Dobrev Klára sokáig aggódhatott, hogy összeáll a Gyurcsány-ellenes koalíció az ellenzéki előválasztás második fordulójára. Karácsony Gergely már megállapodott Márki-Zay Péterrel a visszalépésről, de utóbbi mégsem engedi el élete lehetőségét. A Momentum is beállt mögé, bár előtte Karácsonnyal is egyezkedett. Kulisszatitkok az egyre forróbb előválasztási küzdelemből – öt nézőpontból szemlélve.
Ahogy várható volt, az előválasztás 106 egyéni győzelme után, a legfontosabb kérdésről lesz a legdurvább, leghangosabb és legnehezebben értelmezhető vita az ellenzéki oldalon:
a jövő héten eldől, ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt.
A nyilvánosság az elmúlt napokban tisztán érzékelhette, hogy tényleg nagy tétje van az előválasztásnak. Beszólogató Facebook-bejegyzések, sajtótájékoztatós üzengetések, ellenfelet revolverező kutatások – ezek mind-mind jól mutatják, hogy a választási esélyek és az ellenzék jövője szempontjából sem mindegy, ki lesz a közös lista, és így az ellenzék élén a következő félévben.
Az első fordulót a DK-s Dobrev Klára nyerte 34,8%-kal, a 620 738 érvényes szavazatból 216 248-at kapott. Karácsony Gergely főpolgármester 27,3%-kal a második (169 434 szavazat), Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester pedig nagy meglepetésre 20,4%-kal a harmadik lett (126 628 szavazat).
Hármuk közül kerül tehát ki Orbán Viktor kihívója a most vasárnaptól jövő szombatig tartó előválasztáson. Az utóbbi napok történései, bejelentései alapján azonban egyre nehezebb kiszámítani, ki lesz a végső befutó (ez ugyanis nagyon is függ egy jelölt esetleges visszalépésétől, amelynek esélye napról napra változik). Visszalépésre hivatalosan pénteken délig van lehetőség.
A következőkben ezért azt vesszük szemügyre, hogy az egyes jelölteknek, a partvonalról játszó pártoknak, és maguknak a választóknak milyen mozgásterük, beleszólási lehetőségük van az eredmény alakításába, és ehhez milyen taktikát követnek az egyes szereplők. Jöjjön a szokásos öt pont!
1. Dobrev Klára jobban jött ki, mint ahogy belement
Dobrev Klára és a DK egyértelműen nyert az első fordulóban: a DK-sok nem véletlenül és nem is alaptalanul lóbálják a DK-kék színű Magyarország-térképet, amely a miniszterelnök-jelöltjük vidéki térfoglalását hivatott jelezni. A DK két dolog miatt lehetett azonban szomorú az első forduló után: a párt elég sok helyen vesztett Budapesten (ezek ráadásul biztos befutó választókerületek), Dobrev Klárának pedig nem sikerült az 50 százalék közelébe jutnia, így szükségessé vált a második forduló a miniszterelnök-jelölt személyének kiválasztásához.
A második fordulóra pedig minden kutatás szerint Dobrevnek kevesebb tartaléka van, és tartania kell a Gyurcsány-ellenes ellenzéki szavazók megjelenésétől. Dobrev számára a legrosszabb forgatókönyv az lett volna, ha Karácsony és Márki-Zay összefog, és csak egyikük marad a ringben végül. Ez a jelölt ugyanis nemcsak a visszalépő vetélytárs szavazóira számíthat, hanem a Gyurcsány-ellenes szavazatokat is begyűjtheti. Nem véletlen, hogy a DK-sok rögtön elkezdték támadni a visszalépés – amúgy legitim, első forduló előtt általuk is gyakorolt – intézményét, és ezzel párhuzamosan egy nő elleni összeesküvésnek igyekeztek beállítani a két férfi egyeztetését.
