Nem Orbánt kell most legyőzniük
Nem Orbánt kell most legyőzniük
Illusztráció: szarvas / Telex

Nem Orbánt kell most legyőzniük

2021. szeptember 20. – 07:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Öt miniszterelnök-jelölt harcol egymással az előválasztás első fordulójában, de mindannyian más kiinduló helyzetből, más eséllyel, más tervekkel szálltak be a küzdelembe. Ezért aztán más és más számít sikernek, illetve kudarcnak Karácsony, Dobrev, Jakab, Fekete-Győr és Márki-Zay számára. Elemezzük a miniszterelnök-jelöltek mozgását, lehetséges sikereiket és kudarcaikat, és hogy milyen eredményt érhetnek el az előválasztáson.

  • Márki-Zay Péter már tavaly nyáron bejelentkezett, de egyetlen párt sem állt be mögé. Milyen eredménnyel lehet elégedett?
  • Jakab Péter egy romokban lévő Jobbikkal komolyan gondolta januárban a miniszterelnökséget? Hogy jutott el a DK-val való paktumig?
  • Fekete-Győr András és a Momentum miért nem tudott előrelépni a 2019-es, számukra kiváló EP-szereplés után? És miért nem lép vissza?
  • Dobrev Klára miért nem akarta sokáig igazán a miniszterelnök-jelöltséget?
  • Karácsony Gergely miért utolsóként, sokak szerint fáziskéséssel szállt be az előválasztási harcba?

A hivatalosan már szombat óta zajló, ám a technikai nehézségek miatt leállított és igazából csak hétfőn kezdődő ellenzéki előválasztás egyértelműen legfontosabb kérdése: ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt, aki a közös listát is vezetni fogja, Orbán Viktor kihívója és egyben az ellenzék formális vezetője lesz jövő áprilisig.

Ez azért kulcskérdés, mert Orbán Viktor 11 éves kormányzása alatt most először történik meg, hogy egyetlen vezetője lehet az ellenzéknek: 2014 előtt a Mesterházy Attila–Bajnai Gordon párharc határozta meg az ellenzéki oldal mindennapjait (Gyurcsány Ferenc közöslista-igényével együtt), 2018 előtt pedig Botka László kiszállása után Vona Gábor, Karácsony Gergely és Szél Bernadett próbálta az ellenzéki politikát így vagy úgy dominálni (Gyurcsány Ferenc különlista-igényével együtt).

A 2022-es választás előtt teljesen új a politikai szituáció: a centrális erőtér megszűnt, az ellenzék fajsúlyosnak nevezhető szereplői összefogtak, és egy az egy ellen állnak majd ki a fideszes jelöltekkel szemben. Ebből következően – bárki is lesz végül a 106 jelölt és a miniszterelnök-jelölt – eddig nem látott, érdemben szoros eredményt fog produkálni a Fidesszel szemben.

A 106 egyéni választókerületben egy fordulóban (a legfrissebb döntés szerint szeptember 28-ig, keddig lehet szavazni), míg a miniszterelnök-jelölt személyéről két fordulóban döntenek az előválasztók.

Október 10. után tehát tudni fogjuk, ki lesz az a vezető, aki az ellenzék politikáját a következő fél évben meghatározza. Már önmagában azt sem volt egyszerű eldönteni, hogy két forduló legyen – a kétfordulós rendszerek ugyanis azoknak a jelölteknek kedveznek általában, akiknek van utánpótlásuk, kevésbé megosztóak, és a kieső jelöltek szavazóira is számíthatnak (vagyis jelenleg a kutatások szerint Karácsony Gergelynek inkább, mint Dobrev Klárának vagy Jakab Péternek). A dolog azonban tavasszal eldőlt, hárman juthatnak tovább a második körbe, a jelöltek pedig ennek szellemében is építették fel a stratégiájukat.

A győztes miniszterelnök-jelöltnek két alapvető kérdésre kell majd összpontosítania: mit tud kezdeni Orbán Viktorral, illetve mit kezd az ellenzékkel, amelynek fél évig biztosan a formális vezetője lesz. A két kérdésre – mint látni fogjuk – eltérő mértékben koncentrálnak a jelöltek, és míg például Karácsony már most Orbán Viktort helyezi a kampánya középpontjába, Dobrev és Jakab a legelkötelezettebb ellenzéki kemény magot akarja megszólítani, így igyekezve megerősödni az ellenzéken belül.

A következőkben a bejelentkezésük sorrendjében végignézzük, ki milyen tervekkel, mozgástérrel és célokkal vágott neki a miniszterelnök-jelöltségnek, és hogy mi számít az egyes jelöltek számára sikernek, illetve kudarcnak az előválasztás során. A felsorolásban csak a talpon maradt jelölteket vesszük figyelembe, hiszen csak ők tudják még érdemben alakítani az eredményt.

