Komplex

RSS

Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk
Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot, hogy legyen mit ennünk

Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt. Évente 350 ezer tonna vegyszer kerül a földekre az EU-ban, ezt az unió a felére akarja csökkenteni. Az agrárvegyipari piacot uraló négy nagy cég azonban mindent megtesz, hogy ez ne így történjen. Ebben több ország kormányában, köztük Magyarországéban is politikai szövetségesekre találtak.

A világ legérdekesebb embere
A világ legérdekesebb embere

Botrányhős, zseni, példakép, infantilis provokátor, narcisztikus akarnok, bevállalós cégvezető, korszakos üzletember, embertelen hiperkapitalista, látnok. A világ leggazdagabb embere, aki egyben a legfelkapottabb és legmegosztóbb híresség is. Kicsoda valójában Elon Musk, és hogyan lett az, aki?

A mostani családpolitika választóvonalat húz az „érdemesek” és „érdemtelenek”közé
A mostani családpolitika választóvonalat húz az „érdemesek” és „érdemtelenek”közé

Rekordalacsony születésszám, növekvő házasságkötési kedv, elköltött csok-százmilliárdok és az örökbefogadásból kizárt azonos nemű párok – a Telex ötrészes sorozatának zárórészében a jelenlegi magyar családpolitika hatásait vizsgáltuk.

„Úgy viselkedett velem, mintha elítélendő lenne, hogy a testem teszi a dolgát”
„Úgy viselkedett velem, mintha elítélendő lenne, hogy a testem teszi a dolgát”

Kéretlen beavatkozások, félrement diagnózisok, hisztinek bélyegzett tünetek és szülészeti erőszak – a Telex ötrészes sorozatának negyedik részében ezúttal a magyar nők és az egészségügy helyzetét vizsgáljuk.

„A fiatal roma nőkben van jelenleg a legnagyobb elfecsérelt társadalmi tőke”
„A fiatal roma nőkben van jelenleg a legnagyobb elfecsérelt társadalmi tőke”

Mit jelent a feminizmus a roma nőknek? Érdekli vajon az üvegplafon a nélkülöző nőket? Milyen esélyeik vannak kitörni a mélyszegénységből? A Telex ötrészes sorozatában ezúttal a hátrányos helyzetűek, különösen a roma nők problémáit és körülményeit vizsgáljuk.

Nappal óvónő, este műkörmös, hogy valahogy meg tudjon élni
Nappal óvónő, este műkörmös, hogy valahogy meg tudjon élni

Amikor nők és férfiak munkaerőpiaci helyzetét hasonlítjuk össze, legtöbbször a bérkülönbségek jutnak eszünkbe, holott a probléma lényegesen szerteágazóbb. Hogyan lehetséges, hogy a magyar nők tanultabbak, mint a férfiak, mégis kevesebbet keresnek, és milyen szerepe van a kormánynak az egyenlőtlenségekben? A Telex ötrészes sorozatában ezúttal a nők munkaerőpiaci helyzetét elemezzük.

A mindennapos hatalmaskodásról nehéz orvosi látleletet venni
A mindennapos hatalmaskodásról nehéz orvosi látleletet venni

A nők elleni erőszak világszerte a leggyakoribb emberi jogi jogsértés lehet, mégis a legritkábban bejelentett bűncselekmény. Milyen jelenleg a bántalmazott nők helyzete Magyarországon, és hogyan viszonyul a hatalom az áldozatokhoz? A Telex ötrészes sorozatában ezúttal ezt a kérdést járjuk körül.

Levendula helyett beton – A NER tihanyi nyomulásának története
Levendula helyett beton – A NER tihanyi nyomulásának története

Miközben a híres balatoni település legszebb utcáiban egyre több a mezőgazdasági épületnek álcázott nyaraló ismert tulajdonosokkal, az utóbbi években nagyobb beruházások is borzolják a kedélyeket. Szállodát, lakóparkot terveznek az 1400 fős Tihanyba, ami nemcsak ökológiai rombolással jár az ellenzők szerint, de az infrastruktúra sem bír el ennyi embert. Az „új tihanyiak” között felbukkan a Mészáros, Rogán, Matolcsy család neve is, a beruházók között ott van Csányi, Garancsi, Hernádi.

Gumikesztyűben járnak a magányos halál tanúi
Gumikesztyűben járnak a magányos halál tanúi

Nem sokan látnak bele az időskori elmagányosodás napi valóságába jobban azoknál az extrém takarítóknál, akik a holttestek sokszor megkésett felfedezése után teszik újra lakhatóvá a lakásokat. Egymástól elhidegült családtagokról, társadalmi közönyről, kidobott emlékekről, a tárgygyűjtés haszontalanságáról, pszichés terhekről és az élet értékéről beszélgettünk a szakmában dolgozókkal.

