Félrevezető számokkal kampányol a gyerekek oltása ellen a Mi Hazánk

2021. július 13. – 07:01

frissítve

Félrevezető számokkal kampányol a gyerekek oltása ellen a Mi Hazánk
Tüntető egy a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre utaló táblával a Mi Hazánk lezárásellenes tüntetésén 2021. március 15-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Hagyják békén a gyerekeinket!”

üzeni Orbán Viktornak a Mi Hazánk Mozgalom a hetek óta tartó kampányában. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek védelmét célzó törvénybe ágyazott, melegellenességgel vádolt módosítások miatt emelt szót a párt, de valójában a 15 év alattiak koronavírus elleni oltásával van gondjuk. Azt állítják, hogy a gyerekekre háromszor veszélyesebb az oltás, mint a koronavírus, és ehhez amerikai adatokat is lobogtatnak.

  • Részletesen bemutatjuk, ez miért csúsztatás. (Ha nincs ideje a részletekre, akkor spoilerezünk: azért, mert eleve olyan adatokra épül, amelyek alkalmatlanok ennek bizonyítására, ráadásul a számolással is vannak problémák.)
  • Menet közben néhány népszerű oltásellenes érvet is megvizsgálunk.
  • Arról is szó lesz, hogy a fals érvelés ellenére miért jogos kérdés, hogy kell-e oltani a gyerekeket, és miért lehet legitim válasz erre az, hogy igen.
  • Felmerül a kérdés, hogy a magát nem oltásellenesnek tartó, de az oltási program ellenében kampányoló Mi Hazánk miért maradt ki az összes többi ellenzéki pártot támadó kormányzati ellenkampányból.

Fontosnak tartjuk, hogy az összetett témákat alaposan járjuk körül. Ha szereted az ehhez hasonló anyagokat, akkor legyél a rendszeres támogatónk!

Háromszoros kockázat?

A kormány legutóbb június 30-án közölt adatot a 12–15 évesek oltásáról. E szerint addig 60 ezer gyereket regisztráltak, és 49 százalékuk vette fel az oltást. A Központi Statisztikai Hivatal népességi adatai szerint ebben a korosztályban 400 ezren vannak, így a fenti szám azt jelenti, hogy egyelőre csak a 15 százalékuk jelentkezett oltásra, és 7-8 százalékukat oltották be. (És mivel csak a Pfizer–BioNTech-vakcinával olthatók, amelynél a két adag között június 18-ig 35, azóta újra 21 napnak kell eltelnie, ez a korosztály pedig június 10-től regisztrálhat az oltásra, minden 12–15 éves beoltott a részleges védettséget adó első adagot kapta még csak meg.)

A 16 éven aluliak oltási lehetősége tehát egyelőre nem mondható népszerűnek Magyarországon. A Mi Hazánk ennek ellenére veszélyt lát a kérdésben, és nagy erőkkel kampányol a gyerekek oltása ellen.

A legaktívabban Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese közvetíti ezt a pártüzenetet. „Üzenjük Orbán Viktornak: Hagyják békén a gyerekeinket! Háromszor halálosabb az oltás a gyerekekre, mint maga a koronavírus egy kimutatás szerint” – írta például egy június 10-i Facebook-bejegyzésében, és a lendület azóta sem hagyott alább, az elmúlt néhány hétben szinte naponta posztolta ugyanennek az üzenetnek valamilyen mutálódott variánsát. De Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke – és mellesleg Dúró férje – sem sokkal marad le.

Toroczkai László pártelnök egy június 17-i videóban közel hét percet szentel a gyerekek oltásának. Néhány kétes hitelességű felvezető gondolat után – ezekre majd még visszatérünk – rátér a Dúró- és Novák-bejegyzésekben is emlegetett kimutatásra, amely a gyerekek oltása elleni aláírásgyűjtésnek is az alapját adja:

„Mindezek után akkor jöjjenek azok az egyszerű és tudományos adatok, amelyek alapján azt láthatjuk, hogy érdemes-e a gyermekeinket beoltani” – mondja, majd az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) adatait idézve megállapítja: „Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a 18 éven aluliak számára a Covid–19 oltási kockázat, illetve haszonösszevetési adatai nem kedvezőek, hiszen háromszor akkora a valószínűsége az oltások következtében fellépő mellékhatások miatti halálos és életveszélyes állapotot okozó eseteknek, mint ahányat maga a koronavírus vált ki. Magyarul az oltás háromszor halálosabb a gyerekekre, mint maga a koronavírus.”

Nézzük, mi is ez a kimutatás, miről szólnak az „egyszerű és tudományos” adatok, és valójában mi és mennyire egyértelműen derül ki belőlük, illetve mi nem.

Miféle kimutatás?

Az a bizonyos kimutatás, amelyre a Mi Hazánk hivatkozik, egy május 16-i Twitter-bejegyzés. A szerzője, egy bizonyos Andrew G. Bostom az általa összeállított táblázathoz ezt írta:

„A Covid–19 vakcina kockázat-előny adatai a 18 év alattiak esetében NEM kedvezőek, és a halálos és életveszélyes események potenciálisan 3-szoros többletkockázatát mutatják minden olyan potenciális Covid–19-es halálesetre, amelyet az oltással sikerül elkerülni.”

