Trump példátlan elánnal menti börtönre ítélt segítőit

Bár a rossz nyelvek szerint Donald Trump amerikai elnök nem az elnöki teendők szerelmese, az utóbbi hetekben a jelek szerint lázas aláírás folyt az ovális irodában: a január 20-ig hivatalban lévő Trump a karácsony előtti napokban ugyanis több tucat embernek adott elnöki kegyelmet vagy enyhített büntetéseken. Köztük volt

• Paul Manafort egykori kampánymenedzsere, akit a 2016-os választási kampány orosz beavatkozásának ügyében Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozás során ítéltek el. Manafort a posztszovjet térségben folytatott évtizedes politikai kavarásainak eredményeként az Egyesült Államok elleni összeesküvésért, hamis tanúzásért és az igazságszolgáltatás akadályoztatásáért kapott több évtized börtönt.
• Roger Stone volt tanácsadója, akit ugyanezen eljárás eredményeként hamis tanúzásért, tanúk befolyásolásáért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért ítéltek börtönre.
• George Papadopoulos, aki a kampánytanácsadója volt négy évvel ezelőtt, és a hatóságok félrevezetése miatt ítélték el szintén a Mueller-vizsgálat során.
• Alex van der Zwaan holland ügyvéd, akit ugyanezen eljárásban harminc nap börtönre ítéltek, mert hazudott a nyomozóknak.
• Charles Kushner ingatlanmilliárdos, az elnök vejének apja, akit évekkel ezelőtt adócsalásért, egy ellene valló tanúval szembeni megtorlásért, valamint azért ítéltek el, mert hazudott a szövetségi választási bizottságnak. (Ez utóbbi, szexvideóval tarkított családi belharc külön érdekessége, hogy a 2004-ben szövetségi ügyészként dolgozó republikánus Chris Christie vezette a vádat, aki később Trump egyik tanácsadója lett.)
• Chris Collins korábbi republikánus képviselő, akit bennfentes információ kiadásáért, okirat-hamisításért és hamis tanúzásért huszonhat hónap börtönbüntetésre ítéltek. Collins emellett azért nevezetes, mert 2016-ban ő volt az első kongresszusi republikánus, aki támogatta Trump elnökjelölti kampányát.
• Duncan Hunter egykori republikánus képviselő és felesége, akiket kampánypénzek ellopásáért ítéltek el, és szintén Trump első támogatói között voltak.
• A hírhedt Blackwater nevű biztonsági cég négy alkalmazottja, akiket azért ítéltek el, mert egy 2007-es iraki vérengzésben megöltek 14 civilt. A Blackwater egyik alapítója Erik Prince, aki Trump támogatója, és a Trump-kormány oktatási miniszterének, Betsy DeVosnak a testvére.
• Még novemberben kapott kegyelmet Michael Flynn, az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, aki ellen szintén a Mueller-vizsgálat nyomán folyt bírósági eljárás, és kétszer is elismerte, hogy hazudott a nyomozóknak orosz diplomatákkal folytatott beszélgetéseiről. Flynn azóta ismét tanácsokkal látja el Trumpot, és egy jobbos hírtévén nemrég arról beszélt, az elnöknek a hadsereget kellene bevetnie az általa elvesztet novemberi elnökválasztás megismételtetése érdekében. (Flynn ügyét korábban az igazságügyi minisztérium is megpróbálta elkaszálni, miután Trump nyilvánosan követelte ezt.)

A lista már csak azért is érdekes, mert az elnöki kegyelmek teljes számát tekintve Trump a kőszívűbb elnökök között van. Az összes kegyelmi kérelem kevesebb, mint egy százalékát hagyta jóvá, míg elődje, Barack Obama öt százalékát, George W. Bush két százalékát. Az idősebb George Bush, bár Trumphoz hasonló számú kegyelmet adott, ezt jóval kevesebb kérelemből tette, így nála is öt százalék volt az arány.

De történelmi távlatban már ezek is alacsony értékek, korábban végig kétszámjegyű volt a kegyelmi kérelmek aránya, bár jóval kevesebb esetből, és alacsonyabb amerikai börtönpopuláció mellett. (A teljes listát és az összesítő adatokat az amerikai kormány honlapján lehet megtalálni, az elfogadott kérelmek arányát a Pew szedte össze egy korábbi állapot alapján, bár az arány azóta nem változott.)

