Magának nem jött meg a védettségi igazolványa, mások kaptak, pedig nem járna nekik. A rendszer remekül működik

Mostanra legalább az kiderült, mire is lehet majd használni a március óta postán érkező védettségi igazolványokat. Ha elérjük a négymillió beoltottat, ezzel az igazolvánnyal lehet majd beülni a vendéglátóhelyek és kocsmák belső tereibe, elmenni színházba, moziba, múzeumba, könyvtárba, uszodába, edzőterembe, sportrendezvényekre. Akinek védettségi igazolványa van, annak a nyitás után már maszkot sem kell viselnie a sport- és kulturális rendezvényeken.

Mikor érjük el ezt? A kormány április végére tervezte, hogy meglesz a 4 millió beoltott, a Telex számításai szerint ez a mostani oltási tempóval május elejére tolódhat. Így most már más megvilágításba kerül az, miért is kellett kiküldeni a védettségi igazolványokat március elejétől – akkor, amikor még semmire sem lehetett használni őket. Most, amikor szükség lesz rá, több millió embernek lesz ilyen igazolványa, igaz, lesznek olyanok is, akiknek addigra éppen lejár az okmány. Akik tavaly estek át a fertőzésen, azoknak csak fél évig érvényes az igazolványuk.

Egy oltás vajon mi?

Külön kérdés, hogy a kártyának mennyi köze van a valódi védettséghez. Nemcsak azokról a fonák esetekről van itt szó, amikor olyannak is kipostáztak védettségi igazolványt, aki se fertőzött nem volt, se oltást nem kapott.

Több olvasó amiatt írt a Telexnek, hogy a nyitásnál felelőtlenségnek tart mindent a védettségi igazolványra bízni. Többen arról számoltak be például, hogy az első oltásuk után egy héttel már megkapták a védettségi igazolványt, holott köztudott: a teljes védettség a második oltás után minimum két héttel alakul csak ki az emberben.

A különböző oltóanyagok az első oltás után eltérő szintű védettséget adnak, a Pfizer és a Moderna például akár 85 százalékost is, de ehhez is el kell telnie legalább két hétnek. A Szputnyiknál is minimum két hét kell az első dózis után, amikor 87,6 százalékos védettség alakul ki, ami a 21. napra 91,6 százalékra emelkedik. Az AstraZeneca első adagja után is legalább 22 napot kell várni, míg kialakul a 76 százalékos hatásosság. A kínai Sinopharm oltásról csak annyit tudunk, hogy két dózis után 79,4 százalékos hatásfokkal rendelkezik.

Tegyük még ehhez hozzá azt, hogy az oltások amúgy nem a többi embert védik a fertőzés ellen, hanem az egyént: nem a fertőzés továbbadását akadályozzák meg (bár többségüknek ilyen hatásuk is lehet), hanem a súlyos szövődmények kialakulását. Többször hívta fel az operatív törzs is a figyelmet arra, hogy aki oltást kapott, az attól még megfertőződhet és fertőzhet is – legfeljebb nem lesz nagyon beteg.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, a védettségi igazolvány érvényessége a fertőzés vége (az ezt bizonyító negatív teszt ideje vagy a pozitív teszt utáni karantén 10. napja), illetve a második oltás beadásának időpontja lesz, de az igazolvány semmilyen erre vonatkozó adatot nem tartalmaz. Vegyünk egy esetet: májusban esős időben már a szórakozóhelyek belső tereiben is lehet mulatozni. Egy május 10-én oltást kapott ember akár már május 17-én elmehet emberek közé, ha kipostázzák neki a védettségi igazolványt, amikor még semmilyen garancia nincs arra, hogy ne legyen fertőzött és ne adhassa tovább a vírust.

Egyszerre oltották őket, de egyikük igazolványa nincs sehol

Mások épp ellenkező problémáról számoltak be: hiába várják, máig nem kapták meg a védettségi igazolványt. Egy olvasónk leveléből kiderül, hogy ez a folyamat is teljesen esetleges. Az öccsével ugyanaznap, ugyanabban az órában, ugyanabban az orvosi rendelőben kaptak AstraZeneca oltást április 8-án. Öccse már egy hete kapott igazolványt, olvasónknál még semmi. Olvasónk először a háziorvosánál érdeklődött, aki azt írta neki: nem tud válaszolni, ezt nem ők intézik. Nagyon sokan nem kapták meg a kártyát sem az oltottak, sem a betegségen átesettek közül, de a háziorvos nem lát rá, hogy miért. A háziorvos levelében még pikírt módon hozzátette:

„Vigasztalódhatunk, hogy sokan viszont kaptak, akik sem oltást nem kaptak, sem betegek nem voltak. A rendszer remekül működik.”

Olvasónk szépen sorjában újra és újra hívta a központilag megadott számokat (0680277455, 0880277456, 1818), írt emailt a koronavirus@1818.hu-ra, de a vonalak elérhetetlenek voltak, az emailre nem kapott választ.

