybevág az olasz nő által elmondottakkal.

A rossz körülményekhez nagyban hozzájárul, hogy a túlzsúfoltság mellett súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a hazai börtönök. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai épületében 2023. október 31-én 107 százalékos volt a telítettség, ami azt jelenti, hogy 1293 férőhelyre 1387 fogvatartott jutott, akik között sok volt a nő. Vannak adatok a súlyos munkaerőhiányra is: ugyanitt az álláshelyek 20 százaléka volt betöltetlen tavaly november elején, azaz közel 150 dolgozó hiányzott.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) mindenesetre tagadja, hogy patkányok és poloskák lettek volna az olasz nő zárkájában, hazugságnak nevezték a rossz börtönkörülményekről szóló állításokat. „A börtön attól börtön, hogy nem egy többcsillagos szálloda szolgáltatásait nyújtja. A fogvatartottak napi háromszori étkezést kapnak, ami ugyan nem közelíti meg egy Michelin-csillagos étterem színvonalát, de megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek” – írták közleményükben. A szerdai sajtótájékoztatón is igyekeztek megcáfolni az olasz sajtóban megjelent vádakat, a zárkabejárásnak is ez volt a célja. Kovács Mihály ezredes, a BVOP szolgálatvezetője azt mondta, nem igaz, hogy az olasz nő fél évig nem kommunikálhatott a családjával, és az sem, hogy a nyolcfős zárkában többen élnének, mint ahány ágy van.

Az egyik antifa már mindent bevallott

Az antifák tavaly óta letartóztatásban vannak Budapesten. Ügyükben hétfőn tartottak előkészítő ülést a bíróságon. A HVG szerint az elsőrendű vádlott, az olasz I. S. ártatlannak vallotta magát, állítása szerint ő nem követett el bűncselekményt. Az ügyészség rá 11 évnyi börtönt kért, a másik két vádlottra pedig 3,5 évet. A harmadrendű vádlott, aki egy német nő, szintén ártatlannak vallotta magát. A másodrendű vádlott viszont, egy német férfi, bűnösnek vallotta magát, ezzel beismerte, hogy igaz, ami a vádiratban áll. Így őt rögtön el is ítélték: három év fegyházat kapott, és öt évre kiutasították őt Magyarország területéről. Az ítéletet a vádlott túl súlyosnak találta, ezért fellebbezett ellene, így az még nem jogerős.

A vád szerint a vádlottak egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak. Itt képezték ki őket gyors támadások végrehajtására. 2018 és 2020 között a csoport többször meg is támadt szélsőjobboldali vagy annak vélt embereket Németországban. Aztán 2022-ben elhatározták, hogy a magyar szélsőjobboldal legnagyobb rendezvénye, a magyar és német csapatok budai kitörésére emlékező Becsület Napja nevű esemény előtt Budapesten is támadásba lendülnek. Ezeket a támadásokat, az eszközök beszerzését, a támadások helyszíneit és az esetleges menekülési útvonalat a darkweben szervezték meg.

A kitörés napja előtt többen Budapestre érkeztek, a támadásokat pedig alaposan megtervezték, a feladatokat leosztották. A támadásokat 30 másodperces időkeretben határozták meg, az áldozatokat a ruházatuk alapján választották ki, azokra esett a választásuk, akiket szélsőjobbosnak gondoltak. Míg a kiszemelteket súlyosan bántalmazták, egy ember a környezetet figyelte. Miután letelt a fél perc, az irányító jelt adott, és mindenki menekülni kezdett. Rétegesen öltözködtek, hogy menekülés közben át tudjanak öltözni. 2023. február 9–11. között Budapesten öt utcai támadást hajtottak így végre, összesen 9 emberen.

Az első támadás a vádirat szerint a Nyugati pályaudvaron történt, egy vonat utasterében előbb paprikaspray-vel fújták le a sértettet, majd összeverték. Még aznap teleszkópos bottal verték össze a második áldozatukat, akinek darabokra tört a sípcsontja. Ennél a sértettnél viszont volt paprikaspray, amivel el tudta riasztani a támadóit. A harmadik támadást szintén a teleszkópos bottal követték el, a Gazdagréti téren vertek össze egy férfit, akit tollal is többször megszúrtak. A negyedik támadásban egy párt követtek az I. kerületi Mikó utcában, őket, és az ötödik támadás két áldozatát is szintén teleszkópos bottal támadtak meg.

Már a hatodik támadásukra készültek a Batthyány téren, de a hatóságok ekkor már követték őket. Először elmetróztak a Deák térig, ahol taxival akartak tovább menekülni. A rendőrök azonban megállították az autót, és elfogták őket. A fegyvereket még elfogásuk előtt megpróbálták elrejteni a taxiban, de a rendőrök megtalálták azokat.