Komplex

Szombaton elindul az ellenzéki előválasztás, amelynek a végén nemcsak az dől el, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója jövő áprilisban, hanem az is, hogy kik lesznek a hat nagy ellenzéki párt közös jelöltjei az ország 106 választókerületében. Az előválasztásig hosszú stratégiai harcok, tárgyalások vezettek, és nemegyszer láthattunk kívülről furcsának tűnő politikai döntéseket is. Utánajártunk, mi zajlott a háttérben, hol várhatók nagy küzdelmek, és mi a tétje az előválasztásnak a jelöltek személyén kívül.

Bár az operatív törzs rendre a halálos áldozatok alapbetegségeit hangsúlyozza, a számok alapján ezek meglepően keveset változtatnak az elvesztett életévek számán. De egyáltalán mi az az életévveszteség, mi a gond vele, és miért mutathatja meg mégis jobban a járvány súlyosságát, mint a halálesetek puszta száma? És hogy nehezíti meg a kiszámolását a magyar adatok csapnivaló minősége?

Az utóbbi időben a magyar fociultrák botrányt botrányra halmoztak, de a kormány nem különösebben igyekezett elhatárolódni tőlük. A Bellingcat oknyomozó portál felfejti a Carpathian Brigade szurkolói csoport kemény magjának neonáci kapcsolatait.

Az Őszi Hacacáré nevű állami road show-t 130 helyszínen rendezik meg, de ezek között nem találni ellenzéki vezetésű települést. Nem véletlenül: a helyi fideszes politikusok a saját kampányukhoz használják a zenészeket, a hacacárézó fellépők nehezen tudják elkerülni a szelfiket a fideszesekkel.

A hosszú ideje tartó pandémiás időszak betett a turizmusnak és a vendéglátásnak is. Ennek a hatása legfőképpen Budapesten érezhető, azon belül is a belső kerületeknél. A 2010-es évekre a főváros éjszakai és kulturális élete a bulinegyed és környékére összpontosult, azonban a világjárvány felborította az eddigi rendszert. Az emberek tömegek helyett jobban vágynak a zöld környezetre, a vendéglátósok pedig új lehetőségeket keresnek, de már nem a Belvárosban, hanem rég elfeledett helyeken. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a nagy tömeges bulizásnak a város közepén egyszer véget kell érnie, ezért mindenki menne kijjebb.

Álomfizetések, amikből egy nyár alatt össze lehet szedni a holtszezonra is kitartó pénzt? Vagy épp ellenkezőleg, iszonyú mennyiségű meló, ami órabérben már nem is mutat annyira jól? Hogy hatott a büfékre a járvány, ami miatt rengeteg alkalmazott nyergelt át valami kiszámíthatóbb állásra? Nagyot drágult-e a lángos, ha azt vesszük, hogy a tejföl és az olaj ára is 30-40 százalékkal emelkedett? Bejártuk a balatoni büféket, vállalkozókkal és dolgozókkal beszélgettünk, hogy bemutassuk ezt a zárt, mítoszokkal övezett világot.

Megnéztük, hogyan lehetséges ez. A kormány – részben a járványra hivatkozva – elvont egy csomó forrást a településektől, majd igencsak szelektív alapon mégis adott egyedi támogatásokat, pályázati forrásokat. Miért zavarja ez mégis olykor a kormánypárti településeket is, és mit tehetnek azok, akik kimaradnak az „aranyesőből”?

Uzsora helyett szolidaritás, utasítások helyett partnerség és civil összefogás: az Autonómia Alapítvány ezernél is több programmal a háta mögött harminc éve küzd egy igazságosabb társadalomért. Mexikótól a cigánytelepekig: Komplex.

Orbán Viktor harminc éve háborúzik a médiával, már a 90-es évek eleje óta úgy érzi, a sajtó ellene dolgozik. A miniszterelnök és környezete 2010-ig komoly energiákat mozgósított a fideszes sajtó építésébe, majd újra hatalomra kerülve néhány év alatt drámaian átalakította a teljes médiarendszert. Megvizsgáltuk azt az időszakot, aminek a végén a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-listáján a szomorú 92. helyen landolt Magyarország.

Hogyan lesz bomba üzlet az európai szinten is vészesen alulfinanszírozott idősellátásból? Miközben Magyarországon tragikus állapotban van az idősotthoni ellátás, Európa-szerte hatalmas profitot termelnek ebből a multik. Sokszor úgy, hogy méltatlan körülményeket teremtenek mind az időseknek, mind a dolgozóknak.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét és állítólag a reptér visszaszerzését is megkapta. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés, a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.