„Szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról” – olyan durván mérgezett a gödi Samsung, hogy Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot

A cég 2023 márciusában maga szólt a munkavédelmi hatóságnak egy rendkívül súlyos, a határértéket több mint kétszázszorosan meghaladó mérgezésről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése szerint azonban a Samsung belső és a hatóságokkal nem megosztott mérései szerint ezeknél is sokkal súlyosabb mérgezések történtek a gyárban. A jelentés szerint ezeknek a méréseknek az adatait a Samsung nem osztotta meg az őt ellenőrző munkavédelmi hatósággal.

A kormányülés eseményeire rálátó két forrásunk szerint a jelentés több minisztert megdöbbentett. A Samsung SDI gödi üzemeiben akkoriban hónapról hónapra egyre több akkumulátort gyártottak, a cég folyamatosan, egyre magasabb fizetésekért toborzott, és az időszak gazdasági növekedésének első számú motorja volt. A kormányban az a vélekedés dominált, hogy a magyar gazdaság az akkumulátoriparral néhány éven belül ugrásszerű növekedést tud elérni, aminek a koreai Samsung magyar leányvállalata lesz a zászlóshajója.

A kormány azonban ebben az időben politikai nyomás alá került a korábban marginális kérdésnek számító akkumulátoripar miatt. Az ágazat a kínai CATL debreceni óriásberuházásával bekerült az országos köztudatba, és több helyen tiltakozások kezdődtek az akkuipari üzemek ellen. Rogán Antal hivatala ekkoriban több közvélemény-kutatást is megrendelt, amelyekben az jött ki, hogy a magyar lakosság többsége nem támogatta az akkumulátorgyárak építését, és jelentős többség félt attól, hogy a lakóhelye környékére épített akkugyárak mérgezhetik a környezetét. A téma tehát kezdett politikai kockázatokat hordozni.

Orbán Viktor szűk köréhez már 2022-ben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal a gyárban tapasztalható mérgezésekről, és nem tesz semmit azok felszámolásáért. A 2022 tavasza óta Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított a céggel szemben. A feladat az volt, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A vizsgálat arra jutott, hogy a legrosszabb sejtések igazak: a cég rengeteg dolgozóját teszi ki mérgező, rákkeltő vegyi anyagok belégzésének, sőt a belső mérései sokkal rosszabb eredményeket mutatnak azoknál a méréseknél, amelyek eredményeit megosztották a munkavédelmi hatósággal. A kormány asztalára került jelentés szerint a Samsung gyakorlatilag semmit nem tett a mérgezések felszámolásáért, és tudatosan igyekezett eltitkolni azokat.

A munkavédelmi hatóság ekkor már a harmadik eljárást folytatta a Samsung SDI-vel szemben, és annak a végén joga lett volna felfüggeszteni a gyártást a gödi üzem szennyezéssel érintett részén. Mivel a legsúlyosabb mérgezés egy pótolhatatlan üzemrészen történt, annak lezárása praktikusan az egész gödi komplexum leállítását jelentette volna. Több egymástól független forrásunk szerint a kormányülésen felmerült, milyen utasítást adjanak a munkavédelmi hatóságnak, zárassák-e be a gyárat, vagy sem. Úgy tudjuk, több miniszter, köztük a titkosszolgálatokat felügyelő és a közvélemény-kutatások eredményeit ismertető Rogán Antal, a Samsung működésének felfüggesztése mellett érvelt.

Egy forrásunk szerint Rogán az akkugyártással szemben kialakult közhangulat miatt „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezte a Samsung-gyárban történteket, és arra figyelmeztette a minisztertársait, hogy a mérgezések nyilvánosságra kerülése súlyos politikai veszélyt jelenthet a kormánypártokra. Más miniszterek ugyanakkor amellett érveltek, hogy a Samsung-gyár bezáratása jókora nemzetgazdasági károkat okozhat, és elijesztheti a Samsung további beruházásait és a többi akkugyártót.

A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, és őszig adnak határidőt a problémák megoldására.

A Pest Megyei Kormányhivatalhoz tartozó munkavédelmi hatóság ugyanezért az év márciusában egyszer már megbírságolta a Samsungot, egyben arra is kötelezve a céget, hogy augusztusig oldja meg a belső légszennyezés problémáját. A gyártó emiatt nyáron karbantartást végzett a légtechnikai rendszerén, de amikor októberben a munkavédelmi ellenőrök a karbantartás iránt érdeklődtek, a cég munkatársai nem tudtak az elvégzett munkákról magyar nyelvű dokumentációt bemutatni. Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a munka lezárulta után a Samsung az elszívóberendezés hatékonyságát nem vizsgálta meg, sőt nem is mérték újra, hogy változott-e a gyár levegőjének tisztasága. Amikor az ellenőrök bementek a gyár vizsgált területére, azt látták, hogy fekete por rakódott le a földre és a falakra.

A Samsung eddigre már négyszer jelezte a munkavédelmi hatóságnak, hogy a dolgozói rákkeltő anyagokkal szennyezett levegőben kénytelenek munkát végezni. A hatóságnak bejelentett méréseik szerint egyszer 31, egyszer 19, egyszer 17, majd egyszer 25 személynél állapították meg, hogy a határértéket meghaladó – sokszor többszörösen meghaladó – koncentrációjú nehézfémeket lélegeztek be. Az október 11-i helyszíni ellenőrzés után nem sokkal aztán újra jelentkeztek a hatóságnál azzal, hogy ezúttal 26 dolgozónál mértek szennyező levegőt.

Ezeket a méréseket levegőminőség-mérő eszközökkel végzik, amelyeket vagy egy dolgozó ruhájára, vagy egy munkavégzési helyen lévő tárgyra rögzítenek. A készülékek azt mérik, hogy milyen vegyi anyagból mennyi van a levegőben. A mérések kiértékelése során minden vizsgált vegyi anyag koncentrációját megállapítják, majd számolnak egy úgynevezett kombinált értéket, amely azt mutatja, hogy a különböző anyagok koncentrációja összesen belefér-e a határértékbe, és ha nem, mennyivel haladja meg.

