A magas lázra a 10-14 éveseknél sem szabad legyinteni, ha van mellé más jellegzetes tünet is

Már 40 gyermek került be a koronavírussal összefüggésben jelentkező sokszervi gyulladásos megbetegedéssel a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházba, írtuk nemrég, azóta pedig egymás után jelennek meg a hírek, és Facebook-csoportokban bukkanak fel egyre-másra az aggódó szülői hangok.

De mi ez a betegség, és valóban annyira kell félni tőle?

A szakirodalomban több néven is felbukkan a PIMS (paediatric multisystem inflammatory syndrome) vagy MIS-C (multisystem syndrome in children), a koronavírus kései szövődményeként jelentkező gyulladásos tünetegyüttes. A The Lancet akadémiai folyóiratban 2020 augusztusában publikált tanulmány szerint a megelőző három hónapban egyre több kései, Covid-fertőzéshez köthető gyulladásos immunválaszról érkezett jelentés Európából, Észak-Amerikából, Ázsiából és Latin-Amerikából, ami ugyan hasonlít más gyulladásos kórképekhez, mint amilyen a kisdedkorban jelentkező Kawasaki-szindróma vagy a toxikus sokk szindróma, mégsem teljesen ugyanaz. Már csak azért sem, mert:

a PIMS vagy MIS-C tehát a koronavírus szövődményeként jelentkező kései, gyulladásos autoimmun reakció.

Viszont éppen azért, mert a sokszervi gyulladás hátterében meghúzódó immunológiai folyamatok és a tünetegyüttes nem ismeretlenek az orvosok számára, így eddig ezeket a betegségeket is sikerrel kezelték, még ha adott esetben intenzív osztályos ellátásra is volt szükség.

Fontos kiemelni, hogy a gyerekeknél akár tünetmentesen lezajló Covid-fertőzés kései szövődménye ritka, és jelen ismeret szerint nem okoz krónikus, hosszan tartó betegséget.

Tünetmentes, súlyosabb tünetes, PIMS

Dr. Nyul Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa szerint az összes gyeremekkorú Covid-fertőzöttet három csoportba osztaná a betegség mértéke szerint. Az elsőbe tartozik a koronavírus-fertőzött gyerekek többsége, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át az új koronavírus-fertőzést. Kisebb százalékuknál (ez a második csoport), jellemzően inkább a 10-14 éves korosztályban kialakulhat tüdőgyulladás, légszomj, oxigénhiány, vagyis a tüdőt súlyosabban érintő megbetegedés, amikor oxigén adására vagy légzéstámogatásra is szükség lehet.

„Ennek a sajátossága az, hogy a betegnél nem biztos, hogy láthatóak a légszomj tünetei. Nem biztos, hogy szaporán veszi a levegőt, hogy nehézlégzése van, de már kimutatható, hogy a gázcsere károsodott. Ezek a betegek köhögnek és lázasak, rosszul érzik magukat, megélhetik szubjektíven a légszomjat. Még ha nincsenek is kifejezett hallgatózási eltérések, a képalkotó vizsgálatok kiterjedt tüdőgyulladást mutatnak.”

És itt érkezünk el a harmadik csoporthoz, azokhoz az elsősorban 10-14 éves gyerekekhez, akiknél a Covid-fertőzés nyomán egy sokszervi érintettséggel járó kései szövődmény, egy úgynevezett gyulladásos immunreakció alakul ki. Az ő számuk alacsony, hamarosan pontos adatok is elérhetőek lesznek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ugyanis a múlt héttől jelentési kötelezettséget írt elő.

Dr. Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Reumatológiai részlegének vezetője azt mondta, a Semmelweis Egyetem két gyermekgyógyászati klinikáján folyamatosan kezelnek betegeket sokszervi gyulladással. A gyermekreumatológusok egyesületének informális tájékozódása szerint a vidéki egyetemek, nagyobb súlyponti kórházak eseteivel együtt országszerte eddig körülbelül 120 gyermeket kezelhettek ilyen tünetekkel a járvány kezdete óta. „Sajnos a koronavírus-fertőzésen átesett gyermekek száma nem ismert, de a gyermekkorú népességre vetítve ez azt jelenti, hogy az előfordulási gyakorisága kb. 0,006%” – foglalta össze Constantin Tamás.

A 10-14 éveseket érinti leginkább

A PIMS, vagyis a koronavírushoz köthető autoimmun szövődmény tehát ritka, a tünetek az akut fertőzés után jellemzően 2-4 héttel mutatkozhatnak meg, és ha jelentkeznek is, elsősorban a 10-14 éves korosztályt érintik. Egy-egy kivétel természetesen a gyerekek körében is akad, így tudni olyan kétévesről is, akit érintett a sokszervi gyulladás, ő volt egyébként az első olyan gyerek a Semmelweis Egyetemen, akinél diagnosztizálták a betegséget előző év novemberében. Hasonlóan ősszel azonosították az első, koronavírussal összefüggő sokszervi gyulladásos megbetegedést a pécsi gyermekklinikán is.

Hajlamosító tényezőkről egyelőre nem tudnak, ugyanakkor az eddigi kutatási adatokból úgy tűnik, az afrikai és hispán gyerekek körében valamivel gyakrabban fordult elő a megbetegedés. Abban dr. Constantin Tamás és dr. Nyul Zoltán is egyetért, hogy vélhetően valamilyen kívülről nem látható, genetikai fogékonyság magyarázhatja majd, hogy a PIMS-ben szenvedő gyerekek immunrendszere miért reagált kóros módon és mértékben a fertőzésre.