Dobrev aggódva nézhette a hétvégén Karácsony és Márki-Zay közeledését, és csak abban bízhatott, hogy a DK-nak jobb (vagy egyáltalán van) a szervezete és a mozgósítási képessége. Ami azonban hétvégén még veszélyforrás volt Dobrevnek, pár nap után már az előnyét jelentette: Karácsony és Márki-Zay komolynak induló tárgyalása pár nap után átcsapott egy nehezen értelmezhető komédiává. Emlékezzünk: múlt csütörtökön még 3 ponthoz kötötte Márki-Zay a visszalépését, aztán hétfőn jött a két név egy sorban szerepeltetésének ötlete, míg végül szerdán sajtótájékoztatón üzengetett egymásnak Karácsony és Márki-Zay arról, miért is nem lépnek vissza.
Dobrev a két vetélytárs elhúzódó tárgyalása közben bele tudott helyezkedni a kompetens jelölt szerepébe, akit csak Orbán leváltása és a szavazók meggyőzése érdekel:
„Nekem az előválasztás nem százalékokról, esélylatolgatásról és taktikázásról szól, hanem arról a történelmi küldetésről, hogy jövő tavasszal legyőzzük Orbán Viktort és rendszerét. Engem csak ez érdekel”
– írta Dobrev a szerdai közleményében. És közben a két vetélytárssal ellentétben folytatta az országjárását (miközben ezt a cikket írom, épp a szombathelyi fórumára invitál mindenkit Dobrev).
Dobrev nem esélyesként nevezett be a miniszterelnök-jelölti küzdelembe tavasszal, de már most kijelenthető, hogy jobban jön ki ebből a folyamatból, mint ahogy belement: a második forduló indulása előtt három nappal – visszalépések híján – az előválasztás legnagyobb esélyese, a DK pedig eddig mindenképpen a nyertese.
2. Karácsony Gergelynek sorra jönnek a villamosok
Amikor az első forduló előtt elemeztük a jelöltek esélyeit, már akkor írtunk arról, hogy Karácsony Gergely kampányát aligha fogják tanítani: a nagy esélyes pozíciót elveszítette, ma már inkább csodával határos fordulatként emlegetnénk, ha ő nyerné meg az előválasztást.
Karácsony az első fordulóban 7 százalékponttal maradt le Dobrevtől, ami nem behozhatatlan hátrány (főleg, ha a kiesők szavazatait is figyelembe vesszük), ám Párbeszéd-MSZP-LMP jelöltje számára rémisztőbb volt a térkép. Egy-két választókerülettől eltekintve csak Budapesten tudott nyerni, a vidék nagy részén az őt támogató párthármas egyszerűen nem létezett, így nem is tudta mozgósítani a szavazókat az érdekében.
Karácsony ennek ellenére sem várta rossz pozícióból a második fordulót, ám a sorsa Márki-Zay kezébe került. Úgy tudjuk, már az első forduló előtt megegyezett Márki-Zay Péterrel, hogy a második fordulóban a hódmezővásárhelyi polgármester őt fogja támogatni (ezért is adott befogadó nyilatkozatot Márki-Zaynak a Párbeszéd a leendő parlamenti frakciójába), igaz, ekkor még nem lehetett tudni, milyen szavazati aránnyal végez az MMM civil jelöltje az első fordulóban.
A második forduló után gyorsan tárgyalások kezdődtek, amelyen Márki-Zay ismét ígéretet tett a visszalépésre, a Telex információi szerint a kérése azonban az volt, hogy „a lehető legkisebb arcvesztéssel” tudja ezt megtenni. Ezért voltak a hangzatos feltételek, amelyeket Karácsony ímmel-ámmal elfogadott (euró, elszámoltatás, érvénytelen alaptörvény). Karácsony nem jött ki jól abból, hogy a nyilvánosság előtt zajlott az egyeztetés és az üzengetés.