A munkavédelmi hatóság hónapokon keresztül tartó vizsgálata egy sor szabálytalanságot feltárt, köztük azt is, hogy a Samsung még 2021-ben megállapított problémákat sem oldott meg. A hatóság második vizsgálata már 2023 februárjában ért véget, akkor összesen 17,7 millió forintnyi büntetési tételt számoltak össze, de mivel a törvény szerint alkalmanként 10 millió forintnál nagyobb büntetést nem szabhattak ki, végül ennyire bírságolták az abban az évben több mint 2300 milliárd forint árbevételű gyárat.

A problémát több egymástól független, a cég ügyeire rálátó forrásunk szerint az okozta, hogy a Samsung-gyárban a kezdetektől rosszul működött az a légtechnika, amelynek a feladata lett volna a gyártás során keletkező mérgező por elvezetése. Az akkumulátorok katódanyagának előállításához ugyanis a gyár úgynevezett mixing területén keverik össze a por állapotban érkező nikkelt és kobaltot, a por egy része pedig a keverés közben a levegőbe kerül.

Ezeket a porokat nem lehet úgy összekeverni, hogy semennyi ne jusson belőlük a levegőbe, ezért az akkumulátorgyárak mixing területeit a gyárak többi részétől teljes egészében és sterilen leválasztják. Ezekbe a részekbe csak védőruhában lehet belépni, és a mixing területeket folyamatosan takarítják, miközben a levegőjüket elszívják, és gépekkel kitisztítják. Emiatt, ha a mérgező por keverés közben a levegőbe kerül is, onnan elvileg gyorsan eltávolítják, a dolgozók pedig a védőfelszerelés miatt nem lélegzik be.

A Samsungnál azonban ebben az időszakban a rákkeltő porok elszívását nem tudták megoldani, és rendes védőfelszerelést sem adtak minden dolgozónak. A törvényi előírások szerint ugyanis az ilyen területeken a munkásoknak teljes testet borító vegyvédelmi ruhát és vegyvédelmi maszkot kellene hordaniuk. A Telex birtokába került, a Samsung-gyár mixing részén készült fényképeken azonban a dolgozók egyiket sem hordják, és csak egy olyan orvosi maszkot viselnek, ami a vegyi anyagokat egyáltalán nem szűri ki.

A Samsungnál abban az időben a légtérmérések mellett úgynevezett biológiai expozíciós marker (BEM) teszteket is végeztek. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a dolgozóktól vizeletmintát vesznek, és az alapján nézik meg, hogy van-e a szervezetükben a határértéket meghaladó mennyiségű vegyi anyag. Egy, a Telex birtokába került összesítés szerint 2022-ben a gyár 2159 dolgozójából 857-et teszteltek, és közülük 98 ember szervezetében találtak a határértéket meghaladó mennyiségű vegyi anyagot. Ez a munkatársak 11 százaléka. Egy forrásunk szerint a cég a tömegesen előforduló pozitív BEM-tesztekre azzal reagált, hogy a dolgozókat rotálni kezdte a részlegek között. Azokat, akiknek a vizeletében a határértéket meghaladó koncentrációjú vegyi anyagot találtak, átrakták egy olyan részlegre, amelyről tudták, hogy kevésbé szennyez. A legszennyezőbb mixing részleget ezután olyanokkal töltötték fel, akiknek a vizeletében még a határérték alatt volt nikkelből és kobaltból.

De a Samsung-gyárban nem csak a porok keverésére szolgáló területen voltak nehézfémek a levegőben. A korábban az Átlátszó által kikért hatósági jegyzőkönyvek szerint a légtérmérések a gyár több pontján mutattak határérték fölötti eredményeket. A birtokunkba került dokumentumok szerint a 2022-ben készült BEM-tesztek tizennyolc különböző részlegen mutattak legalább egy pozitív esetet. Ezek egy részét okozhatta a munkások említett rotációja, nagyobb részéért azonban egy másik hiba felelős.

Több egymástól független forrásunk szerint a gyár légtechnikáját olyan rosszul építették ki, hogy az egyrészt nem szívta megfelelően a levegőt a mixing részlegen, másrészt a kiszívott levegőt a porral együtt tulajdonképpen szétszórta más részlegek között. A hiba léptékét jól mutatja, hogy a fekete port – amelyet elvileg szűrni és tisztítani kellett volna – a Samsung részben kiengedte a gyár tetején. A gyárat mutató légi felvételeken egyértelműen látszik, hogy 2020 és 2023 között a mixing felett lévő egyik szellőztető mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. (A Samsung tagadja, hogy nikkelt, mangánt és kobaltot fújtak volna ki a tetőre, szerintük oda csak grafit került.)

Van olyan forrásunk, aki szerint a probléma azzal kezdődött, hogy amikor a 2010-es évek közepén tévéképernyőgyárból akkugyárrá alakították az üzemet, nem cserélték le teljesen a légtechnikát, hanem csak a régi rendszerre kötötték rá az újat. Egy másik forrásunk szerint a légtechnika belső, elszívást végző részét és a külső, a levegő elvezetését végző részét két külön cég tervezte, és a két csőrendszer több helyen nem illeszkedett tökéletesen. „Volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött” – mondta erről.

Az Átlátszó által kikért jegyzőkönyvekből látszik, hogy az elszívórendszert egy külsős cég, a KG Filter Kft. 2021 elején megvizsgálta, és már akkor arra jutottak, hogy a rendszer optimális működés esetén sem alkalmas a katód gyártásához szükséges por kiszűrésére. A Samsung szűrőelemeit ugyanis a 2,4 mikrométer átlagos szemcseméretű por kiszűrésére optimalizálták, míg a gyárban 0,3 mikrométer szemcseméretű porokat használnak. Ezek a jóval kisebb porszemek így a szűrők tökéletes működése esetén is a levegőbe jutottak.

Több egymástól független forrásunk szerint a Samsung vezetésében többen pontosan tisztában voltak azzal, hogy az elszívórendszer nem működik megfelelően, de nem akartak foglalkozni vele, mert akkor a cég koreai vezetésének be kellett volna ismernie, hogy a gödi gyárban nincs minden rendben. Úgy tudjuk, a gyár vezetői biztosak voltak abban, hogy mivel a kormány támogatását élvezik, a legdurvább szabálytalanságokat is megúszhatják.

A munkaügyi hatóság az akkori szabályok szerint legfeljebb tízmillió forint bírságokat szabhatott ki. Több forrásunk szerint a Samsung magyarországi vezetői úgy voltak vele, hogy sokkal jobban megéri ezt rendszeresen kifizetni, mint több százmillió, esetleg több milliárd forintért átalakítani a gyár légtechnikáját. De főleg annak beismerésétől ódzkodtak, hogy a gyárban kiépített rendszer nem működik jól.

