Tényleg Hillary Clinton mesterterve volt Trump lejáratása az oroszokkal?

Kedden újabb két irat titkosítását oldotta fel John Ratcliffe, az amerikai hírszerzést összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) májusban kinevezett vezetője. A korábban republikánus képviselőként is dolgozó Ratcliffe Donald Trump elnök utasítására tette elérhetővé a 2016-os orosz beavatkozással kapcsolatos dokumentumokat, amelyek az akkori demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton szerepét hivatottak megvilágítani a négy évvel ezelőtti történetben – de a titkosítás feloldását bírálók szerint a lépés félrevezető, és többet árt, mint használ.

Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.

Leleplező bizonyíték!

A Fox News számolt be először a feloldott dokumentumok tartalmáról. Nézzük először, hogy milyen narratíva rajzolódik ki a Trumppal nyíltan szimpatizáló lap cikkéből!

Eszerint a nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy Clintonnak kulcsszerepe volt egy olyan akció kidolgozásában, amely az oroszokkal való összejátszás vádjával volt hivatott besározni Trumpot. Az első irat szerint John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akkori igazgatója közölte Barack Obama akkori elnökkel, hogy a hírszerzésnek tudomása volt Clinton szerepéről. A másikból az derült ki, hogy a CIA a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatóját, James Comey-t és Peter Strzokot, az elhárításért felelős helyettesét is tájékoztatta.

Brennan nyilvánosságra hozott feljegyzései szerint Clinton egy külpolitikai tanácsadójától jött a javaslat, amelyet a demokrata jelölt jóvá is hagyott. Ez állítólag 2016. július 26-án történt. Clinton az akcióval a saját emailbotrányáról akarta elterelni a figyelmet (azaz hogy korábban külügyminiszterként szabálytalanul, saját szervereken tárolta a levelezését).

Ez a narratíva egyébként Magyarországon is megjelent: az MTI híre nyomán több magyar lap is már tényként közölte, hogy Hillary Clinton állt a Trumpot lejárató kampány mögött. Érdekesség, hogy a magyar híradásokból már kimaradt, pedig még az MTI által szemlézett Fox News eredeti cikkében is szerepel egy rövid bekezdésben az a kulcsfontosságú részlet, hogy múlt héten maga Ratcliffe is figyelmeztette a hírszerzési bizottságot:

a Clinton szerepére vonatkozó állításokat orosz hírszerzői információként gyűjtötték be az amerikai szolgálatok,

és az amerikai hírszerzői közösség „nem ismeri ezeknek az állításoknak a pontosságát, és elképzelhető, hogy az orosz hírszerzői elemzés túlzó vagy koholmány”.

Ratcliffe ugyanakkor később egy közleményben némileg visszakozott: „hogy világos legyen, ez nem orosz dezinformáció, és a hírszerzési közösség sem így értékelte” – írta. Azt azonban nem vitatta, hogy az információ az orosz hírszerzéstől származik. Más hírszerzési források szerint azonban egyáltalán nem zárható ki, hogy dezinformációról van szó.

Maga a feltételezés, hogy Clinton állt az oroszbotrány mögött, valójában nem a mostani iratokkal, hanem már szeptember legvégén, akkor feloldott iratokból került nyilvánosságra. Ratcliffe lépését már akkor kritizálta a CIA és az elektronikus hírszerzésért felelős NSA is, amiért szerintük a nemzeti hírszerzési igazgató megerősítetlen információt hoz nyilvánosságra, amivel ráadásul akaratlanul felfedheti az információ forrását és megszerzésének módját.

Az Egyesült Államokban az egész ügy a pártvonalak mentén csapódott le: egyes republikánus képviselők egyértelmű bizonyítéknak látják, hogy Clinton volt az orosz beavatkozás vádjának kiötlője, a demokraták szerint pedig semmi ilyesmi nem történt, és a nyilvánosságra hozott iratok se bizonyítják ennek ellenkezőjét. Clinton szóvivője egyébként annyit reagált az ügyre, hogy az „alaptalan bullshit”.

Trump és az oroszok

A nyilvánosságra hozott dokumentumokat többen arra próbálják meg felhasználni, hogy kétségbe vonják már az orosz beavatkozás megtörténtét is, holott sehol, semmilyen feloldott dokumentum nem kérdőjelezi meg, hogy beavatkozás történt. Az iratok mindössze annyit állítanak, hogy az oroszok szerint Clinton nagy erőkkel rá akart repülni a kampányban az állítólagos Trump-orosz kapcsolatra, és besározni Trumpot, hogy elterelje a figyelmet a saját botrányáról. A kettő közti különbség világossá tételéhez érdemes röviden felidézni, mit is tudunk a négy évvel ezelőtti történetről.

A Trump és az oroszok kapcsolatát vizsgáló, Crossfire Hurricane fedőnevű FBI-nyomozás azonban nem Clinton bármilyen akciója miatt indult 2016 júliusában, hanem mert az ausztrál kormány közölte az amerikai hatóságokkal, hogy a Trump-kampány egy külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos az év májusában egy ausztrál diplomatának azt sugallta, hogy ajánlatot kaptak arra, hogy Oroszország Clintonnak ártó információk nyilvánosságra hozásával tudná segíteni a kampányukat. Ez az ajánlat, amelyről később Papadopoulos azt mondta, a meghekkelt demokratáktól ellopott emailekre vonatkozott, áprilisban futott be, jóval azelőtt, hogy júniusban fény derült a hekkelés tényére.

