Börtönkártalanítások: csak a fogvatartott szabadulása után fizeti ki az állam a megítélt összeget

2020. december 16. – 11:18

frissítve

Börtönkártalanítások: csak a fogvatartott szabadulása után fizeti ki az állam a megítélt összeget
Fotó: Komka Péter / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A parlament szerdai ülésén 153 igennel, 13 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazták a börtönkártalanítási eljárások módosításáról szóló törvényjavaslatot, amit Semjén Zsolt nyújtott be november végén.

A kormánykommunikáció egyik legfontosabb témája volt az év elején „a börtönbiznisz” felszámolása, tavasszal már felfüggesztették a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését, de csak most írták át alaposabban az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Eredetileg úgy volt, hogy a nyári nemzeti konzultációban is lesz kérdés a „börtönbizniszről”, ám a koronavírus-járvány miatt elmaradt a konzultáció. Mint a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott blogposztjában, a törvényjavaslat szövegében így is a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak.

Csak a szabadulás után fizetik ki a kártalanítást

Több jelentős változást is hoz az elfogadott törvénycsomag a Magyar Helsinki Bizottság szerint.

A javaslat egyik legfontosabb pontja, hogy a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás összegét csak a szabadulása után kaphatja meg az elítélt.

Került egy kivétel a jogszabály szövegébe: a börtön parancsnoka „különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti”, hogy a fogvatartott hozzátartozója vagy kapcsolattartója megkapja a kártalanítás összegének egy részét, még az elítélt szabadulása előtt.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. novemberében – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

„Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan milyen esetekben lehetséges ez” – mondta Tarnai Dóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Telexnek. Azt ugyanakkor hozzátette, hasonló esetekben, amikor a parancsnok belátására van bízva a döntés (pl. az elítélt elmehet-e a hozzátartozója temetésére), nem ritka, hogy elutasítják a fogvatartottak kérelmét. A mostani változás után akkor lesz különösen fontos szerepe a parancsnok méltányosságának, ha az elítélt családja nehéz anyagi körülmények között él, és az egyetlen pénzkereső kerül börtönbe.

Az eddigiektől eltérően a fogvatartott nem fizethet ügyvédi munkadíjat a megítélt kártalanításból. Ez azt jelenti a Helsinki szerint, hogy a kártalanítási eljárásban segítő ügyvédnek ki kell várnia az ügyfele szabadulását, és csak utána kaphatja meg a munkadíját. Ez azért elképesztő a jogvédők szerint, mert

bármilyen más pénzösszeg vagy követelés teljesíthető ügyvédi letéti számlára, ez az egyetlen kivétel az egész magyar jogrendszerben.

Szerintük azért hozták ezt a rendelkezést, mert így az ügyvéd nehezebben kapja meg a munkadíját, és ez oda vezethet, hogy kevesebb ügyvéd vállal ilyen ügyeket.

Ez egyébként pontosan összecseng Völner Pál fideszes államtitkár szavaival, aki azt mondta a javaslat benyújtásakor, hogy kormány célja, hogy megállítsa „a többmilliárdos iparággá változott börtönbizniszt”. A kormány álláspontja szerint ugyanis

„nyilvánvalóvá vált, hogy egy visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott börtönbiznisz alakult ki, az elítéltek és ügyvédjeik üzletet csinálnak a kártérítésekből az elmúlt három évben több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva”.

Egyszerűsítik a kártalanítás folyamatát

A másik jelentős változás, hogy a jövőben nem kell panaszt tenniük a fogvatartottaknak a kártalanítási eljárás megindítása előtt. Az eddigi gyakorlat úgy nézett ki, hogy először panasszal kellett élniük a börtön parancsnokának, ha nem voltak megfelelőek az elhelyezési körülmények. Ez a Helsinki szerint csak „egy kötelező, de érdemi javulást nem ígérő kört” jelentett a kártérítési eljárás megindítása előtt. A börtönök zsúfoltsága miatt ugyanis nem volt érdemben lehetőség ezen változtatni (nem tudták máshova átszállítani, hiszen máshol is telt ház volt), közben pedig komoly adminisztrációs terhet rótt a büntetés-végrehajtási intézetekre.

A törvény elfogadása után maga a büntetés-végrehajtási (bv.) intézet bírálja el a kártalanítási kérelmet.

Bekerült egy olyan javaslat is a törvénycsomagba, amely alapján

könnyebben szabadulhatnak feltételesen az adócsalásért (vagy más közvetlen sértett nélküli bűncselekmény) miatt elítélt fogvatartottak, ha befizetnek az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítési alapjába.

Ezt a jövőben figyelembe vehetik a feltételes szabadlábra bocsátásról szóló döntésnél a bírók.

A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos törvényjavaslat szavazásának eredménye az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 25-én. A parlament 139 igen, két nem szavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést, 53 képviselő nem szavazott, aminek értelmében június 15-ig nem tették lehetővé megítélt kártalanítás kifizetését – Fotó: Soós Lajos / MTI

A megalázó bánásmód miatt továbbra se jár kártalanítás

Továbbra is fennmaradt a Magyar Helsinki Bizottság blogposztja alapján az a probléma, hogy ha a jogszabály által előírt életteret betartják egy börtönben, akkor nincs helye kártalanításnak, még akkor sem, ha

„az egyéb fizikai körülmények annyira rosszak (pl. az elkülönített vécé hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás miatt), hogy azokra tekintettel alappal merül fel a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmának sérelme”.

Szintén nem változtattak azon a jogszabályon, hogy a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézményeiben túlzsúfolt körülmények között eltöltött időért nem adnak kártalanítást.

Orbán: A magyarok igazságérzetét sértik a kártérítések

„A börtön nem egy romantikus hely, ott előfordulhat, hogy időnként egy-egy elítélt sérelmére történik valami”

– fogalmazott Orbán Viktor még január közepén a közrádióban. Arról beszélt, hogyjól ismert ügyvédcsoportok jó üzletet csinálnak a kártérítésekből. Szerinte „10 millió magyar igazságérzetét sérti”, hogy „nem létező okokból jutalmat fizessenek, mert néhány ügyvéd ügyesen kijátssza a jogszabályokat”.

Ez szerinte a joggal való visszaélés, ezért már ekkor kijelentette, hogy a kifizetéseket fel kell függeszteni, amíg nem állítják össze a törvényjavaslatot. Már másnap megszületett az erről szóló kormányhatározat, aztán később év végéig meghosszabbították.

„Ígéretünkhöz hűen nem hagyjuk, hogy olyan jogszabályi környezet legyen Magyarországon amely sérti az emberek igazságérzetét. Az elítélteknek járó kártalanítások helyett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezzük a középpontba” – írta a szavazás után Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

A Magyar Helsinki Bizottság részletes elemzését itt lehet elolvasni.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!