Márki-Zay Péter – aki végül párt nélkül is megmaradt

Talán kevesebbeknek rémlik, de Márki-Zay Péter már akkor bejelentkezett az előválasztásra miniszterelnök-jelöltnek, amikor az ellenzéki pártok még csak tárgyaltak az együttműködés mikéntjéről. A hódmezővásárhelyi polgármester 2020 nyarán egyértelművé tette az országos politikai ambícióját, és az ATV-ben azt mondta, nem mondana nemet a miniszterelnök-jelöltségre. Sokatmondó, hogy már itt hozzátette, hogy szerinte Karácsony Gergely főpolgármester is kiváló jelölt lenne.

Márki-Zay Péter ekkor még reménykedhetett, hogy egy párt – saját jelölt híján – beáll mögé, ez pedig jó korán beindíthatja a kampányát. A Jobbikkal volt is tapogatózás, de végül a Jobbik vezetése nem bízott a (fogalmazzunk így) kiszámíthatóságában, és abban, hogy a pártot is erősítené hosszú távon Márki-Zay jelölése. Így Márki-Zaynak csak a 2018-ban létrehozott mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom maradt támogatóként. Az MMM sikerességéről és stabilitásáról azonban sokat elmond, hogy az alapító tagok közül többen elég gyorsan más szervezetekbe (és más jelöltek mögé) vándoroltak: Hadházy Ákos például most momentumos jelölt, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő és Mellár Tamás pedig a Karácsony-féle 99 mozgalmat gyarapítja.

Márki-Zay ugyan a 2018-as hódmezővásárhelyi győzelmével, majd a 2019-es ismétléssel országos ismertséget szerzett, de szervezet nélkül aligha lehettek komoly reményei, hogy megnyeri a miniszterelnök-jelölti előválasztást. Már a 20 ezer ajánlás összegyűjtéséhez is komoly logisztika kell (ez a másik, komolyabb szervezet nélküli jelöltjelöltnek, Pálinkás Józsefnek nem is sikerült), a szavazási mozgósításra viszont Márki-Zaynak alig van embere, a számára jelentős reprezentációt biztosító közösségi médián kívül gyakorlatilag nincs eszköze. Éppen ezért csalóka lehet a sok, Márki-Zayt támogató komment a közösségi oldalakon, mert – pláne az online szavazás nehézségeit látva – megbecsülhetetlen, mennyien adják le közülük valójában a szavazatukat, és Márki-Zaynak minden bizonnyal a kontaktlistája is kisebb, mint az ezt módszeresen építő pártoké.

Az ebből is következő, érthető biztonsági játékot jól jelzi, hogy Márki-Zay a miniszterelnök-jelöltek között egyedüliként elindul egyéni választókerületben is – a hódmezővásárhelyi körzetben, ahol először most egy DK-s jelöltet kell legyőznie, aztán majd várhatóan a fideszes Lázár Jánost az igazi választáson.

Ezzel együtt Márki-Zay számára könnyebbség, hogy ő az egyetlen a jelöltek közül, akinek a mögötte lévő pártérdekekre nem kell figyelnie, így ő ki tudott maradni az egyéni jelölti háttértárgyalásokból. A kampányának üzenete éppen ezért lehetett az, hogy ő nemcsak Orbán Viktortól, hanem Gyurcsánytól is távolságot tart, a Telex kampányriportjából ki is derült, hogy az utcán is azzal kampányol, hogy ő nem Gyurcsány embere, és végzetes lenne az ellenzéknek, ha 2022-ben Orbán és Gyurcsány között kellene választaniuk a szavazóknak.

Egyértelmű siker:

A jelölt korán kezdett kampánya annyira mindenképp elégnek tűnik, hogy magabiztosan előzi a momentumos Fekete-Győr Andrást, és jó néhány bizonytalant is meg tudott szólítani a kutatások szerint. Márki-Zay a mostani felmérések alapján a negyedik helyen fog végezni, és számára már az is egyértelmű siker lenne, ha bejutna a második fordulóba, vagyis a végső három jelölt közé.

Ha mégsem így történik, az eddigi nyilatkozatai alapján Karácsony Gergelyt támogathatja majd, az egyéni mandátum tavaszi elnyerése esetén is a Párbeszéd-frakcióba ülne be. Ugyanakkor ha Márki-Zay bejut a második fordulóba, azzal feltehetően újrakezdődnének a tárgyalások Karácsonnyal az esetleges visszalépésről.

Egyértelmű kudarc:

Mivel országos szervezet nélkül szállt be a versenybe, óriási kudarc nem a miniszterelnök-jelölti versenynél, hanem saját városában érheti Márki-Zayt. Ha netán nem (vagy nagyon szorosan) sikerülne megnyernie Hódmezővásárhelyt, az mindenképp figyelmeztető jel lenne számára, hogy jobban kell törődnie saját szűkebb hazájával – kritikusai rendre azzal is támadják, hogy az általa vezetett városra nem vagy csak alig fordít figyelmet az országos kampányolás miatt.