Brutális élelmiszerválságot hoz az orosz–ukrán háború
Brutális élelmiszerválságot hoz az orosz–ukrán háború

Ukrajna 60 millió hektáros teljes földterületének 55 százaléka szántóföld, ami a legmagasabb arány Európában. Az orosz–ukrán háború világpiaci hatása miatt 40 millió ember csúszhat le mélyszegénységbe, és a tömeges éhezés elkerülhetetlennek látszik Afrikában és a Közel-Keleten. Az élelmiszerhiány könnyen társadalmi feszültségeket, lázadásokat, újabb politikai-gazdasági konfliktusokat hozhat a közeljövőben. Az élelmiszerárak emelkedése Európát sem kerüli el, az is lehet, hogy visszasírjuk még azt az inflációt, amit most nyögünk.

Mit tett eddig Európa azért, hogy képes legyen magát megvédeni?
Mit tett eddig Európa azért, hogy képes legyen magát megvédeni?

Az ukrajnai háború miatt élesen vetődött fel a kérdés: meg tudná védeni magát Európa? Egy közös EU-s hadsereg gondolata már régóta téma, de konkrét lépések ebbe az irányba csak az elmúlt néhány évben történtek. Az Investigate Europe nyomozása alapján nem sok esély van arra, hogy a NATO nélkül a közeljövőben katonailag ütőképes legyen Európa. Ami pedig eddig történt az EU-ban, abból újra és újra az látszik, hogy az európai emberek biztonsága mellett a nagy hadiipari cégek profitja legalább olyan fontos.

Legszívesebben visszafordítanám az időt oda, mikor még csak iskolába kellett járnom
Legszívesebben visszafordítanám az időt oda, mikor még csak iskolába kellett járnom

A tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre csökkentése nemcsak az iskolák falain belül okozott változásokat, hanem társadalmi szinten is. Az egyesült ellenzék visszaállítaná a korhatárt, viszont egy pedagógus például azt mondja: a változás óta könnyebb az iskolában maradt diákokkal együttműködni. Abban mindenki egyetért, hogy a korhatár megemelése önmagában nem oldaná meg az oktatásügy rendszerszintű problémáit.

Plazmaterápia: a Covid-sikersztori, ami valójában egyáltalán nem az
Plazmaterápia: a Covid-sikersztori, ami valójában egyáltalán nem az

A gyógyultak véréből kivont plazmát világszerte nagy reményekkel kezdték el alkalmazni a covidos betegek gyógyításában, de mára az látszik, hogy a hatásossága a legtöbb esetben nem igazolt, és legfeljebb bizonyos betegcsoportok esetében lehet indokolt a használata. Más országokban vagy senkinek sem javasolják, vagy olyanoknak, akiket a magyar ajánlás épp hogy kizár. A hazai Covid-plazmaterápia úttörője a Telexnek azt mondta, még keresik, pontosan hogyan érdemes alkalmazni, de szerinte kezd a helyére kerülni a kezelés.

Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mikor érjük utol Ausztriát
Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mikor érjük utol Ausztriát

Hogyan értelmezzük Magyarország fejlődését a világtörténelmi folyamatok részeként? Milyen globális válságjelenség farvizén jött létre a NER, és meddig maradhatnak fenn az alapjai? Interjú Gerőcs Tamás közgazdász-kutatóval.

Energiaválság: az EU megásta az oroszoknak a vermet, aztán beleesett
Energiaválság: az EU megásta az oroszoknak a vermet, aztán beleesett

Európa gázstratégiája az olcsó és egyre nagyobb mennyiségben cseppfolyósított formában érkező gáz mellett épített az amerikai palaforradalomra is, ami azonban nem jött be. A két fő ígéret az volt, hogy csökken a függőség Oroszország felé, az energiarendszerek piacosítása pedig árcsökkenéshez vezet. Ez sem jött be.

Mégis mi az a metaverzum, amibe hirtelen szerelmes lett az összes milliárdos tech-óriáscég?
Mégis mi az a metaverzum, amibe hirtelen szerelmes lett az összes milliárdos tech-óriáscég?

Amióta a Facebook tavaly októberben Metára változtatta a nevét, a csapból is a metaverzum folyik. A rejtélyes új, virtuális világ szónokai szerint ez lehet a megoldás az internet, sőt a valódi életünk számos problémájára, arról viszont általában nincs szó, hogy ez pontosan hogyan valósul majd meg. A nagybetűs jövő ígéretével csábít, de semmi sem garantálja, hogy el is vezet majd oda.

