Komplex

Évről évre egyre több diák lépi át a határt Románia magyarlakta településein, hogy Magyarországon folytassa a középiskolát. Az agyelszívás nehezen érinti a partiumi magyar gimnáziumokat, hosszú távon pedig a szórványmagyarság közösségeit is kihívás elé állíthatja, ha a jövő értelmisége már tartósan az anyaországban telepedik le. A 16 éves Örs még 2020-ban kezdte a gimit Gyulán, és bár szereti a határ túloldalán fekvő Nagyzerindet, azt mondja, ma már inkább otthona a magyarországi város, mint a romániai falu.

Romániából Magyarországra, Magyarországról pedig még nyugatabbra jár dolgozni rengeteg ember, főleg nők. Ők azok, akik tehetősebb családoknál végeznek idősgondozást, általában feketén. A munkájukat gondozási migrációnak is szokás nevezni. A magyarok harmada ismer olyan nőt, aki külföldön dolgozik idősgondozóként vagy idősápolóként.

A James Webb űrtávcső a legbonyolultabb, ember alkotta eszközök egyike és az egyik legnagyobb publikus űrprojekt: csak a holdra szállás és a Nemzetközi Űrállomás volt drágább nála. Az univerzum születésétől kezdve a földön kívüli élet lehetőségéig csupa olyan dolgot vizsgál majd, ami alapjaiban alakíthatja át, amit a minket körülvevő világról gondolunk. Az űrtávcsőről egy magyar szakember mesélt nekünk, aki 14 éven át dolgozott a távcső egyik legfontosabb tudományos eszközén.

A magyarországi falvak ötödét fenyegeti lassú kihalás az elöregedés, az elvándorlás és a gyerekek hiánya miatt. Van száztizennégy olyan település, ahol háromszáz lakos sincs, és ahol a fiatalok száma tíz százalék vagy az alatti. Elmentünk három olyan helyre, amit a kihalás fenyeget: az egyikben egy gyerek sincs, igaz, lakosa is csak kéttucatnyi, a másikban a deportálások miatt rettegtek, a harmadikban pedig annak idején az iskolát, a hivatalt, de még a vasutat is felszámolták.

Testi kontaktus, hierarchikus viszonyok, kiégettség és eszköztelenség – mindezek vezethetnek odáig, hogy egy edző bántalmazza a sportolóját. Létezik egy szürke zóna a sportolók motiválásában, de a szakértők szerint ettől még semmi sem legitimálja a fizikai erőszakot. Nem tudni pontosan, itthon mennyire elterjedt az erőszak a sportban. Miért nehéz az áldozatoknak előjönniük? Mit gondolnak a szülők? Telex Komplex.

Szerbiában kilométerenként 1,4 milliárd forinttal olcsóbban épül a vasút, mint a magyarországi szakaszon – derül ki az Investigate Europe oknyomozó riportjából. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány titkolna: hogy mikor térülhet meg a beruházás. És jobban látni már, milyen geopolitikai játszmába szállt be Orbán Viktor azzal, hogy Kínának gesztust tett ezzel a projekttel.

Miután a világgazdaságot is derékba kapta 2020-ban a koronavírus, azt vártuk, hogy az idei a fellendülés éve lesz. A növekedés be is indult, de az öröm nem lehet felhőtlen. Világszerte akadoznak a termelési láncok, egyes alapanyagok és kész termékek is hiánycikké váltak, részben emiatt eszeveszett drágulás indult számtalan szektorban. Hogyan lesz túl ezen a világgazdaság?

Évtizedes lemaradásban van a nemzetközi vonatozás a repüléshez képest annak ellenére, hogy az EU évtizedek óta azt szajkózza, hogy milyen fontos a vasút szerepe a klímavédelemben. Több hónapos kutatómunka után azt találtuk, hogy ebben az unió is nyakig sáros, de az állami vasúttársaságok és a tagállami kormányok is sokat tesznek azért, hogy lassú és idegtépő legyen vonattal eljutni külföldre. Az Investigate Europe oknyomozása magyar tanulságokkal.