Jakab Péter – akinek bejött a parizerkampány

A Jobbik nagyon mélyről vágott neki az előválasztási felkészülésnek. 2018-ban Vona Gábor távozása, a Mi Hazánk kiszakadása után megroggyant, majd Sneider Tamás alatt folytatódott a párt szétesése: távozott a teljes Volner Párt is, 2019-ben pedig mindössze egy mandátumot sikerült nyerni az EP-választáson. Ebben a helyzetben jelentkezett be 2019 nyarán a Jobbik élére Jakab Péter, akit hosszas, széteső pártokat jellemző huzavona után végül 2020 elején választottak meg elnökké. Jakab a mélyponton lévő támogatottságot úgy akarta feltornázni, hogy a Vona Gábor által kezdett néppártosodást turbó fokozatra kapcsolta, és a Jobbikot nem egyszerűen néhány ellenzéki párt felé nyitotta meg (Vona az LMP-vel és a Momentummal akart szorosabb kapcsolatot), hanem a párt minden addigi elvét és identitásának alapját is félretéve az MSZP-vel és a DK-val is szövetséget keresett. Közben a pártból sorra szorította ki az akadékoskodó, kétkedő ellenlábasait: Sneider Tamás volt elnök, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely villámgyorsan a Jobbikon kívül találta magát.

Jakab Péter célja az volt, hogy az ellenzéken belül megerősödjön, ezért azt akarta megmutatni, hogy a Jobbik az Orbán-rendszer legkérlelhetetlenebb ellenfele, és ezért bárkivel képes összefogni. Jakab látványos fellépésekkel üzent a választóknak: krumplit vágott oda Orbán Viktor asztalára a parlamentben; precízen begyakorolt, majd a közösségi médiában profin terjesztett beszédekben szólt be Orbánnak és persze Kövér Lászlónak; egy alkalommal még Orbán Viktor székébe is beült.

Jakab 2021 januárjában az évértékelőjén a többi pártot megelőzve jelentette be miniszterelnök-jelöltségét. Ezután pedig tudatosan „a vidék hangjaként”, a nép egyszerű embereként pozicionálta magát, aki parizert és rakott krumplit eszik, illetve Tesco-újságban böngészi az árakat. A Fidesz nem véletlenül szedi elő folyton a milliós parlamenti fizetését, hogy tompítsa ezt a narratívát. Az ellenzéki szavazók egy részének azonban nagyon is bejött ez a tónus, amely évekig hiányzott az ellenzéki palettáról: Jakab és a Jobbik népszerűsége elkezdett növekedni, a párt támogatottsága nagyjából a DK-éhoz erősödött.

Jakab erősödését természetesen a többi ellenzéki párt is észlelte. Tavasszal Karácsony Gergely és a MSZP el is kezdett külön tárgyalni a Jobbikkal a valamivel szorosabb együttműködésről és az esetleges majdani választókerületi visszalépésekről. Gyurcsány Ferenc ezt észlelve közbeavatkozott: az eredmény pedig az utóbbi időszak egyik legfurcsább politikai alkuja lett: a DK–Jobbik-paktum. Eszerint a választókerületek harmadában kölcsönösen lépteti vissza a két párt a jelöltjeit egymás javára, és Gyurcsány minden bizonnyal ezzel azt is kivédte, hogy Jakab és Karácsony a miniszterelnök-jelölti visszalépésről alkut kössön.

A DK–Jobbik-paktum szigorúan pragmatikus szempontok alapján született, Excel-táblák mellett dőlt el a szivárgó hírek szerint rendkívül gyorsan, mindenféle ideológiai szempontot nélkülözve. Ezért is lesz érdekes, hogy a két párt választói mennyire követik a pártvezetői iránymutatásokat. A DK–Jobbik-összefogás egyik érzékelhető eredménye mindenesetre az lehet, hogy ez a két párt rendelkezik majd a legnagyobb frakcióval a parlamentben, amely akkor is megkerülhetetlenné teszi őket, ha nem Jakab Péter vagy Dobrev Klára nyeri az előválasztást.

Egyértelmű siker

Nemcsak a miniszterelnök-jelöltség megnyerése számítana sikernek (egyben bomba meglepetésnek), hanem már az is, ha Jakab Péter a második helyen végezne. Jakab főleg vidéken népszerű, ahol nehezebben mozgósíthatóak a szavazók, egyelőre megjósolhatatlan, hogy hány vidéki választó keresi fel az ellenzéki sátrakat.

Jakabnak ugyanakkor az sem kevésbé fontos, hogy hány egyéni választókerületben nyernek jobbikosok. A becslések szerint a Jobbik futhat be a legtöbb helyen győztesnek, még ha ezek Fidesznek kedvező körzetek is, és aligha eredményeznek mandátumot. Viszont a Jobbik így is felmutathatná, hogy az összes ellenzéki párt közül neki a legnagyobb a vidéki beágyazottsága,

Egyértelmű kudarc

Ha nem jutna be a második fordulóba, egyértelműen kudarcként könyvelné el mindenki a Jakab-kampányt. Márki-Zay Péter előzheti meg a mostani adatok alapján. Jakabnak arról is döntenie kéne, hogy melyik jelölt mögé áll a második fordulóban, alighanem nehezebben tudná eladni a jobbikos szavazóknak, ha nem Márki-Zayt, hanem Karácsonyt, netán Dobrevet ajánlaná a választói figyelmébe. Szintén kudarcos eredmény lenne a Jobbiknak a választókerületi alulszereplés, tehát ha például a körzetek negyedét sem sikerülne megnyerni.

