Miért késik a Szputnyik uniós engedélyezése, mi lesz a magyar szputnyikosokkal?

2021. október 04. – 08:48

frissítve

Miért késik a Szputnyik uniós engedélyezése, mi lesz a magyar szputnyikosokkal?
Oltópont az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben 2021. május 5-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány korábban azt ígérte, nem kell aggódni, nyugodtan oltathat mindenki a koronavírus elleni orosz vakcinával, mert biztosan nem származik ebből hátránya. Orbán Viktor miniszterelnök például április 30-án azt mondta: „Biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz [...], tehát akármilyen vakcinával oltottak be egy magyar embert, mindenképpen utazhat, ha utazni akar.” Be is adatta a Szputnyik V-t több mint 900 ezer magyar ember.

Ehhez képest néhány hónappal később azzal szembesültek, hogy mégsem lehet keleti vakcinával beoltva akárhová utazni, csak azokba az országokba, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született – márpedig az uniós országok nagy része nem tartozik ebbe a körbe. A kialakult patthelyzet olvasóink levelei és nyilvános beszámolók alapján sokakat bosszant. Mindeközben a magyar kormány a javában épülő debreceni vakcinagyárban is gyártana a Szputnyik V-ből, így az orosz vakcina nemzetközi sorsa több szempontból is kiemelten fontos itthon.

Bár az orosz forgalmazó január óta arról beszél, hogy szeretnének uniós engedélyt, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a mai napig nem adta ezt meg, néhány hete pedig a már két kínai vakcinát is jóváhagyó Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt jelentette be, hogy felfüggesztik a vizsgálatukat (noha az oroszok szerint a WHO-jóváhagyás hamarosan megérkezhet).

Ebben a cikkben az alábbi kérdéseket járjuk körbe:

  • Tényleg politikai okokból túráztatja az oroszokat az EU és a WHO? (Spoiler: nem valószínű.)
  • Milyen más oka lehet, hogy még mindig nem engedélyezték a biztonságos és hatékony vakcinát? (Spoiler: hiányzó adatok, gyártásminőségi aggályok, esetleges mellékhatás-jelentési hiányosságok.)
  • Engedély nélkül milyen kilátásaik vannak a szputnyikosoknak az uniós utazásra? (Spoiler: bizonytalan, de felcsillant a remény.)
  • Most akkor érdemes-e Szputnyik V-re Janssen-vakcinát kérni harmadiknak, vagy az utazáson kívül nincs semmi értelme? (Spoiler: de, valószínűleg van.)

Kezdeti kritikák után megnyugtató eredmény

A Szputnyik V magyarországi engedélyezése is azért kapott sok kritikát, amiért a kínai Sinopharm-vakcináé: akkoriban még nem volt nyilvánosan közzétett tudományos eredmény a biztonságosságáról és a hatásosságáról, és a gyógyszerhatóság külső szakértők véleménye ellenében hagyta jóvá a használatát.

Ráadásul a vakcina már korábban is nagy port kavart, mert Oroszországban úgy engedélyezték a használatát a világ első koronavírus elleni vakcinájaként tavaly augusztusban, hogy még az első és második fázisú klinikai vizsgálatainak az eredménye sem volt meg, a kulcsfontosságú harmadiké – amelyben több tízezer emberen tesztelik – pedig még el sem kezdődött, ezért nemcsak külföldi, de orosz tudósoktól is éles bírálatokat kapott.

Alapvető különbség azonban a kínai vakcina történetéhez képest, hogy a Szputnyik V-ről a bizalmatlanságot szülő kezdeti titkolózás után már február elején közzétették a harmadik fázisú vizsgálat eredményeit, amelyek alapján a vakcina biztonságos és hatásos, és a való világbeli tapasztalatok is erre utalnak. (Az itthon január végén engedélyezett Sinopharm-vakcina eredményeire egészen május végéig kellett várni, és az idősek körében tapasztalható hatékonysága is megkérdőjeleződött.)

A nyilvánosságra hozott eredmények alapján már reális lehetőségnek tűnt az uniós engedélyezés is.

Ott vagyunk már?

Érdemes az okok kibontása előtt röviden felidézni magát az engedélyezés körüli huzavonát is, mert már ebből is látszik, hogy a témát nem könnyű kihámozni a politikai kommunikáció hálójából.

