Egy váltóalkatrész eltört, a másik vonat vezetője időben vészfékezett, ezért nem lett nagyobb baj a Keletiben

Akár több órás késések, műszaki hibák, sebességkorlátozások, nyáron felforrósodó vasúti kocsik, és az ország egyes területein a hetvenes éveket idéző szolgáltatási színvonal várja azokat, akik vonattal utaznak Magyarországon. A jól ismert problémák ellenére mély lenyomata lehet a vasárnap, a Keleti pályaudvaron történt szerencsés kimenetelű vasúti balesetnek, amelyben a Kolozsvár felől érkező Intercity öt kocsija siklott ki. Bár senki nem sérült meg, a közösségi médiát hamar elborították a kisiklott vonat utasainak beszámolói, illetve a csomagjaikkal a sínek közt bóklászó emberekről készült fotók, amelyeknél nehéz súlyosabb PR-katasztrófát elképzelni a MÁV, a céget felügyelő Lázár János építési és közlekedési miniszter, illetve a magyar állam számára.

Még hétfő reggel is tartott a mentés, ezért a pályaudvar bizonytalan ideig nem indított és nem fogadott vonatokat. Szintén a MÁV-tól származó információ az is, hogy a három budapesti fejpályaudvar egyikének teljes kiesése miatt több ezer utasnak kellett hosszabb menetidőre számítania a Budapest–Győr–Hegyeshalom, a Budapest–Pécs, Budapest–Kaposvár, a Budapest–Hatvan–Miskolc, illetve a Budapest–Újszász–Szolnok-vonalon.

Eltört egy váltóalkatrész, a másik vonat vezetője időben reagált

Legkorábban kedd reggel állhat helyre a forgalom a naponta százezer utast fogadó Keleti pályaudvaron – derült ki a MÁV hétfői sajtótájékoztatóján, ahol a cég vezérigazgatója, Pafféri Zoltán azt mondta, hogy nem sérült meg senki a vasárnap esti balesetben. Németh Réka, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese közölte, hogy egy váltóalkatrész törése előzte meg a kolozsvári IC kocsijának kisiklását. Mint a vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, az utasok által készített fotóknak megfelelően, valóban a közelben volt egy másik vasúti szerelvény is, amelynek vezetője időben és megfelelő módon reagált, vészfékezett, amivel megelőzte, hogy a két vonat összeütközzön.

Újságírói kérdésre a MÁV vezetője elmondta, hogy a Keleti bevezető vágányokon 40 km/h a megengedett sebesség, a szerelvények maximum ennyivel haladhatnak. A történtek további kivizsgálását a rendőrség bevonásával végzik. Ez a vizsgálat kell, hogy választ adjon arra a kérdésre is, hogy voltak-e egyéb, a balesetet befolyásoló körülmények. Azaz, hogy

a váltótörés oka vagy következménye volt a balesetnek.

​​Az érintett váltónak utoljára július 30-án vizsgálták a műszaki állapotát, ekkor mindent rendben találtak, de a baleset után elrendelték az országos hálózat összes ilyen váltójának rendkívüli felülvizsgálatát, mondta a vezérigazgató. A hétfői sajtótájékoztató idején éppen az öt kisiklott kocsi közül az utolsót emelték vissza a sínre. Az egész mentéshez hidraulikus emelőket használtak és nem darut, mert utóbbi esetben először meg kell bontani a felsővezetékeket, ami jelentősen elnyújtotta volna a mentés idejét.

Pafféri Zoltán elmondta, hogy a baleset megtörténte után egyértelmű volt, hogy hosszabb pótlásra kell készülniük, aminek részleteiről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk. A jelenleg Keleti helyett vonatfordításra használt állomások (Kőbánya felső, Rákos, Kelenföld) kapacitása jóval kisebb, ezért előfordulnak kimaradó vonatok. A vezérigazgató arról beszélt, hogy egy siklásos baleset helyreállítása mindig napokat vesz igénybe. A javításon tegnap este óta száznál többen dolgoznak. Amint a pálya újra alkalmas lesz közlekedésre, akkor a MÁV azonnal visszaállítja a menetrendszerinti közlekedést a pályaudvaron. Erről a MÁV internetes felületein tájékoztat majd.

Botorkáló utasok a vágányok között

Az elmúlt négy év során mintegy 42 kisiklásos baleset történt a MÁV 7200 kilométeres magyarországi hálózatán, ahol évente 1,3 millió szerelvény közlekedik. Mivel a hasonló incidenseket az érintett vágányszakasz, a biztosítóberendezések, a szerelvény műszaki hibája, illetve a vonatvezető és a vasútirányítás problémája egyaránt okozhatja, a Keletiben történt eset kivizsgálása hónapokig tarthat.

A MÁV vasútbiztonsági igazgatója által a Telexnek adott korábbi tájékoztatás szerint az elmúlt három év magyarországi vonatkisiklásainak többségét fele-fele arányban pálya- vagy járműhiba, kevesebb mint negyedét pedig emberi mulasztás okozta. Ez utóbbira tipikus példa, amikor a mozdonyvezető nem tartja be az adott pályaszakaszon előírt sebességkorlátozást.

Bár a vonatkisiklások száma magasnak tűnhet, a képet árnyalja, hogy a MÁV szerint az esetek többségében mindössze egy-két kerék lép le a sínekről, a mentési munkálatok pedig mindössze néhány órát vesznek igénybe, a kár pedig legfeljebb néhány millió forint. A Keleti pályaudvaron történt balesetről eddig napvilágra került információk szerint ezúttal műszaki szempontból súlyosabb eset történt.