Fekete-Győr András – akinek áttörés helyett csalódások jöttek

A Momentum éppen ellenkező helyzetből kezdett neki az előválasztási felkészülésnek, mint a Jobbik. 2019 Fekete-Győr András elnök szerint a párt legjobban sikerült éve volt: két képviselőjük jutott be az Európai Parlamentbe, az önkormányzati választáson pedig a polgármesteri győzelmek mellett a megyei listákon is jól szerepelt a párt. Az áttörés azonban nem jött el, sőt. 2020-ban érezhető volt, hogy a Momentum mint parlamenten kívüli párt nehezen tudja meghatározni a politikai napirendet, és nem is sikerült semmilyen olyan témát találniuk, amelyet hosszabb távon csak a Momentumhoz kötnének a szavazók.

A pártvezetést a párton belüli torzsalkodások kötötték le, amelynek olyan látható jelei voltak például, hogy az egyik legismertebb momentumos politikust, Donáth Annát nem választotta be az elnökségbe a párt kongresszusa. Donáth kiesésének az utólagos magyarázatok szerint nem valamilyen általános belső ellenérzés volt az oka, hanem az, hogy a vidéki szervezetek a saját jelöltjeik mellett kezdtek el lobbizni, a pártvezetés pedig nem tudta kézben tartani a szavazást. Bejutott például az elnökségbe az egykori fideszes, majd jobbikos Körömi Attila, aki azóta már le is mondott erről a posztjáról.

A személyzeti politika mellett a pártvezetésnek volt olyan gondja is, hogy a párton belül azt is el kellett fogadtatni, hogy a 2022-es választásoknak teljes összefogással, például Gyurcsány Ferenc DK-jával együtt vágnak neki. Emlékezetes, hogy volt is 2020 nyarán egy kisebb Momentum–DK-csata a gödi történések miatt fejjel lefelé állított Gyurcsány-táblával és hangfelvétellel megspékelve, majd az üzengetés azzal ért véget, hogy Gyurcsány és Fekete-Győr Tihanyban kamerák előtt békült ki.

Ilyen körülmények között kellett eldönteni, ki legyen a Momentum miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson. A pártvezetés ezúttal nem párton kívüli jelöltet akart, hanem a párt erősödést jobban szem előtt tartó országosan ismert belső jelöltben gondolkodott. Az akkor terjedő információk szerint felvetődött Donáth Anna neve, amellyel a nőkre épített, sikeres EP-kampányt ismételték volna meg, ám végül az a döntés született, hogy maga a pártelnök indul harcba – még ha győzelmi reményei már az indulásnál sem voltak.

A korán indított kampánnyal, a momentumos jelöltek kora tavaszi bemutatásával és egy saját program ismertetésével a Momentum kiváltotta a többi ellenzéki párt rosszallását, ugyanis az öt párt úgy látta, Fekete-Győr kizárólag a saját érdekeit nézve előreszaladt. Miközben ugyanis a hat párt szakértői már tavaly év vége óta egyeztettek egy hatpárti programról, Fekete-Győr februárban saját programot hirdetett, amelyből leginkább a felcsúti pert kapta fel a nyilvánosság. Az Új Magyarország tervről aztán (tegye fel a kezét, aki emlékszik, hogy ez volt a Momentum-program neve) el is hallgattak a momentumosok, és a jogi szempontból sok kérdést felvető felcsúti pert sem ismételgetik a momentumos jelöltek ma már.

Fekete-Győr ellen fordult a többi öt párt akkor is, amikor kiderült: a Momentum Hadházy Ákost tervezi indítani Zuglóban, hogy ezzel Tóth Csabát elmozdítsa a biztos parlamenti mandátumot jelentő pozíciójából. Különösen Karácsony Gergely próbálta erről lebeszélni a Momentumot, ugyanis minden, zuglói ügyekben való áskálódás nyilvánvalóan őt is mint egykori zuglói polgármestert magyarázkodásra késztethet. Hiába, Hadházy maradt Zuglóban, bár azt a kompromisszumot megkötötte, hogy régi zuglói ügyeket nem emleget fel. A nagy nehezen összejött vitán sem zuglói illetőségű üggyel támadta Tóth Csabát pénteken.

