Tizenegy helyen már el is dőlt az előválasztás, a két forduló Karácsonynak kedvezhet

Vasárnap véget ért az ellenzéki előválasztás jelentkezési időszaka, éjfélig lehetett benyújtani a jelöltséghez szükséges dokumentumokat. Bár még nem minden jelöltet vettek hivatalosan nyilvántartásba, az már biztosan látszik, hogy

• a DK indul el a legtöbb körzetben, és a Momentum is ott van szorosan mögötte;
• a Jobbik járt a legjobban azzal, hogy civilek indulását is megengedték, több erős jelölt is Jakabék frakciójába ülne megválasztása esetén;
• tizenegy körzetben csak egy jelölt indul az előválasztáson, ezeken a helyeken így lényegében csak a miniszterelnök-jelöltekről lesz szavazás;
• a miniszterelnök-jelöltek versenye továbbra is megjósolhatatlan, ám Karácsony Gergelynek kedvezhet a kétfordulós lebonyolítás, ugyanis a második fordulóban Márki-Zay Péter és a Momentum is mögé állhat majd be.

A vasárnap éjféli határidőig 271 egyéni képviselőjelölt, 7 miniszterelnök-jelölt és 16 jelölő szervezet adott be kérelmet az előválasztást szervező Országos Előválasztási Bizottsághoz (OEVB), amelyben a hat párt delegáltjai vesznek részt. A jelentkezések feldolgozása és hiánypótlása a héten még tart, az OEVB közlése szerint a jelöltek és szervezetek végleges listája várhatóan csak a hosszú hétvégén alakul ki.

Színre lép a hetedik miniszterelnök-jelölt

Információink szerint még több olyan civil jelölt is van, akik nem kapták meg az induláshoz szükséges befogadó nyilatkozatot valamely párttól, és kérdéses, hogy sikerül-e ezt pótolni a héten.

A jelölteknek már az előválasztás előtt nyilatkozniuk kell, hogy parlamentbe kerülésük esetén melyik párt frakciójába ülnek 2022 után, és a dokumentumot a választott pártnak is alá kell írnia.

Nem mindenhol tekinthető formaságnak ez a bizonyos befogadás: nem sikerült például egyezségre jutnia Popovics Juditnak, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és az Új Világ Néppárt tatabányai jelöltjének (Komárom-Esztergom megye 1. választókerület) egyik párttal sem. „A pártok mocskos módon hazudoztak erről. Azt mondták, hogy mindenkit be fognak fogadni, valójában olyan megállapodások vannak, hogy például a Momentum adna Popovics Juditnak befogadó nyilatkozatot, de ő szövetségben van az MSZP-vel, az MSZP meg nem engedi” – fakadt ki Márki-Zay Péter pár napja az Azonnalinak.

A MSZP–Párbeszéd részéről Gurmai Zita indul ebben a körzetben, őt a Momentum és az LMP támogatja. A DK pedig Konczer Eriket jelölte, aki mögé a Jobbik állt be. A Momentum az Azonnali megkeresésére cáfolta, hogy az MSZP-vel kötött megállapodás miatt nem működnek együtt a civil jelölttel. A döntést azzal indokolták, hogy több helyi konfliktus miatt nehezen tudnának Popoviccsal együtt dolgozni a frakcióban, ezért nem adtak neki befogadó nyilatkozatot.

Márki-Zay hétfőn arról beszélt a Telexnek, Popovics mellett a Mindenki Magyarországa Mozgalom egy másik jelöltjét, Simon Gábort (Baranya megye 2.) se fogadták be a pártok, de úgy tudjuk, más civil jelölt nyilvántartásba vétele is hasonló okokból csúszik. A momentumos Hajnal Miklós szerint azonban a pártok erőn felül próbálják megoldani, hogy minden civil jelentkező megkapja az induláshoz szükséges nyilatkozatot, a Telexnek arról beszélt, hogy van olyan körzet, ahol a saját jelöltjük mellett befogadnak egy civil indulót is.

Az OEVB hétfői Facebook-bejegyzése szerint a már ismert hat miniszterelnök-jelöltön túl feltűnt egy hetedik jelentkező is. Ő nem más, mint

Ecsenyi Áron, a Le az adók 75%-ával nevű libertárius párt elnöke.

Ecsenyi szervezte testvérével január végén a vendéglátósok tüntetését a koronavírus miatti korlátozások lazítását követelve. Őt még a héten hallgatják meg a pártok, a papírokat leadta a határidőre.

Hónapokig ment az alkudozás, a DK-nak lett a legtöbb jelöltje

Miután lezárul a hosszas adminisztrációs procedúra, jövő hétfőn, azaz augusztus 23-án indul az aláírásgyűjtés.

