Mostanra már csak egy kérdés maradt az előválasztáson: ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje 2022-ben. Amikor bő egy éve tárgyalóasztalhoz ült a hat ellenzéki párt elnöke, még senki nem gondolta volna, hogy a DK és a Jobbik ilyen szoros szövetségre lel egymásban, hogy Tóth Csaba visszavonul a politikától, vagy hogy nem Karácsony Gergely lesz a második forduló fő esélyese. Összeszedtük az előválasztás legmeglepőbb, legizgalmasabb mozzanatait, fordulatait.
1. Megszületett a megállapodás
Tavaly augusztusban ült először tárgyalóasztalhoz az öt parlamenti frakcióval rendelkező párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd) és a Momentum elnöke, hogy kitalálják, a 2018-as kudarcuk után miként tudnák legyőzni a Fideszt a következő országgyűlési választáson.
Rögtön az elején sikerült megegyezniük, hogy az ország mind a 106 egyéni választókerületében közös jelöltet állítanak a Fidesszel szemben, és győzelem esetén a közösen elfogadott program és elvek alapján együtt kívánnak kormányozni. Később aztán abban is megállapodtak, hogy közös miniszterelnök-jelölttel vágnak neki a 2022-es választásnak. Abban viszont már nem volt ekkora egység köztük, hogy milyen formával válasszák ki a közös jelölteket.
Hónapokig tartó viták és egyeztetések után azonban konszenzus alakult ki abban is, hogy mind az egyéni jelöltekről, mind a miniszterelnök-jelöltekről a szavazók dönthetnek előválasztáson.
A választási törvény év végi módosítása után pedig már az se maradt kérdés, hogy közös listát kell állítania az együttműködéshez a hat pártnak.
Ezek voltak a legfontosabb alapjai annak a hosszú folyamatnak, amely végén ígéretük szerint közös miniszterelnök-jelölttel és egyéni jelöltekkel állhatnak ki a színpadra az ellenzéki pártok október 23-án. Az ide vezető utat Komplexben és Magyarázóban is bemutattuk:
2. Jakab és Karácsony párharcát várták az elemzők, öt jelölt állt rajthoz
Karácsony Gergelyt főpolgármesteri győzelme után toronymagas esélyesként tartották számon az ellenzéki előválasztás előtt. Láthatóan a Fidesz is arra készült, hogy ő lesz Orbán Viktor ellenfele 2022-ben, nem véletlen indították el a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció. Ehhez képest az MSZP-Párbeszéd jelöltje jelentkezett be utolsóként az előválasztásra, és nem sikerült átütő kampányt összehozni.
Márki-Zay Péter volt az első, aki már akkor a miniszterelnök-jelölti indulásáról beszélt, amikor az ellenzéki pártok még csak tárgyaltak az együttműködés részleteiről. Jakab Péter januárban a többi pártot beelőzve szállt be a versenybe. Parlamenti akciói, közösségi médiás jelenléte és erős karaktere miatt tavasszal még úgy tűnt, Karácsony Gergely és közte fog eldőlni a miniszterelnök-jelöltség. Aztán mint látjuk, nagyon nem így alakult.
Fekete-Győr András a Felcsúti-per ígéretével és saját programmal jelentkezett be februárban, majd őt követte Dobrev Klára, aki májusra döntötte el az indulást. Karácsony hezitált, mozgalmat épített, aztán május közepén utolsóként ő is bejelentette indulását. Volt még egy hatodik miniszterelnök-jelölt is, az MTA volt elnöke, Pálinkás József, neki azonban nem jött össze az induláshoz előírt 20 ezer ajánlás, így kiszállt a versenyből. Az öt miniszterelnök-jelölt kampánya meghatározó volt az egész előválasztásban, kampányukat Komplexünkben elemeztük.
3. Egymásra talált a DK és a Jobbik
Az ellenzéki térfél legmeglepőbb szövetsége rajzolódott ki nyár közepére. Az egymást korábban élesen támadó, ideológiailag távol álló két párt, a DK és a Jobbik sorra kötötte egymással a megállapodásokat egymás jelöltjeinek támogatásáról.
A választókerületek több mint harmadában álltak be egymás jelöltjei mögé az előválasztás első fordulója előtt, azaz jobbikos jelöltek DK-s logóval indultak és fordítva. Sok helyen pedig még ennél tovább is mentek, Jakab és Dobrev személyesen kampányolt a másik párt jelöltje mellett. Cikkünkben végigvettük, hogy jutottunk el a nácizástól és szemkilövetős nyilatkozatoktól odáig, hogy a Jobbik logójával indult el Budán Kálmán Olga és Gy. Németh Erzsébet, míg a DK segítette Szilágyi Györgyöt és Rig Lajost.