A másik érdekesség, hogy Jack Goldsmith, a Harvard jogászprofesszorának összesítése szerint a Trump által kiosztott 94 kegyelem és ítéletenyhítés közül 86 kedvezményezettje olyan elítélt volt, aki vagy személyes kapcsolatban állt az elnökkel, és/vagy segítette Trump politikai céljainak előmozdítását.

Azaz Trump egyrészt nagyon kevés esetben ad kegyelmet, másrészt amikor kegyelmet ad, akkor döntően üzletfeleit, beosztottjait, ismerőseit mentesíti a büntetés alól.

A lista pedig lehet, hogy hamarosan bővülni fog: a New York Times szerint az elnök nemrég arról is beszélt tanácsadóival, hogy „előzetes” kegyelmet adna gyerekeinek, vejének és ügyvédjének.

Legfrissebb híreinket itt olvashatják >>>

Mindenki kaphat

Az elnöki kegyelmet, valamint a bírósági ítéletek elnöki enyhítését alkotmány teszi lehetővé, és eddig mindegyik amerikai elnök élt vele. A dolog jogi indoklása, hogy a kegyelem a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzését lehetővé tevő fékek és ellensúlyok rendszerének egyik eleme, amelynek segítségével az elnök az igazságszolgáltatás esetleges hibáit, vagy túlterjeszkedését tudja kiküszöbölni, derül ki Randall Eliason, a George Washington egyetem jogászprofesszorának összefoglalójából.

Kegyelmet folyamatban lévő ügyben és már letöltött büntetés esetében is lehet adni, de az csak olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyeket már elkövettek, azaz nem lehet teljesen jövőbeli amnesztiában részesíteni valakit. Kegyelem esetén az ítélettel járó minden hátrány (priusz, közügyektől való eltiltás, stb.) érvényét veszti, de az ítélet enyhítése esetén a priusz marad. Külön korlátja az elnöki kegyelemnek, hogy az csak szövetségi bűncselekményekre terjed ki, azonban az Egyesült Államokban számos büntetőügy tagállami hatáskör – utóbbi esetekben a kormányzó vagy más illetékes tagállami szerv adhat kegyelmet vagy enyhíthet ítéletet.

A kegyelmet a nép egyszerű gyermekeinek kérelmezniük kell az igazságügyi minisztériumnál, ahol a kegyelmi ügyeket egy külön ügyészi iroda vizsgálja, és a jogosnak ítélt kérelmeket továbbítják az elnökhöz. Ugyanakkor az elnök saját jogon is dönthet a kegyelemről, de természetesen ez a lehetőség csak akkor játszik, ha egyéb módon jut tudtára a vélt igazságtalanság – például Trump esetében úgy, hogy közvetlen munkatársairól van szó, esetleg a tévében hall róla.

A trumpi kegyelmek kedvezményezettjei között ugyanis relatíve nagy számban vannak a tévés személyiségek és a hírességek is, amit egyesek Trump tévéfüggőségére vezetnek vissza. De a tévézéshez köthető az egyébként demokrata Rod Blagojevich volt illinois-i kormányzó esete is, aki korábban járt Trump Celebrity Apprentice műsorában, később viszont a kérvényéről az elnök a Fox News jobbos hírtévén hallott, ennek köszönhetően kapott kegyelmet.

Nem szokatlan az utolsó hetekben

Mint a FiveThirtyEight írja, egyáltalán nem újdonság, hogy a leköszönő elnökök utolsó heteikben rengeteg kegyelmet hagynak jóvá, és az sem, hogy a legnagyobb port kavaró kegyelmek is jellemzően az elnökség utolsó heteiben történnek.

Bill Clinton például elnöksége utolsó napján száz embernek adott kegyelmet, köztük egy Marc Rich nevű, az amerikai hatóságok elől svájci száműzetésbe vonult üzletembernek, akinek felesége a Clintonok régi pénzügyi támogatója volt. Clinton kegyelmet adott féltestvérének, Rogernek, akit kokain árulásáért csuktak le az 1980-as években. Bár Roger annak idején letöltötte a börtönbüntetését, az elnöki kegyelemnek köszönhetően a priuszát is törölték (bár később más ügyben ismét elkapták). Barack Obama pedig elnöksége utolsó hetében több mint ezer, döntően kábítószerrel való visszaélés miatt az 1980-as és 1990-es évek szigorú törvényei értelmében elítélt ember hosszú büntetését enyhítette.