Feje tetejére állíthatja az F1-et a sportág legnagyobb szabályváltoztatása
Feje tetejére állíthatja az F1-et a sportág legnagyobb szabályváltoztatása

Sokkal izgalmasabb versenyeket láthatunk majd a várakozások szerint, legalábbis pont e célból szabták át minden korábbinál nagyobb mértékben a Forma–1 versenyautóit. 40 éve betiltott megoldás tér vissza, de letisztult vonalakat és 18 colos gumikat is kapunk. De mire megy ki ez az egész?

A favipiravir hatásossága megkérdőjelezhető. Magyarországon mégis feljelentették, aki megkérdőjelezte
A favipiravir hatásossága megkérdőjelezhető. Magyarországon mégis feljelentették, aki megkérdőjelezte

Nagy tudományos vita van akörül, hogy a Magyarországon a Covid-19 ellen széles körben alkalmazott gyógyszer elég hatásos-e. A szakértők megosztottak, és nemzetközi vizsgálatok alapján a válasz nem egyértelmű. Ami biztos, hogy a kérdés jogos, fontos, beszélni kell róla. Ezért okozott felháborodást, hogy a magyar gyógyszerhatóság büntetőfeljelentéssel lehetetlenítené el a vitát, rémhírterjesztéssel vádolva kutatási eredményeket idéző tudósokat. Ráadásul van már olyan gyógyszer, amiről biztosan tudjuk, hogy sokkal hatásosabb.

Százak mentek vissza Romániába, ezrek maradtak
Százak mentek vissza Romániába, ezrek maradtak

Évről évre egyre több diák lépi át a határt Románia magyarlakta településein, hogy Magyarországon folytassa a középiskolát. Az agyelszívás nehezen érinti a partiumi magyar gimnáziumokat, hosszú távon pedig a szórványmagyarság közösségeit is kihívás elé állíthatja, ha a jövő értelmisége már tartósan az anyaországban telepedik le. A 16 éves Örs még 2020-ban kezdte a gimit Gyulán, és bár szereti a határ túloldalán fekvő Nagyzerindet, azt mondja, ma már inkább otthona a magyarországi város, mint a romániai falu.

A láthatatlan migráció
A láthatatlan migráció

Romániából Magyarországra, Magyarországról pedig még nyugatabbra jár dolgozni rengeteg ember, főleg nők. Ők azok, akik tehetősebb családoknál végeznek idősgondozást, általában feketén. A munkájukat gondozási migrációnak is szokás nevezni. A magyarok harmada ismer olyan nőt, aki külföldön dolgozik idősgondozóként vagy idősápolóként.

Tizenegymilliárd dollárba került, és újra fogja írni a kozmikus történelmet
Tizenegymilliárd dollárba került, és újra fogja írni a kozmikus történelmet

A James Webb űrtávcső a legbonyolultabb, ember alkotta eszközök egyike és az egyik legnagyobb publikus űrprojekt: csak a holdra szállás és a Nemzetközi Űrállomás volt drágább nála. Az univerzum születésétől kezdve a földön kívüli élet lehetőségéig csupa olyan dolgot vizsgál majd, ami alapjaiban alakíthatja át, amit a minket körülvevő világról gondolunk. Az űrtávcsőről egy magyar szakember mesélt nekünk, aki 14 éven át dolgozott a távcső egyik legfontosabb tudományos eszközén.

Nálunk nyugodt az élet, nem veszekedünk, hát nincs kivel
Nálunk nyugodt az élet, nem veszekedünk, hát nincs kivel

A magyarországi falvak ötödét fenyegeti lassú kihalás az elöregedés, az elvándorlás és a gyerekek hiánya miatt. Van száztizennégy olyan település, ahol háromszáz lakos sincs, és ahol a fiatalok száma tíz százalék vagy az alatti. Elmentünk három olyan helyre, amit a kihalás fenyeget: az egyikben egy gyerek sincs, igaz, lakosa is csak kéttucatnyi, a másikban a deportálások miatt rettegtek, a harmadikban pedig annak idején az iskolát, a hivatalt, de még a vasutat is felszámolták.

A szürke zóna, ahol nem egyértelmű, hogy két tasli belefér-e a versenyző motiválásába
A szürke zóna, ahol nem egyértelmű, hogy két tasli belefér-e a versenyző motiválásába

Testi kontaktus, hierarchikus viszonyok, kiégettség és eszköztelenség – mindezek vezethetnek odáig, hogy egy edző bántalmazza a sportolóját. Létezik egy szürke zóna a sportolók motiválásában, de a szakértők szerint ettől még semmi sem legitimálja a fizikai erőszakot. Nem tudni pontosan, itthon mennyire elterjedt az erőszak a sportban. Miért nehéz az áldozatoknak előjönniük? Mit gondolnak a szülők? Telex Komplex.

