Öt dolog, amiben Dobrev Klára bízhat. És másik öt, amely Márki-Zayt segíti

Két jelölt maradt versenyben az ellenzéki előválasztás legfontosabb versenyében. A DK-s Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, illetve a párton kívüli Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester küzd azért, hogy ő legyen Orbán kihívója, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, és hat párt közös listavezetője a 2022-es országgyűlési választáson.

A miniszterelnök-jelölti harcban egymást követték a fordulatok az elmúlt hetekben, hónapokban: tavasszal volt olyan pillanat, amikor a kutatások alapján Karácsony Gergely–Jakab Péter-párharc látszott valószínűnek, ám a nyár és az ősz eleje alaposan átírta az esélyeket. Dobrev Klára nyerte az első fordulót 37 százalékkal, és Márki-Zay Péter ugyan 20 százalékot szerzett, de egy kalandos hét után a második helyezett Karácsony Gergely a javára lépett vissza, így a verseny nyíltnak mondható.

A következőkben összeszedjük, milyen tényezők segítik az egyik, illetve a másik jelöltet. Szándékosan nem akarunk igazságot tenni abban, hogy az egyes tényezők mennyire számítanak döntőnek, és megjósolni sem szeretnénk/tudjuk, ki nyeri az előválasztást. Öt-öt dolgot gyűjtöttünk össze, amelyek az egyik, illetve a másik jelölt esélyeit növelik.

Öt tényező, amely Dobrev Klára esélyeit növeli

1. Az első fordulós győzelem sikere

Dobrev Klára magabiztosan nyerte meg az első fordulót. A DK-ban eleinte abban reménykedtek, hogy eléri az 50 százalékot, így nem is kell második fordulót tartani. Dobrev szereplésében az volt a legmeglepőbb, hogy vidéken tarolt, 85 választókerületet nyert meg, és kékbe borította a térképet.

Ezek alapján úgy tűnik, komoly hatása van Dobrev Klára országjárásának, hiszen sikerült a vidéki ellenzéki bázis jó részét maga mellé állítania. És ezen az országjárós taktikán az első forduló után sem változtatott (számíthat, hogy míg Karácsony és Márki-Zay a visszalépéssel és a villamosozással volt elfoglalva, Dobrev járta az országot). Dobrev tehát joggal reménykedhet abban, hogy ezekben a vidéki választókerületekben ugyanúgy elmennek majd a szavazói, sőt, beindul a győzteshez húzás jól ismert folyamata is. A választásokon ugyanis sokszor megfigyelhető, hogy az ingadozó szavazókat befolyásolhatja a döntésben, hogy szeretnek a végső győztesre szavazni – a közvélemény-kutatások is bírnak befolyásoló erővel mindig (nem véletlenül Dobrev és Márki-Zay Péter is sorra hivatkozik olyan kutatásokra, amelyek szerint ő az esélyesebb Orbán ellen).

2. A DK bizonyította, hogy tud mozgósítani

Dobrev vidéki tarolásában nem kis szerepet játszott, hogy a pártja, a DK az elmúlt években kiépítette a vidéki szervezetet, bővítette a hivatalosan nem létező címlistáit, és hatékonyan tudja mozgósítani a szavazóit. Ráadásul Gyurcsány Ferenc pártja a Jobbikkal együtt nagy erőforrásokat mozdított meg azért is, hogy szavazóbiztosaik ezekben a sátrakban jelen legyenek.

Dobrev ugyanebben reménykedhet a második fordulóban is: vagyis hogy ez a szervezeti mozgósító erő a javára billenti a mérleget. Hiszen ne feledjük, Márki-Zay Péter mögött nincs párt. A Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezeti hatékonyságáról és országos lefedettségéről egyelőre csak annyi a tudásunk, hogy sikerült összegyűjteniük az aláírásokat Márki-Zay ajánlásához. A Momentum ugyan támogatja Márki-Zayt, de kérdés, hogy az éppen elnököt váltó szervezet mennyire tud hatékonyan beszállni az országos mozgósításba.

Szintén Dobrev malmára hajthatja a vizet, hogy a Karácsonyt támogató pártok nem szorgoskodnak aktivistákkal Márki-Zayt támogatni (sőt), és az országos hálózattal rendelkező Jobbik is passzív a kampányban. A versenyben már nem vesznek részt a megválasztott egyéni képviselőjelöltek, így a lelkesedés, kopogtatás, érdemi utcai jelenlét sok helyen visszaesett, miközben a DK valamennyi politikusa érzi a tétet, ezért aztán online és utcán egyaránt nyomulnak.

3. Bizonyos Karácsony-árvák inkább felé hajlanak

A DK hétfőn már a párt Facebook-oldalán jelezte, hogy elég a „keresztény-konzervatív kurzusból”, amely nemcsak Orbánnak, hanem a magát büszke jobboldali keresztény-konzervatívnak tartó Márki-Zaynak szóló üzenet is volt.