A főpolgármester ráadásul zárt ajtók mögött gesztust is gyakorolt azzal, hogy befutó listás helyeket ígért Márki-Zay szervezetének – az emiatt dühössé váló MSZP kárára –, majd hétfőn ő ment Hódmezővásárhelyre egyeztetni (a második a harmadik helyezett városába). Itt végül Karácsony elsődleges várakozásaival ellentétben ismét nem a visszalépést, hanem csak a miniszterelnök-jelölt és miniszterelnökhelyettes-jelölt tandemet jelentették be. Ekkor azonban legalább az időpontja meglett a visszalépésnek: a jól tájékozottak szerdát, majd pedig – a nemzeti gyásznapra hivatkozva – csütörtököt suttogtak legalábbis.
Ugyanakkor mindezzel szimbolikusan is egy szintre került a két jelölt: Karácsony maga mellé emelte Márki-Zayt – önmaga törölve el azt a 7 százalékpontos előnyt, amelyet elért az első fordulóban.
Karácsony a Telexnek azt mondta vasárnap, csak akkor lép vissza, ha elüti egy villamos. Akkor még nem gondolta, hogy az egyik legkiszámíthatatlanabbul közlekedő villamos Márki-Zay Péter lesz számára.
Kedden ugyanis híre jött olyan kutatási eredményeknek (Medián, Závecz), amelyek Karácsony visszaesését mutatták, Márki-Zay pedig erre, és a közösségi médiás erős jelenlétére hivatkozva húzódozni kezdett a megígért visszalépéstől. (A kutatásokkal persze azért nem árt az óvatosság, mert a korábbi Publicus, illetve a szerdai Republikon más következtetésre jutott.)
Mivel Márki-Zay többször hangoztatta, hogy nem szeretné Dobrev Klára győzelmét, ő kezdte győzködni Karácsonyt, hogy neki nagyobb esélye van. Nem okozhatott meglepetést, hogy a főpolgármester szintén kutatási eredményekre hivatkozva hárított: szerinte ugyanis a Karácsony-szavazók nagy része balos, és inkább Dobrevet támogatja majd, mint a deklaráltan jobboldali konzervatív (az orbáni adórendszert megőrizni kívánó) Márki-Zayt, ha ő lép vissza a javára.
Így érkeztünk el a szerdához, amikor Márki-Zay azt jelezte, hogy a nemzeti gyásznap miatt aznap biztos nem akar visszalépni. Karácsony azonban gyakorlatilag ultimátumot adott neki azzal, hogy délig állapodjanak meg a visszalépés feltételiben – kössék meg az írásban már napokkal korábban előkészített megállapodást –, és jelentsék be a visszalépést csütörtökön. Márki-Zay erre nem válaszolt, mire Karácsony rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: nem lép vissza, és a szövetség csak Márki-Zay visszalépésével jöhet létre. A sajtónyilatkozat azért volt furcsa, mert a nyilvánosság számára sok újat nem tartogatott, a valódi üzenet azonban Márki-Zaynak szólt: Karácsony nem tárgyal tovább.
A hódmezővásárhelyi polgármester ezután szintén rendkívüli tájékoztatót rögtönzött, miszerint a kedd este és szerda napközben nyilvánosságra került közvélemény-kutatási adatokat látva meggondolta magát: Karácsonynak jelenleg minimális esélye sincs arra, hogy legyőzze az előválasztáson Dobrev Klárát, és így legyőzze 2022-ben Orbán Viktort. Márki-Zay szerint tehát „megjött a villamos”, ettől függetlenül még tárgyalni akart Karácsonnyal.
A politikailag egyre kínosabbá váló és mindkét jelölt esélyeit valószínűleg rontó üzengetéssorozat vége csütörtökön az lett, hogy mindkét jelölt állva marad, vagyis hárman fognak szerepelni a szavazólapon. Karácsony esélyeit rontja, hogy Márki-Zay után a korábban neki támogatást ígérő Momentumra sem számíthat, így már ahhoz is nagy húzásra lenne szüksége és nagy változtatásokra a kampány hátra lévő napjaiban, hogy a harmadik helyezést elkerülje.