Igen ám, csakhogy a munkavédelmi hatóság a vonatkozó szabályok szerint a dolgozók testi épségének veszélyeztetése esetén felfüggesztheti az üzem vagy az üzemrész működését, az erről szóló jogszabály pedig külön ír arról az esetről, ha a dolgozókat a határértéket meghaladó mértékű rákkeltő anyagnak teszik ki. Mivel a Samsung gödi gyárában csak egy mixing terület volt, ennek a lezárása praktikusan az egész termelés leállítását jelentette volna.

Úgy tudjuk, a Samsung vezetői közül többen nagyon sokáig vagy nem voltak tisztában azzal, hogy a munkavédelmi hatóság leállíttathatja a gyárat, vagy hittek abban, hogy politikai védettségük miatt erre nem kerülhet sor. Emiatt a munkavédelmi ellenőröket és az általuk feltárt problémákat pont ugyanúgy nem vették komolyan, mint az őket szintén rendszeresen ellenőrző katasztrófavédelmet és építési hatóságot. 2023 elején aztán eljutott a Samsung vezetéséhez, hogy a kormányt igenis érdeklik a gyáron belüli mérgezések, sőt a kérdéssel a politikai vezetés legfelső szintjén foglalkoznak. A gyár vezetői ekkor estek pánikba.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a 2022-es kormányalakítás után kerültek át a Belügyminisztériumtól a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal ebben az időszakban kapta meg a feladatot, hogy derítse ki, mi az igazság a Samsungnál. A szolgálat lehallgatásokba és megfigyelésekbe kezdett, amelyek során arról gyűjtöttek információkat, hogy a cég valóban elhallgat-e fontos információkat, és a gyárban valóban vannak-e a bejelentetteknél jóval súlyosabb munkavédelmi problémák.

A Telex értesülései szerint voltak.

Eljutott hozzánk egy sor 2022-ből és 2023-ból származó jegyzőkönyv, amelyek a Samsung belső légszennyezettségi vizsgálatainak adatait tartalmazzák. A hatósági vizsgálatok jegyzőkönyveit az Átlátszó már 2024-ben nyilvánosságra hozta, a Telexhez kiszivárgott és több oldalról megerősített belsős jegyzőkönyvek viszont a hivatalos változatnál jóval súlyosabb vegyianyag-szennyezettségről tanúskodnak. Úgy tudjuk, hogy ezeket a jegyzőkönyveket abban az időszakban az Alkotmányvédelmi Hivatal is megszerezte.

Az Átlátszó által kikért és a kormányhivatal által kiállított jegyzőkönyvek sokáig nem tartalmazták pontosan, hogy a levegő szennyezettsége az egyes mérések során mennyivel haladta meg a határértéket. A 2023-as mérésekről szóló jegyzőkönyvben már szerepelnek ezek az adatok, így tudható, hogy a legnagyobb szennyezést nem is a porok összekeverésére szolgáló mixing, hanem az attól teljesen független, úgynevezett notching területen mérték, ahol 275-szörösen haladta meg a kombinált határértéket.

A hozzánk eljutott dokumentumok szerint azonban a Samsungban készültek olyan légtérmérések, amelyek még ennél is durvább szennyezésekről számoltak be. Eljutott hozzánk például egy 2023. február 27-i mérés jegyzőkönyve, amely az egyik ukrán állampolgárságú dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutat. A jegyzőkönyv hitelességét több forrásunk megerősítette, sőt a jegyzőkönyvben szereplő neveket is ellenőrizni tudtuk.

A légszennyezettség mértékét jól mutatja, hogy a Samsung jegyzőkönyveiben grafikonok is szerepelnek, amelyeken az oldal teteje a határérték 13-szorosánál van, így minden olyan értéket, ami ezt meghaladja, egy 13 egység magasságú oszloppal ábrázoltak. Az 510-szeres határérték-átlépés ezeken az ábrákon így csak minimálisan tűnik magasabbnak, mint a tízszeres határátlépés. Egy forrásunk szerint voltak más hasonló mérések, a határértéket 500-szorosan vagy akár ezerszeresen meghaladó mértékű szennyezésről is.

A Telex birtokába került jegyzőkönyvek szerint az 510-szeres határérték-túllépés úgy jött össze, hogy a mixing területen nikkelből, kobaltból és mangánból is messze a határértéket meghaladó mennyiség volt a levegőben. A három anyagból készült nikkel–kobalt–mangán por a Samsung biztonsági jelentése szerint mérgező anyag, amely kiszóródása esetén akár halálos hatásokkal bírhat.

A témára rálátó forrásoktól úgy tudjuk, az Alkotmányvédelmi Hivatal már 2022 végére jelentős mennyiségű adatot gyűjtött össze a Samsungon belüli mérgezésekről. Az összegyűjtött telefonbeszélgetések, emailek és dokumentumok pedig nemcsak azt bizonyították egyértelműen, hogy a cégnél a korábban ismertnél jóval súlyosabb munkavédelmi hiányosságok vannak, de azt is, hogy a vállalat vezetői nem kommunikáltak őszintén ezekről a problémákról.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a kormányzati munkát segítő és kormányzati döntések előkészítésén dolgozó Nemzeti Információs Központtal együtt 2023 elejére részletes jelentést készített a Samsungról. Ebben a jelentésben más, korábban eltitkolt hiányosságok mellett egy sor légtérmérés adatai szerepeltek, a dokumentumból pedig egy kormányülésen minden miniszternek adtak egy példányt.

Ahhoz, hogy a későbbieket megértsük, érdemes visszamenni 2023 elejére, és felidézni, mi volt akkor a helyzet a magyarországi akkugyártással. A Samsung 2017-ben, az SK pedig 2019-ben kezdett akkumulátorokat gyártani Magyarországon, a működésük azonban nagyon sokáig a gyárak környékén élőket leszámítva senkit nem zavart. A Samsung ráadásul a magyar gazdaságban korábban páratlan léptékben tudta növelni a termelését, amelynek értéke a 2018-as 20 milliárd forintról 2022-re 1631 milliárdra nőtt, amivel akkorra a gödi üzem vált Magyarország második legnagyobb árbevételű gyárává.