Dobrev tud azzal kampányolni, hogy ő maradt az egyetlen baloldali jelölt ezen az előválasztáson, és Karácsony korábban éppen azzal indokolta a visszalépésének értelmetlenségét, hogy a sok baloldali szavazójának inkább a baloldali Dobrev a másodlagos preferenciája, mintsem a jobbos Márki-Zay. A kutatásokból is az volt kiolvasható, hogy például az MSZP-sek megosztottak a két jelölt támogatását illetően – Kunhalmi Ágnes társelnök ezzel indokolta, miért nem állnak be egyik jelölt mögé sem.

Dobrev kedden annyiban is rájátszott a baloldali és liberális szavazók megszólítására, hogy Márki-Zayt egyenesen a jobboldali populista Donald Trumppal azonosította. „Ezt a tisztességes versengést a második forduló kezdetére Márki-Zay Péter alig pár nap alatt Trump-típusú élet-halál harccá változtatta. Megjelent a gyűlölködés, a hazug lejáratókampány, a hazaárulózás” – fogalmazott Dobrev.

4. Az ellenzéki pártelit inkább neki kampányol

Majd kiderül, mekkora előnyt jelent Dobrevnek, de láthatóan a jelenlegi ellenzéki „pártelit” nagyobbik része inkább őt támogatja, mint Márki-Zayt. Bár az MSZP és a Párbeszéd hivatalosan senki mellett nem foglalt állást, az elmúlt napokban több szocialista és párbeszédes politikus is beállt nyíltan Dobrev mögé (érdekes módon önkormányzati képviselő szocialisták viszont Márki-Zay mellé álltak oda).

A szombathelyi szocialista polgármester, Nemény András kezdte a sort, majd azóta Hiller Istvántól kezdve több MSZP-s polgármesteren át (Horváth Csaba, Gajda Péter, Szitka Péter) párbeszédes alpolgármesterekig (Barabás Richárd, Erőss Gábor) többen is kiálltak Dobrev mellett. Ez akkor jelenthet plusz előnyt, ha ezek a politikusok a saját településük, környezetük szavazóit is meggyőzik.

Így a DK-s jelölt reménykedhet abban, hogy Karácsony szavazóinak egy jó része majd inkább rá adja a voksát, vagy legalábbis otthon marad.

5. Nem egy kampányt csinált végig

Nem lebecsülendő az a versenyelőny sem, hogy Dobrev Klára nem egy kampányt látott és csinált végig testközelből. Már az MSZP-s Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölti kampányát is irányította, de férje, Gyurcsány Ferenc kampányait is közelről látta, majd 2019-ben már ő volt a DK listavezetője az EP-kampányban.

A rutin azért számít, mert Dobrev így pontosan tudja, milyen nyilvános és háttérfeladatok vannak egy kampányban, és hogyan kell reagálni az egyes váratlanabb – előre nem tervezett – szituációkra. Márki-Zay Péter mögött két – persze sikeres – hódmezővásárhelyi, és egy számára már most is sikeresnek nevezhető előválasztási kampány áll. Kérdés, hogy ez elegendő tapasztalatot jelent-e a következő, még feszültebb napokra. És persze az is kérdés – erről kevés jelenleg a tudásunk –, hogy ki és mennyi pénzt tud/akar/képes elkölteni erre a második fordulós kampányra.

Öt tényező, amely viszont Márki-Zay Pétert segíti

1. Csak felfelé ívelő a sztorija

Márki-Zay Péter 20 százalékos eredménye és harmadik helye, majd talpon maradása nagyobb politikai meglepetésnek számít, mint Dobrev Klára országos tarolása. Márki-Zay – mint párton kívüli jelölt – az esélytelenek nyugalmával vághatott neki az előválasztásnak, és ehhez képest sorra hullanak ki mellőle a versenytársak. A sztorija, amely minden kampányban fontos kritérium, Karácsony Gergely visszalépése után egyértelműen felfelé ívelő szakaszban van – nem is véletlen talán, hogy ez lett Márki-Zay egyik jelmondata: „csak felfelé”.

Márki-Zay kampánya és sorra halmozott sikere elhitetheti a szavazókkal, hogy ő lesz a győztes, és ez a meglepetéssorozat hosszabb távon akár még Orbán ellen is folytatódhat. Vagyis pusztán ez a választói hit is győzelemhez segítheti Márki-Zayt az előválasztás véghajrájában.

2. Karácsony visszalépése és kiállása

Sokáig emlékezetes lesz az a huzavona, amelyet Karácsony és Márki-Zay bemutatott, és nem is egyértelmű a választókra gyakorolt hatása: kérdéses, hogy mindez inkább felrázta vagy elkedvetlenítette a szavazókat. Az első két előválasztási nap részvételi adatai alapján azonban most úgy tűnik: inkább tüzelte a választókat ez a történet, ugyanis keddig összesen már 163 393 ember vett részt a második fordulóban.