Budapest–Belgrád: a 979 év alatt megtérülő vasútvonal
Budapest–Belgrád: a 979 év alatt megtérülő vasútvonal

Szerbiában kilométerenként 1,4 milliárd forinttal olcsóbban épül a vasút, mint a magyarországi szakaszon – derül ki az Investigate Europe oknyomozó riportjából. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány titkolna: hogy mikor térülhet meg a beruházás. És jobban látni már, milyen geopolitikai játszmába szállt be Orbán Viktor azzal, hogy Kínának gesztust tett ezzel a projekttel.

Áruhiány, elszállt infláció – itt az armageddon? Nem, ez csak a gazdaság poszt-Covid állapota
Áruhiány, elszállt infláció – itt az armageddon? Nem, ez csak a gazdaság poszt-Covid állapota

Miután a világgazdaságot is derékba kapta 2020-ban a koronavírus, azt vártuk, hogy az idei a fellendülés éve lesz. A növekedés be is indult, de az öröm nem lehet felhőtlen. Világszerte akadoznak a termelési láncok, egyes alapanyagok és kész termékek is hiánycikké váltak, részben emiatt eszeveszett drágulás indult számtalan szektorban. Hogyan lesz túl ezen a világgazdaság?

Így siklatták ki a klímavédelem egyik fontos projektjét
Így siklatták ki a klímavédelem egyik fontos projektjét

Évtizedes lemaradásban van a nemzetközi vonatozás a repüléshez képest annak ellenére, hogy az EU évtizedek óta azt szajkózza, hogy milyen fontos a vasút szerepe a klímavédelemben. Több hónapos kutatómunka után azt találtuk, hogy ebben az unió is nyakig sáros, de az állami vasúttársaságok és a tagállami kormányok is sokat tesznek azért, hogy lassú és idegtépő legyen vonattal eljutni külföldre. Az Investigate Europe oknyomozása magyar tanulságokkal.

Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz
Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz

Az évszázadok során a tó hol kiszáradt, hol annyira megtelt, hogy az árvíz miatt sopánkodtak a helyiek. Lecsapolással el is akarták tüntetni, de mióta turisztikai célpontként is értékessé vált, már a vízutánpótlás lett a hangsúlyos feladat, ez azonban akkor sem mindig megy, amikor van hozzá víz. A nyáron került újra címlapokra a látványos halpusztulás miatt, majd gyorsan politikai adok-kapok is kialakult körötte. Miközben sokan ökológiai katasztrófát emlegetnek, lehet, hogy a tó élőhelyeit meghatározó nádasok most tudnak regenerálódni. Komplex.

Száznegyvenhárom méter, amely megváltoztatja Budapestet
Száznegyvenhárom méter, amely megváltoztatja Budapestet

A Dél-Budán épülő Mol-torony 2022-re tervezett elkészültéhez számos technikai bravúrra és irdatlan mennyiségű betonra van szükség. A közvéleményt és a szakmát megosztja a beruházás, és nem tudni, lezárja-e vagy éppen újranyitja a budapesti magasházakról szóló évtizedes vitát. Bejártuk, megdrónoztuk, összeszedtük a történetét, a vitákat és az építészeti tudnivalókat róla. Íme, Budapest messze legmagasabb toronyházának sztorija.

Horthy és Kádár után most Semjén a fővadász
Horthy és Kádár után most Semjén a fővadász

Csányi a vadászkapcsolataival indult be a nyolcvanas években, Medgyessyék elprivatizálták maguknak a vadászmezőket, aztán a Fidesz rávetette magát az egész szcénára. Térképen a vadászat és a politika összefonódása: az erdőkben nem volt rendszerváltás.

Ivermectin: a lóféreghajtóból lett csodaszer, ami sehogy sem akar beválni a koronavírus ellen
Ivermectin: a lóféreghajtóból lett csodaszer, ami sehogy sem akar beválni a koronavírus ellen

A koronavírus-járvány kezdete óta jó pár alternatív gyógymód járta be a közösségi oldalakat, főleg, amíg nem volt védőoltás. Ilyen volt például az ivermectin, amit sokan csodaszernek tartanak, de sorra derül ki az ezt bizonyítani hivatott tanulmányokról, hogy hibásak vagy félrevezetők. De mi is az az ivermectin, és miért jut bárkinek is eszébe, hogy a parazitaölőt vírus ellen szedje?