Az évszázadok során a tó hol kiszáradt, hol annyira megtelt, hogy az árvíz miatt sopánkodtak a helyiek. Lecsapolással el is akarták tüntetni, de mióta turisztikai célpontként is értékessé vált, már a vízutánpótlás lett a hangsúlyos feladat, ez azonban akkor sem mindig megy, amikor van hozzá víz. A nyáron került újra címlapokra a látványos halpusztulás miatt, majd gyorsan politikai adok-kapok is kialakult körötte. Miközben sokan ökológiai katasztrófát emlegetnek, lehet, hogy a tó élőhelyeit meghatározó nádasok most tudnak regenerálódni. Komplex.

A Dél-Budán épülő Mol-torony 2022-re tervezett elkészültéhez számos technikai bravúrra és irdatlan mennyiségű betonra van szükség. A közvéleményt és a szakmát megosztja a beruházás, és nem tudni, lezárja-e vagy éppen újranyitja a budapesti magasházakról szóló évtizedes vitát. Bejártuk, megdrónoztuk, összeszedtük a történetét, a vitákat és az építészeti tudnivalókat róla. Íme, Budapest messze legmagasabb toronyházának sztorija.

Csányi a vadászkapcsolataival indult be a nyolcvanas években, Medgyessyék elprivatizálták maguknak a vadászmezőket, aztán a Fidesz rávetette magát az egész szcénára. Térképen a vadászat és a politika összefonódása: az erdőkben nem volt rendszerváltás.

A koronavírus-járvány kezdete óta jó pár alternatív gyógymód járta be a közösségi oldalakat, főleg, amíg nem volt védőoltás. Ilyen volt például az ivermectin, amit sokan csodaszernek tartanak, de sorra derül ki az ezt bizonyítani hivatott tanulmányokról, hogy hibásak vagy félrevezetők. De mi is az az ivermectin, és miért jut bárkinek is eszébe, hogy a parazitaölőt vírus ellen szedje?

A vasárnapi német választások után még ügyvezetőként egy ideig marad, de hamarosan lelép a világpolitika színpadáról Angela Merkel, akinek az elején nem sok jövőt jósoltak az ellenfelei. Milyen képességek tették az NDK-ban felnőtt fizikust a világ legbefolyásosabb nőjévé a férfiak által dominált politikában? Tizenhat év, négy kancellári ciklus, tíz erős idézet.

Angela Merkel német kancellár eddig Orbán Viktor egyik legfőbb védelmezője volt az Európai Unióban, távozásával azonban a Fidesszel szemben jóval keményebb álláspontot képviselő szociáldemokraták és Zöldek juthatnak hatalomra Németországban. Ez felboríthatja az eddigi békét Berlin és Budapest között, ám számos érv szól amellett is, hogy Orbánnak egy bármilyen összetételű új kormány mellett sem kell valós támadásokra számítania a németek felől.

Az előválasztás legfontosabb kérdése: ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Karácsony Gergelynek mennyire kudarc, ha nem ő nyer? Dobrev Klára számára mi az igazi siker? Jakab Péter mit akart elérni a parizerkampánnyal? Márki-Zay Péternek mi jelenti a bravúrt? Fekete-Győr András miért nem lépett vissza? Elemzés a jelöltek kampányáról és céljairól.

Szombaton elindul az ellenzéki előválasztás, amelynek a végén nemcsak az dől el, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója jövő áprilisban, hanem az is, hogy kik lesznek a hat nagy ellenzéki párt közös jelöltjei az ország 106 választókerületében. Az előválasztásig hosszú stratégiai harcok, tárgyalások vezettek, és nemegyszer láthattunk kívülről furcsának tűnő politikai döntéseket is. Utánajártunk, mi zajlott a háttérben, hol várhatók nagy küzdelmek, és mi a tétje az előválasztásnak a jelöltek személyén kívül.