Bármelyik jelölt ugyanakkor péntek délig visszaléphet, és akkor lehúzzák filctollal a szavazólapról. Kérdés azonban, hogy a szavazók egy ilyen egyhetes huzavona után mennyire lennének hajlandóak még elmenni szavazni. Simán lehet, hogy a számok majd azt mutatják, ez az egész elhúzódó egyeztetés végül Dobrev Klára esélyeinek tett a legjobbat.
3. Márki-Zay Péter élete lehetőségét látja
Az előbb Karácsony szemszögéből vizsgáltuk a történéseket, de érdemes Márki-Zay Péter nézőpontjából is végiggondolni az elmúlt hetet. Márki-Zay pártszervezet és párttámogatás nélkül szállt bele ebbe a küzdelembe – a Jobbikkal és a Momentummal is tárgyalt a jelöltségről ugyan, de végül ezek a pártok az elnöküket jelölték az előválasztásra. Márki-Zaynak kevés esélye mutatkozott, ám mivel az ellenzék ellenzékének pozíciójába tudott helyezkedni, világos és egyszerű kommunikációval az előválasztó szavazók ötödét meg tudta nyerni magának.
Márki-Zay ebből adódóan nem véletlenül látja élete lehetőségét: tárgyalóasztaloknál aligha lett volna esélye a miniszterelnök-jelöltségre, sőt, még az asztalhoz se tudott volna odakerülni. A 20,4 százalékos szereplése ebből a szempontból meglepő és nagy erő – még ha a Márki-Zay szavazókat nem valamilyen szakpolitikai program vagy ideológia köti össze, hanem csupán a jelenlegi ellenzéki elit leváltásának igénye.
Márki-Zay ügyesen is élt a megszerzett erővel, és a Karácsonnyal való tárgyalások során miniszterelnökhelyettes-jelölti pozíciót tudott kialkudni, ráadásul befutó parlamenti listás helyekre is rábólintott Karácsony. Ha visszalép, a tervek szerint ő lett volna Karácsony „running mate”-je, aki felszántja a vidéket, ahol Karácsony a számok szerint gyengébb.
Márki-Zay azonban a saját maga által is megkötött alkut látszik felrúgni azzal, hogy visszalépett a visszalépéstől: úgy hiszi, ha állva marad, a kutatások és a kampány dinamikája alapján, a Momentum támogatásával, a jobbikos szavazók nagy részének megnyerésével majd Karácsony szavazóinak egy része is átpártol hozzá. Ez pedig, úgy saccolja, elég lehet Dobrev legyőzéséhez.
Márki-Zay számára a nagy kérdés, és ezt kell mérlegelnie, tud-e többet nyerni, ha nem lép vissza: mit ér azzal, ha nagyobb szavazati aránnyal lesz harmadik, vagy netán megelőzi Karácsonyt és második lesz – ha eközben Dobrev nyerni tud. És ugyanezt persze Karácsonynak is mérlegelnie kell.
4. A Jobbik és a Momentum a saját belső békéjéért harcol
A Jobbik és a Momentum miniszterelnök-jelöltje egyértelműen kudarcként könyvelheti el az első fordulós szereplést. Jakab Péter úgy nem tudott három közé kerülni, hogy a mérések szerint a DK-hoz mérhetően erős a pártja a népszerűsége, Fekete-Győr András pedig a szavazatok 3,4 százalékával úgy lett utolsó, hogy még a momentumos szavazók szimpátiáját se tudta elnyerni. Fekete-Győr András bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, Jakab Péter ezt nem látta szükségesnek, miután az elnökségével és a frakciójával áttekintette az előválasztás tanulságait.
Jelenleg az előválasztás végeredménye szempontjából fontosabb, hogy ezek a pártok ki mellé állnak, kit támogatnak a második fordulóban. A Jobbik egy megúszós álláspontra helyezkedett: azt támogatják, aki nyer a végén, vagyis semmilyen központi tanácsot nem adnak a jobbikos szavazóknak, kit támogassanak. A Telexnek adott interjúban ugyanakkor Jakab nekiment Márki-Zay Péternek, amikor azt mondta, áruba bocsátotta a visszalépését, és Dobrev támogatásaként értékelhetjük Jakabtól azt a mondatot, hogy óva intette attól Karácsonyt és Márki-Zayt, hogy szövetkezzenek Dobrev ellen.