A korosztályt lényeges hangsúlyozni, egyfelől azért, mert a gyermekorvosoknak fontos tudniuk, hogy a Kawasaki-szerű tünetegyüttes, amit korábban szinte kizárólag pár éves gyermekekben láttak, az most a kiskamaszok, kamaszok generációjában halmozódik. Fontos a korosztály hangsúlyozása azért is, „mert a szülőknek is meg kell tanulniuk, hogy a magas lázra idősebb gyermekek esetében sem szabad legyinteni” – tette hozzá Constantin Tamás. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden lázas 10-14 évessel az ügyeletre kell szaladni, de ha a magas lázhoz

• kiütés,
• nem váladékozó kötőhártyagyulladás,
• a szájnyálkahártya és az ajkak gyulladása társul,

akkor javasolt a gyerekorvost vagy az ügyeletet haladéktalanul felkeresni. A betegség többnyire nagyfokú gyengeséggel, elesettséggel is jár, bizonyos esetekben hasmenés is bevezetheti az egész tünetegyüttest. Tétovázni nem érdemes, mert a gyulladás, akárcsak a Kawasaki-szindróma esetében, megtámadja a szívizomzatot és a szív koszorúereit is, ami miatt gyors állapotromlás következhet be, és így intenzív osztályos kezelésre is szükség lehet. A betegség kezeletlenül a szív koszorúereinek tágulatát okozhatja. A gyulladás más szerveket is érinthet, dr. Nyul Zoltán szerint a szív mellett a máj, a vese érintettsége fordulhat elő, ezt a laboratóriumi értékek jelezhetik.

Mivel a gyulladás oka az immunrendszer túlzott aktivitása, ezért annak a működését befolyásoló gyógyszereket, úgynevezett immunmoduláns kezeléseket alkalmaznak a betegeknél: ide tartoznak a különféle szteroid készítmények, a nagy dózisú immunglobulin és a biológiai terápiák. Ez utóbbiakat a nagyon súlyos esetekre tartják fenn, ugyanakkor a gyerekek nagyobb részénél 1-3 nap alatt sikerül a gyulladásos tüneteket kontrollálni biológiai terápiák nélkül . Érdekesség, mondta dr. Constantin Tamás, hogy a felnőttkori Covid-betegségben kialakuló citokinvihar, vagyis az immunrendszer túl heves, gyulladásos reakciójának kezelésében is a reumatológiai betegségekben alkalmazott biológiai terápiák hozták eddig a legjobb eredményeket.

Nyolc napot töltött kórházban a PIMS miatt
a 12 éves Abony

Szteroidot és immunglobulint kapott a 12 éves Abony is, akit épp a pécsi gyermekklinikán kezeltek PIMS-szel, és akinek édesanyja néhány hete egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a fiúnál is előforduló gyulladásos reakcióra.

Vertike Anett pedagógus, fia teljesen tünetmentesen esett át a Covidon, még az orra sem folyt. Aztán december 31-én belázasodott, ám édesanyja még ekkor sem gondolta, hogy gond volna, hiába nem sikerült mérsékelnie a lázát.

„Az ötödik napon, amikor már 5 napja volt folyamatosan 40 fok felett a testhője, félrebeszélt, akkor kezdtem kétségbe esni.”

Elmondása szerint addigra háromszor jártak már ügyeleten, mindháromszor hazaengedték őket, mert fiának negatív lett a koronavírustesztje. Ekkor kerültek a fertőző osztályra.

„Az orvosok alaposak voltak, bár a negatív Covid-teszt kezdetben talán őket is megtévesztette. A tünetei egy bélgyulladásnak megfelelőek voltak. Napokkal később derült csak ki a laborból, hogy Abony átesett a Covidon, illetve, hogy a bélrendszerén kívül a tüdeje is be van gyulladva, víz van körülötte, mája, lépe megnagyobbodott, és a szíve körül is víz és gyulladás van” – mondta Vertike Anett.

A fiút szteroiddal kezelték négy napon át, nyolc napot töltött a kórházban, mire jelentősen csökkent gyulladási értékekkel hazaengedték, otthon már nem kell szteroidot kapnia, csak Aszpirint, annak véralvadásgátló hatása miatt. Abony még mindig nagyon hamar elfárad, iskolába három hét szünet után már újra járhat, de nem sportolhat. Kardiológiai kontrollra majd egy hónap múlva kell visszamennie, talán azután engedélyezik számára a komolyabb mozgást.

A PIMS-en átesett gyerekek kardiológiai utánkövetését a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense is fontosnak tartja azért, hogy a ritkább vagy a később jelentkező szövődményeket ki tudják szűrni.

Noha jelenleg gyerekek számára még egyetlen koronavírus-vakcina sem engedélyezett, mindkét megkérdezett szakember úgy véli, ha lesz beadható oltóanyag, javasolná annak alkalmazását. „A védőoltással nemcsak az akut megbetegedést, de annak komplikációit is meg tudjuk előzni, ezért a PIMS önmagában is egy érv a gyermekek védőoltása mellett” -fogalmazott dr. Constantin Tamás.