Arra is volt már példa, hogy elnök „előzetes” kegyelmet adott: Gerald Ford, aki 1974-ben Richard Nixon lemondása után került hatalomra, beiktatása után nem sokkal kegyelmet adott Nixonnak. Nixon ellen ekkor a Watergate-lehallgatási botrány miatt folyt nyomozás, eleve azért mondott le, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Demokrata Párt washingtoni irodáinak lehallgatása és kampányának egyéb, nyilvánosságra került piszkos ügyei miatt a kongresszus el fogja távolítani a hatalomból.

1992-ben pedig George H. W. Bush több olyan republikánus funkcionáriusnak adott előzetes kegyelmet, akik ellen az Irán-kontra ügyben folyt több éve nyomozás. Ez arról szólt, hogy Ronald Reagan kormányzása alatt amerikai kormánytagok közvetítőkön keresztül fegyvereket adtak el a hivatalosan amerikai fegyverembargó alatt álló Iránnak, hogy a pénzből a nicaraguai balos junta ellen harcoló jobbos felkelőket, a kontrákat finanszírozzák. A kegyelem már csak azért is botrányt kavart, mert Busht magát is tanúként idézték be az egyik folyamatban lévő ügyben.

Mégis kivételes

A New York Times és az Axios által idézett jogászok szerint ugyanakkor az minimum ritkaság, hogy ilyen nagy számban legyenek az elnöki kegyelmek kedvezményezettjei között az elnök ismerősei és politikai bajtársai. Bár a korábbi kegyelmek ilyen jellegű felosztásáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a fent idézett, nagyobb botrányt kavaró esetek eddig csak az elnöki kegyelmek relatíve kis részét érintették.

Az is kivételes Trump esetében, hogy a kegyelmek nagy részét nem a kegyelmi ügyekért felelős hivatal jogi ajánlása alapján, hanem saját kútfőből hozta meg. A gyakorlatot még egyes párttársai is bírálták, Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor például úgy fogalmazott, „velejéig rohadt” a trumpi gyakorlat.

„A korábbi elnökök is adtak kegyelmet támogatóiknak és szövetségeseiknek, és nem mindig hagyatkoztak a kegyelmek ügyében illetékes ügyész hivatalára. De Trump egy új szintre emelte ezt. Nem volt korábban olyan elnök, aki ilyen pártos módon, vagy olyan emberek felmentésére használta a kegyelmi jogát, akik tettei szorosan kötődtek az elnökhöz”

– mondta az Axiosnak Kermit Roosevelt, a Pennsylvaniai Egyetem jogászprofesszora.

A kegyelmek különösen nagy része kötődik az említett Mueller-vizsgálathoz, amely azt volt hivatott felderíteni, hogy Oroszország megpróbált-e Trump oldalán beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, illetve hogy Trump kampánya összejátszott-e az oroszokkal. Mueller az utóbbira nem talált erős bizonyítékokat, de az előbbire igen, emellett pedig a nyomozása során a Donald Trump kampánya körül feltűnő számos jöttment politikai ügyeskedő múltjában és jelenében talált kisebb és nagyobb bűncselekményeket.

Az elnök végig „boszorkányüldözésnek” nevezte az eljárást, és többször nyilvánosan is próbálta elkaszálni a vizsgálatot (Mueller értelmezése szerint hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni, ezért azt a kérdést nem feszegette, hogy Trump ezzel kimerítette-e az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményét.) Számos kommentár szerint végső soron a Mueller-nyomozás következményeinek teljes megsemmisítése vezérli Donald Trumpot.

A külföldiek élete nem számít

Trump több kegyelme nemcsak belpolitikai és etikai okokból volt minimum támadható, hanem nemzetközi botrányt is kavart. Az egyik ilyen ügy a Blackwater említett négy zsoldosának a felmentése volt, akik hosszú börtönbüntetésüket töltöttek. A négy férfi 2007-ben, Irak fővárosában, Bagdadban ölt meg 14 (más források szerint 17) civilt, köztük egy 8 és egy 11 éves fiút egy kereszteződésben, ahol egy amerikai diplomáciai konvoj áthaladását biztosították. Állításuk szerint azért nyitottak tüzet, mert azt hitték, támadás alatt állnak. A BBC tudósítójának nyilatkozó szemtanúk szerint egy kezdő sofőr nem állt meg a kereszteződésben, ezért kezdtek lövöldözni.