Karácsony korábban beszélt arról, hogy a szavazóinak jó része a visszalépése esetén inkább Dobrevre szavazna (előbb fel is vetettük a baloldali Karácsony-árvák mozgását), de önmagában az mindenképpen növeli Márki-Zay esélyeit, hogy a főpolgármester nemcsak nem mondta vissza kampányrendezvényeit, de rendre az ő érdekében tűnik és szólal fel ezeken; szavazásra, részvételre és Márki-Zay támogatására biztat.

3. Harc az elit ellen

Márki-Zay reménykedhet abban is, hogy indirekt módon éppen őt segíti majd a folyamat, amelyben az ellenzéki pártelitből egyre több MSZP-s, párbeszédes áll ki Dobrev mellett. Ő ugyanis sokkal inkább azokra a szavazókra hajt, akiknek elegük van a mostani pártokból, és nemcsak a Fideszből, hanem a mostani ellenzéki elit tagjaiból is.

A rendezvényei felszólalói is mind ezt az üzenetet közvetítik Hadházy Ákostól Szél Bernadettig (bár ők voltak pártvezetők, 2018 óta kiszorultak az elitből és függetlenként politizálnak, még ha a Momentum jelötjei is), és szintén hiteles lehet az elitellenes üzenet erősítésére Botka László szegedi polgármester személye is, aki 2017-ben lépett vissza a miniszterelnök-jelöltségtől (nem titkoltan szintén a pártelitek háttérben ellene folyó munkája miatt), azóta pedig kilépett az MSZP-ből.

Márki-Zay abban reménykedhet, hogy összegyűjti és megmozgatja azokat a szavazókat, akik benne látják az ellenzék ellenzékét, és a politika megújításának kulcsfiguráját. Ebben nem szándékos módon az is segíti, ha a politikáját az elitellenességre építő Donald Trumphoz hasonlítják – mint azt Dobrev Klára is tette.

4. A Gyurcsány-ellenesség kimaxolása

Márki-Zay Péter már az első forduló kampányában is ugyanannyira szólt Orbán rendszere ellen, mint Gyurcsány 2010 előtti kormányzása ellen. A Dobrev gyengeségére aspiráló kommunikáció egyik fontos eleme, hogy szerinte a DK-s jelölttel csak Gyurcsány Ferenc kormányzását rehabilitálná az ellenzék, és így kevés eséllyel sikerülhet Orbánt megverni, az országot uraló Orbán–Gyurcsány-megosztottságot pedig semmiképpen sem lehetne meghaladni.

„Nincs ez rendben” – írta hétfőn Gyurcsány Ferenc arra, hogy Márki-Zay folyton „gyurcsányozik”. „Nem az a baj önmagában, hogy így nem lehet kormányt váltani, hanem az, hogy így magunkra vesszük ellenfeleink gyalázatának egy darabját” – írta felesége mellett korteskedve a DK elnöke. Ez a szembenállás, vélhetően a jelöltek és környezetük részeredmény-információi miatt óráról órára fokozódik, és sem Márki-Zay, sem Dobrev nem tud elvonatkoztatni ettől.

Márki-Zay éppen azért erőlteti a gyurcsányozást, mert tudja, hogy így begyűjtheti azokat az ellenzéki szavazókat is, akik Gyurcsányék ellen akarnak voksolni (elsősorban a Jobbikból és a Momentumból). A Jobbik vezetője, Jakab Péter ugyan többször odamondott Márki-Zaynak, és nem hivatalosan minden kommunikációja inkább Dobrev támogatásáról árulkodik, de a jobbikos szavazók a felmérések szerint jobban nyitottak Márki-Zay üzeneteire, mint a Gyurcsány-féle bélyeget magán viselő Dobrev Klára támogatására.

5. Lepereg róla minden támadás

Márki-Zay Pétertől nem nehéz olyan idézetet találni, amelyeket nem szokhattunk meg élvonalbeli politikusoktól (fideszesek buzizása, cigányok összeírásának felvetése, a gyermekek fenyítésének viszonylagos elfogadása). Ám a jelek szerint Márki-Zaynak nemhogy árt a mondatait övező kritika, mint inkább segíti ismertségét, és sok szempontból emberivé is teszi sokak számára, ráadásul úgy tűnik, egyelőre leperegnek róla a támadások.

Kérdés például, hogy a hétfői hazaárulózós szócsata érdemben eltántorítja-e a potenciális szavazóit (a DK vádjaiban megfogalmazottakat szerinte nem mondta, soha nem hazaárulózna, és fáradtan fogalmazott csak pontatlanul, de mégis elnézést kért). Az mindenesetre biztos, hogy a DK és Dobrev azonnal lecsapott a vélt hazaárulózásra, online hirdetések, tévényilatkozatok és a DK jelöltje által tartott sajtótájékoztató is volt már a témában, miközben Márki-Zay, úgy tűnhet, azonnal tovább is lendült ezen.

A dolgot úgy is megfogalmazhatjuk: egyelőre nem látszik olyan megszólalás, nyilatkozat, lépés vagy éppen kormányzati, illetve DK-s vád, amely végzetesen megtörné Márki-Zay lendületét, és komoly támadási felületet jelentene számára.