Fekete-Győrre azért is megorroltak tavasszal a szövetséges pártok, mert a Momentum olyannyira ragaszkodott az online szavazáshoz, hogy nyilvánosság elé vitte a belső vitát. A Momentum kutatásokkal és nyilatkozatokkal gyakorolt nyomást az MSZP-re és a DK-ra, hogy belemenjenek az online szavazásba (itt írtunk az akkori vitáról), amely végül be is került a szabályok közé. Az online szavazás szombati összeomlásánál volt is olyan ellenzéki, aki megjegyezte kissé kárörvendően, hogy éppen ezt akarták elkerülni.

A fenti belső vitákat azért fontos felemlegetni, mert ez a többi párttal való feszültség is akadályozta a Momentumot abban, hogy már tavasszal elkezdje a választókerületi tárgyalásokat. Azzal ugyanis mind a hat párt tisztában volt, hogy kivitelezhetetlen és politikailag is értelmetlen lenne mind a 106 választókerületben minden pártnak rajthoz állnia. Így sorra kötötték a pártok a dealeket, ki kit tud támogatni és kiért cserébe. A Momentum itt éppen a fenti feszültségek miatt lépéshátrányba került, aztán amikor az előbb említett DK-Jobbik paktumot megkötötték, akkor a Momentum is szorosabbra tudta fűzni a viszonyát az MSZP–Párbeszéddel. (A választókerületi alkukról részletesen ebben a Telex Komplexben írtunk.)

És mindezekre jött az elhíresült Partizán-interjú, amelyben a miniszterelnök-jelölt által hajtogatott sok „nem tudom” és az előválasztásból való kiszállás belengetése (majd a visszakozás) kimondottan sokat rontott Fekete-Győr megítélésen. Ez az interjú azért sarokpont Fekete-Győr kampányában, mert a Partizánnak éppen az a legfőbb közönsége – jobbára városi ellenzéki fiatalok, középkorú felnőttek –, amelyet Fekete-Győr és a Momentum kiemelt célközönségének tart. Fekete-Győrnek pedig a visszhangok alapján nem sikerült elhitetnie, hogy kormányzóképes, szilárd elképzelésekkel rendelkező miniszterelnök-jelölt.

Karácsony Gergely hivatalos bejelentkezése tovább rontott Fekete-Győr esélyein, ugyanis a Momentumban Márki-Zay Péter mellett Karácsonynak is vannak szavazói, így az összes kutatás azt mutatta már nyáron, hogy Fekete-Győr az ötödik helyen van, ráadásul egy számjegyű százalékos támogatással. Az, hogy Fekete-Győr népszerűsége a Momentum-szimpatizánsok körében sem elsöprő, az őszi ajánlásgyűjtési időszakban vált kézzelfoghatóvá. Maga Fekete-Győr jelentette be az ajánlási időszak végén, hogy „az elmúlt 2 hétben a Momentum új arcai 65 ezer ajánlást gyűjtöttek, melyből 25 ezret kaptam én”. Ez alapján úgy érthető, hogy 40 ezren, akik bármelyik momentumos jelöltnek aláírtak, Fekete-Győrnek nem írtak alá. Ebből adódott, hogy csak a második hét végén gyűltek össze számára a biztos ajánlások.

Már a nyár folyamán is rendre felvetődött szűkebb körben Fekete-Győr visszalépése, amellyel ugyan a Momentum megelőzné a szerény elnöki szerepléssel való szembenézést, más részről viszont az egyéni jelöltek esélyein sokat rontott volna, ha kiesik a miniszterelnök-jelölt, aki a kampányt vezetni tudja. Az előválasztás előtti héten is felerősödött az ellenzéki szóbeszéd, hogy Fekete-Győr választókerületi visszalépésekért cserébe visszalép Karácsony Gergely javára, ám ezt a momentumosok szocialista dezinformációnak tartják, Fekete-Győr a Telexnek a jó vitaszereplésére hivatkozva el is utasította a dolgot.

Egyértelmű siker

Csodaszámba menne, ha Fekete-Győr be tudna kerülni a második fordulóba, vagyis az első három jelölt közé. Ez azt jelentené, hogy a Momentumon kívüli szavazókat is meg tudta szólítani, és megelőzte Márki-Zayt, illetve a Karácsony–Dobrev–Jakab trió egyikét. Erre azért nem tenne ma senki nagy tétet, így Fekete-Győrnek már az is sikert jelentene, ha nem az utolsó helyen végezne, vagy a momentumos egyéni jelöltek jó szereplésével igazolhatná a kampányát.

Egyértelmű kudarc

Az ötödik hely, amelyet a kutatások mutatnak, kudarc a Momentumnak, hiszen ez azt jelenti, hogy egy párt nélküli jelölt is meg tudta előzni. Szintén kudarc lenne, ha a momentumos jelöltek tömegesen buknák el Budapesten és a nagyvárosokban az egyéni vk.-kat, főleg Orosz Anna (XI. kerület) és Hadházy Ákos (XIV. kerület) veresége érintené érzékenyen a pártvezetést.