Semmi érdemi információval nem tudtak szolgálni

Másik olvasónk is hasonló cipőben jár. Ő és férje is megkapták az oltásokat, de igazolvány sehol. Április 8-án a magyarorszag.hu-n kérték az újraküldést, de ez sem hozta meg a kívánt eredményt. Olvasónk ezután telefonon próbálkozott:

„Bő egy órás várakozás után sikerült beszélnem valakivel, aki a világon semmi érdemi információval sem tudott szolgálni. Azt javasolta, hogy ugyancsak a magyarorszag.hu-n érdeklődjünk. Megtettük, de nem sok reményt fűzünk hozzá.”

Töltsön ki egy ügybejelentő lapot

Hasonló kálváriát járt be Gábor (a nevet megváltoztattuk). Április 6-án kapta meg a Moderna vakcina első adagját, azóta három hét telt el, de a védettségi igazolványnak semmi híre. Írt a vedettsegiigazolvany@1818.hu címre, ahonnan azt a sablon választ kapta, hogy az okmányok státuszáról nem tudnak adatot szolgáltatni:

„Amennyiben Ön jogosult (például megtörtént az első oltás, vagy a nyilvántartásban szerepel a fertőzöttségen való átesettség ténye) a hivatalból kiállított védettségi igazolványra, azonban az még nem került az Ön számára kézbesítésre, abban az esetben ügybejelentő lapot szükséges kitöltenie és elküldeni Budapest Főváros Kormányhivatala számára.”

Ezt lehet személyesen is jelezni a kormányablakban, de csak időpontfoglalás után. Ha azonban az ember ránéz az oldalra, ott azzal szembesül, hogy Budapesten lényegében nincs szabad időpont a következő 2 hétre védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre.

Mi a teendő, ha nem érkezett meg a védettségi igazolvány? – A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatója>>>

Több tízezer forintba került a dolog

Következő olvasónk feltehetően a leterhelt hazai bürokrácia áldozata lett. Elég klasszikus koronavírusos tünet jelentkezett nála, elvesztette a szaglását. Felhívta az orvost, aki felvette az adatait, és azt mondta: hívni fogják, amikor mennek hozzá tesztelni. Telt-múlt az idő, nem történt semmi. Eltelt 15 nap, olvasónkat egyáltalán nem hívták a mentők, hogy jönnének tesztelni. Ő ezután saját költségére csináltatott egy PCR-tesztet, ami negatív lett. Olvasónk most nem tudja, hogy koronás volt-e vagy sem. Védettségi igazolványhoz csak úgy juthat, ha most 11 ezer forintért csináltat ellenanyag-vizsgálatot, és ha ez pozitív, akkor igényelhet védettségi igazolványt 3000 forintért.

„Tehát mindösszesen 29 000 forintba kerülne a védettségi igazolványom, mert az állam képtelen volt a feladatát elvégezni.”

Ki fogja ellenőrizni az okmányt?

Több olvasónk is felvetette, hogy vajon ki is fogja ellenőrizni az arckép nélküli védettségi igazolványokat, hogyan szűrhetők ki a csalások. Mi van, ha valaki elkéri az ismerőse, testvére, barátja kártyáját, és azzal próbál bejutni egy szórakozóhelyre?

A védettségi igazolványon egyrészt szerepel, hogy az okmány nem ruházható át, és csak személyi igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt lesz érvényes. Azoknak az ajtónállóknak tehát, akik majd moziba, színházba, uszodába, szórakozóhelyre engedik be az embereket, igencsak alapos ellenőrzéseket kell végezniük, össze kell vetniük egymással a különböző okmányokat.

App van?

A védettségi igazolványok kiadását februárban jelentették be. Egy olvasónk az egyik első hivatalos kormányzati közleményben érdekes dolgot fedezett fel, amelyről azóta sem hallottunk – a védettséget igazoló telefonos applikációt. Ez a plasztikkártyánál több adatot tartalmazna, például feltüntetné az oltás típusát is. Legalábbis a kormányzati közleményben ez olvasható:

„A védettséget az igazolványon túl applikációval is lehet igazolni. Az applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – igazolja az érintett oltottságát. Az applikáció az oltott nevét, az érintett TAJ számát, az oltás idejét, a védőoltás típusát, a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát jeleníti meg.”

A Telex.hu kérdéseket küldött az Operatív Törzsnek a mobilos applikációról, várjuk válaszukat.

Nem is olyan egyszerű hazajönni oltatni

Külön cikkben foglalkoztunk már a külföldön beoltott magyarok problémáival. Jelenleg nincs adminisztratív lehetőség arra, hogy egy külföldön kapott oltást itthon elfogadjanak, és ez alapján védettségi igazolványt állítsanak ki. Egy olvasónk erre a kérdésre azt a választ kapta a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy a magyar állampolgárok külföldi oltásairól Magyarországon nem vezetnek nyilvántartást, a védettségi igazolás megszerzésének feltétele, hogy az oltást Magyarországon adják be, vagy valaki külföldön igazoltan átessen a koronavírus-fertőzésen.