Az EMA január 12-én tette közzé, hogy előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V-t képviselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alappal (RFPI), de már akkor is világossá tették, hogy engedélykérelem még nem érkezett. (Az orosz vakcinát a Gamaleja Intézet fejlesztette, de az RFPI forgalmazza, az egyszerűség kedvéért őket nevezzük a gyártónak.)

A gyártó aztán egy héttel később, január 20-án – épp a magyarországi engedélyezés napjánbejelentette, hogy benyújtották a kérelmet. Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója azt mondta, már tavaly októberben elindították a folyamatot, és december 22-én folyamodtak veszélyhelyzeti engedélyért. Ezt az utóbbi állítást egyébként nehéz értelmezni, mert a valóságban az EU-ban egyetlen koronavírus elleni vakcina sem veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt, hanem feltételes forgalomba hozatali engedélyt kap, ami fontos különbség (hogy miért, arról itt írtunk részletesebben).

Egy férfi megkapja az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. június 15-én – Fotó: Komka Péter / MTI

Az EMA aztán még február 10-én is azt közölte, hogy azóta sem érkezett hozzájuk ilyen orosz kérelem. Erre a Szputnyik V hivatalos Twitter-csatornája közzétett egy képernyőképet egy január 29-én beadott kérelemről. Azon túl azonban, hogy már ez is kilenc nappal későbbi, mint amikor azt állították, hogy beadták a kérelmet, a kommentekben több felhasználó is felhívta a figyelmet, hogy a kép alapján a gyártó rossz helyre küldte el a kérelmét, hiszen már 2015 óta máshová kell, amit az EMA a honlapján világosan jelöl is.

Ráadásul az uniós engedélyezési folyamat úgy néz ki, hogy az engedélyezést megelőzi az úgynevezett rolling review, azaz az elérhető adatok folyamatos értékelése és a hivatalos engedélyezés csak akkor indul el, ha ehhez elég információ gyűlt össze – ami a mai napig nem történt meg, így az engedély kérelmezése sem. A rolling review eljárást végül március 4-én kezdte el az EMA, ez az, ami azóta is tart a Szputnyik V-nél, ahogy négy további vakcina esetében is.

Mindeközben egyébként a Szputnyik V gyártója rendszeresen intéz nyilvános kommunikációs támadást az EMA és a nyugati vakcinák ellen is, a hatóságot elfogultsággal vádolva, illetve azt állítva, hogy a késlekedésén emberéletek múlnak.

Politikai nyomás lehet a háttérben?

A Telexnek egy uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk korábban azt mondta, az Európai Bizottsággal mint politikai intézménnyel szemben, ahol valóban felmerülhetnek ilyen szempontok, az EMA soha nem mérlegel politikai alapon, minden lehetséges vakcinát minél gyorsabban meg szeretnének vizsgálni, amelyre kérelmet nyújtanak be hozzájuk. Ennek megfelelően az oroszokkal is keresték a kapcsolatot, de egészen januárig úgy tűnt, hogy az orosz felet nem érdekli az európai engedélyezés lehetősége (hiszen már addigra is a világ számos más régiójába szállítottak).

Az EMA egyébként nem is csak az orosz vakcinát vizsgálja a keletiek közül: a már engedélyezett négy vakcinán túl jelenleg öt áll vizsgálat alatt, ezek a Szputnyik V mellett az amerikai Novavax, a német CureVac, a kínai Sinovac és a francia Sanofi Pasteur oltóanyaga. A WHO pedig már hónapokkal ezelőtt jóváhagyta két kínai gyártó, a Sinopharm és a Sinovac vakcináját, ami szintén arra utal, hogy nem a keleti vakcinákkal szembeni elfogultságról lehet szó. (A WHO-jóváhagyás jelentősége, hogy ezzel tudna bekerülni a vakcina a szegényebb országok vakcinaellátását végző COVAX programba.)

A politikai nyomásra vonatkozó vádakat szintén árnyalja, hogy több uniós ország is kifejezett nyitottságot tanúsított a vakcina beszerzésére vagy akár gyártására is, persze csak miután az megkapja az engedélyt.