Ebből az már rögtön látszik, hogy a Mi Hazánk által hivatkozott kimutatás maga sem azt mondja, amit a Mi Hazánk. „Háromszor halálosabb az oltás a gyerekekre, mint maga a koronavírus” – írták számos bejegyzésben a párt vezető politikusai, de Bostom ezt nem a covidos halálesetekkel állította szembe, hanem az oltásnak köszönhetően elkerült covidos halálesetekkel (egyébként helyesen, ahogy azt mindjárt látni fogjuk).

De ami ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a bejegyzésben szereplő adatok egyáltalán nem arra valók, amire Bostom és a nyomában a Mi Hazánk használja őket, ezért súlyos tévedés ilyen következtetést levonni belőlük.

Zárójeles érdekesség, hogy miközben Toroczkai a videójában számon kéri Rusvai Miklós virológuson, hogy az állatgyógyászat virológus szaktekintélyeként miért nyilatkozik járványügyben, ő maga és pártja minden felületükön Bostomra hivatkozva kampányolnak a gyerekek oltása ellen. Bár Bostom valóban orvos, és a Twitteren epidemiológusnak is feltünteti magát, kevésbé a járványügyi munkásságáról, mint inkább az iszlamizmusról, a dzsihádról és a muszlim antiszemitizmusról szóló könyveiről ismert.

Szokatlanul kifinomult, de alapjaiban hibás

Kezdjük azzal, miért figyelemre méltó a gyerekek oltásának kockázat–haszon mérlegét számolgató táblázat, mert ez a Mi Hazánk kampányától függetlenül is sok tanulsággal szolgál, és jól bemutatható rajta, hogyan is érdemes valójában meghatározni az oltások hasznát vagy kárát.

Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense szerint bár Bostom érvelése alapvetően hibás, a táblázata azért érdekes, mert sokkal szofisztikáltabb, mint az oltások ellen általában lobogtatott érvek: egy sor olyan tényezőt korrekten figyelembe vesz a számolásnál, amelyek még a tudományos életben is gyakran félreértésekre adnak okot. „Olyan fogalmakat használ helytálló módon, amelyeket néha még orvosoknak is magyarázni kell” – mondta a Telexnek Ferenci.

Az első pozitívum maga az a tény, hogy az oltások hasznát kockázat–haszon mérlegelés alapján próbálja meghatározni. Ebben megjelenik az, hogy egy oltásnak lehet kockázata (amit itt most abban mérnek, hogy belehal valaki), lehet haszna (hogy a beoltott elkerüli a halálozást az oltással megelőzött betegségben), és ezt a kettőt kell egymással összehasonlítani. Ez sokkal árnyaltabb megközelítés, mint azt mondani, hogy egy oltás veszélyes vagy biztonságos, mert ezek a fogalmak nem léteznek önmagukban, csak összevetésben értelmezhetőek: egy súlyos mellékhatásokkal bíró gyógyszer alkalmazása is lehet racionális, ha egy nagy valószínűséggel bekövetkező halált előz meg, és egy enyhe mellékhatás-profilú szer is lehet hasznavehetetlen, ha egy nagyon kis valószínűséggel bekövetkező, banális problémát véd ki.

Az tehát, hogy egy vakcinának van valamekkora kockázata, nem jelenti automatikusan azt, hogy ne érné meg használni, hiszen lehet, hogy a haszna jelentősen nagyobb. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is úgy fogalmazott például, amikor az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban megállapította a ritka mellékhatásként előforduló trombóziskockázatot, hogy a vakcina haszna továbbra is meghaladja az azzal járó kockázatot. Ez a példa azt is jól illusztrálja, hogy a haszon és a kockázat sem állandó, időskorban például valóban másfelé billenhet a mérleg nyelve, mint a fiataloknál.

A kimutatás második megsüvegelendő tulajdonsága Ferenci szerint, hogy számszerűsíti is az állítását, azaz nemcsak elméletileg beszél kockázatról és haszonról, hanem konkrét adatokat használ: meghatározza a haszon és a kockázat közös nevezőjét – a halálozást –, és számot rendel mindkét lehetőséghez, amelyeket össze lehet hasonlítani. Persze már itt is vannak vitatható pontok, például hogy a halálozást választotta végpontnak, noha az oltás nem csak a halálozás ellen véd, és nem csak a halálozás megelőzése számít.

A harmadik pozitívum, hogy az oltás hasznát és kockázatát úgy méri fel, hogy figyelembe veszi azt a tényt, hogy a fertőzés elkapásának – és az emiatti halálozásnak – is van valamekkora valószínűsége. Egy gyógyszernél, amivel már eleve beteg embereket kezelnek, egyszerűbb a mérlegelés, a mellékhatásait kell összevetni a betegség kimenetével. Egy megelőző készítménynél, mint amilyen a vakcina, nehezebb a helyzet, mert arra is figyelemmel kell lenni, hogy az alany egyáltalán mekkora valószínűséggel betegszik meg. Bostom ezért az egy covidos haláleset megelőzéséhez beoltandók számát (NNT) veti össze azzal, hogy hány oltott után fordul elő egy oltás által okozott haláleset (NNH). Ezek a mérőszámok jobb alapjai az oltással kapcsolatos döntéseknek, mint önmagában a hatásosságuk vagy a mellékhatások előfordulása.