A koronavírus-járvány okozta válságból sok európai ország, köztük Németország gazdasága nem igazán tudott kimászni, a magyar gazdaság azonban 2021-ben és 2022-ben is példás növekedést produkált. Ebben jelentős szerepe volt az akkugyártás akkori fellendülésének, a Samsung és az SK akkoriban ráadásul folyamatosan toborzott, és az iparban kiemelkedő fizetéseket ajánlott a dolgozóknak.

A kormányzatban ezért abban az időben az a meggyőződés uralkodott, hogy az akkuipar lehet Magyarország kitörési pontja, az ágazat kiemelt támogatásával pedig néhány éven belül hatalmasat ugorhat majd a magyar gazdaság. Akkoriban mindent megtettek, hogy minél több akkugyár érkezzen az országba, és egymás után jelentették be az országban épülő óriásgyárakat: 2021-ben az SK iváncsai üzemét, majd 2022-ben a CATL debreceni gyárát.

2023 elején azonban olyan jelzések érkeztek a kormányhoz, amelyek szerint az ország több pontján egyre nagyobb feszültség kezdett kialakulni az akkumulátorgyárak miatt. 2023. január 9-én például Debrecenben telt házas közmeghallgatást tartottak a CATL beruházása miatt, ezt többen folyamatos bekiabálással és pfujolással zavarták meg. Január 20-án egy másik közmeghallgatást is tartottak a városban, amelyen több százan jelentek meg, és amely az első pillanatban ordibálásba fulladt, majd hazaárulózással folytatódott, és tettlegességgel ért véget.

Úgy tudjuk, a két debreceni közmeghallgatáson készült felvételek a Fidesz vezetéséig is eljutottak, ahol igencsak megütköztek azon, hogy az addig ízig-vérig fideszesnek tartott városban ilyen feszültség alakult ki a terveik miatt. És bár a kormányzati narratíva a következő napokban az lett, hogy a közmeghallgatásokon kialakult jeleneteket ellenzéki provokátorok okozták, információink szerint az ügyet a kormányzat magasabb szintjein ennél sokkal komolyabban vették.

Ebben az időszakban több közvélemény-kutatást készítettek ebben a témában: a 21 Kutatóközpont például februárban azt mérte, hogy a debreceniek 64 százaléka elutasítja a CATL beruházását, miközben csak 19 százalék támogatja azt. A Medián egy márciusi felmérése szerint akkor a magyarok fele megtiltotta volna az új akkugyárak építését, miközben csak 28 százalék támogatta az új gyárak létesítését. A felmérés szerint ráadásul a pártot nem választók és a Mi Hazánk-szavazók többsége is a tiltás mellett volt, sőt, még a fideszesek negyede is.

2023 első hónapjaiban a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda is megrendelt több kutatást ebben a témában. Úgy tudjuk, hogy ezek a mérések a nyilvánosságban megjelent közvélemény-kutatásokhoz hasonlóan azt mutatták, hogy a megkérdezett választópolgárok döntő többsége ellenzi az akkumulátorgyárak építését. Információink szerint a döntéshozók azt olvasták ki a felmérésekből, hogy az emberek elsősorban attól tartanak, hogy az akkumulátorgyárak „mérgeznek”, mert például rákkeltő vegyi anyagoknak teszik ki a dolgozókat és a környezetüket.

Ezzel párhuzamosan viszont a külügyben gőzerővel dolgoztak azon, hogy újabb és újabb akkumulátorgyárakat hozzanak Magyarországra. Bár a világ legnagyobb akkugyártói közül addigra már többen elköteleződtek Magyarország mellett (Samsung, SK, CATL), Szijjártó Péter külügyminiszter és csapata ekkor még intenzíven tárgyalt egy sor további gyártóval. A legnagyobbak közül az Eve Power végül 2023 májusában, a Sunwoda pedig az év júliusában jelentette be hivatalosan, hogy Magyarországon épít majd gyárat.

Ebben a helyzetben zajlott tehát az ominózus kormányülés, amelyen a miniszterek megtárgyalták az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ Samsung-gyárról készült jelentését. A munkavédelmi hatóság ekkoriban már elindította a Samsung SDI-vel szemben a harmadik eljárását, és ennek részeként vizsgálták azt a március 9-i légtérmérési jegyzőkönyvet is, amely szerint a gyár notching részén 275-szörösen meghaladta a határértéket a vegyi anyagok koncentrációja.

Bár az, hogy a munkavédelmi hatóság ügyei hogyan kerülhetnek a kormány asztalára, elsőre furcsának tűnhet, valójában nem annyira az: a hatóság a Pest Vármegyei Kormányhivatalon belül működik, amelynek a kormány, azon belül pedig a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség a felügyeleti szerve. (Megkérdeztük a konkrét ügyről a kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. A Pest Vármegyei Kormányhivatalt az a Tarnay Richárd főispán vezeti, aki az áprilisi választáson Budapest 8. egyéni választókerületében a Fidesz–KDNP jelöltje.)

A 2023 tavaszi kormányülésen a kérdés az volt, hogy az eljárás végén a kormányhivatal felfüggessze-e a gyár működését, vagy engedjék tovább működni.

Úgy tudjuk, hogy a témában készült közvélemény-kutatások és a mérgezésekről szóló jelentés ismeretében több miniszter a gyár bezáratása mellett érvelt. Köztük volt Rogán Antal is, aki egy forrásunk szerint azt mondta, hogy „vállalhatatlan politikai kockázat a munkások ilyen szintű veszélyeztetése”. Rogán azzal érvelt, hogy ha a Samsung mérgezései nyilvánosságra kerülnek, akkor az akkugyárak ellenzői joggal mondhatják majd, hogy az egész iparág működése veszélyes, és az országban mindenhol fel fognak lángolni a tiltakozások, ami a 2024-es önkormányzati választáson jókora veszteséget okozhat a kormánypártoknak.

A kormányülésen azonban többen amellett érveltek, hogy súlyos hiba lenne bezáratni a gyárat. Információink szerint a Samsung támogatói között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter, aki akkor már hosszú ideje bizalmas viszonyban volt a gyár több vezetőjével. Szintén a bezárás ellen lobbizott annak idején a gödi választókerület országgyűlési képviselője, Tuzson Bence, igaz, ő a tavaszi kormányülés idején még nem volt miniszter.