Az uniós politikában meghatározó Németország már januárban jelezte, hogy kész támogatást nyújtani a Szputnyik V uniós engedélyeztetéséhez. Ezt maga Angela Merkel kancellár jelentette be, hozzátéve, hogy ha az EMA megadja az engedélyt, akkor akár a gyártásba is beszállhatnak. Április elején, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem tervez központi beszerzést az orosz vakcinából, a németek kétoldalú tárgyalásba is kezdtek erről Oroszországgal – hangsúlyozva, hogy saját hatáskörben is csak az uniós engedélyezés után vásárolnának belőle. Közben Bajorország már előszerződést is kötött 2,5 millió adagra. Április végén aztán Merkel közölte, hogy az engedélyezés azért nem halad, mert az EMA nem kapott még elég információt az oroszoktól, pedig a német vásárlási szándék továbbra is fennáll.

Olaszország március elején megállapodott az oroszokkal a Szputnyik V helyi gyártásáról. Március közepén Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos is azt mondta, akár az EU is beszállhatna a Szputnyik V gyártásába, ha megkapja az engedélyt, és az orosz fél nem bírja kielégíteni a megnövekedett igényt. Közben a dél-olaszországi Campania régió is előszerződést kötött a vakcina beszerzésére, és áprilisban Svédország is beállt a sorba.

Augusztusban egyébként maga az RDIF-vezérigazgató Kirill Dmitrijev is azt mondta, az EMA vizsgálata „pozitív és professzionális módon zajlik”.

Akkor miért nem engedélyezik már?

A vakcina uniós vizsgálata március elején elindult, és az akkori várakozások szerint már június–júliusra eljuthatott volna az engedélyezésig. Ez végül nem történt meg, és július közepén az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk már azt mondta, ősz előtt már egészen biztosan nem is fog megtörténni.

Miközben az orosz gyártó az elhúzódó folyamat mögött politikai okokat vélt felfedezni, rendre érkeztek ennél jóval prózaibb, konkrét magyarázatok. Júniusban például kiderült, hogy az oroszok a június 10-i határidőig nem küldték el az EMA által kért adatokat a klinikai vizsgálatokról.

Időközben a WHO vizsgálata is elindult, de június végén kiderült, hogy a szervezet ellenőrei a négy meglátogatott gyár egyikénél – a baskíriai Pharmstandard-UfaVITA telephelyen – problémát találtak a minőség-ellenőrzési adatokban. Az oltóanyag csomagolásáért felelős üzemben nem voltak megelégedve a gyártási folyamat sterilitásával, úgy ítélték meg, hogy fennáll a keresztszennyeződés esélye, és az egyes gyártási tételek visszakövethetősége sem volt kielégítő. A gyártó és az orosz kormány sem vitatta a kifogások jogosságát, annyit közöltek, hogy megtették a szükséges lépéseket, hogy elhárítsák a problémákat, és várják az újabb ellenőrzést.

Júliusban kiderült, hogy az EMA vizsgálatát nem egyetlen határidő elmulasztása hátráltatta ennyire, hanem hogy az orosz fél sorozatosan elmulasztotta az engedélyezési folyamatban alapvető követelménynek számító adatok szolgáltatását. A Reuters a vizsgálatra rálátó forrásai szerint bár a vizsgálat március elején elindult, az oroszok csak egy hónappal később küldték meg az első adatokat, ami már a folyamat legelején csúszást eredményezett. Június elejéig alig érkeztek be az ügynökséghez gyártási adatok, és a klinikai tesztekről kapott adatok is hiányosak voltak. A klinikai adatok közül hiányoztak például a tesztalanyok által tapasztalt potenciális mellékhatások jelentései, és az sem volt világos, hogy hogyan követték a placebót kapott alanyokat. Az RDIF szerint a fenti problémák hamis vádaskodások, de részleteket nem közöltek.

Egyes szakértők szerint az is probléma lehet, hogy a lehetséges mellékhatások oroszországi monitorozása nem kielégítő. Az EMA, akárcsak az amerikai vagy a brit hatóság, minden engedélyezett vakcinával – és egyébként minden gyógyszerrel – kapcsolatban kiterjedt mellékhatás-figyelő rendszert működtet, amelynek az adatait alapos elemzés alá veti. Így sikerült ilyen gyorsan azonosítani azokat a mára jól ismert mellékhatásokat, amelyek túl ritkák ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat során előjöjjenek, de azóta bekerültek az alkalmazási előírásba. (Erről itt írtunk bővebben, ahogy arról is, hogy miért félrevezető az ilyen mellékhatás-figyelő rendszerek nyers adatai alapján bármit is állítani a vakcinák veszélyeiről, ahogy az oltásellenes körökben rendszeresen előfordul.)