Az a külföldön élő magyar sincs azonban könnyebb helyzetben, aki az oltás miatt haza szeretne jönni. Így járt Ausztriában élő olvasónk, aki egyben olyan felfedezést is tett, hogy a hazai nyilvántartások bizony tényleg nincsenek rendben. Olvasónknak már nincs Magyarországon érvényes társadalombiztosítása, a taj-száma inaktív, ettől függetlenül gond nélkül sikerült oltásra regisztrálnia a magyar rendszerben. Már kétszer is megkeresték, hogy mehetne oltásra, de ezt több okból is visszautasította. Jelenleg ugyanis elég körülményes megszervezni egy hazautazást, még Ausztriából is, főleg, ha azt kétszer is meg kell tenni. Olvasónk szerint a nagyobb probléma az, hogy nem tudja: egy Magyarországon beadott oltást tud-e majd érvényesíteni Ausztriában. „Jelen pillanatban úgy látom, hogy nem.”

Joghézag

Egy bécsi egyetemre járó olvasónk még furcsább helyzetbe került, a jelek szerint szabályos joghézagba futott bele. Március 24-én igazolták nála Ausztriában a koronavírus jelenlétét, amiről laboratóriumi, osztrák állam által elismert, pozitív PCR-teszteredmény született. A diáknak karanténba kellett vonulnia, de úgy döntött, ezt Magyarországon teszi meg. Még aznap hazajutott, és otthon le is töltötte a karantént április 2-ig.

Az osztrák és a magyar szervek között meglepően jó volt az együttműködés. Március 26-án reggel az osztrák hatóságok felhívták adategyeztetésre, akiknek a diák elmondta, hogy Magyarországon vonult karanténba. Az osztrákok továbbítottak minden információt a magyaroknak, akik pedig aznap délután hivatalosan is karanténba küldték. Erről hivatalos határozatot állítottak ki.

Ezután jött a meglepetés. A diák a karantén letelte után a koronavirus@1818.hu e-mail címen megkérdezte a magyar hatóságokat, hogy kap-e így Magyarországon védettségi igazolványt. Erre azt a választ kapta, hogy amennyiben önköltségesen részt vesz egy hazai vizsgálaton, ahol kimutatják a szervezetében az antitesteket, majd megigényli az igazolványt, abban az esetben igen. Más lehetősége nincs, mert külföldön szedte össze a vírust. A diáknak tehát ehhez ki kellene fizetnie a 11 ezer forintos tesztet és a kártya 3 ezer forintos árát.

A diák nem nyugodott bele a dologba, Budapest Főváros Kormányhivatalához fordult azzal a kérdéssel, hogy milyen alapon kötelezték őt a hatóságok 10 nap karanténra úgy, hogy közben a magyar nyilvántartásban nem szerepel a koronavírus-fertőzése. Erre azt a válasz kapta, hogy kérdését a „jogalkotóhoz továbbították”. Azóta sincs semmi hír az ügyéről.

Másodrendű állampolgárok vakcinaigazolvány nélkül?

Újra és újra felmerülő kérdés, hogy akinek nem lesz védettségi igazolványa, az másodrendű állampolgár lesz-e, hátrányba kerül-e a többiekkel szemben, diszkrimináció éri-e. Ebben az ügyben a Mi Hazánk Mozgalom az Alkotmánybírósághoz fordul, valószínűleg mások is tesznek hasonló beadványokat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Atv.hu-nak azt mondta: nem tartja alkotmányos szempontból aggályosnak, hogy védettségi igazolvány bemutatásához kötnek különböző szolgáltatásokat. A védettségi kártya bemutatása egy kocsmába vagy színházba való belépéskor azért nem aggályos adatvédelmi szempontból, mert ahhoz nem társul adatrögzítés.

Schiffer Zsolt, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogásza a Telexnek küldött elemzésében azt írja: világjárványtól függetlenül is korlátozhatók a szükséges mértékben alapjogok az emberélet, az egészség, a testi épség védelmében. A világjárvány alatt az államnak közegészségügyi, járványvédelmi és életvédelmi funkciójából eredően kötelessége, hogy a társadalom tajgait megvédje, és bizonyos állampolgárokat elkülönítsen a társadalomtól. Senkit nem lehet ugyanakkor kizárni az alapvető ellátásból, infrastruktúrából. Mindvégig mindenkinek hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz, az élelmiszerhez, a higiéniai és egyéb szükséges felszerelésekhez vagy a közművekhez.

Ha a már beoltott, vagy a fertőzésen átesett személyek alapvető szabadságjogait ugyanolyan mértékben korlátoznák, mint a még potenciálisan fertőző (vagy a fertőzés veszélyeinek kitett) személyekét, azzal a védettek alapvető jogai sérülnének – érvel írásában Schiffer Zsolt. Az elemzés szerint a védettségi igazolvánnyal az történik, hogy a nem védettek érdekében fenntartja a jogalkotó az őket korlátozó intézkedéseket, de azok alapvető jogait nem korlátozza tovább, akik a járvánnyal szemben védettnek számítanak.