K. Endre kegyelme azt üzeni, ha jól fekszel a hatalomnál, a súlyos büntetést is megúszhatod

A botrány kirobbanása óta, majd pedig lemondása alkalmával sem adott magyarázatot Novák Katalin köztársasági elnök arra, miért adott kegyelmet K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét. Egy sajtótájékoztatón annyival intézte el a kérdést, hogy minden elnöki kegyelem megosztó. Az Orbán Viktor által benyújtott alkotmánymódosítás sem adott megnyugtató választ a történtekre, hiszen az csak a jövőbeli ügyekre vonatkozik, K. Endre kegyelmi ügyét már nem befolyásolja. Novák Katalin lemondásától függetlenül a döntése következményei velünk maradnak:

a kegyelmi ügy tovább rombolhatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és erősítheti a magyar társadalom megosztottságát.

Az elnöki kegyelem egyik funkciója, hogy bizonyos esetekben korrigálja az igazságszolgáltatást, és közelítse az ítéletet a társadalom igazságérzetéhez. A Schmitt Pál kegyelmi döntéseinek nyilvánossága ügyében eljáró bíróság ezt úgy fogalmazta meg egy 2012-es határozatban, hogy „a tételes jogi normával szemben a társadalom széles rétegeiben kialakult erkölcsi közfelfogásnak megfelelő, az egyéni körülmények és méltányolható okok mérlegelése révén alapuló döntés kerülhessen előtérbe”. Előállhatnak olyan körülmények, amik igazságtalanul súlyossá teszik a büntetést. Például valakit közúti baleset okozásáért ítélnek el, de a börtönben közben súlyos beteg lesz – mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A másik lehetséges indok az elnöki kegyelemre, amikor olyan morális aspektusa van az adott ügynek, amit a jog nem tud kezelni. Ilyenkor a kegyelem azt fejezi ki, hogy a társadalom erkölcsileg felmenti az elkövetőt. Simek Kitty ügye az egyik legjobb példa erre. A lány 14 éves volt, amikor 2002-ben agyonlőtte az alvó mostohaapját, aki évekig bántalmazta őt és súlyos beteg anyját. Első fokon egy év nyolc hónap börtönbüntetést kapott felfüggesztve, amit a másodfokú bíróság letöltendőre változtatott. A lány tette nem nevezhető jogos önvédelemnek, erkölcsileg mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni az éveken keresztül elszenvedett abúzust. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök hivatalosan azért adott kegyelmet Simek Kittynek, mert a fiatal nő a bírósági eljárás alatt terhes lett, de Mádl döntése sem volt független a bántalmazásoktól.

Szintén jó példa Binder Györgyi ügye, ami ma is aktuális kérdéseket feszeget. Az anya 1993-ban megölte gyógyíthatatlan beteg 11 éves kislányát, amiért két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Göncz Árpád köztársasági elnök 1996-ban élt a kegyelmi jogával, és négy év próbaidőre felfüggesztették a büntetés végrehajtását.

K. Endre esetében viszont nem lehet azt állítani, hogy a társadalom erkölcsileg felmentené őt. Sőt, pont ennek ellenkezője történt: az egész ország elítéli a pedofil igazgatót fedezni próbáló helyettest, mégis kegyelmet kapott.

Aki jól fekszik a hatalomnál, a súlyos büntetést is megúszhatja

Az előbb felsorolt esetek mind azt mutatják, hogy lehetnek méltányolható indokok az elnöki kegyelmeknél. K. Endre esetében viszont nem tudunk ilyesmiről. A sajtóban sem jelentek meg róla olyan információk, amik önmagukban indokolttá tehetnék a kegyelmet – mondta Kádár András Kristóf. A kormánysajtó azzal próbálta védeni Novák döntését, hogy K. Endre negyven évig volt a tanári pályán, a börtönben jó magaviseletet tanúsított, és 85 éves özvegy édesanyja Erdélyben él. Kádár András Kristóf erre azt mondta, hogy több száz másik elítélt lehet hasonló helyzetben, mégis valószínűleg hiába kérnének kegyelmet.

Az elnöki kegyelem akkor tudná ellátni eredeti funkcióját, ha nyilvános lenne a kegyelmi döntések indoklása – hangsúlyozta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Erre vonatkozóan az LMP és a Párbeszéd-Zöldek is adott be törvénymódosítást a botrány kirobbanása után. Ez nem is lenne példa nélküli, Szlovákiában például az elnök minden kegyelmi döntése az indoklásával együtt nyilvános.

A büntetőjognak speciális és generális prevenciós funkciója van, ami azt jelenti, hogy előbbi esetben a büntetéssel el akarják rettenteni az elkövetőt az újabb bűncselekményektől, míg utóbbinál a társadalomnak üzennek az ítélettel, hogy mi a helyes és a helytelen.

„Ebbe a funkcióba nyúl bele a K. Endrének adott elnöki kegyelem, de úgy, hogy az indoklás hiányában nem világos, ezzel mit üzennek a társadalomnak. Hogy nem is olyan súlyos bűncselekmény a pedofil igazgató tetteinek eltussolása?”

A köztársasági elnök jogi értelemben nem tartozik számadással, azonban a bicskei áldozatok megérdemelnék, hogy megismerjék K. Endre kegyelmének indoklását. Ennek lehetőségét nem zárja ki a jog – tette hozzá Kádár András Kristóf.