A gyár bezáratását ellenzők érvelése szerint egy ilyen hatósági döntés nemcsak a Samsung Magyarországba vetett bizalmát törte volna meg, de az egész iparágét. A cég 2022 és 2023 között még javában építette a második gödi gyárát, közben viszont intenzíven keresett helyszínt egy harmadik európai gyár számára. Erre több verzió volt, az egyik szerint egy olyan gyárat építettek volna, amelyben kizárólag a BMW-nek készítettek volna akkumulátorokat. (A BMW végül a Samsung helyett az Eve Powerrel egyezett meg, ami Debrecenben építkezik.)

A beruházáshoz a Samsung több helyszínt mérlegelt – a Telex információi szerint Magyarország mellett Csehországot és Lengyelországot is –, a magyar kormány több tagja pedig mindenképpen szerette volna elérni, hogy Magyarországra jöjjenek. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a tárgyalások egyik körében, 2023. április 15-én – tehát tíz nappal a munkavédelmi hatóság vizsgálata után – a Göd melletti Csomádot javasolta helyszínnek. Az első gyár mixing területének lezárása tehát azzal fenyegetett, hogy a Samsung nem Magyarországot választja majd a harmadik európai gyára helyszínéül. (Ez a harmadik gyár végül nem valósult meg, de ehelyett azóta jelentősen bővítették a második gyárat – amihez a magyar kormány nemrég 133 milliárd forint támogatást nyújtott.)

A Samsung bezáratása ellen érvelők szerint a gödi üzem működésének felfüggesztése a többi európai helyszínt kereső kelet-ázsiai akkugyártót is elijesztheti majd. Mivel ebben az időszakban a kormányban még senki nem vonta kétségbe, hogy az akkugyártás támogatásával a magyar gazdaság hatalmasat tud majd ugrani, jogosnak tűnt az az érvelés, hogy a beruházások elmaradása súlyos gazdasági veszteséget jelent majd az országnak. Az ügy jól példázza a magyar kormány hosszú ideje létező gazdaságfejlesztési dilemmáját. Ennek lényege, hogy a szavak szintjén illetve egyes konkrét ágazatokban szembemennek a külföldi tőkével és a multikkal, a gazdasági növekedést azonban a külföldi működőtőke-befektetésekkel és újraiparosítással próbálják megoldani – miközben ezek érdekében sokszor fel kell áldozni a magyar munkavállalók egészségét vagy éppen a környékbeli lakosság érdekeit.

A kormány 2023 tavaszán végül a Samsung átmeneti bezáratása ellenében döntött.

Balogh akkor tárgyalásokat kezdeményezett a Samsung SDI vezetésével, de ezeket a tárgyalásokat a kormány 2020 áprilisában rövidre zárta azzal, hogy különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gyár környékét. A város ezzel minden beleszólását elvesztette az üzem működésébe, amivel a téma egy időre lekerült a napirendről.

A gyárról viszont egyre több aggasztó hír jelent meg: 2021 novemberében például egy fiatal férfi halálos balesetet szenvedett a gyárban, 2022 májusában pedig akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert, NMP-t találtak a gödi kutak vizében. Ebben az időben Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója közérdekűadat-igénylésekkel elkezdte kikérni a Samsung-gyár hatósági ellenőrzéseinek dokumentációját, ami alapján egyre súlyosabb szabálytalanságok derültek ki az üzemről.

A nyilvánosságnak az Átlátszó egy 2022. végi cikkéből derült ki, hogy a Samsungot különböző szabálytalanságok miatt addigra már 17 alkalommal büntették meg, és a cég az egyik alkalommal több mint ezer munkavállalóját veszélyeztette. A gödi gyárból érkező hírek miatt 2023 elejére már sok választópolgár tényként kezelte, hogy az akkumulátorgyárak mérgezni fogják a környezetüket. Később kiderült, hogy aki a Samsungnál ettől tartott, az nem is tévedett nagyot: az évek során egyre több kiszivárgott szennyező anyagról kerültek nyilvánosságra mérések, a levegőben, az üzemhez közeli termőföldön és a talajban is találtak a gyártáshoz használt vegyületekből.

A magyarországi Samsung SDI elnöke ebben az időszakban Kim Hjon Szu (Kim Hyun Soo) volt, de a gödi gyárat több forrásunk egybehangzó véleménye szerint valójában az alelnöki pozícióban lévő Dzsunho Csong (Jonhoo Jung) vezette. A cégben csak Mr. Jung néven emlegetett koreai férfi papíron a gyártáson kívül mindent magában foglaló, úgynevezett support part vezetője volt, így ő hozta meg az engedélyeztetésekkel és egyéb hivatalos ügyekkel kapcsolatos döntéseket.

A Samsung koreai vezetői sokáig annyira nem vették komolyan a hivatalos és hatósági ügyeket, hogy a cégnek külön közkapcsolati igazgatója sem volt, a legfontosabb cégen kívüli egyeztetésekre pedig olyanok jártak el, akiknek nem ez volt az elsődleges feladatuk. 2022 végén azonban a Samsung leigazolt két, korábban a magyar diplomáciában, majd a kormánymédiában dolgozó vezetőt. Onnantól kezdve ők intézték a cég kormányzati ügyeit és kommunikációját.

Egyikük Szabó László egykori külügyminiszter-helyettes, aki hivatalosan 2022 novembere óta a Samsung főtanácsadója és több forrásunk szerint a gyakorlatban a cég első számú kormányzati kapcsolattartója. A másikuk Paplanos Péter, Szabó évtizedes segédje, akit 2022 decemberében PR-igazgatói pozícióba vettek fel. A vállalatnál Paplanos felel a kommunikációért, és forrásaink szerint ő viszi az alacsonyabb szintű kormányzati kapcsolatokat.

Paplanos és Szabó karrierje évtizedek óta egy pályán halad, korábban a gyógyszeriparban – a kétezres években az Eli Lillynél, a 2010-es években pedig a Tevánál – dolgoztak együtt. Szabó 2014 és 2017 között Szijjártó helyettese, 2017 és 2020 között pedig Magyarország amerikai nagykövete volt, ahová szintén követte őt beosztottként Paplanos. 2020 áprilisában aztán Szabó lett a Mediaworks elnök-vezérigazgatója, két hónappal később pedig innovációs igazgatónak nevezték ki Paplanost. 2021-ben, illetve 2022-ben mindketten távoztak a Mediaworkstől, majd 2022 végén egy hónap különbséggel érkeztek a Samsunghoz.