A Szputnyik V vakcinát gyártó egyik üzem Szentpéterváron 2021 júliusában – Fotó: Peter Kovalev / TASS / Getty Images

A nagy gyógyszerhatóságok fennhatóságán kívül azonban változó minőségű a mellékhatás-követés – nem véletlen, hogy az EU-ban az EMA által engedélyezett vakcinákért a gyártók, de egyes tagországok saját hatáskörében jóváhagyott vakcinákért az adott tagország vállalja a felelősséget. Egyes országokban, ahol már használják a Szputnyik V-t, például Argentínában, rendszeresen adnak ki róla alapos mellékhatás-jelentéseket, és ezek kedvező képet mutatnak a biztonságosságáról. (Magyarországon a mai napig egyetlen ilyen jelentést sem tettek közzé egyik koronavírus elleni vakcináról sem.)

Augusztusban kiszivárgott egy januári belső jelentés a vakcina klinikai vizsgálatairól, amelyben független kutatók számos elírást, pontatlanságot és következetlenséget találtak, például a vizsgálati alanyok vagy a jelentett mellékhatások számában.

Szeptember közepén az EMA és a WHO is azt közölte, hogy továbbra sem kaptak meg minden szükséges adatot az oroszoktól. Majd egy héttel később a WHO bejelentette, hogy nem voltak megelégedve az egyik üzem gyártási sztenderdjeivel, ezért azok javításáig és az újabb ellenőrzésig felfüggesztik a vizsgálatukat.

A Reutersnek az ügyre rálátó források azt mondták, nincs okuk azt feltételezni, hogy az orosz vakcina ne lenne biztonságos és hatékony. A fenti hiányosságok szerintük abból adódhattak, hogy a vakcina orosz fejlesztőinek nincs tapasztalatuk az olyan szigorú gyógyszerhatóságokkal, mint az EMA. A teljesítendő feltételek nem azért rigorózusak, hogy egyik vagy másik gyártót tudják szívatni velük, hanem hogy garantálják a vakcinák biztonságosságát, és ne bemondásra kelljen ezt elhinniük, vagy arra alapozni, hogy már úgyis sokan megkapták a világban – amire azt az orosz gyártó rendszeresen hivatkozik, de a magyar engedélyezési döntéshozásban is megjelent mint feltétel.

Hasonló lehetett a helyzet Brazíliában is, ahol a helyi gyógyszerhatóság, az Anvisa áprilisban elutasította a Szputnyik V engedélyezését, mert arra jutottak, hogy nem garantálható, hogy a vakcinában a koronavírus genetikai információjának hordozására használt vektorvírus, az adenovírus valóban szaporodásra képtelen. A döntést orosz részről nyilvános vádaskodás és perrel fenyegetés követte, pedig a jelek szerint hasonlóról lehetett szó, mint az EMA és a WHO esetében: Sergio Rezende, aki korábbi brazil tudományos miniszter volt, és jelenleg a Szputnyik V beszerzését tervező brazil kormányzók tanácsadója, a Reutersnek azt mondta, az oroszokkal folytatott megbeszélések alapján úgy látja, hogy a hiányos adatok oka, hogy nincsenek tisztában a pontos hatósági elvárásokkal, és ő maga is azt tanácsolta nekik, hogy dolgozzák át a kérelmüket, amit eleinte elutasítottak, de végül megtettek. Az Anvisa végül júniusban engedélyezte is a vakcinát, de azzal a feltétellel, hogy a gyártó minden, Brazíliába szállított gyártási tétel esetében bizonyítja, hogy nem tartalmaz replikációra képes adenovírust, és az országban csak egészséges embereknek adható a Szputnyik V.

Szintén emlékezetes Szlovákia esete, ahol a kormányfő márciusban belebukott abba, hogy a koalíciós partnereit megkerülve tárgyalta le a beszerzést. Bár a szerződést már márciusban megkötötték kétmillió adagra, végül csak május végén engedélyezték a vakcina használatát, de annyira gyér volt iránta az érdeklődés, hogy júliusban az addig beérkezett 200 ezer adag nagy részét beszerzési áron visszaadták. A szlovák gyógyszerhatóság, a ŠÚKL is épp az adatok hiányára és ellentmondásosságára hivatkozva utasította el eleinte az engedélyezést. Még februárban a csehek is fontolgatták a Szputnyik V engedélyezését, de erről végül letettek, szintén adathiány miatt. Roman Prymula epidemiológus, a miniszterelnök tanácsadója akkor azt mondta: „Szerbiában és Magyarországon vannak bizonyos adatok, de ezek nem elegendőek.”