Dobrev Klára – akinek kampány közben jött meg az étvágya

Bármennyire is egyértelműnek tűnt a 2019-es EP-szereplés után Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége, annyira mégsem volt ez egyértelmű. Dobrev listavezetésével a DK meglepetésre 4 mandátumot szerzett az EP-választáson, és az elemzői szemek már akkor is belelátták Dobrevbe Orbán Viktor 2022-es kihívóját. Dobrev számára viszont úgy merült fel a kérdés: érdemes-e most, 22 előtt az ígéretesen induló EP-karrierjét (rögtön alelnök lett és az EP-elnöki poszt sem elképzelhetetlen és kikavarhatatlan számára) lecserélni egy várhatóan vesztes miniszterelnök-jelölti kampányra.

Ugyanis Karácsony Gergely az előválasztási győzelme és a főpolgármesterré választása után esélyesebb vetélytársnak számított, és az összes kutatás azt mutatta sokáig, hogy Karácsony megelőzi a többi jelöltet népszerűségben, Dobrev személyes népszerűségét pedig kíméletlenül lehúzza a férje, Gyurcsány Ferenc.

Ebből következően még 2020 végén sem volt 100 százalékos Dobrev indulása. A DK-s jelöltek kevésbé tudtak volna átütően kampányolni az előválasztáson egy másik, külsős jelölttel, éppen ezért Gyurcsány Ferenc meglepő húzással nyilvánosan maga jelentette be, hogy csak Dobrev lehet a jelölt: „ha lesz a DK-nak miniszterelnök-jelöltje, az Klára lesz” – mondta Gyurcsány a Telexnek, és az interjúban egy másik mondatban is meglepően üzent saját feleségének: „ha eldöntötte volna, akkor már nem így csinálná. Ha megérkezik, akkor azt látni fogja, higgye el nekem.”

Dobrev Klára májusban jelentkezett be, de – Gyurcsány megfogalmazását használva – igazán nyáron érkezett meg. Dobrev tavaszi színrelépését ugyanis egy szerencsétlenül időzített országjárás és az ekkor összeszedett koronavírus-fertőzés keresztülhúzta. Emlékezetes, hogy Dobrev tavasszal az ország különböző pontjairól posztolt, és a nyilvános bejegyzéseken látszott, hogy maszk nélkül folytat megbeszéléseket. Majd jött a hír a megbetegedéséről, illetve néhány hír egyes DK-s politikusok haláláról, amire a Fidesz által kontrollált média meg is alkotta a saját narratíváját: „Dobrev végigfertőzte az országot.”

Dobrev erre mindenhol, a Telexnek is elmondta, hogy senkit nem fertőzött meg, mindenhol betartotta a járványügyi szabályokat, ám áprilisra a Mediánnál így is visszacsúszott a negyedik helyre a miniszterelnök-jelöltek versenyében (Márki-Zay előzte meg). A stábnak ezután azt is kellett figyelnie, hogy Karácsony mikorra időzíti a bejelentkezését. Végül a DK május 2-án jelentette be hivatalosan Dobrevet, majd ezt egy közönség nélkül tartott, kevéssé emlékezetes Dobrev-beszéd követte.

A Dobrev-kampány felpörgése ezután két okra vezethető vissza: egyrészt a DK-s jelölt június 2-án újabb országjárásra indult, és a rá következő hónapokban városról falura járva „felszántotta az országot” – ahogy ellenzéki berkekben fogalmaznak. „Klárának megjött közben az étvágya” – ahogy egy DK-s emlékezett vissza.

Dobrev országjárásának azért is lett nagy hírverése, mert a kormánypárti szimpatizánsok (Gyurcsányék szerint a Fidesz által felbérelt emberek) rendre megzavarták a kitelepüléseket, Egerben még egy gázpisztoly is előkerült.

A másik ok, amely Dobrev népszerűségének emelkedését hozta, egy csúcsra járatott kampánytéma volt: a feles többséggel alkotmányozás és a fideszesek kíméletlen elszámoltatása találkozott az ellenzéki keménymag ízlésével. Ez a téma pedig élesen megkülönböztette Karácsony Gergelytől, aki inkább igyekszik a mai napig is hűteni a kedélyeket, és kevésbé kínálja az ellenzéki vérszomj kioltását.

Dobrevék pontosan tudták, hogy csak úgy tud a népszerűsége növekedni, ha a DK-s jelölt Karácsonytól hódítja el a szavazókat. Ezért is bizonygatták Dobrev nyelvtudását akkor, amikor Karácsonyt a nyár elején éppen az angol nyelvtudása miatt támadta a Fidesz-világ. A Városházán is sorra olyan ötletek akartak keresztülvinni a DK-sok, amelyben Karácsony kevésbé radikálisnak mutatkozhatott. Az atlétikai vb vétójánál például a nyilvánosság előtt is lejátszódott egy civakodás Karácsony és a DK között, kinek az ötlete volt, és mennyire kell keménykedni a kormánnyal.