A Samsungban hetente egyszer tartanak vezetőségi üléseket, ezeken a cég különböző területekért felelős vezetői megvitatják az aktuális kérdéseket. A Telexhez egy sor ilyen ülés jegyzőkönyve eljutott, ezek alapján Szabó 2023-ban és 2024-ben is rendszeresen tárgyalt a Samsung nevében kormányzati szereplőkkel, a tárgyalások üléseiről pedig beszámolt az értekezleteken. Több forrásunk szerint tulajdonképpen a cég közkapcsolati vezetőjeként, lobbistaként működik.

Paplanos Pétert 2023 végén PR-igazgatóként vették fel a céghez, és azóta hozzá futnak be a céghez érkező újságírói megkeresések, amelyekre következetesen soha nem válaszolnak. Ennek az okáról több verziót hallottunk, az egyik szerint a Samsung SDI dél-koreai központja eleve nagyon keveset kommunikál, és hasonló hozzáállást várnak el a magyarországi leányvállalattól is. Más forrásaink szerint azonban Paplanos a Mediaworksből hozott mentalitással találta ki azt a stratégiát, hogy a vállalat semmilyen, a kormánnyal minimálisan kritikus újsággal nem kommunikál, és a nyilvánosságban csak a Külgazdasági és Külügyminisztériumon és a Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül üzengetnek. Több forrásunk szerint Szabó és Paplanos a tulajdonképpen fideszes politikai intézmények logikáját és működését honosították meg a Samsungnál, vagyis a céggel kritikus sajtót és a civileket ellenségként kezelték. Egyik forrásunk szerint Szabó és Paplanos meggyőzték a koreai vezetést, hogy az Átlátszó és a Göd-ÉRT Egyesület Amerikából pénzelt szervezetek, amelyek a Samsung gödi bővítése ellen dolgoznak, mert azt akarják elérni, hogy a Samsung inkább az Egyesült Államokban bővítsen. (Ez a narratíva később állami szinten is visszaköszönt, az Átlátszóval szemben 2024-ben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított, majd megállapította, hogy a lap „szuverenitási kockázatot” jelent „Magyarországnak”.)

Több forrásunk szerint Szabó és Paplanos rendszeresen azt hangoztatták a Samsung koreai vezetőinek, hogy a sajtó kizárólag azért ír a cég ügyeiről, mert ezen keresztül akarja támadni a kormányt, a kormánykritikus újságokban megjelenő tartalmakkal ezért nem kell foglalkozni. Úgy tudjuk, hogy a Samsung koreai központja végez Magyarországon sajtófigyelést, az itteni vezetésnek azonban sikerült elérnie, hogy minden kritikus újság az „ellenzéki” besorolásba kerüljön, amellyel nem kell foglalkozni.

Ebben az időszakban a Samsung vezetésében azt hitték, hogy a szabálytalanságok problémái idővel elsimíthatók, és azok miatt nem fogja érdemi állami retorzió érni a céget. Ebben forrásaink szerint szerepe lehetett annak, hogy ezek a koreai vezetők jellemzően olyan visszajelzéseket kaptak, hogy a problémák „el lesznek sikálva”, így azt gondolták, nagyjából bármit megtehetnek. 2023 elején aztán meglepetésként érte a Samsung koreai vezetését, hogy a kormány érdemben foglalkozik a gyár munkavédelmi szabálytalanságaival, és valóban felmerült, hogy a Samsungot retorzió érheti. Egy forrásunk szerint egy vezetőségi ülésen jelentették be, hogy vége a régi világnak, amikor a cég háborítatlanul szeghette meg a rá vonatkozó szabályokat. Ahogy ő fogalmazott, „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

Arról, hogy ennek a híre pontosan hogyan jutott el a céghez, több verziót hallottunk. Az egyik szerint a munkavédelmi hatóság második, 2023. februári büntetése után az egyik kormányzati szereplő jelezte a cégnek, hogy komolyra fordult a helyzet, és harmadik alkalommal tényleg gyárbezárással végződhet a hatóság fellépése. Egy másik verzió szerint kiszivárgott a Samsung vezetéséhez, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtést folytat velük szemben, és tisztában van azzal, hogy a cég vezetése eltitkolja a kormány elől a problémák egy részét.

Bárhogy volt is, a Samsung vezetése 2023 márciusában már nagyon megijedt. Úgy tudjuk, hogy a cégnél néhány nap alatt részletes intézkedési tervet állítottak össze a vegyianyag-szennyezés felszámolására, ebben konkrét határidőkkel és felelősök megnevezésével vázolták a tervezett lépéseket. A technikai részleteket is tartalmazó intézkedési tervből egy márciusi és egy áprilisi verzió is eljutott a Telexhez. Egy forrásunk szerint ezekben a napokban akkora volt a pánik a gödi gyárban, hogy a cég dél-koreai üzemeiből rendeltek át légtisztítással foglalkozó mérnököket Gödre. Elmondása szerint ezután jelentős pluszköltségekkel, repülővel hozattak Koreából ipari légszűrő-berendezéseket, amelyekkel ideiglenesen javítani tudták a gödi üzem légtechnikai rendszerét.

Az extrém magas, több százszoros határérték-túllépések és a cég többi problémája miatt 2023 elején egy sor magyar közép- és felső vezető távozott a Samsungtól, közülük hárman igazgatói pozícióból. Több forrásunk szerint ekkoriban egészen drámai jelenetek is lezajlottak a gyárban: elmondásuk szerint volt olyan magyar középvezető, aki az egyik, súlyos mérgezést mutató mérés adatait meglátva közölte a koreai főnökével, hogy azonnali hatállyal felmond, majd elkezdte összepakolni a cuccait. Őt koreai felettesei az ajtóból fordították vissza.