A WHO-vizsgálat legutóbbi fejleménye, hogy Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter, miután korábban találkozott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgatóval, szombaton bejelentette, hogy minden akadály elhárult a jóváhagyás útjából, már csak „alá kell írni néhány dokumentumot, beadni néhány további papírt”. A WHO cikkünk megjelenéséig nem kommentálta a bejelentést.

Mi lesz a cserben hagyott magyar szputnyikosokkal?

Akármilyen okból állt is elő a mostani helyzet, egy biztos: 900 ezer magyar ember utazási lehetőségeit jelentősen korlátozza, hogy az orosz vakcinát választották, illetve fogadták el – aminél természetesen sokkal fontosabb, hogy közben védettséget szereztek a vírus ellen, de a döntésükhöz ezzel együtt sem kaptak teljes körű tájékoztatást. Ráadásul ez egy sajátosan magyar probléma, hiszen csak a magyarok kaptak az EU-ban orosz vakcinát – leszámítva azt a néhány tízezer szlovákot, aki Szputnyik V-t kért, illetve azt a 15 ezer olaszt, akiket ezzel oltottak be San Marinóban.

Különösen azért lehet ez bosszantó az érintetteknek, mert míg a kínai vakcinát sokkal több vita övezte az orosznál, az előbbivel beoltottak mostanra mégis könnyebb helyzetben vannak. Egyrészt azért, mert egyes országok, például a szomszédos Ausztria, a Sinopharm-vakcinát is elfogadják a beutazáshoz, köszönhetően a WHO jóváhagyásának.

Másrészt azért, mert augusztus 1-től elérhetővé vált itthon a harmadik adag oltás, amely elvileg feloldhatná a patthelyzetet. Uniós igazolvány azonban továbbra is csak akkor jár, ha az uniós engedélyű vakcinák egyikéből teljes oltási sort kapott az illető, magyarul a kétadagos vakcinákból kettőt vagy az egyadagosból egyet. Egy keleti vakcinákra adott, harmadik adag tehát csak akkor ér uniós igazolványt, ha az a harmadik oltás egy egyadagos Janssen-vakcina. Ezt viszont a hivatalos protokoll szerint nem lehetne adni a Szputnyik V-re, mert mindkettő vektorvakcina, ami elvileg problémát jelenthet hatékonysági szempontból (erre még visszatérünk). Készült egy a hivatalosnál jóval kidolgozottabb, független szakértői ajánlás is a harmadik oltások rendjére, ez sem ajánlja kifejezetten ezt a kombinációt, de nem is zárja ki, csak jelzi, hogy a bizonyítékok ellentmondóak. A kínaival azonban nincs ilyen gond, az inaktivált víruson alapul, arra minden további nélkül mehet a Janssen-oltás.

Ezért személyes beszámolók alapján eleinte megint beindult a romániai vakcinaturizmus – hasonlóan ahhoz, amikor a kínaival oltottak indultak meg több százan Pfizer–BioNTech-vakcináért –, és nem is csak Janssen-oltásért. Tudunk olyan esetekről is, amikor valaki két Pfizer–BioNTech-vakcinát adatott be magának Romániában a két oroszra, hogy a védettsége és az uniós igazolványa is biztosan meglegyen.

Az elmúlt hetekben azonban változott a hazai gyakorlat: bár az eredeti központi ajánlás kizárta az oroszra adott Janssen-vakcinát, mára gond nélkül beadják rá bárkinek, aki ezt kéri.

Volt olyan érintett, aki arról számolt be, hogy az oltóorvos ráíratta a papírjára, hogy tudomásul veszi, hogy kisebb lehet így a harmadik oltás hatékonysága, mástól azonban ilyen nyilatkozatot sem kértek. A gyakorlatban tehát már mégis lehet egy Janssen-vakcinát kérni a két Szputnyik V-re, és boldogan utazgatni vele – a kérdés, hogy érdemes-e.

Három lett, maradhat?

Arról már a különféle vakcinák keverésével kapcsolatban is írtunk, hogy szakértői körökben is vita tárgya, mennyire érdemes vektorvakcinára – AstraZeneca- vagy Janssen-oltásra, illetve Szputnyik V-re – vektorvakcinával oltani.

