Lázár János: A közlekedési jogot állampolgári alapjoggá fogjuk nyilvánítani

Ötpontos közlekedési akciótervet hirdetett Lázár János pénteken. Ennek része, hogy állampolgári jog lesz a közlekedés, 1 milliárd eurós uniós hitelt terveznek felvenni vasútépítésre, leselejtezett nyugati járműveket akarnak beszerezni, lecserélik a MÁV vezetését, és felújítanak pár vasútállomást is.

Az építési és közlekedési miniszter a Közlekedési infó című sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a fókuszában két csoport áll: az utas és a munkás. „Két célom van: az utas járjon jól, a munkások, akik nekünk és velünk dolgoznak, motiváltak legyenek” – mondta. A miniszter szerint eddig 10 millió vármegye- és országbérletet adtak el, emiatt aztán a 2023-as 600 millió után 2024-ben várhatóan 800 millió utazás lesz. Szerinte 4,5 millió magyar jól járt ezzel az új rendszerrel. Bár „még a Fideszből is megkóstolgattak, hogy az önkormányzati választás előtt miért egyezek meg Karácsony Gergellyel”.

Az utasoknak azért megköszönte a türelmet, és azt, hogy „a nehézségek ellenére mégis őket választották”. Azt ígérte, ezt meg fogják hálálni nekik.

Ezután bejelentette, hogy a kormány többször tárgyalt a közlekedési javaslatokról, és arra jutottak, hogy ötpontos közlekedési akciótervet hirdetnek.

1. Lázár új személyszállítási törvényt visz a parlament elé, amiben arról lesz szó, milyen jogok illetik meg a magyarokat a közlekedésben: a közlekedési jogot állampolgári alapjoggá akarja nyilvánítani minden magyar állampolgárnak, magyar lakóhellyel rendelkezőnek. Le kell tisztázni, „mi az, ami jár”, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy vonalbezárások vagy településelzárások legyenek. Ennek az állampolgári jognak Lázár szerint része kell hogy legyen, hogy minden magyar a lakóhely és a járáshely között naponta háromszor oda-vissza átszállás nélkül el tudjon jutni. A járáshely és a megyeszékhely között pedig kétszer.
2. Vasútépítésbe kezdenek. 8 ezer kilométernyi vasút maradt a trianoni Magyarországon, ebből 6500-at használunk, ebből pedig 1200 kilométernyit újítottak fel az elmúlt 14 évben, mondta. Ebből több mint 50 százalék sebességkorlátozott, mert rosszak a pályák. Lázár az Európai Beruházási Bankhoz fordul 1 milliárd eurós hitelkérelemmel (ami harminc évre szólna), ehhez a kormány is ad 1 milliárd eurót. Átszámolva ez az összeg körülbelül 880 milliárd forint. 500 kilométernyi új vasutat akarnak ebből ebből építeni, 2025-ben kezdik. Ebből a pénzből például még a villamosvonalakat is felújítják, a Gubacsi hidat is újjáépítik. Vasúti digitalizáció is belefér az összegbe, transzformátorokat is építenek néhány vonalon.
3. Járműbeszerzés. A járművek átlagéletkora 45 év, „nincs olyan közlekedési eszközünk, amik ne amortizálódtak volna le az elmúlt időszakban”, mondta Lázár. Ezek az opciók a miniszter szerint: például magunknak gyártunk járműveket. Ehhez nemzetközi tudásra is szükség van, mert nem olyan egyszerű, így aztán „folyamatosan próbálják megszerezni” a spanyol Talgo vállalatot. A másik opció, hogy vesznek új járműveket, ezt leggyorsabban a GYSEV-nél tudják megtenni, de ezek legkorábban csak négy év múlva érkeznének meg. A harmadik opció, ha használt járművet próbálnak szerezni, Lázár pedig emellé teszi le a voksát, mert szerinte ő „észszerűen” gondolkodik. Szerinte Nyugat-Európában most leszerelt, húsz-harminc éves járműveket kell beszerezni. „Arra kaptam felhatalmazást a miniszterelnöktől, hogy általa kiküldött fürkészként kutassak fel” ilyen járműveket százas nagyságrendben. Sok százmillió eurós felhatalmazást kapott ehhez Orbán Viktortól.
4. Utaskomfort. Ennek része lesz például, hogy új MÁV-applikáció jön 2025-ben, lesz új utastájékoztatás is. Felújítanak vasútállomásokat, pályaudvarokat, például a Nyugatit, valamint a debreceni, a győri és a siófoki vasútállomást. Ezt a miniszter nem adófizetői pénzből, hanem ingatlanbefektetők pénzéből képzeli el. Kis pályaudvarokat is felújítanak, Gyulán kezdik.
5. Hogy mindez működjön, új rendszer kell. „Régi rendszerbe új pénzt nem lehet betenni”, mondta. Újjászervezik a MÁV-ot és leányvállalatait. A MÁV Zrt. lesz középen, ennek három leányvállalata lesz. Az egyik személyszállítással fog foglalkozni, a másik pályaműködtetéssel, a harmadik ezeknek a cégeknek a kiszolgálását fogja végezni, amolyan back office. Minden más vállalat ebbe a háromba olvad be. Új menedzsment is kell a MÁV élére: szeptembertől a Hegyi Zsolt–Dányi Gábor páros vezeti majd a MÁV-ot a Pafféri Zoltán–Steininger Zsolt duó helyett. Hegyi Zsolt csinálta meg a tarifareformot, ő vezette be a vármegye- és országbérletet, a Budapest-bérletet, „benne megvan az az innovációs készség”, ami Lázár szerint a kormánynak kell.