„Ha például oltás nélkül 2 százalék a kockázata annak, hogy valaki meghal egy betegségben, oltottan meg 1 százalék, ezt el lehet mondani úgy is, hogy 50 százalékkal csökkenti az oltás a kockázatot. Ez a klasszikus oltáshatásosság, amivel manapság gyakran találkozhatunk. De úgy is mondhatjuk, hogy ha veszek száz embert, akit beoltok, abból 98-at feleslegesen oltottam be, mert oltás nélkül sem lenne baja; egyet hiába oltottam be, mert oltással együtt is baja lett; és egy főnél értem el valamit. Ugye az nagyon máshogy hangzik, hogy azt mondom, hogy 50 százalékkal csökkentette az oltás a kockázatot, vagy azt, hogy száz embert beoltva egynél érek el vele valamit. Pedig csak osztani kell tudni, hogy lássuk, hogy igazából ez a kettő ugyanaz. Ez utóbbi az NNT, és a példában azt mondjuk, hogy az adott oltás NNT-je 100, mert ennyi embert kell beoltani egy élet megmentéséhez. Hasonlóképp számolható ki az NNH: ha minden ezredik oltott hal meg az oltás miatt, akkor 1000 lesz az NNH” – magyarázta Ferenci Tamás.

Bostom adatai szerint az NNT nagyjából 300 ezer, míg az NNH 100 ezer – azaz a kockázat–haszon mérleg az oltás ellen szól. Magyarul ha egy képzeletbeli, 300 ezer fős gyerekcsoportot beoltanánk, akkor ezzel a körükben egy halált elkerülnénk az oltással, de hármat okoznánk vele.

Ferenci szerint azonban itt kezdődnek az igazi problémák Bostom számításaival.

„Két problémára felhívnám a figyelmet. Az egyik, hogy az NNH, az oltás kockázata időfüggetlen, de az NNT, az oltás haszna nagyon is függ attól, hogy milyen időszakot nézünk: ahogy telik az idő, úgy nő annak a kockázata, hogy valaki elkapja a betegséget, akár oltott, akár oltatlan. Az előbbi példát folytatva: ha kétszer annyi időt várunk, akkor – feltételezve, hogy az oltáshatásosság időben állandó, ami persze önmagában is kérdés –, akkor az arányokból 2 és 1 százalék helyett már 4 és 2 százalék lesz, így az NNT máris megjavul 50-re.”

„A másik probléma viszont egyszerű csalás: Bostom a betegségnél csak a halálozásokat számolja, viszont az oltásnál a halálozásokat és az életveszélyes állapotokat is. Ha az oltásnál is csak a halált vennénk, akkor még a saját számai szerint is 400 ezer lenne az NNH, azaz máris megfordulna a mérleg! De még ezzel együtt is azt mondom, hogy nem ez az igazi probléma” – mondta Ferenci.

De akkor mi a legfőbb ok, ami miatt nincs igaza Bostomnak és a Mi Hazánknak? Az, hogy a kimutatás kockázati oldalán egész egyszerűen nem stimmelnek a számok. Innentől pedig bármilyen kifinomultan kezeli is ezeket, a végeredmény a már említett problémáktól függetlenül is használhatatlan lesz.

Forrás: Mihazánk.hu

Alkalmatlan adatok

Bostom ugyanis a VAERS nevű adatbázis adataiból indult ki. Ezt is érdemes egy kicsit alaposabban körüljárni, mert az ezzel kapcsolatos félreértések jelentik az oltásellenes érvek egyik leggyakoribb alapját.

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is működik egy szigorú gyógyszerfelügyeleti monitorozó rendszer, amely a vakcinák potenciális mellékhatásait gyűjti össze. Az amerikai rendszer a VAERS, az uniós az EudraVigilance. Az ezekből az adatbázisokból kiragadott számok tökéletesen alkalmasak a pánikkeltésre, egyrészt mert nagy számok, másrészt mert csupa félelmetes nyavalya is szerepel köztük.

Csakhogy ezek nem a vakcinák mellékhatásait tartalmazzák, hanem olyan nemkívánatos eseményeket, amelyek a vakcinák beadása után léptek fel, teljesen függetlenül attól, hogy valóban az oltás okozta-e azokat.

A VAERS teljesen nyitott, ellenőrzés nélkül tölthet fel bárki bármilyen jelentést, akár arról is, hogy oltás után autóbaleset szenvedett. Ennek szemléletes illusztrációja volt az az évekkel ezelőtti eset, amikor egy orvos azzal tesztelte a rendszert, hogy bejelentette: az influenza elleni oltás után úgy érezte, elkezd átváltozni Hulkká – tegyük rögtön hozzá, ő maga ismerte be később, hogy valójában nem változott szupererejű, nagyon mérges, zöld óriássá. A szakértők szerint azonban a rendszer nyitottsága, bár valóban ad lehetőséget visszaélésekre, inkább előny, mert rengeteg adatot szolgáltat további vizsgálódásokhoz. Csak megfelelő óvatossággal kell kezelni.

Mind a VAERS, mind az EudraVigilance nyilvánvalóvá is teszi az oldalán, hogy a nyers adatai nem alkalmasak arra, hogy mellékhatásokra vonatkozó következtetéseket vonjanak le belőlük. Az uniós rendszer adatainak az értelmezésével kapcsolatos tudnivalók ráadásul magyar nyelven is elérhetők már a főoldalon, de külön aloldalt szenteltek a jelentések értelmezésének, és a Gyakran ismétlődő kérdések között harmadszor is az olvasók szájában rágják, hogy „az online jelentésekben foglalt információk nem értelmezhetők úgy, hogy az adott gyógyszer vagy hatóanyag egy adott hatással jár. Az információ nem használható önmagában az adott gyógyszer előny-kockázat profiljának meghatározásához.” A probléma ugyanis az, hogy minden olyan esemény, amely általánosságban előfordulhat, az előfordulhat pusztán véletlenül az oltás után is.