2023. április 4. és 5. között a munkavédelmi hatóság emberei a korábbiaknál jóval hosszabb ellenőrzést tartottak a gyárban. Míg a korábbi hasonló ellenőrzéseket a hatóság emberei néhány óra alatt lezavarták, ez alkalommal két teljes munkanapot töltöttek a gyárban. A vizsgálat újfent megállapította, hogy a Samsung szűrőberendezése nem alkalmas a különböző vegyi anyagok összekeverésével létrejövő, nagyon kicsi, 0,2–0,4 mikrométeres rákkeltő porok hatékony kiszűrésére. A hatóság emberei fehéren-feketén leírták, hogy a Samsung már 2021-ben tisztában volt ezzel a problémával, és azóta sem tett semmit a megoldás érdekében, emellett kilenc további, részben súlyos szabálytalanságot is megállapítottak. Ezekért a júniusra lezáruló eljárás végén összesen 20,8 millió forintra bírságolták volna a vállalatot, de mivel a vonatkozó jogszabály szerint 10 milliónál magasabb büntetést nem szabhattak ki, végül ennyiben maradtak.

A Telexhez eljutott samsungos dokumentumok szerint a cég képviselői 2023 első felében rengeteg tárgyaláson vettek részt a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviselőivel, sokszor államtitkári, de néha miniszteri szinten. Azt, hogy ezeken a beszélgetéseken mi hangzott el, csak a Samsung vezetői értekezleteinek jegyzőkönyveiből ismerjük.

A történteket ezek közül a legegyértelműbben egy későbbi, 2024-ből származó dokumentum írja le, amely szerint „tavaly áprilisban a mérgezéses esetek nagy száma és a nagyon rossz légszennyezettségi adatok nagyon negatív kormányzati és hatósági visszajelzésekhez vezettek. Az egyik kormányülésen felmerült a Samsung ügye, és befolyásos politikusok fel akarták függeszteni a gyártást. Akkor a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A Samsung közben 2023 őszéig újabb és újabb termelési rekordokat döntött – volt, hogy Gödön egyetlen hónap alatt több mint 200 milliárd forintnyi akkumulátort gyártottak –, és folyamatosan kiemelkedően magas fizetésekkel toborzott. Bár a hivatalos statisztikák szerint a gyár alkalmazotti létszáma ekkoriban csak a négyezerhez közeledett, úgy tudjuk, hogy munkaerő-közvetítőkön keresztül valójában már majdnem nyolcezren dolgoztak náluk.

Ezzel párhuzamosan az akkumulátoripar és az akkumulátorgyárak kérdése szépen lassan kikerült a magyar belpolitika fókuszából. A választási bizottságok az akkugyárak kérdésében sem országos, sem helyi népszavazást nem engedtek át, és ha az üzemek közelében időnként fellángolt is a tiltakozás, a kormány úgy ítélte meg, hogy a legnagyobb veszély már elmúlt. Mivel a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a zöld átállást a magyarok döntő többsége támogatja, a kormány ekkoriban teljesen törölte a kommunikációjából az akkumulátor szót, és elkezdtek kizárólag elektromosautó-iparról és zöldiparról beszélni.

2024 elején aztán felmerült egy új probléma. Míg a Samsung és az SK üzemei 2023 októberéig alig győzték bővíteni a termelést, az év utolsó hónapjaiban megbicsaklott, majd 2024 elején bezuhant a termékeik iránti kereslet. A magyarországi akkugyárak teljesítménye az októberi csúcshoz képest már decemberre harmadával csökkent, hogy aztán 2024-ben hónapról hónapra tovább romoljon. Az ágazat termelésének visszaesése azért okozott különösen nagy fejtörést a kormánynak, mert a mínuszosra sikerült 2023 után 2024-re komoly gazdasági növekedést vártak, az akkuipar mélyrepülése azonban érdemben húzta vissza az amúgy is minimális gazdasági növekedést.

A Direkt36 cikke szerint 2024 tavaszán az egyik kormányülésen Nagy Márton és Szijjártó Péter között heves vita alakult ki az akkugyárak ügyében. A lap egy forrása szerint a nemzetgazdasági miniszter azt vetette a külügyminiszter szemére, hogy rosszul mérték fel az autóipar átállását, és Magyarország az akkugyártás kiemelt állami támogatásával „rossz lóra tett”. Szijjártó erre állítólag védelmébe vette a hozzá tartozó területet, és arról beszélt, hogy a visszaesést újabb fellendülés követi majd.

Hasonló értesülések jutottak el a Telexhez is. Akkoriban több forrásunk arról beszélt, hogy Nagy Márton miniszteri kinevezése idején szkeptikus volt a keleti nyitás és az ázsiai működőtőke-befektetések kapcsán, de amíg az akkugyárak érdemben hozzájárultak a gazdasági növekedéshez, nem szólalt fel ellenük. Úgy tudjuk, hogy 2024-ben, az ágazat válságát látva már kritikusabb lett. (Nagy később, 2025 májusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy konferenciáján nyíltan is beszélt arról, hogy a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak Magyarországra telepedésével nem csökkent, hanem nőtt a magyar gazdaság németeknek való kitettsége.)

Közben a kormányon belül szépen lassan átrendeződtek az erőviszonyok. Nagy Márton korábbi gazdaságfejlesztési minisztert 2024 elejével nemzetgazdasági miniszterré léptették elő, amivel első körben csak a korábbi Pénzügyminisztérium hatásköreit vette át, idővel azonban a honvédelmi, az igazságügyi, az agrár- és a külügyminisztériumtól is átkerült hozzá egy sor terület. A Direkt36 2024-es cikke szerint Nagy abban az időben kifejezetten agresszívan terjeszkedett a kormányon belül, és igyekezett egyre nagyobb területeket átvenni minisztertársaitól. A Telex értesülései szerint Nagy valójában annál is sokkal tovább ment volna, mint ami megvalósult, és szerette volna teljes egészében kiszorítani Szijjártót a gazdasági területről. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy külföldi vállalati beruházásokért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség átkerült volna a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztérium alá, a nevéből pedig kikerült volna a külgazdasági jelző.

Bár ez nem történt meg, úgy tudjuk, hogy Nagy Márton 2024 folyamán egyre nagyobb befolyásra tett szert a gazdaságpolitika irányítása felett, és ezzel az akkugyárak ellenőrzése felett is. Nagy informális szerepének megerősödésére utal, hogy a Samsungból a Telexhez kiszivárgott dokumentumok közül a 2023-asok még nem nagyon emlegetik Nagy Márton minisztériumát, a 2024-esek azonban annál inkább.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterré való kinevezése után másfél hónappal, 2024 februárjában az új minisztérium kezdeményezésére 10 millióról 100 millió forintra emelték a kiszabható munkavédelmi bírságok legnagyobb összegét. Bár ez elvileg minden ágazatra vonatkozik, abban az időszakban volt olyan, a döntéshozatalra rálátó forrásunk, aki utalt rá, hogy ezt kifejezetten az akkumulátoripar miatt, sőt kifejezetten a Samsung és néhány másik koreai cég pofátlan szabálytalanságai miatt lépték meg.