Bár a baleset körülményei egyelőre tisztázatlanok, a kisiklott vonat utasai szerint a történtek után legalább negyed órán át semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptak. A Telex egyik helyszínen tartózkodó olvasója vasárnap azt írta: „10–15 perc várakozás után az utasok elkezdtek leszállni és a vágányok között sétálni. Tájékoztatást nem kaptunk, 20 perc várakozás után mi is leszálltunk, és a legközelebbi kijáraton (zajvédő kerítésen lévő kapu) elhagytuk a helyszínt. Pánikhangulat nem volt, csak türelmetlen emberek”.

A hiányos tájékoztatásról szóló olvasói beszámolók alapján küldtünk kérdéseket a MÁV-nak, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Újabb forduló a Vitézy-Lázár csörtében

A pályaudvar hangosbemondójával ellentétben nem maradt csendben Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, aki szerint másodperceken múlt, hogy nem történt nagyobb baleset a Keletiben. A kolozsvári járat közelében érkezett ugyanis egy másik szerelvény is, ezért szerinte kevésen múlt, hogy a két vonat nem ütközött össze, a fotók alapján megalapozott lehet az állítása. A Keletiben történt baleset egyúttal újabb lendületet adott Vitézynek a Lázár Jánossal régóta folyó csörtéjéhez is. Mint írta, ezúttal kevés lesz a cinikusan vigyorogva másokra mutogatás, beszólogatás és a klímaváltozásra hivatkozás.

Ezzel Vitézy arra utalt, hogy Lázár János az augusztus 16-án, Közlekedési infó címmel megtartott sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre kifejtette, hogy Vitézy Dávid lehetett volna közlekedési miniszter, de nem lett, és lehetett volna főpolgármester is, de erre a posztra szintén nem őt választották meg. Lázár kommunikációja akkor elsősorban azt a sokak számára alapvető élményt próbálta átkeretezni, amely szerint idén nyáron a korábbiaknál is több üzemzavar nehezítette a magyarországi vasúti közlekedést.

A miniszter 5 pontból álló vasútfejlesztési programot is hirdetett, amelyben nemcsak a hálózat és a pályaudvarok rekonstrukciója szerepel, de az állam használt és új vasúti kocsikat, illetve mozdonyokat is vásárolna. Ezzel kapcsolatban Vitézy felidézte, hogy Lázár miniszteri beiktatása után leállította a budapesti vasúti infrastruktúra, így a főpályaudvarok fejlesztésére vonatkozó tervek kivitelezését.

A következő évekre ígért átfogó vasúti reformon dolgozó Lázárnak nehéz nyara lehetett a MÁV problémái miatt. A rendkívüli meleg nemcsak arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a sokszor 30-40 éves kocsikból összerakott szerelvények zömén nincs légkondicionáló berendezés, de arra is, hogy a hálózattal valóban súlyos gondok vannak. Miközben a miniszter a hétvégi Tranzit fesztiválon lépett fel, nem messze ennek helyszínétől, a Balaton déli partján órákig állt a vonatforgalom, mert eltört egy sín Szabadbattyán és Kicséripuszta között. Lázár az elmúlt napok MÁV-val kapcsolatos eseményeire egyelőre nem reagált.

Ennek az ágazatnak mi legyen a sorsa?

Nehezen indult a hétfő reggel is a MÁV sok ezer utasának, és nemcsak azért, mert még tart a műszaki mentés a vasárnap este megbénult Keleti pályaudvaron, de több vidéki vonalon is leállt a forgalom. Eltört a sín a ceglédi vonalon, kétórás késések voltak a Nyugatiban és a Déliben is.

Noha egy-egy esetért nem tehető felelőssé a vasúti közlekedésért felelős miniszter, legalábbis Magyarországon biztosan nem, ahogy a MÁV Lázár által frissen menesztett vezetése is csak korlátozottan, az szintén nyilvánvaló, hogy az utóbbi évtizedekben hatalmas lemaradásba került Magyarország a vasúti szolgáltatás korszerűsítése terén, az pedig, hogy a helyzet éppen most, minden idők legforróbb nyarán vált igazán súlyossá, már csupán következmény.

Amit látunk, az annak a jele lehet, hogy az állam az utóbbi évtizedben hogyan határozta meg a prioritásokat. Méltó-e a vasút állapota az ország gazdasági fejlettségi szintjéhez? – kérdeztük a minisztert a Közlekedési infón a következő évek fejlesztéseire vonatkozó bejelentések után. Lázár úgy felelt: nem. A magyarázat pedig az volt, hogy „évekig váratott magára az a világos mondás, ami azt mutatta volna, hogy ennek az ágazatnak mi legyen a sorsa”.

Emellett voltak fontosabb feladatok, nem a tömegközeledés volt a fókuszban az elmúlt tíz évben, az egészségügy, oktatás elvitték a forrásokat, mondta a miniszter. Most Lázár szerint abban volt áttörés, hogy a tarifareform megmutatta a kormánynak és az ellenzéknek is, hogy ez fontos téma, az utasok utaznak, így aztán „az utasok szavaztak a lábukkal”. Lázár azt nem tudta megmondani, hogy az előző miniszterek miért nem tudtak elérni változást, miért nem voltak annyira „felkészültek”, mint ő.