„Magyarországon egy napon átlagosan 350-en halnak meg a 10 millió lakosból. Azaz ha beoltok százezer embert, akkor várhatóan 3-4 fog közülük meghalni az oltás másnapján – akkor, ha az oltásnak semmi köze a halálozáshoz, hiszen ennyi halál lett volna oltás nélkül is. Egy hét alatt ez 20-30 ember. És itt jön a nehézség: azt megérteni, hogy ha 19 embert mutatok, aki az oltását követő egy héten belül meghalt, az azt mondja, hogy az oltás valójában még véd is a halálozás ellen”

– magyarázta Ferenci Tamás, hozzátéve, hogy a valóságban persze sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen nemcsak a halálozás érdekes, hanem bármilyen betegség fellépése, ezek előfordulása pedig függhet az életkortól, nemtől, lehet éven belüli mintázata és így tovább. „De az alapproblémát szemlélteti ez is: emiatt nem lehet okozati következtetést levonni további vizsgálat nélkül a VAERS adataiból” – mondta.

Mindennek ellenére hónapról hónapra újra előkerülnek és nagyot mennek a közösségi médiában az olyan cikkek vagy videók, amelyek fogják a VAERS nyers adatait, és a vakcina után meghaltak számát lobogtatva azt állítják, hogy ennyien haltak meg a vakcinák miatt. Ilyen félrevezető bejegyzések gyerekekről is születtek már. De olyan is akad, amely az összes betegség elleni vakcina után jelentett összes mellékhatást állítja be úgy, mintha azok csak a koronavírus elleni vakcinákról és csak a halálesetekről szólnának. Az EudraVigilance kontextusból kiragadott számait is előszeretettel használják a vakcinák elleni hangulatkeltésre, olykor orosz propagandát terjesztő szervezetek is, hiszen az uniós rendszer csak a nyugati vakcinákat követi. (Érdekes ellentmondás, hogy mivel az orosz és pláne a kínai vakcináról sehol nem érhető el olyan mellékhatásgyűjtés és -jelentés, mint az EudraVigilance vagy a VAERS, a magyar hatóság pedig nem közöl semmilyen erre vonatkozó információt, így pont azok a vakcinák tűnhetnek biztonságosabbnak, amelyekről igazából semmit nem tudunk ilyen szempontból.)

Nem rendszerhiba, hanem a rendszer működésének bizonyítéka

A VAERS és az EudraVigilance nyers adataiból tehát egész egyszerűen nem derül ki, hogy van-e ok-okozati kapcsolat az oltás és a bejelentett mellékhatás között. Az ilyen következtetésekhez megfelelő elemzési módszerre van szükség, például ki kell számolni, hogy oltás nélkül mennyi lenne a várt előfordulás, és nem azt nézni, hogy van-e adott mellékhatás-jelentés – hiszen elég sok oltást beadva mindenből elég sok lesz –, hanem azt, hogy emelkedett-e a gyakorisága.

Így történt például akkor is, amikor az EMA a bejelentések alaposabb vizsgálata után megállapította, hogy az AstraZeneca és a Janssen vakcinája nagyon ritkán trombózist okozhat: nem pusztán az derült ki, hogy volt olyan oltott, akinek ilyen típusú trombózisa lett, hiszen ilyen esetek oltás nélkül is történnek, hanem az, hogy az oltottak körében ez gyakoribb, és ennek köze lehet az oltáshoz. Az AstraZeneca vakcináját az Egyesült Államokban nem használják, de a Janssenéről az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) is hasonlót állapított meg, szintén alapos vizsgálat után. Ugyanez történt például a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcina után tapasztalt szívizom- és szívburokgyulladásos eseteknél az Egyesült Államokban és az EU-ban is, és hasonló várható a Janssen oltása után ritkán jelentkező Guillain–Barré-szindrómánál. Maguk ezek a vizsgálatok eleve cáfolják az elhallgatott mellékhatások gyakori összeesküvés-elméletét, hiszen a trombózisgyanú a kiterjedt monitorozás nélkül fel sem merülhetett volna, ahogy az összes ilyen gyanút épp a hatósági mellékhatás-figyelő rendszerek vetették fel, és hatósági kivizsgálások is erősítették meg őket.

Már ha megerősítették. Amerikai kutatók például egyéni beszámolók hatására vizsgálni kezdték, hogy okozhatnak-e a vakcinák hirtelen hallásvesztést – és a VAERS adatainak elemzése alapján megállapították, hogy nem, mert az ilyen esetek nem voltak gyakoribbak, de lehet, hogy még ritkábbak is voltak az oltottak körében, mint az általános népességben.

Érdekesség, hogy gyakran ugyanazokban a körökben merül fel az oltások elleni érvként az oltás után, de attól függetlenül meghaltak száma, akik a járvány súlyossága ellen épp azzal érvelnek, hogy hiába magas a halálos áldozatok száma, nagy részük a vírustól függetlenül is meghalt volna idős kora vagy egyéb betegsége miatt.