Nem csak K. Endre kegyelmének ügyében maradt néma a köztársasági elnök. A terrorizmusért jogerősen hat év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György szabadon engedését sem indokolta Novák. A Hunnia-per többi vádlottjának kegyelmét az elhúzódó eljárással magyarázta, amit Kádár András Kristóf is méltányolható körülménynek tart.

Budaházy esetében az indoklás hiánya miatt megindultak a találgatások arról, mi állhatott a döntés hátterében, sokan politikai okokat sejtettek. „Budaházy György és K. Endre ügye is konspirációs teóriákra ad lehetőséget. Magyarázat hiányában azt is gondolhatja a társadalom, hogy ha valaki jól fekszik a hatalomnál, még a súlyos büntetést is megúszhatja.” Ezt jól mutatják azok a sajtóban megjelent találgatások, amik szerint K. Endrének jó fideszes és egyházi kapcsolatai voltak, ezért kaphatott kegyelmet.

A társadalom mélyen elítéli a gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket

Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója szerint több szempontból is romboló lehet társadalmilag a K. Endrének adott elnöki kegyelem. Simek Kitty esetében volt társadalmi üzenete a kegyelemnek, együttérzést közvetített. A mostani ügyben nem látszik, hogy bármi ilyesmiről lenne szó, mert

nem valószínű, hogy a köztársasági elnök tudatosan azt akarta kifejezni a döntéssel, hogy legyünk megengedőbbek a pedofilok bűnsegédeivel szemben.

Az elnöki kegyelem más esetekben azt is jelezheti, hogy a társadalom már másképp gondolkodik bizonyos kérdésekben, mint a jog, aminek nyomán elindulhat egyfajta társadalmi vita vagy párbeszéd. Itt erről sem nagyon lehet szó a döntés tartalma miatt, és nyilvános indoklás hiányában vitatkozni sincs miről.

Az sem lényegtelen, hogy milyen bűncselekményeket próbált eltussolni a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese. Kutatások szerint a magyarok a nemi erőszakot és a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket tartják az emberölés után a legsúlyosabb, leginkább elítélendő bűncselekményeknek. Aki ilyesmit követ el, az biztosan nem számíthat felmentésre vagy kegyelemre a társadalom szemében. Ezért érthetetlen, miért kapott kegyelmet K. Endre, főleg, hogy a pedofília elleni küzdelem és a gyerekek védelme a Fidesz egyik fontos politikai üzenete.

K. Endre kegyelmi ügye megnehezítheti, hogy a jövőben a bántalmazások áldozatai előálljanak saját történetükkel és segítséget kérjenek. A kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre és a nők elleni erőszakra különösen igaz, hogy környezetük és a hatóságok sokszor nem hisznek az áldozatoknak. Főleg akkor, ha az elkövetők nem illenek bele a pedofilokról és az erőszaktevőkről kialakult sztereotipikus képbe. A gyermekotthon igazgatója is köztiszteletben álló személynek számított, állami kitüntetést is kapott.

Megbocsáthatóvá tették a gyerekek bántalmazását

Annak, hogy az emberek nem hisznek az áldozatnak, van egy jól azonosítható pszichológiai magyarázata. Mégpedig az, hogy nagyon szeretnénk azt hinni, hogy ilyen nem történhet meg – mondta Kende Anna. A nemi erőszak vagy a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények alapjaiban rengetik meg a biztonságos világba vetett hitünket. Az áldozat állításaira adott gyakori elutasító és megkérdőjelező reakciók miatt viszont sokszor rejtve maradnak ezek a bűncselekmények, mivel az áldozatok nem merik elmondani, hogy mi történt velük, sőt, ugyanebből az okból a hatóságokban sem bíznak.

Ennek fényében érdemes értelmezni a K. Endrének adott kegyelmet is. Pedig ebben az ügyben pontosan lehet tudni, hogy a szexuális bántalmazások, amelyek eltussolásáért K. Endrét elítélték, valóban megtörténtek, hiszen több bírósági ítélet is kimondta ezt.

„A K. Endrének adott kegyelem relativizálja a bűncselekmények súlyát, miközben a döntés újra traumatizálja az áldozatokat. Ezzel a gesztussal tulajdonképpen megbocsáthatóvá tették a gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokat”, még úgy is, hogy nem maga K. Endre volt a bántalmazó.

K. Endre kegyelmi ügye némileg hasonlít Pető Attila esetéhez, akit gyerekként egy pap molesztált, mégis őt ítélték el zaklatásért, miután meg akarta tudni, miért nem lett következménye a zaklatásnak. Ami most is elsikkad, hogy mi van az áldozatokkal, róluk senki nem beszél, pedig fontos lenne kommunikálni feléjük, hogy számíthatnak a segítségre.

A kegyelmi ügy valószínűleg azon sem javít, hogy a magyarok mennyire bíznak az igazságszolgáltatásban és úgy általában az intézményekben. Úgy tűnhet, hogy megfelelő politikai kapcsolatokkal még súlyos bűncselekményeket is meg lehet úszni, mint amikor Donald Trump elnökségének utolsó óráiban egymás után adott kegyelmet saját embereinek. Társadalmi szinten az is káros lehet, hogy hivatalos magyarázat hiányában az emberek elkezdenek spekulálni és konteókat gyártani, ami csak tovább polarizálhatja az amúgy is erősen megosztott magyar társadalmat.