Azt, hogy a kormányzatban valakik elvesztették a bizalmat a Szijjártó alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségben, jól mutatja, hogy az Állami Számvevőszék ebben az időszakban vizsgálni kezdte az egyedi kormánydöntések odaítélésének gyakorlatát, majd 2025 tavaszán kiadott elemzésében súlyos hiányosságokat állapított meg ezen a területen. 2025-ben aztán két körben alaposan átszabták a külföldi vállalatoknak egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások szabályait.

A bonyolult változások lényege, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártás helyett inkább magasabb hozzáadott értékű folyamatok, például kutatás-fejlesztési beruházások jöjjenek Magyarországra állami támogatással. Van olyan forrásunk, aki szerint az új szabályokat Nagy Mártonék direkt úgy találták ki, hogy kiszűrjék a Szijjártó által továbbra is preferált akkugyárakat.

Nagy Márton térnyerését mutatja, hogy 2024 őszén már ő találkozott a kínai ipari miniszterrel, hogy akkumulátor-újrahasznosításról tárgyaljanak. Tavaly nyáron aztán a kormány szintén a Nemzetgazdasági Minisztériumot bízta meg azzal, hogy akkumulátoripari piacfelügyeleti hatóságot hozzanak létre, ami a Magyarországra települő gyártókat ellenőrizné. Ez végül azóta sem alakult meg.

A kormány akkuiparral kapcsolatos aggodalmait enyhíthette, hogy a 2024-es önkormányzati választáson a legtöbb akkugyárnak otthont adó településen újraválasztották a beruházásokat támogató fideszes polgármestereket. A témában sokáig mélyen hallgató, és a 2024-es évértékelő beszédében az akkumulátor szót még kínosan kerülő Orbán Viktor 2025 elején a parlamentben újra hitet tett az ágazat mellett, és arról beszélt, hogy nincs kétsége afelől, hogy az nyeri a jövőt, aki az akkuiparba fektet.

2025 tavaszán aztán csődbe ment a Northvolt, az a svéd cég, amivel a nyugat-európaiak felvették volna a versenyt azokkal a kínai és koreai cégekkel, amelyek egy része Magyarországon üzemeltet vagy épít gyárat. Orbán tavaly ősszel egy, az Economixnak adott interjúban a Northvolt csődjére utalva arról beszélt, hogy az akkugyártás kiemelt támogatásával „Szijjártó miniszter úr az jackpot. Bingó, vagy nem tudom, hogy kell mondani. Megütötte a főnyereményt.” Ez olyan értelemben valószínűleg be fog jönni, hogy a világ tíz legnagyobb akkugyártója közül ötnek van Magyarországon gyára, ezek közül pedig hosszú távon néhány biztosan sikeres lesz. Az ágazatban zajló öldöklő versenyről még tavaly nyáron írtunk hosszabban.

A következő ilyen eljárásra majdnem egy évet kellett várni. A 2025 első felében lezajlott munkavédelmi vizsgálat hét szabálytalanságot tárt fel, köztük azt, hogy a Samsung több tucat dolgozónál nem végezte el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai vizsgálatát – írta meg akkor a jegyzőkönyvet kikérő Átlátszó. A Samsung ekkor megint a legmagasabb, százmilliós munkavédelmi bírságot kapta, majd szeptemberben kiróttak rájuk egy újabb 12 millió forintos büntetést. Ezeknek az ügyeknek ekkor már szinte semmilyen visszhangja nem volt, a legutóbbit még az újságok sem írták meg.

A kormány és a Samsung viszonyát jól mutatja, hogy a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2024 tavaszán felfüggesztette, ősszel visszaadta, majd 2025 őszén teljesen megsemmisítette, az üzem működését mégsem függesztették fel. A gyárat felügyelő kormányhivatal az ügyben nem intézkedett, a kormány pedig következetesen azt hajtogatja, hogy a gyár csökkentett kapacitással engedély nélkül is működhet – igaz, azt soha nem mondták meg, mennyire kellene a kapacitást csökkenteni, és ezt hogyan tette meg a Samsung.

A Samsung közben 2023 végén elkezdte a második gyáregység bővítését, a tervek szerint ebben főleg a Hyundai autóiba gyártanak majd akkumulátorokat. A Telexhez eljutott dokumentumok szerint a kormány és a Samsung közötti 2023-as tárgyalásokon még arról volt szó, hogy az állam a bővítéshez 133 milliárd forint támogatást ad, amiért cserébe a Samsung 1900 új munkahelyet hoz majd létre. A támogatásról szóló döntés végül két évvel később, tavaly ősszel került nyilvánosságra, a megegyezésből azonban kikerült az 1900 új munkahely létrehozása.

A Samsung forgalma közben negyedévről negyedévre egyre kevesebb az akkumulátortok gyártásából, miközben egyre súlyosabb veszteségeket halmoznak fel. A gödi üzem tavaly már veszteséges volt, miközben hónapról hónapra egyre kevesebb embernek adott munkát. Úgy tudjuk, tavaly év végével a korábbiakon felül további 800 külsős dolgozót bocsátottak el.

—

Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a Samsunggal szembeni titkos információgyűjtésről, de nem kaptunk választ.

A 2023-as kormányüléssel, Rogán Antal álláspontjával és az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepével kapcsolatban megkerestük a Rogán által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodát, de nem válaszoltak.

A Szijjártó Péter és a Samsung közötti tárgyalásokkal, a Szijjártó és Szabó László közötti viszonnyal, az ominózus kormányüléssel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de nem válaszoltak.

A Samsung és Tuzson Bence közötti egyeztetésekkel kapcsolatban megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, de nem kaptunk választ.

A cikk Nagy Mártonra vonatkozó állításaival kapcsolatban megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de egy kérdésünkre sem válaszoltak.

A Samsung harmadik, 2023-as munkavédelmi hatósági eljárásával kapcsolatban megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A légtérmérésekkel, gyáron belüli mérgezésekkel, lobbitevékenységgel, valamint Paplanos Péter és Szabó László szerepével kapcsolatban megkerestük a Samsung SDI-t, de nem válaszoltak.