A gomb és a kabát

Most, hogy láttuk, milyen könnyű félreértelmezni a VAERS számait, térjünk vissza Bostom kimutatásához. Ebben 1 246 747 kiskorú beoltottból 3 halálesetről és további 9 életveszélyes állapotról állította, hogy lehetséges az összefüggés az oltással.

„Feltehetően úgy járt el, hogy legyűjtötte az összes esetet, amiben a szívizomgyulladás vagy az anafilaxia (súlyos allergiás reakció) kifejezés szerepelt. Ezek közül azonban »pechére«️ senki nem halt meg, így viszont nem működött volna az üzenet, ezért keresett három halálos kimenetű esetet. De itt már szó nincs még ennyi összefüggésről sem: kettőnél szívmegállás a halálok, minden részlet nélkül, egynél tüdőembólia. Utóbbi ráadásul egy hormonális fogamzásgátlót szedő nagylány, tehát nemcsak hogy nincs nyilvánvaló összefüggés az oltással, de elég kényelmesen található az oltástól teljesen független magyarázat is. Hogy ritka tizenévesen a szívmegállás vagy a tüdőembólia? Nem, ez nem ritka, hanem borzasztó ritka – csakhogy rengeteg oltást is adtak be” – mondta Ferenci Tamás.

A Mi Hazánk által naponta hivatkozott táblázat tehát egyáltalán nem bizonyítja, hogy az oltásoknak háromszoros – vagy akármekkora – kockázatuk lenne.

„Természetesen nem is zárja ki, pont emiatt el kell végezni ezeket a vizsgálatokat – csak épp valódi adatokkal és megfelelő módszertannal. Pont ilyenekből tudjuk, hogy a vakcina tényleg okozhat szívizomgyulladást. Majd ha ez megvan, akkor nekiállhatunk a korrekt kockázat–haszon elemzésnek. Persze ebben is vannak viták, de a tudomány így működik” – tette hozzá Ferenci.

Magát a gyerekek oltásának hasznosságát azonban a manipulatív számokra épülő, ezért félrevezető érvelés ellenére sem lehet egyszerűen lesöpörni. Nézzük, hogy miért!

Vass Klára gyermekorvos, tüdőgyógyász főorvos beolt egy 12 éves fiút a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina első adagjával a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. június 23-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

Az érvelés hibás, de a vita legitim

A csúsztatáson alapuló érvelések egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy az érvelés komolyan vehetetlensége magát a kérdést is könnyen hiteltelenítheti, pedig gyakran legitim vitáról van szó, amelyben mindkét oldal mellett lehet értelmes érveket is találni.

A gyerekek koronavírus elleni oltása épp egy ilyen kérdés. A britek például nem tervezik a 12–15 évesek beoltását, Izraelben viszont a vezetés határozottan beleállt ennek a szükségességébe, és minden szülőt erősen arra ösztönöznek, hogy oltassa be a gyerekét.

A gyerekek beoltása elleni legfőbb érv azonban nem az, hogy az oltás veszélyes lenne rájuk, hanem hogy az eddigi tapasztalatok alapján a járvány is jóval kevésbé veszélyezteti őket, mint a felnőtteket. Emiatt Ferenci Tamás szerint még akár el is képzelhető, hogy a gyerekek esetében valóban nem túl jó a kockázat–haszon mérleg:

„A vita arról szól, hogy a két iszonyúan kicsi számból az egyik iszonyúan kicsi szám azért nagyobb-e, mint a másik. Én személyesen teljesen megértem, hogy minden szülő szeretne két egzakt számot látni, amit csak össze kell hasonlítani, de az a baj, hogy pont az ilyen számokat nagyon nehéz empirikusan kimérni.”

Mindjárt visszatérünk arra, hogy a gyerekeket érdemes-e oltással védeni, mert azért sok szakértő szerint erre az enyhébb Covid-kockázat mellett is igen a válasz. Ez a kockázat–haszon mérleg azonban kizárólag az egyéni szinttel foglalkozik, azaz hogy magukra a beoltottakra nézve mennyire hasznos az oltás. Emellett viszont ne feledkezzünk meg a társadalmi szintről sem, azaz arról, hogy az oltások a vírus terjesztésének a megakasztásával mennyire tudják lassítani vagy jobb esetben feltartóztatni a járványt – ami persze végső soron szintén mindenkit érint egyénileg is, már csak a járványügyi korlátozások alóli kiszabadulás és a normális élet helyreállása miatt is.

„A dolog ott válik nehézzé, számszakilag és etikailag is, hogy az oltás haszonoldalán valójában nemcsak az van, hogy maguknál a beoltott gyerekeknél mennyivel csökken a betegség kockázata, hanem az is, hogy mentesítik az összes többi oltatlant és védetté nem vált oltottat, beleértve a nagy kockázatú embereket is. Ha a közösségi immunitást elérjük, és ezzel nem tud önfenntartó járvány kitörni, az mindenkinek jó, márpedig könnyen elképzelhető, hogy a közösségi immunitáshoz kellenek a gyerekek is. De kitegye-e valaki a gyerekét egy kockázatnak, aminek egy részéért cserében nem ő kap valamit, hanem a kissé megfoghatatlan »egész társadalom«️? Helytelen, ha valaki ennek nem akarja kitenni a saját gyerekét? De mi van, ha mindenki így dönt, és emiatt végeredményben mindenki rosszabb helyzetbe kerül – beleértve a saját gyerekét is? Ezekre a kérdésekre nincsenek egymondatos válaszok” – mondta Ferenci.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként egy másik etikai vonatkozásra is felhívta a figyelmet, amikor arra szólította fel az átoltottságban jó országokat, hogy mielőtt a gyerekeket kezdenék oltani, inkább a világ szegényebb régióinak felnőtt lakosságát segítsék beoltani vakcinaadományokkal. (Egyébként erre is épült egy közelmúltban sokszor megosztott álhír, amely szerint a WHO azt mondta, ne oltsák a gyerekeket, de nem a gyerekek oltása elleni felszólalásról volt szó, hanem arról, hogy a járvány globális leküzdése érdekében a szervezet szerint továbbra is a felnőttek oltása kellene, hogy prioritás legyen.)