A két párt megállapodása azért is volt figyelemre méltó, mert itt jóval többről van szó, mint hogy a választási rendszer adottságai egy oldalra kényszerítette őket. A DK és a Jobbik a saját döntése alapján nem küzdött meg számos választókerületben egymással, sőt, még támogatták is egymás jelöltjét.
4. Nagy csaták Budán, Zuglóban és Szombathelyen
Tizenegy választókerületben csak egy jelölt maradt talpon a pártalkuk végére, ezekben a körzetekben így érdemi választás csak a miniszterelnök-jelöltekről volt, az egyéni jelöltek pedig már a Fidesz ellen készülhettek az előválasztási kampányban.
Volt azonban pár körzet, ahol országosan is ismert, népszerű politikusok küzdöttek meg egymással, és valóban izgalmas kampányt hozott az előválasztás. Kiélezett verseny volt Újbudán (Budapest 2.) Gy. Németh Erzsébet (DK) és Orosz Anna (Momentum) között, illetve a II-III. kerületben (Budapest 4.) Kálmán Olga (DK) és Tordai Bence (Párbeszéd) között. A vidéki körzetek közül a legnagyobb figyelem alighanem a szombathelyi választókerületet (Vas megye 1.) övezte, ahol Czeglédy Csaba (DK) és Ungár Péter (LMP) csapott össze egymással.
Míg a fenti körzetekben a tét nagysága ellenére igazán barátságosnak jellemezhető a kampány, Zugló igazi csatatérré változott, miután a Momentum bejelentette, hogy a politikai megújulás jegyében elindítják Hadházy Ákost az elmúlt két országgyűlési választáson győztes szocialista Tóth Csaba ellen. Kettejük küzdelem jóval többről szólt, mint hogy ki lesz az ellenzék jelöltje Budapest 8. választókerületében, nem véletlen, hogy mind a három miniszterelnök-jelölti vitán előkerült ez a körzet. A zuglói előválasztás tétjével ebben a cikkben és az alábbi videóban foglalkoztunk részletesebben:
5. Az első nap összeomlott az előválasztási rendszer
Több hónapos előkészítés után szeptember 18-án elindult az első forduló. Alig néhány óra múlva azonban már fel is kellett függeszteni az előválasztást, mert összeomlott az informatikai rendszer. A szervező ellenzéki pártok először azt állították – a nagy érdeklődésre hivatkozva sikernek beállítva a leállást –, hogy csak a váratlanul sok résztvevő miatti kapacitásbővítés áll a háttérben. Később azonban bejelentették, hogy a rendszert célzott támadás érte.
Pár óra múlva már megvolt a feltételezett felelős is, az ellenzéki pártok közös nyilatkozatban vádolták meg a kormányt a támadással, de valójában erre semmilyen bizonyítékkal nem tudtak szolgálni. A szavazás csak két nappal később folytatódhatott, és emiatt az első forduló időtartamát két nappal meghosszabbították.
A szervezők a támadás miatt feljelentést tettek, a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást indított az ügyben. Később a szakértői vizsgálat megállapította, hogy a rendszert valóban támadás érte, de a leálláshoz elsősorban az vezetett, hogy az infrastruktúra nem volt megfelelően védve, ezért nem bírta el a megnövekedett terhelést.
6. Tóth Csabának elege lett a politikai mocsárból, visszavonult
„Én Zuglóban biztosan nem Tóth Csabára szavaznék.” Ezt Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-LMP miniszterelnök-jelöltje jelentette ki élő adásban, a második miniszterelnök-jelölti vitán. Fekete-Győr András már az első vitán is számon kérte a szocialista jelöltet támogató miniszterelnök-jelölteket, hogy miért nem Hadházy mögé álltak be Zuglóban. Akkor azonban a volt zuglói polgármester és a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, Karácsony csendben maradt, mint ahogy Dobrev se szólalt meg, így csak Tóth indulását szintén támogató Jobbik elnöke Jakab szállt vitába a Momentum politikusával.
A szocialisták zuglói jelöltje később nem ment el a Partizánban rendezett képviselői vitára, helyette feljelentette Gulyás Mártont, előtte nem sokkal pedig egy gumi lófej miatt indult etikai eljárás Zuglóban. Pár nap múlva aztán hosszú üzengetések után a Zugló Tv-ben kiállt egymással szemben Tóth és Hadházy, a Momentum jelöltje pedig itt beszélt egy nagyjából félmilliárd forint értékű gyártelepről a XXII. kerületben, amelyet kacifántos módon Tóth szerzett meg, még ha jogilag nem is az ő tulajdona.