Méltó-e a vasút állapota az ország gazdasági fejlettségi szintjéhez? – kérdezte a Telex a bejelentések után, mire Lázár úgy felelt, nem. Akkor mi akadályozza, hogy a megtermelődő GDP-ből és nemzeti vagyonból el lehessen különíteni annyi pénzt, amiből egy normális vasúti szolgáltatás fenntartható? – kérdeztük. A miniszter úgy felelt, „évekig váratott magára az a világos mondás, ami azt mutatta volna, hogy ennek az ágazatnak mi legyen a sorsa”. Emellett voltak fontosabb feladatok, nem a tömegközeledés volt a fókuszban az elmúlt tíz évben, az egészségügy, oktatás elvitték a forrásokat. Most Lázár szerint abban volt áttörés, hogy a tarifareform megmutatta a kormánynak és az ellenzéknek is, hogy ez fontos téma, az utasok utaznak, így aztán „az utasok szavaztak a lábukkal”. Azt nem tudja megmondani, hogy az előző miniszterek miért nem tudtak elérni változást, miért nem voltak annyira „felkészültek”, mint ő.

Lázár ezután arról is beszélt a Telex kérdésére, hogy a home office nagyjából egy lépésre van attól, hogy ne is dolgozzanak a MÁV-dolgozók, pedig ez nem vicc, adófizetői pénzekkel nem lehet játszani a miniszter szerint. A miniszter szerint munkát a munkahelyen lehet végezni.

Mások szenvedéséből senki ne akarjon politikai előnyt kovácsolni, legyen szó betegekről (utalt itt Magyar Péter kórházas hőmérőzéseire) vagy utasokról, mondta Lázár a nyári melegről. „Nincs az ország felkészülve arra, hogy az időjárás ilyen mértékben változott, vagy változik a jövőben, nincsenek az emberek sem felkészülve” – mondta Lázár, aki szerint a cél: ha 2025-ben beüt a 40 fok, akkor nem fogják elindítani az 50 éves vonatokat, helyette légkondicionált buszokat fognak indítani. Bár késések az év többi napján is vannak, nem csak hőségben, Lázár szerint „az egészen más”.

A bejelentett közlekedési akcióterv végrehajtásában számítanak a magyar cégekre, köztük a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd Zrt.-re is, mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a kínaiakkal való tárgyalásoknak semmi közük ehhez ehhez. Velük egy új budapesti vasúti körgyűrűről (V0) tárgyalnak, meg arról, hogy a Nyugati pályaudvar és reptér között épüljön egy közvetlen vasútvonal.