Bár az operatív törzs rendre a halálos áldozatok alapbetegségeit hangsúlyozza, a számok alapján ezek meglepően keveset változtatnak az elvesztett életévek számán. De egyáltalán mi az az életévveszteség, mi a gond vele, és miért mutathatja meg mégis jobban a járvány súlyosságát, mint a halálesetek puszta száma? És hogy nehezíti meg a kiszámolását a magyar adatok csapnivaló minősége?

Az utóbbi időben a magyar fociultrák botrányt botrányra halmoztak, de a kormány nem különösebben igyekezett elhatárolódni tőlük. A Bellingcat oknyomozó portál felfejti a Carpathian Brigade szurkolói csoport kemény magjának neonáci kapcsolatait.

Az Őszi Hacacáré nevű állami road show-t 130 helyszínen rendezik meg, de ezek között nem találni ellenzéki vezetésű települést. Nem véletlenül: a helyi fideszes politikusok a saját kampányukhoz használják a zenészeket, a hacacárézó fellépők nehezen tudják elkerülni a szelfiket a fideszesekkel.

A hosszú ideje tartó pandémiás időszak betett a turizmusnak és a vendéglátásnak is. Ennek a hatása legfőképpen Budapesten érezhető, azon belül is a belső kerületeknél. A 2010-es évekre a főváros éjszakai és kulturális élete a bulinegyed és környékére összpontosult, azonban a világjárvány felborította az eddigi rendszert. Az emberek tömegek helyett jobban vágynak a zöld környezetre, a vendéglátósok pedig új lehetőségeket keresnek, de már nem a Belvárosban, hanem rég elfeledett helyeken. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a nagy tömeges bulizásnak a város közepén egyszer véget kell érnie, ezért mindenki menne kijjebb.

Álomfizetések, amikből egy nyár alatt össze lehet szedni a holtszezonra is kitartó pénzt? Vagy épp ellenkezőleg, iszonyú mennyiségű meló, ami órabérben már nem is mutat annyira jól? Hogy hatott a büfékre a járvány, ami miatt rengeteg alkalmazott nyergelt át valami kiszámíthatóbb állásra? Nagyot drágult-e a lángos, ha azt vesszük, hogy a tejföl és az olaj ára is 30-40 százalékkal emelkedett? Bejártuk a balatoni büféket, vállalkozókkal és dolgozókkal beszélgettünk, hogy bemutassuk ezt a zárt, mítoszokkal övezett világot.

Megnéztük, hogyan lehetséges ez. A kormány – részben a járványra hivatkozva – elvont egy csomó forrást a településektől, majd igencsak szelektív alapon mégis adott egyedi támogatásokat, pályázati forrásokat. Miért zavarja ez mégis olykor a kormánypárti településeket is, és mit tehetnek azok, akik kimaradnak az „aranyesőből”?

Uzsora helyett szolidaritás, utasítások helyett partnerség és civil összefogás: az Autonómia Alapítvány ezernél is több programmal a háta mögött harminc éve küzd egy igazságosabb társadalomért. Mexikótól a cigánytelepekig: Komplex.

Orbán Viktor harminc éve háborúzik a médiával, már a 90-es évek eleje óta úgy érzi, a sajtó ellene dolgozik. A miniszterelnök és környezete 2010-ig komoly energiákat mozgósított a fideszes sajtó építésébe, majd újra hatalomra kerülve néhány év alatt drámaian átalakította a teljes médiarendszert. Megvizsgáltuk azt az időszakot, aminek a végén a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-listáján a szomorú 92. helyen landolt Magyarország.

Hogyan lesz bomba üzlet az európai szinten is vészesen alulfinanszírozott idősellátásból? Miközben Magyarországon tragikus állapotban van az idősotthoni ellátás, Európa-szerte hatalmas profitot termelnek ebből a multik. Sokszor úgy, hogy méltatlan körülményeket teremtenek mind az időseknek, mind a dolgozóknak.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét és állítólag a reptér visszaszerzését is megkapta. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés, a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.