Ennek az ügynek a morális oldalára hivatkozva vonta vissza támogatását Karácsony a második miniszterelnök-jelölti vitán Tóth Csabától. Másnap pedig alig pár óra leforgása alatt kihátrált a szocialista politikus mögül a DK a Jobbik és a Párbeszéd is. A történet két nap múlva ott ért véget, hogy Tóth kiállt a sajtó elé, és bejelentette a visszalépését, valamint azt is, hogy mandátuma lejárta után visszavonul a politikától.. „Nincs rá szükségem, hogy ebben a politikai mocsárban tovább küzdjek, amelyben nem az értékek, csak az érdekek a fontosak” – indokolta Tóth a döntését.
Mivel ekkor már javában tartott az első forduló, a nevét az utolsó másfél napra csak filctollal tudták lehúzni a szavazólapról. A szavazatokat ettől függetlenül megszámolták, és kiderült, hogy nagyot nyert Hadházy Ákos, így talán ez is közrejátszhatott a szocialista jelölt döntésében.
7. Dobrev tarolt az országban, 106 győztest hirdettek
Valószínűleg a pártokat is meglepte a magas részvétel az első fordulóban. Az előzetes becsléseknél jóval többet, összesen 633 811 szavazatot adtak le kilenc nap alatt.
Az első forduló végén az ország 106 választókerületében hirdettek győztest. A DK jelöltjei nyertek a legtöbb körzetben, de a jobbikosok sincsenek nagyon lemaradva, az MSZP–Párbeszéd szövetség pedig messze a két párt országos támogatottsága felett adhat jelölteket az ellenzéki összefogásnak.
- Demokratikus Koalíció: 32 képviselőjelölt
- Jobbik: 29 képviselőjelölt
- MSZP: 18 képviselőjelölt
- Momentum: 15 képviselőjelölt
- Párbeszéd: 7 képviselőjelölt
- LMP: 5 képviselőjelölt
A nyári közvélemény-kutatások alapján nagyon úgy tűnt, hogy eldőlt, melyik három miniszterelnök-jelölt juthat tovább a második fordulóba. Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely a legtöbb felmérésben jócskán a további két jelölt előtt járt. Dobrev tarolt az országban, a 106-ból 85 körzetben ő végzett az első helyen.
Ehhez képest meglepetésre Márki-Zay futott be a harmadik helyre, majdnem 40 ezer szavazattal megelőzve Jakab Pétert, akit egyes felmérések még az előválasztás előtt pár héttel is az első helyre vártak. Így alakult a miniszterelnök-jelöltek eredménye az első fordulóban:
- Dobrev Klára: 216 248 szavazat (34,84%)
- Karácsony Gergely: 169 434 szavazat (27,30%)
- Márki-Zay Péter: 126 628 szavazat (20,40%)
- Jakab Péter: 87 378 szavazat (14,08%)
- Fekete-Győr András: 21 050 szavazat (3,39%)
8. Meglepő vereségek, régi motorosok buktak
A leglátványosabb politikai bukás az előválasztáson vitathatatlanul Tóth Csabáé, de az első fordulóban több választókerületben is születtek meglepetések. Kikapott például Veszprémben a szocialisták egykori elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila. Mindezek után pedig erősen kétséges az is, hogy felkerül-e a közös ellenzéki listára. Könnyen lehet, hogy a következő parlamenti mandátumába és politikai karrierjébe kerülhet a veszprémi veresége.
Nem ő volt az MSZP több országgyűlési képviselői, meghatározó politikusai közül, aki nagyot bukott az előválasztáson. Bangóné Borbély Ildikót Hajdúszoboszlón, Gurmai Zitát Tatabányán, Király Józsefet Kecskeméten, Komjáthy Imrét pedig Csepelen győzték le.
A legnagyobb meglepetés azonban két egykori szocialista politikus veresége volt: a párbeszédes színekben induló Burány Sándor és a DK-s jelöltként rajthoz álló Molnár Gyula is kikapott.
Mindketten megverték a Fidesz jelöltjét 2018-ban, Burány ráadásul 2014-ben is hozta a körzetét összefogás nélkül. Az ő parlamenti jövőjük is nagy valószínűséggel veszélybe került az előválasztási eredménnyel.