A miniszterelnök-jelölteknek országosan húszezer, a képviselőjelölteknek pedig helyben négyszáz ajánlást kell leadniuk szeptember 6-ig.

A miniszterelnök-jelöltekről két fordulóban, az egyéni jelöltekről azonban csak egy fordulóban döntenek a szavazók. Ez utóbbi döntés vezetett oda, hogy a pártok már az előválasztás előtt megállapodásokat kötöttek egymással, és sorra léptették vissza bejelentett jelöltjeiket egy-egy körzetben, hogy inkább más mögé álljanak be.

Cserébe más helyen ők kapták meg a másik támogatását, azaz tulajdonképpen pártlogókon ment az alkudozás. Az egyik legmeglepőbb és legszéleskörűbb együttműködés a DK és a Jobbik között alakult ki, de az MSZP–Párbeszéd és a Momentum is szorosabbra fűzte a viszonyát.

A megállapodások egészen odáig jutottak, hogy a párbeszédes Szabó Tímea, a szocialista Hiller István és a DK-s Varju László mögé már hetekkel ezelőtt mind a hat ellenzéki párt beállt, és jó pár olyan jelölt is van, akinek a neve mellett négy vagy öt párt logója szerepel majd az előválasztáson.

Vannak persze olyan körzetek is, ahol pont a visszalépések miatt lett szorosabb a verseny. Ilyen például Újbudán (Budapest 2. választókerület) a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a momentumos Orosz Anna versenye, mint ahogy a II-III. kerületben (Budapest 4.) a DK-s Kálmán Olga és a párbeszédes Tordai Bence csatája is megjósolhatatlannak tűnik.

Előzetes becsléseink szerint legfeljebb 15-20 körzetben várható valóban kiélezett küzdelem, sok helyen már most meg lehet mondani az eredményt.

A taktikai és anyagi okok mellett az is szerepet játszott a pártközi alkukban, hogy valójában nincs minden pártnak 106 olyan jelöltje és helyi szervezete, amellyel érdemes lenne nekivágni a kampánynak, ráadásul a későbbi listás helyekről szóló tárgyalásokat is befolyásolhatja, hogy ki milyen szívességet tett a másiknak. Épp ezért még a szeptemberi első fordulóig is várhatóak utolsó pillanatos egyezségek.

A DK volt az egyetlen párt, amely még februárban azt ígérte, mind a 106 választókerületben megméretteti magát, de a megállapodások után végül csak a körzetek 56 százalékában, 60 helyen indul el.

• DK: 60 jelölt
• Momentum: 56 jelölt
• Jobbik: 47 jelölt
• MSZP: 42 jelölt
• Új Világ Néppárt: 22 jelölt
• Párbeszéd: 10 jelölt
• LMP: 9 jelölt

Az OEVB hétfői összesítése szerint azonban a Momentum beelőzi a DK-t, ha a befogadott civil indulókat is ideszámítjuk. Összesen 64 jelölt választaná a Momentum frakcióját. Befogadnák a frakciójukba például Gyenes Szilárdot, aki rajta volt a Pegasus-listán, de Katanics Sándor is hozzájuk csatlakozna, aki 2019-ben még az ellenzék közös veszprémi polgármester-jelöltje volt, és a napokban lépett ki a DK veszprémi szervezetéből.

Pálinkás József és Rokker Zsoltti is a Jobbik frakcióját választotta

Az LMP fogadta be a legtöbb civil jelöltet (20), de nagyon úgy tűnik, a Jobbik kötötte a legjobb dealeket.

• A Jobbik frakcióját választja többek közt Pálinkás József Debrecenben (Hajdú-Bihar megye 1.), ha bejut a parlamentbe és pártja, az Új Világ Néppárt nem tud frakciót alakítani.
• Ugyancsak Jakabékhoz csatlakozik Erdei Sándor, vagy ahogy sokan ismerik, Rokker Zsoltti, humorista. Őt 2019-ben Miskolcon önkormányzati képviselőnek választották, de Sátoraljaújhelyen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5.) nagy eséllyel indul az előválasztáson is.
• Szintén az esélyesek között emlegetik az MMM-es Üveges Gábort, Hernádszentandrás polgármesterét (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4.), valamint Fricsovszky-Tóth Pétert (Pest megye 7.) és Nagy János szigetszentmiklósi polgármestert (Pest megye 8.), akik a Jobbik frakciójába ülnek megválasztásuk esetén.