Az új variánsok növelhetik a Covid veszélyességét a gyerekekre nézve

Nézzük előbb az egyéni szintet röviden. A gyerekekre szerencsére valóban jóval kevésbé veszélyes a koronavírus-fertőzés, mint a felnőttekre nézve, de ritkábban az ő körükben is előfordul súlyos Covid-megbetegedés (és még ritkábban sokszervi gyulladás is).

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia adatai alapján míg tavaly tavasszal még csak az összes fertőzött 2 százaléka volt gyerek, ez az arány június közepére már 25 százalék volt, miközben a népességarányuk csak 22 százalék. A teljes járványt nézve a fertőzöttek 14 százaléka gyerek. A járvány kezdete óta 485 amerikai gyerek halt bele a Covidba, és közel 16 ezer gyerek került kórházba.

Egy Coviddal kórházba kerültek adatain alapuló amerikai vizsgálat szerint a teljes járvány alatt a 12–17 évesek kórházba kerülési aránya 12,5-szer volt alacsonyabb a felnőttekénél. (Érdekesség, hogy a náluk tapasztalt arány volt megfigyelhető a 0–4 éveseknél is, míg a köztes, 5–11 éves korosztály volt kevésbé érintett.) A járvány közelebbi, január elejétől március végéig tartó időszakában azonban a kórházba került 12–17 évesek egyharmada szorult intenzív ellátásra.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az új variánsok is növelhetik a Covid veszélyességét a gyerekekre nézve: minél virulensebb egy variáns, annál könnyebben tud súlyos lefolyást okozni a gyerekeknél is, miközben újabb és újabb variánsok várhatók, amelyek veszélyesebbek lehetnek a gyerekekre, ezért indokolt lehet még most beoltani és ezzel megvédeni őket is. (Jelenleg erre a Pfizer–BioNTech-vakcina kapott csak engedélyt, de már a Moderna is beadta a kérelmet ugyanerre a korosztályra.)

Bár felmerült a lehetőség, hogy a világszerte épp dominánssá váló delta (indiai) variáns veszélyesebb lehet a gyerekekre, nincs még egyértelmű bizonyíték arra, hogy arányaiban gyorsabban terjedne a gyerekek körében, vagy gyakrabban okozna náluk súlyosabb megbetegedést. Az alfa (brit) variáns megjelenése után is felmerült, hogy veszélyesebb a gyerekekre nézve, de aztán ez nem igazolódott be. Viszont mindkettőnél igaz, hogy mivel általában is gyorsabban terjednek – illetve a brit biztosan, az indiai talán súlyosabb betegséget is okoz –, mint más változatok, arányosan a gyerekek körében is nőhet a megfertőződések és a súlyosabb megbetegedések száma. És bár a delta az oltottak körében is képes áttöréses fertőzéseket okozni, elsősorban az oltatlanokra veszélyes – ők pedig értelemszerűen sokkal nagyobb arányban fordulnak elő a gyerekek körében.

A hosszú Covid vagy poszt-Covid nevű, a fertőzés után még hosszú ideig fennálló tünetegyüttes szintén érinti a gyerekeket is (erről már hazai tapasztalatok is vannak), erre pedig a korábbi fertőzés hajlamosít, míg az oltás segíthet megelőzni.

Az oltatlan gyerekek lehetnek a hiányzó láncszemek

Nézzük, mit tudni a gyerek oltásának társadalmi jelentőségéről. Az egyre világosabb, hogy gyerekek nélkül nem lesz lehetőség a közösségi védelmet biztosító nyájimmunitás elérésére: a felnőttek oltási hajlandósága erősen hanyatlik, gyakorlatilag elértük a plafont, miközben a közösségi védelemhez szükséges szint még jóval odébb van.

Látszik, hogy a delta variáns a magas átoltottságú országokban – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Izraelben – is nagy elánnal terjed, és mindenhol a kevésbé átoltott csoportok fertőződnek meg nagyobb arányban, így az oltatlan gyerekek is megfertőződhetnek. Ez akkor sem ideális, ha egyiküknél sem alakulna ki súlyos betegség, mert az oltatlanok megfertőződése a járványnak újabb és újabb lendületet adó új variánsok létrejöttének melegágya.

A fertőzött gyerekek pedig más korosztályok tagjait is megfertőzhetik – ahogy ezt épp Izraelben is láthattuk, ahová oltatlan gyerekek hurcolták be a deltát, tőlük indultak ki az új fertőzési láncok, és az új fertőzöttek fele továbbra is iskolás. (A magas átoltottságnak köszönhetően a fertőzöttszám emelkedését egyelőre nem követi a kórházba kerülők száma.) Egyes szakértők szerint az eddigi leggyorsabban terjedő delta variáns fertőzőképessége már elérte azt a szintet, hogy most már a felnőtteknél továbbra is kevésbé veszélyeztetett gyerekek is fontos részeivé váltak a vírus terjedésének és ezzel a járvány fenntartásának.