Az ügyből már akkor diplomáciai botrány lett, amely később sokéves bírósági eljáráshoz vezetett. Az elsőrendű vádlottat, Nicholas Slattent először életfogytiglanra ítélték, aztán a fellebviteli bíróságon felmentették, majd új eljárás indult ellene, de első körben az esküdtszék nem jutott dülőre, míg végül a második újratárgyaláson bűnösnek mondták ki, és 2019-ben életfogytiglanra ítélték. A három másik vádlott 12-15 év közötti büntetéseket kapott (első fokon ők 30 évet kaptak). Az elnöki kegyelmet az ENSZ emberi jogi irodája és iraki tisztviselők is elítélték, miközben a Fehér Ház a négy férfi hosszú katonai szolgálatával, a társadalom állítólagos támogatásával, valamint azzal indokolta a döntést, hogy a bizonyítékokat begyűjtő iraki nyomozók szélsőségesekkel állhattak kapcsolatban.

Egy éve hasonló botrányt kavart Donald Trump egy elnöki kegyelme. Az elnök akkor Eddie Gallaghert mentette fel büntetése alól, aki a tengerészgyalogság SEAL nevű különleges egységében szolgált, és azért ítéltek el, mert egy halott iraki fogoly holttestével pózolt. Gallagher annak idején kilenc másik vádpontban is bíróság elé állt. A New York Times által megszerzett tanúvallomások szerint ő volt az, aki különösebb indok nélkül megkéselte a foglyot, akinek holttestével fényképezkedett, és két további civilt is ok nélkül ölt meg. Társai szerint Gallagher hajlandó volt lelőni bárkit, aki mozgott, de a tanúvallomások sem az esküdtszéket, sem az elnököt nem hatották meg, Gallaghert később fogadta is Trump floridai hoteljében, és „nagyszerű harcosunknak” nevezte.

A család mindennél fontosabb

A New York Times szerint Trump elnökségének utolsó heteiben terítéken van, hogy három idősebb gyerekének, Eric Trumpnak, Donald Trump Jr.-nak és Ivanka Trumpnak, valamint vejének, Jared Kushnernek és személyes ügyvédjének, Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek is kegyelmet adjon, mert attól tart, hogy a hatalomváltást követően az igazságügyi minisztérium rászáll majd családjára.

Kushner sajtóbeszámolók szerint fontos szerepet töltött be a Trump-kormányban, dacára annak, hogy formálisan nem viselt döntéshozói szerepet, elvben az elnök „tanácsadójaként” tevékenykedett. A Trump-gyerekek kormányzati befolyása a hírek szerint ennél kisebb volt, de Trump elnöksége alatt számos gyanús ügy napvilágot látott a családi cégeivel kapcsolatban, amelyben a gyerekei is tisztségviselők. (Erről itt írtunk részletesen.)

Giuliani az utóbbi heteket azzal töltötte, hogy a választási eredményt megkérdőjelező, alaptalan csalásvádakkal kürtölje tele a sajtót, bár nem világos, hogy ez büntetőjogi kategória-e. Ennél nagyobb probléma számára, hogy korábban két megbízottja, Lev Parnas és Igor Fruman ellen a kampányfinanszírozási törvények megsértése miatt emeltek vádat meglehetősen összetett ukrajnai kavarásaik miatt. (Ennek az ügynek várhatóan 2021 februárjában kezdődik a tárgyalása, már ha Trump addig nem ad kegyelmet nekik is.)

Arról korábban itt írtunk, hogy miután Trump január 20-án távozik a Fehér Házból, a civil életbe visszatérve viszont nyakába szakadhatnak a cégcsoportja elleni nyomozások és a zaklatási vádak. Trump és családja mindenesetre az esetleges előzetes kegyelem esetén sem tudja magát elzárni az igazságszolgáltatás elől: egy elnöki kegyelem például nem fog sokat érni New York állam ügyészsége ellen, amely jelenleg Donald Trump és családja céges ügyeivel kapcsolatban folytat nyomozást pénzügyi visszaélések gyanújával, mivel ez tagállami, és nem szövetségi ügy.