Ugyancsak kikapott az előválasztáson a DK offshore-botrányba keveredett székesfehérvári jelöltje, Ráczné Földi Judit, mint ahogy a Jobbik ózdi jelöltje se tudott győzni. Farkas Péter Barnabásról az első forduló előtt került elő egy korábban készült fotó, amelyen a politikus a jobb karját lendíti magasba egy lengyelországi múzeum falára kitett zsidóellenes felirat előtt.
9. Megérkezett a villamos, Karácsony hátralépett
Legfeljebb akkor lép vissza az előválasztás második fordulója előtt Karácsony Gergely, ha elüti egy villamos. Ezt maga a főpolgármester válaszolta a Telexnek a szavazás kezdete előtt egy héttel. Ugyanazon a napon Márki-Zay Péter úgy fogalmazott a kampányrendezvényén, hogy meggyőződése, ő tudná a legtöbb embert megszólítani, de ha Karácsony hiúsági kérdést csinál a jelöltségből, akkor nem fog részt venni ebben „a chicken game-ben”, és „félre fogja rántani a kormányt.”
Napokig győzködte egymást a két polgármester, hogy a másik lépjen vissza az ő javára. Eleinte közös kormányzást ígértek, amelyben a másik egyetértése és teljes konszenzus nélkül nem születhetnek döntések. Miniszterelnök-jelöltként és helyetteseként folytatták volna a kampányt, ha sikerül megegyezniük, ki legyen az első ember. Még azt az ötletet is bedobták, hogy neveik egymás mellett szerepeljenek a szavazólapon, ebbe azonban nem ment bele a többi párt.
Közben sorra készültek a közvélemény-kutatások, melyek egy része azt hozta ki, hogy Márki-Zaynak van nagyobb esélye legyőzni Dobrev Klárát a második fordulóban és Orbán Viktort jövőre. Ezekre a számokra hivatkozva döntött úgy a hódmezővásárhelyi polgármester, hogy nem neki kell félre rántania a kormányt. Egy éles üzenetváltás után mindketten azt mondták, hogy külön indulnak, úgy véglegesen megmerevedtek az álláspontok. Két nap alatt azonban mégis változott a helyzet, és Karácsony bejelentette, hogy befejezi a kampányát, és Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban. Az első fordulóban harmadik helyen végzett jelölt tehát meggyőzte a második jelöltet.
Az egy hetes huzavona részleteit ebben a cikkben mutattuk be.
10. Egymásnak esett Dobrev és Márki-Zay
Karácsony visszalépése után csak ketten maradtak versenyben, amikor múlt vasárnap elindult a szavazás. Az utóbbi napokban már korántsem lehet visszafogottnak jellemezni a kampányt. Egymás után vádoltak meg a jelöltek egymást hazaárulózással, zsarolással, hazudozással. A párbaj csúcspontja alighanem a harmadik miniszterelnök-jelölti vita volt, ahol élőben is egymásnak estek a jelöltek. Magyarországon rég láthattunk élőben ilyen éles vitát.
„Péter nem mondasz igazat” – jelentette ki Dobrev Klára, miután Márki-Zay rögtön azzal kezdte, hogy a DK megzsarolta az egyik tatai képviselőt. A DK miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy szakmailag és morálisan sem tartja alkalmasnak Márki-Zayt a miniszterelnök-jelöltségre és a közös lista vezetésére. A hódmezővásárhelyi polgármester pedig úgy reagált, hogy ő nem tartja alkalmatlannak versenytársát, arra azonban biztosan nem a legalkalmasabb, hogy legyőzze Orbán Viktort.
A beszólások és vádaskodások után a vita második felében már inkább az derült ki, hogy szakpolitikai kérdésekben nincs akkora ellentét a két jelölt között. Elemzésünket itt tudja elolvasni, az összefoglaló videónkat pedig itt találja:
+1 Pár órán belül eldől, ki lesz az ellenzék vezetője
Az előválasztás legfontosabb pillanata minden bizonnyal az lesz, amikor kiderül, ki vezeti az ellenzéki közös listát, azaz ki fogja meghatározni az ellenzék közös programját és kampányát a következő hónapokban.
A hosszú folyamat végére ketten maradtak versenyben: Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter lesz Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Ebben cikkünkben összeszedtünk, hogy milyen tényezők segítik az egyik, illetve a másik jelöltet. A szervezők szerint várhatóan vasárnap késő éjjel hirdetik ki a végeredményt.
A következő hónapokban pedig kiderül, hogy működőképes módszernek bizonyul-e az előválasztás, azaz valóban fel tudnak-e sorakozni a pártok és szavazóik a közös jelölt mögé, kitart-e az egység jövő áprilisig, illetve mire lesz mindez elég a Fidesszel szemben.