Akik szerint Clinton provokálta ki a Trump elleni FBI-nyomozást, gyakran a Steele-dossziéra hivatkoznak, amely a Trump-orosz kapcsolatról gyűjtött össze kompromittáló adatokat, és az igazolt információk keveredtek benne a megerősítetlen vagy félrevezető állításokkal. A dosszié megrendelése valóban köthető Clinton stábjához, de csak 2016 szeptemberében jutott el az FBI-hoz, azaz hónapokkal az az év júliusában indított Crossfire Hurricane megkezdése után, és nem játszott szerepet a nyomozás elindításában. (Nyilvánosságra még később, 2017 januárjában került, amikor a Buzzfeed megszerezte is közzétette.)

Robert Mueller különleges ügyész és csapata pedig csak azután lépett színre, hogy Trump 2017 májusában kirúgta a Crossfire Hurricane-t vezető James Comey FBI-igazgatót. A közel két éven át készült Mueller-jelentés megállapította – megerősítve minden erre vonatkozó korábbi hírszerzési jelentést –, hogy

beavatkozási kísérlet valóban történt, méghozzá kiterjedt és rendszerszintű.

Arra a vizsgálóbizottság nem talált elegendő bizonyítékot, hogy a Trump-kampánycsapat koordinált volna minderről az oroszokkal, noha Trump közeléből több embernél is talált orosz kapcsolatot. Azt azonban leszögezte, hogy Trumpék támogatólag fogadták a demokratáknak ártó és az ő esélyeiket növelő fejleményeket. Muellerék szintén vizsgálták, hogy Trump megkísérelte-e megakasztani a nyomozást. A szándékoltan óvatosan fogalmazó jelentés szerint nem állapítható meg, hogy az elnök akadályozta volna az igazságszolgáltatás működését, de a vizsgálóbizottság ennek ellenkezőjéről sem tudott egyértelműen meggyőződni.

Clintonnak nyilvánvalóan egybevágtak az érdekei azzal, hogy a Trump-kampánycsapat és az oroszok esetleges együttműködését vizsgáló nyomozás minél nagyobb hírverést kapjon. Ebből azonban még nem következik, hogy tevőlegesen közre is működött volna Trump lejáratásában. A sors fintora, hogy annak idején Trumpot is ugyanezzel a logikával védték meg a pártfogói: attól még, hogy érdekében állt, hogy az orosz dezinformációs hadjárat Clinton ellen irányult, ebből nem következik, hogy aktívan közrejátszott volna ennek az elindításában .

Dübörög a kampány

A feljegyzései titkosításának a feloldása után megszólalt John Brennan is, és azzal vádolta Ratcliffe-et, hogy politikai motivációból, szelektíven teszi közzé az információkat. Szerinte a nemzeti hírszerzési igazgató ennyi erővel feloldhatott volna olyan iratokat is, amelyek arról szóltak, hogy akkoriban a hírszerzők milyen kapcsolatokat tártak fel a Trump-kampánycsapat és oroszok között, mert volt ilyenből bőven, de Ratcliffe valamiért ezeket mégsem hozta nyilvánosságra.

„Ezek a jegyzeteim abból a 2016-os időszakból származnak, amikor tájékoztattam Obama elnököt és a nemzetbiztonsági tanács csapatának többi tagját arról, mire készülnek az oroszok, és példákat mondtam arra, milyen típusú hozzáférése volt az amerikai hírszerzési közösségnek orosz információkhoz, és hogy az oroszok miről beszéltek és mit állítottak. Ha az, amit az oroszok állítottak, hogy Hillary próbálta hangsúlyozni a jelentésekben is szereplő kapcsolatokat Trump és az oroszok között, ha ez pontos volt, és ez egy nagy ha, ebben se lenne semmi illegális. John Ratcliffe és mások próbálják ezt törvénytelen tevékenységként lefesteni, amely újabb FBI-vizsgálatot érdemel. Nem. Ez kampánytevékenység volt”

– mondta a CNN-nek.

Mint ahogy Ratcliffe bírálói szerint ő is kampánytevékenységet folytat, Trump utasítására, épp a választások előtti kampányhajrára ráfordulva oldotta fel sorozatban több adag dokumentum titkosítását. A demokraták azzal vádolják a nemzeti hírszerzési igazgatót, hogy politikai célra használ fel érzékeny hírszerzési információt, és ezzel egyúttal kétes megbízhatóságú orosz narratívát propagál.

A kampányt és az oroszügyet egyre nehezebb elválasztani egymástól. Tavaly, nem sokkal a Mueller-jelentés közzététele után újabb vizsgálóbizottság alakult John Durham szövetségi ügyész vezetésével, amelynek a feladata megvizsgálni, hogyan kezelte annak idején az oroszos nyomozást az FBI. Ennek a választások előtt várhatóan már nem lesz nyilvánosságra hozható eredménye. Közben viszont Trump még koronavírusosan is aktívan twitterezett, kedd este egy posztjában azt ígérte, hogy minden egyes olyan irat titkosítását fel fogják oldani, amely az „orosz hoaxhoz” kapcsolódik.

Az orosz beavatkozás egyébként szakértők szerint az idei választási kampányban is reális veszély. A kampány állásáról, az esélyekről valamint a Trump pozitív koronavírustesztjét követő bizonytalanságról itt írtunk részletesen.

(Borítókép: 2016. október 9-én Hillary Clinton, az Egyesült Államok demokrata elnökjelöltje beszél, mögötte az amerikai republikánus elnökjelölt, Donald Trump a második elnöki vitán. Fotó: Robyn Beck / AFP)