Dobrev kampánya tehát egyértelműen az elkötelezett ellenzéki szavazókat célozza, és a későbbiekben éppen ez lehet a hátulütője: a kemény Orbán-ellenes üzenetekkel és a kíméletlen visszavágás ígéretével lehet mozgósítani az ellenzéki szavazókat, de a bizonytalanokat nehezebb megszólítani a valódi választáson.

Egyértelmű siker

Dobrev nyári és ősz eleji szereplése új helyzetet teremtett: az elkötelezett ellenzéki szavazók körében annyira megnőtt a népszerűsége, hogy most már a Karácsony-stábban is úgy látják, megnyerheti az első fordulót. Ha alacsony lesz a részvétel, az mindenképp a DK-nak kedvez, amelynek a szavazói a legelkötelezettebbek, így például – az ellenzéken belül legalábbis így kalkulálnak – egy 300-350 ezer fős előválasztási részvételnél nagy eséllyel Dobrev győzelmével számolhatunk.

Dobrev számára a végső előválasztási győzelem az egyértelmű siker, de nyilván sikerként könyvelhető el, ha csak az első fordulót nyeri meg, illetve ha Budapesten le tudja győzni Karácsonyt.

A DK és Dobrev szempontjából ugyanakkor ugyanolyan fontos az egyéni választókerületi szereplés, a DK-sok a választókerületek több mint harmadában számítanak sikerre, és főleg a mandátumot eredményező budapesti választókerületekre koncentrálnak. Egy erős DK-frakció ugyanis nyilvánvalóan ellenzékben és kormányon is jobban meg tudja határozni az Orbán elleni világ politikáját.

Egyértelmű kudarc

Mivel Dobrev szeptemberre győzelemre is esélyes jelölt lett, kudarcot jelentene számára már egy harmadik hely is. A DK-nak azonban sokkal jobban fájna, ha az egyénikben szerepelnének alul a DK-sok, és a biztosnak gondolt vk.-kban nem sikerülne győzniük. A DK-sok számára szomorú vereség lenne például Kálmán Olga, Gy. Németh Erzsébet, de akár Arató Gergely egyéni veresége is.

Karácsony Gergely – aki nagy esélyesként most izgulhat

Bárhogy is végződjön az előválasztás Karácsony Gergely számára, ezt a kampányát aligha fogják tanítani: egyértelmű, kimagasló esélyesből ugyanis egy kiélezett verseny szereplőjévé vált szeptemberre. A 2019-es főpolgármesteri győzelem után hónapról hónapra egyre többen beszéltek arról és nyomasztották Karácsonyt a környezetében amiatt, hogy 2022-ben vállalnia kell a miniszterelnök-jelöltséget. Karácsony ezt több okból sem vállalta kapásból: egyrészt Budapesten akart hosszabb távon építkezni, másrészt pedig jól tudta, hogy erős párt és frakció nélkül miniszterelnökként is meg lenne kötve a keze.

A járvány alatt az önkormányzatokat sújtó intézkedések, a radikális bevételkiesés (parkolási díjak kiesése, a helyi iparűzési adó lecsökkentése) és az Orbán-kormány Lánchíd-projektnél mutatott ellenséges fellépése egyértelművé tette Karácsony számára, hogy aligha tud építkezni Budapesten, ameddig Orbán Viktor regnál. Bár kapott a Fideszből jelzéseket, hogy ha nem indul miniszterelnöknek, a Fideszben még gesztusokra is hajlandóak Budapest felé (erről Karácsony a Telexnek adott interjúban részletesen is beszélt), Karácsony úgy döntött, saját bázist építve – elsősorban Gyurcsány dominanciáját ellensúlyozva – beszáll a miniszterelnökségért folytatott küzdelembe.

A nyilvánosság számára sokáig úgy tűnt, Karácsony habozik, döntésképtelen, pedig a kései bejelentkezésének a háttérben sokkal konkrétabb okai is voltak. Egyrészt Karácsony nyilvánvalóvá tette, hogy csak akkor indul, ha az egész országot érintően lesz előválasztás. Gyurcsányék ugyanis tavaly még kevésbé voltak hívei az országos előválasztásnak, a 106 egyéni választókerületi választást kifejezetten nem akarta a DK.

Karácsony bejelentkezése emellett azért is váratott magára, mert a főpolgármester egy új „politikai erőtér” létrehozását akarta előkészíteni a miniszterelnök-jelölti kampányával. Ez lenne a 99 mozgalom, amelynek fő üzenete is erre utal: „itt az ideje, hogy új politikát építsünk, ami az ország 99%-nak érdekeit képviseli a leggazdagabbak 1%-a helyett.” A 99 mozgalomban művészek, jogászok, szociológusok, polgármesterek és politológusok mellett fodrász, tanító, tanuló, eladó, sőt volt bányász is feltűnik. Itt lehet böngészni.