Ez azért is hordoz kockázatot, mert az idősebb, veszélyeztetettebb korcsoportokban is sokan oltatlanok, ezért fogékonyak a fertőzésre. A magyar kormány nem tesz közzé erről rendszeresen frissített statisztikát, de az ECDC-nek jelentett adatok szerint július 4-ig a 80 év felettiek 71, a 70–79 évesek 83 és a 60–69 évesek 73 százaléka kapta meg mindkét oltását, vagy az összes 60 felettit egyben nézve 76 százalék. Magyarul a leginkább veszélyeztetett korosztály közel negyede nincs még védve. A 27 adatszolgáltató tagországból 11 áll ugyanígy vagy jobban a 60 év felettiek terén, a legsebezhetőbb 80 felettieket tekintve pedig 16. A többi országban még ennél is többen védtelenek.

Amikor az oltásokat engedélyezték, még csak azt lehetett biztosan tudni, hogy a tünetes és főleg a súlyos megbetegedés ellen védenek magas hatásfokkal. Arról akkor még nem volt adat, hogy a tünetmentes megfertőződés és a továbbfertőzés ellen hatékonyak-e. Ez a természetes adathiány aztán úgy rögzült sokakban – és erre az oltásellenes narratívák gyakran rá is játszanak –, hogy az oltások nem védenek a fertőzés ellen, így a járvány megfékezésében sincs szerepük. Innen pedig már csak egy ugrás, hogy a gyerekek oltásának még kevésbé van értelme. Ma már azonban egyre több adat született a vakcinák és a vírus terjedésének kapcsolatáról, és egyre erősebb bizonyítékok vannak arra – különösen a gyerekek részére is engedélyezett mRNS-vakcinákra vonatkozóan –, hogy az oltások valójában a terjedést is képesek jelentősen akadályozni, és minél több a beoltott, annál jobb az oltatlanoknak is.

A háttérben meghúzódó Rockefeller-szál

Most, hogy körbeértünk, térjünk még vissza egy kicsit Toroczkai László videójára, mert a Mi Hazánk elnöke nemcsak a gyerekek oltásának kockázatairól tesz megkérdőjelezhető megalapozottságú állításokat, sőt olykor egész konkrét összeesküvés-elméletekbe csúszik bele.

Forrás: Torockai László / Youtube

Felidézi például, hogy a Rockefeller Alapítvány egy 2010-es jelentése kísértetiesen pontosan leírta a mostani világjárványt, illetve arra válaszul a szabadságjogok korlátozását. A videóban Toroczkai azt sugallja, hogy mindez „azt a politikai hátteret világítja meg, amely a koronavírus hátterében vagy árnyékában zajlik”. Ez egy többször is cáfolt, teljesen alaptalan összeesküvés-elmélet. (Most tekintsünk el attól a kérdéstől, hogy ha valaki a szabadságjogok eltiprását célzó globális összeesküvést szervezne, akkor annak tervét miért adná ki előre egy bárki által letölthető jelentésben.)

Az sem világos, hogy egy júniusi videóban miért egy tavaly novemberi összesítést idéz, amely szerint „Magyarországon a koronavírus következtében egyetlenegy gyermek sem halt meg”, hiszen azóta sajnos voltak már kiskorú magyar áldozatai is a járványnak (szerencsére kevesen).

„Nem meggyugtató a francia Libération cikke sem, amely azt boncolgatja, hogy igaz-e az az interneten keringő hír, hogy az Egyesült Államokban kilenc gyerek halt bele az oltásokba” – mondta a videóban Toroczkai, de valamiért azt már nem teszi hozzá, hogy a Libération-cikk, amelyre utal, épp arról szól, hogy a hír hamis, nem halt bele kilenc gyerek az oltásba az Egyesült Államokban. (Egyébként ez az álhír is a VAERS-adatokra támaszkodott.)

„Mi nem látjuk az értelmét annak, hogy miért akarják a gyermekeket beoltani, hiszen azt már számos alkalommal elmondták, hogy az oltásokkal nem lehet azt megakadályozni, hogy valaki megfertőződjön, kimutatható akár a koronavírus a szervezetében, a cél az, hogy komolyabban vagy súlyosabban ne betegedjen meg, hát a gyermekek esetében ennek tulajdonképpen semmiféle értelme ennek az oltásnak így nincsen, ezért mi egyáltalán nem javasoljuk a gyermekek oltását” – zárta a videót a pártelnök, illusztrálva azt a fentebb bemutatott jelenséget, hogy a korai adathiány hogyan alakult át a köztudatban arra, hogy a vakcinák nincsenek is hatással a fertőzésre.

Nem oltásellenesek, csak veszélyesnek tartják az oltottakat

A kormány rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint az oltási hajlandóság növelésének legfőbb gátja az oltásellenes baloldal, de ez egy erősen torzító, politikailag motivált narratíva, amelyről korábban hosszabban is írtunk. Az ellenzék valójában csak az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák beszerzését kritizálta, a transzparenciát és az alapos vizsgálatokat hiányolva – ezekre hivatkozva viszontvádolva a kormányt a vakcinák iránti bizalom erodálásával.