A vektorvakcinákban a vektor, azaz a hordozóvírus egy adenovírus, amely önmagában ártalmatlan, viszont ebbe építik bele azt a genetikai információt, amely alapján a beoltottak szervezete képes lesz megtermelni a koronavírus tüskefehérjéjét, hogy aztán megtanuljon védekezni ellene. Ha viszont a beoltottakban immunitás alakul ki az adenovírus ellen, akkor az kisebb valószínűséggel ér célba, így elvileg a vakcina is kevésbé lehet hatékony.

Emiatt nyilatkozott úgy több magyar szakember is, hogy a korábban vektorvakcinát kapottakat érdemes lehet harmadik körben inkább mRNS-vakcinával oltani. Erről beszélt például Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke, az mRNS-vakcinák sikerének egyik kulcsszereplője, de felvetette a problémát a Telexnek az adenovírusokat évtizedek óta kutató Rusvai Miklós virológus, illetve Falus András immunológus is.

Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát beoltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával a Semmelweis Egyetem oltópontján Budapesten 2021. február 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A koronavírus elleni vektorvakcinák esetében ugyanakkor úgy tűnik, hogy ez az elméleti lehetőség a gyakorlatban nem okoz problémát:

  • Bár publikált eredmény erről nincs, Oroszországban javában adják már a harmadik Szputnyik-adagokat – a Szputnyik Light nevű, egyadagos változatot, ami a kétadagos oltás első adagja –, és egyelőre nem érkezett hír ezzel kapcsolatos problémáról.
  • Az AstraZeneca június végén közzétett eredményei szerint a második után 44-45 héttel (10-11 hónappal) beadott harmadik adag tovább növelte az antitestszintet és a sejtes immunválaszt a beoltottakban.
  • A Janssen két klinikai vizsgálatot is végez az egyadagos vakcinájukkal oltottak későbbi újraoltásáról – azaz a „harmadik oltásról”, ami ebben az esetben a második –, és az első eredményeik alapján az újabb adag jóval több antitestet termel, mint az első: a tüskefehérjéhez kötődő antitestek szintje kilencszer magasabb volt egy héttel az oltás után, mint az első adag után 28 nappal.

Ez az utóbbi eredmény azért is fontos az orosz vakcina szempontjából, mert a Janssen vakcinájában ugyanaz az adenovírustörzs (Ad26) található, mint a Szputnyik V első adagjában, illetve az egyadagos Szputnyik Lightban. Ez alapján valószínűsíthető, hogy ha a két Janssen-oltásnál nem volt gond a vektorvírussal, akkor a Szputnyik V-re adott Janssen-oltásnál sem lenne. (A Szputnyik V második adagjában egy másik törzset, Ad5-öt használnak, ezért az a keverés szempontjából nem érdekes.)

Az tehát látszik, hogy a vektorvakcinákkal történő újraoltásnak gyakorlati akadálya valójában nincs. Az más kérdés, hogy a konkrét Szputnyik V–Janssen kombinációról egyelőre nincs adat, de ugyanígy nincs még sok más, itthon egyébként ajánlott kombinációról sem.

Mindeközben egyébként felcsillant a remény a szputnyikosoknak, hogy a helyzetük mindenféle vakcinakeveréstől függetlenül, jogi úton is rendeződhet egyszer. Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, aki korábban is foglalkozott már a problémával, két hete közölte, hogy a lobbizása eredményeként az Európai Bizottság is foglalkozni fog a keleti vakcinára harmadikként nyugatival oltó magyarok ügyével. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Ujhelyinek küldött válaszában azt írta, a döntést továbbra is meghagyják a tagállamoknál arról, hogy milyen oltásokat ismernek el, de meg fogják vitatni az Egészségbiztonsági Bizottságban, hogyan tudnák elősegíteni ennek a koordinációját. Mivel ebben a bizottságban a tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselői ülnek, a magyar kormánynak itt lehetősége lesz megharcolni az érintett magyarok jogaiért – tette hozzá Ujhelyi.

Tegyük hozzá, hogy az, hogy az engedélyezési folyamat a korábban vártnál sokkal hosszabbra nyúlik, nem jelenti azt, hogy az ősszel ne érhetne a végére, azaz előfordulhat, hogy végül mégis az EMA fogja átvágni a gordiuszi csomót, amelyet az oroszokkal közösen kötöttek – vagy részben a WHO, hiszen mint láthattuk, van olyan uniós ország, ahová már az ő jóváhagyásuk is elég lehet.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!