A 99 mozgalom létrehozásával Karácsony egy olyan politikai bázist akart létrehozni, amely személyesen hozzá kötődik, az őt támogató MSZP, LMP és Párbeszéd egybeolvasztása ugyanis aligha könnyen megoldható feladat. Karácsony ellensúlyt akart képezni a DK-val szemben, a Városházán ugyanis Karácsony nap mint nap megtapasztalhatta, hogy Gyurcsány Ferenc nem fél érvényesíteni a politikai hatalmát. Karácsony még a Jobbikot is maga mellé akarta állítani, ám Gyurcsány ezt jól felismerve és előzve maga kötött egyezséget a Jobbikkal (ez a már említett DK–Jobbik-paktum). A 99 mozgalom jelenleg nem tud igazán tényező lenni az előválasztási kampányban, így kérdéses, hosszú távon milyen szerepe lesz az ellenzéki politika alakításában.

Karácsony utolsóként, május 15-én jelentkezett be miniszterelnök-jelöltként. Karácsony arra építette a stratégiáját, hogy ő már rögtön 22-re koncentrál, Orbán Viktorral harcol, és kevésbé törődik az előválasztási ellenfelekkel. Karácsony a bejelentkezése idején nem véletlenül rögtön Orbán Viktor ellenpontjaként pozicionálta magát („míg Orbán Viktor alacsony és kövér, addig én magas és vékony vagyok”), és azóta is Orbán legyőzését helyezi a kampánya középpontjába. A plakátjaira is azt írta ki, „legyőzöm Orbán Viktort”. Ez jó stratégia egy olyan jelölttől, aki messze megelőzi a vetélytársait – hiszen a szavazóit azzal tudja tovább növelni és mozgósítani, hogy ő már a következő, igazi csatára koncentrál.

Karácsony népszerűségét azonban több tényező is eléggé erodálta: a Fidesz minden más jelöltet felülmúlóan támadta a főpolgármestert a nyelvtudásának hiánya és az egyetemi oktatói állása miatt. A Fidesz emellett a nála sokkal népszerűtlenebb Gyurcsány Ferenccel igyekezett egyenlővé tenni, 10 és 10 milliókat költött és költ rá a kormánypárt, hogy Karácsonyt Gyurcsány bábjaként pozícionáljak (a közösségi médiában három hónap alatt 130 milliót). Szeptemberben a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció is elindult.

Közben a budapesti közlekedési helyzet, a felújítások miatt keletkezett mindennapos jókora dugó is politikai témává vált, és Karácsonynak hetekig nem volt rá politikai válasza (őszre aztán némileg visszakozott Karácsony a kerékpárutakból, és egy intézkedéscsomagot jelentett be a fővárosi dugók tompítására). Az előválasztási vetélytársak pedig közben sorra finoman beszólogattak Karácsonynak – Jakab például azt üzente, maradjon a fővárosban –, amelyre nem szólt vissza, hiszen a kampánya Orbánt vette célba. Orbán viszont nem indul az előválasztáson. Karácsony aztán szeptemberben már többször visszaszólt a DK-nak, sérelmezve például, hogy egy szerinte DK-hoz köthető oldal egy Századvég-felméréssel őt savazza.

Az ellenzéken belül az igazi nagy mulasztásnak azt tartják, hogy míg Dobrev és Jakab nyáron szüntelenül járta az országot, addig Karácsony több hétre szabadságra ment, és a szabadság alatt a stáb sem pörgött túlságosan.

Az előbbi okok miatt Karácsony korábban mért előnye szeptemberre minimálisra apadt, és ma már a stábjában sem számítanak elsöprő győzelemre (sőt, az első fordulós hátrányra is készülnek). Az ajánlásokat persze simán összegyűjtötték Karácsonynak, de MSZP-s képviselők visszatérően emelgetik, hogy a szavazóik Karácsony helyett inkább Dobrevnek írtak alá.

Az első miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony többször is bedobta a kampánya legfőbb üzenetét: ő „a közös nevező”, aki szerinte a legelfogadhatóbb az ellenzéki választóknak és a bizonytalanoknak – mindazoknak, akik elutasítják valamiért Orbán rendszerét. Kérdés, hogy az előválasztáson szavazók mennyire mérlegelik majd ezt.

Egyértelmű siker

Karácsonynak egykori fő esélyesként csak a győzelem számít sikernek, egyértelmű sikerről pedig akkor beszélhetünk, ha az előbb említett gondok és kampánybakik ellenére is sikerül megnyernie az első és a második fordulót.

A sikert fokozhatja, ha a második forduló mögött tényleg újabb és újabb politikai szereplők állnak be mögé (Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András is várhatóan őt támogatja).

Egyértelmű kudarc

Az első fordulós vereségből Karácsonynak még lehet visszaút: mint láttuk, van tartaléka, és egy erős kéthetes kampánnyal mozgósíthat szavazókat. De mindenképp kudarc, ha Karácsonynak végül nem sikerül nyernie a második fordulóban – és ezt csak tetézheti, ha Budapesten is kikap. Ezután a főpolgármesteri folytatás is nehezebbé válhat számára.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!