Korábban elképzelhetetlennek számított volna, hogy a Jobbik ne a DK ellenfelét támogassa, az előválasztás előtti alkudozások fényében, a DK-Jobbik paktum megkötése után azonban logikus, hogy Jakab nem akar Dobrev ellen kampányolni, még ha a jobbikos szavazók a felmérések szerint nem is Dobrevért lelkesednek a leginkább a jelöltek közül. Márki-Zay nem véletlenül kérte csütörtökön, hogy a Jobbik is álljon be mögé. Míg Márki-Zay Budapesten 15 ezer, addig vidéken nagyjából 75 ezer szavazattal maradt el Dobrev mögött, és utóbbit feltehetően elsősorban a jobbikos szavazók mozgósításával dolgozhatja le.
A Momentum korábban Karácsony Gergely felé húzott, úgy tudjuk, az első forduló előtt komolyabbnak nevezhető megállapodás is volt Karácsony és Fekete-Győr között a Momentum-elnök visszalépéséről. Ez végül Fekete-Győr első miniszterelnök-jelölti vitán mutatott szereplése miatt elmaradt (Fekete-Győr csupa pozitív visszajelzést kapott), így a Momentum-elnök végül a szavazólapon maradt.
Az adatokból látható azonban, hogy a Momentum szavazói nem benne látták a miniszterelnök-jelöltet: belső kutatások igazolták, hogy a momentumosok egy része Karácsonyt, még nagyobb része azonban Márki-Zayt támogatta, támogatja. Ilyen szempontból nem meglepő, hogy a Momentum csütörtökön Márki-Zay támogatását jelentette be, a pártvezetés nyilván nehezebben tudta volna belül megmagyarázni Karácsony támogatását Márki-Zay ellenében. Más kérdés, hogy a párt nélküli polgármester mit tud majd a támogatásért cserébe adni a Momentumnak.
5. Tényleg a szavazók döntenek, de miről?
Az utolsó pontban érdemes azt is megnézni, hogy a szavazók valójában miről tudnak dönteni a jövő héten. A miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál egy politikai oldal mindig számításba veszi a jelölt népszerűségét, elutasítottságot, és azt is, milyen felületen támadhatja az ellenoldal.
Az előválasztáson nyilvánvalóan nem várható a szavazóktól gondos politikai mérlegelés, itt nyilvánvalóan a személyes és a pártszimpátia számít a legjobban. A jelöltek eddig nem mutattak éles különbségeket a programjaikban: csupán eltérő radikalizmussal/visszafogottsággal képviselték a fideszesek elszámoltatását és az alaptörvény ilyen-olyan érvénytelenítését.
A valódi törésvonal, amely mentén megosztott az ellenzék és a három jelölt: Gyurcsány Ferenc. Dobrev Klára, a DK jelöltje és Gyurcsány Ferenc felesége nyilvánvalóan a legjobban kötődik a gyurcsányi politikához, amit az előszeretettel gyurcsányozó Fidesz nyilvánvalóan ki is tud használni egy éles kampányban majd. Karácsony és Márki-Zay éppen erre épített eddig, hogy meggyőzze az ellenzéki szavazókat, hogy Gyurcsány miatt nem jó választás Dobrev Klára – most azonban megegyezés híján zavarba hozzák azokat az ellenzéki szavazókat, akik elutasítják a gyurcsányi politikát. Hiszen nem tudják majd, kire érdemes szavazni inkább: a feljövőben lévő Márki-Zayra, vagy az első fordulóban erősebb és párttámogatásokkal rendelkező Karácsonyra.
Várhatóan az ellenzéki szavazók többsége a második fordulóban olyan jelöltre szavaz, amely a gyurcsányi politikát elutasítja – a végeredmény azonban könnyen lehet az, hogy ennek ellenére is Dobrev Klára fogja közösen képviselni ezeket a szavazókat is.