Érdekesség, hogy bár a kormány az egyik központi üzenetévé emelte ezt a narratívát, rendre oltásellenes baloldalról beszélnek, miközben a Mi Hazánk tudomásunk szerint soha nem kapta még meg tőlük ezt a billogot. Pedig ők az egyetlen, szabad szemmel még épp látható méretű párt, amely elvileg ellenzéki, és az oltási hajlandóság plafonjához közeledő oltási program megtorpanásának kellős közepén valóban az oltási kedv növelését célzó intézkedések ellen kampányol, az oltásellenes mozgalmakéhoz megszólalásig hasonlító panelekkel (ahogy azt például a VAERS-adatok félreértelmezésénél láttuk).

A Mi Hazánk járványügyben magát lezárásellenes pártként definiálja, tüntetést szervezett a lezárások ellen, Alkotmánybírósághoz fordult a szerintük diszkriminatív védettségi igazolvány miatt, és járványszolidaritási adót vetne ki többek között a gyógyszeripari vállalatokra is. A Medián februári felmérése szerint a szimpatizánsaik körében jelentősen alacsonyabb az oltási hajlandóság, mint akár a kormánypárti szavazók, akár az ellenzéki összefogás pártjainak támogatói körében. Oltásellenesnek azonban nem tartják magukat:

„A Mi Hazánk se nem vírustagadó, se nem oltásellenes párt, csupán egyetlen nemzeti értékrendű pártként a magyar emberek érdekeit tartja mindig, minden körülmények között a legfontosabbnak”

– mondta Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke a párt áprilisi közleménye szerint.

Ezt az önértékelést árnyalja, hogy ugyanebben a közleményben relativizálják az oltások hasznosságát: „Mára bebizonyosodott, hogy sok esetben a beoltottak jelentenek veszélyt a nem beoltottakra, hiszen az oltás ellenére is elkaphatják és terjeszthetik a vírust, hogy a szélsőséges példákat már ne is említsük, de azt mindenképp szükséges, hogy senki, semmilyen érdekek miatt nem játszhat hazánkban sem az emberek egészségével, sem azok alapvető emberi jogaival.”

A MI Hazánk lezárásellenes tüntetése 2021. március 15-én – Fotó: Bődey János / Telex

Őszinte, nem manipulatív tájékoztatást mindenkinek

Kérdéseinkkel kerestük a Mi Hazánkat is. Válaszaik felhasználásához csak teljes terjedelmükben járultak hozzá, ezért változtatás nélkül közöljük azokat, a kérdéseinkkel együtt.

Telex: Miért hivatkoznak egy olyan kimutatásra, amely az amerikai VAERS adataira épít, miközben ezek az adatok önmagukban nem alkalmasak az oltások mellékhatásainak megállapítására, azaz a rájuk épülő kimutatás is alkalmatlan a párt állításának alátámasztására?

Mi Hazánk: Mi az Amerikai Egyesült Államokban működő Centers for Disease Control and Prevention, magyarul a járványügyi és betegségmegelőzési központ adataira hivatkoztunk, ezekből egyértelműen kiderül, hogy a gyermekekre nézve nagyobb kockázat az oltás, mint maga a koronavírus. A VAERS-adatokról pedig az a véleményünk, hogy megbízhatóbbak, mint a profitérdekelt gyógyszercégek adatai.

Telex: Mi az álláspontjuk azokkal a szakértői véleményekkel kapcsolatban, hogy az új variánsok miatt a gyerekeket is nagyobb szükség van védeni, illetve hogy újabb adatok szerint az oltások segíthetnek a járvány megfékezésében, a gyerekek oltása pedig ennek fontos eszköze lehet?

Mi Hazánk: Bizonyított tény, hogy az eddigi oltások az új mutánsokkal szemben kevésbé hatékonyak, és az is tény, hogy sokaknál egyébként sem alakult ki kellő védelem.

Telex: Nem tartják-e az oltáspárti önmeghatározásuknak ellentmondó lépésnek, hogy problémás adatokkal kampányolnak az oltások ellen?

Mi Hazánk: Nem vagyunk sem oltáspártiak, sem oltásellenesek. Mi annak a hívei vagyunk, hogy mindenki kapjon széles körű, őszinte, nem manipulatív tájékoztatást az oltásokról, s annak birtokában hozzon döntést, hogy ismerve a saját immunrendszerének állapotát, a vírus vagy az oltás kockázatát vállalja. A gyermekek oltását viszont határozottan ellenezzük.

Telex: Minek tulajdonítják, hogy miközben más – önmagukat szintén nem oltásellenesnek tartó – ellenzéki pártokat a kormány oltásellenességgel vádol, a Mi Hazánkat nem érte ilyen vád?

Mi Hazánk: Kommunikáció szintjén a kormány, illetve a Fidesz az utóbbi időben látványosan nem akar tudomást venni a Mi Hazánkról, nemcsak oltásügyben, de más ügyek során sem. A kérdését nyilván nekik kellene feltennie, de véleményünk szerint mindennek az oka, hogy a Fidesz fél tőlünk, nem akarják, hogy másik erős párt is legyen a nemzeti oldalon, ezért ugyanúgy az elhallgatást választották, mint a balliberális média. Miközben persze a programpontjainkból időnként elcsennek néhány elemet.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!