Lázár már júliusban belengette, hogy augusztusban nagy bejelentésekkel jön majd. Ezt azután mondta, hogy a nyári hónapok forrósága teljesen megbénította a vasúti közlekedést. Egyszer például egyenesen arra kérték a vonatozni kívánókat, hogy inkább buszra szálljanak, mert a sínek olvadásnak indultak.

Vitézy Dávid bújjon el egy sötét szobába

A közlekedéses témák után más kérdések is szóba kerültek. Például az, hogy az LMP és a Fidesz által is támogatott egykori főpolgármester-jelölt, Vitézy Dávid beszólt Lázárnak, mert ő még soha ennyi késést nem látott a vasút történetében. Azt üzente Lázárnak, hogy „teljes vezetési káosz van a szaktárcánál és a MÁV-nál. Nem szabadna, hogy ez így menjen tovább.”

Lázár János erre a sajtótájékoztatón így reagált: „Vitézy Dávid lehetett volna közlekedési miniszter, de nem lett. Lehetett volna főpolgármester, de nem lett. Ennek a sokknak a feldolgozása sok időt vesz igénybe. Megértem, hogy komoly mentális probléma ütötte fel a fejét, de egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, nem pedig a MÁV-val és a Volánnal foglalkozna. Ő az egyetlen oka, hogy nem lett közlekedési miniszter és főpolgármester. Senki máson nem múlt, csak rajta. Valamiért úgy viselkedett, hogy a miniszterelnök nem őt választotta miniszternek. Valamiért úgy dolgozott, hogy a budapestiek nem őt választották főpolgármesternek. Ungár Péter ötlete zseniális volt, de a kivitelező ezt nem tudta végighajtani. Ő magával van a probléma. A Fidesz kétszer ajánlott fel neki lehetőséget, egyikkel sem tudott élni.”

Ő maga egyébként „abszolút” nem értett egyet azzal, hogy a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra visszalépett. Lázárnak és Vitézynek egyébként már egy ideje látványos a konfliktusuk.

Fideszes körökben lenne igény Simonka kiiktatására

A volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György is beszólt a miniszternek. Azt állította, hogy Lázár bosszúból indította el az ellene zajló büntetőügyet, mivel korábban sokszor lépett rá a miniszter tyúkszemére. Például amikor megpróbálta megakadályozni, hogy megszerezze a mezőhegyesi ménesbirtokot. Ezért Lázár az ő ügyében „utasításokat adott az ügyészségnek”. Szerinte Lázár egyszer azt is mondta neki: „ha az útjába áll, elvágja a torkát”.

„Ő az enyémet? Én?” – kérdezett vissza erre Lázár a sajtótájékoztatón. Majd ezt mondta: „Eddig nem merült fel lehetőségként, hogy ilyen eszközhöz folyamodjak. Biztosan nem mondtam ilyet, az is bizonyíték erre, hogy amit ígérek, azt meg szoktam csinálni. Mindenki ismer az országban. Fideszes körökben és Békésben nagy társadalmi igény lenne erre, de nem tudom ezt kielégíteni. Bukott bűnöző politikusok kommentjeivel nem foglalkozom.” Azt pedig kikérte magának, hogy az újságírók rákérdeztek Simonkának azon állítására, miszerint ő befolyásolta az ellene zajló büntetőügyet.

14 éve várt, hogy meghozhasson egy döntést

Egy friss kormányrendelettel megszűnik az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) jelenlegi formája. Ezzel a jövőben sokkal nehezebb lesz információt szerezni arról, milyen építési engedélyeket ad ki az építésügyi hatóság, milyen beruházások zajlanak vagy épp minek a bontására adnak ki engedélyt. A nyilvánosan elérhető ÉTDR-re sok olyan dokumentum felkerült, amely segítette a sajtót a nyilvánosság tájékoztatásában, ezt az utat azonban a kormány elzárja a jövőben.

Erre Lázár most úgy reagált, nem tették titkossá az építésügyi engedélyek kiadását, csak úgy reformálják meg, hogy azok férhessenek hozzá ezekhez, akiknek ezekhez közük van. Egyébként is, kinek mi köze hozzá, hogy hány négyzetméteres fürdőszobája van valakinek, mondta a miniszter, aki azt is elárulta: 14 éve vár arra, hogy egyszer építési miniszterként ezt a döntést meghozhassa.