A Jobbik a többi párt budapesti tömörüléséből inkább kimaradt, csak három fővárosi választókerületben indít saját jelöltet. A vidéki, Fidesz ellen nehezen nyerhető körzetekben azonban annál aktívabbak voltak. Így történhetett meg az, hogy öt választókerületben nem lesz kihívója a jobbikos jelöltnek az előválasztáson, ők már a jövő áprilisi választásra készülhetnek. Jelen állás szerint rajtuk kívül még hat másik körzetben is csak egy név szerepel majd a szavazólapon:

• Budapest 10. – Szabó Tímea (Párbeszéd)
• Budapest 11. – Varju László (DK)
• Bács-Kiskun megye 4. – Kis-Szeniczey Kálmán (LMP)
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. – Jézsó Gábor (MSZP)
• Heves megye 2. – Dudás Róbert (Jobbik)
• Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. – Csányi Tamás (Jobbik)
• Komárom-Esztergom megye 2. – Nunkovics Tibor (Jobbik)
• Nógrád megye 2. – Gyenes Szilárd (MMM, Momentum-frakciót választotta)
• Pest megye 9. – Schmuck Erzsébet (LMP)
• Somogy megye 3. – Steinmetz Ádám (Jobbik)
• Veszprém megye 3. – Rig Lajos (Jobbik)

Frissítés 15:00-kor: Cikkünk korábbi verziójában nem szerepelt a listán Dudás Róbert (Heves megye 2. választókerület), de a Jobbiktól jelezték később, hogy abban a körzetben is csak egy induló lesz az előválasztáson. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a DK-s Balogh Bálint lesz Dudás ellenfele, ám a DK-tól lapunknak megerősítették, hogy jelöltjük nem adta be a jelentkezését. Így összesen 11 választókerületben lesz egy induló.

Ezekben a körzetekben így érdemben csak a miniszterelnök-jelöltekről lesz szavazás, ám a későbbi kampány szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a kihívó nélkül maradt jelöltek hány ellenzéki szavazót tudnak mozgósítani az előválasztásra.

Karácsonynak kedvezhet a kétfordulós választás

Az előválasztás legfontosabb kérdése azonban sokkal inkább az, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója jövő tavasszal. A közös miniszterelnök-jelölt személye fogja meghatározni az ellenzék kampányát a következő hónapokban, de a programot is hozzá igazítják majd.

Arról már a korábbi cikkünkben is írtunk, hogy az eddigi felmérések alapján eldőlni látszik az első forduló, Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter juthat tovább, az azonban megjósolhatatlan, hogy hármuk közül ki nyer.

A Závecz legutóbbi kutatása szerint a községekben, kisvárosokban Jakab Péter a legnépszerűbb jelölt, a megyeszékhelyeken és a fővárosban pedig Dobrev Klára és Karácsony Gergely fej fej mellett áll.

Az eredményt már csak azért se lehet könnyen megtippelni, mert nem tudni, mekkora lesz a részvétel. Eddig csak a fővárosban volt előválasztás az önkormányzati választások előtt 2019-ben, akkor kicsivel több mint 68 ezer budapesti adta le a szavazatát. Várhatóan most is inkább Budapesten és a nagyvárosokban lesznek aktívabbak a szavazók, de kiszámíthatatlan, hogy Jakab mennyire tudja mozgósítani a vidéki kisvárosok, falvak lakóit, akik között minden mérésben ő a legnépszerűbb.

A kétfordulós választás jelenleg úgy tűnik, Karácsonynak lehet kedvező, mert a szoros első forduló után többen is beállhatnak mögé.

Köztük Márki-Zay Péter, aki a Telexnek azt mondta, a felméréseken első három helyre várt jelölt közül szerinte legfeljebb Karácsony Gergelynek lehet esélye legyőzni a Fideszt. A hódmezővásárhelyi polgármester állítja, ha Dobrev vagy Jakab lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, sok ellenzéki választó távol maradhat jövő áprilisban.

„Meggyőződésem, hogy én tudnám legyőzni Orbán Viktort, de talán Karácsony Gergellyel is van még erre esélyünk”

– fogalmazott a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje.

Ugyancsak Karácsony mögé állhat be a második fordulóban a Momentum, ha nem jut tovább a párt miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András. Erre célzott Hajnal Miklós is, amikor úgy fogalmazott lapunknak, az első háromba várt jelölt közül a főpolgármester áll a legközelebb hozzájuk. Egyelőre azonban még nem foglalkoznak ezzel, és nem folynak arról egyeztetések, hogy ki mögé állnak be a második fordulóban, mert abban bíznak, hogy Fekete-Győr is ott lesz a legjobb háromban.

Az előválasztás első fordulóját szeptember 18–26. között tartják, a második forduló pedig október 4 és 10. között lesz. A pártok azt ígérik, hogy október 23-án már közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös egyéni jelölttel állnak ki a választók elé.