Hazaárulózták a főispánt, lincshangulat a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatásán

2023. január 20. – 11:52

frissítve

Hazaárulózták a főispánt, lincshangulat a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatásán
Kiabálásba fulladt a CATL akkumluátorgyár környezetvédelmi engedélyezéséről szóló közmeghallgatása 2023. január 20-án – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az első percben ordibálásba és fújolásba fulladt a debreceni CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás.

Az eseményt egy 160 ülőhelyes terembe hívták össze, de az érdeklődés akkora volt, hogy több mint kétszázan zsúfolódtak be a helyiségbe. Az eseményen Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán és Dr. Hajduné Dr. Kovács Mária Mónika, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője próbálták meg bemutatni a környezetvédelmi engedélyeztetés menetét, de a résztvevők néhány percenként fújolással, bekiabálással szakították meg őket, a főispánt többször is lehazaárulózták.

A közmeghallgatás elején Dr. Hajduné Dr. Kovács Mária Mónika bemutatta a könyezetvédelmi hatástanulmány elkészítését. A főosztályvezető elődadását néhány percenként kiabálás, fújolás szakította félbe, az előadás nagy részéből így nem lehetett érteni semmit.

Utána Tóth Roland, az Enviprog Group vezetője beszélt, aki a beruházás független környezetvédelmi vizsgálatát prezentálta. Tóth az előadását egy asztal mögött ülve kezdte, így csak az első sorból lehetett látni, ami miatt a beszéde első percétől folyamatosan bekiabáltak, hogy álljon fel. Az előadás egy pontján olyan hangosan skandálta a tömeg, hogy álljon fel, hogy félbeszakították a beszédét. Az egyik szervező megpróbálta lenyugtatni a tömeget, de őt is kifújolták, így végül átadták a mikrofont a vendégeknek, hogy feltegyék a kérdéseiket.

A résztvevők közül először a gyárépítés leghangosabb ellenzői szólaltak fel. Egymás után többen emelt hangon, személyes hangvételben, válogatott jelzőkkel tűzdelve fejezték ki ellenérzéseiket. A beszédek között olyan bekiabálások hangzottak el a város képviselői felé, mint hogy:

„Az unokái le fogják köpni a sírját!”

A résztvevők egyik problémája, hogy őket csak már a tervek elkészülte után tájékoztatták, és a véleményüket most kérdezik meg, amikor a projektről megegyezett a magyar állam a CATL-lel. Szerintük népszavazást kellett volna
tartani még a megegyezés előtt, és akkor demokratikusan ki tudták volna fejezni
az akaratukat.

Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán próbálta meg bemutatni a környezetvédelmi engedélyeztetés menetét, de a résztvevők félbeszakították – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán próbálta meg bemutatni a környezetvédelmi engedélyeztetés menetét, de a résztvevők félbeszakították – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán próbálta meg bemutatni a környezetvédelmi engedélyeztetés menetét, de a résztvevők félbeszakították – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az egyik megszólaló kiemelte, hogy a kormány 88 milliárd forinttal támogatja a projektet, miközben szerinte „az iskolákban fagyoskodnak a gyerekek”. Egy idős nő az egyik környékbeli faluban él, ahová máig nem vezették be az ivóvizet. Ő azt kérdezte meg, hogy

hozzájuk miért nem vezetik be a vizet, ha a gyár többet fog fogyasztani, mint egész Debrecen.

Az eseményen országos politikusok is megjelentek, Apáti István Mi Hazánk-os képviselő biztosította a résztvevőket, hogy a pártja minden erejével dolgozni fog az akkumulátorgyár megépítése ellen. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke megerősítette korábbi ígéretét, ami szerint országos népszavazást fognak kezdeményezni az akkumulátorgyárak építéséről. Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere felszólalásában az akkumulátorok újrahasznosításának módjával kapcsolatban kérte számon a gyár képviselőit. Ezután gúnyolódni kezdett a résztvevő főispánon, azt mondta, reméli, nem fogják deresre húzni, amiért ellentmond a politikai akaratnak. A résztvevők egyébként minden alkalommal fújolásba és hazaárulózásba kezdtek, amikor elhangzott a főispán szó.

A beszélgetés néha egészen furcsa fordulatokat vett, megkérdezték például a főosztályvezetőt, hogy mi a garancia, hogy a kínai cég minden iparbiztonsági szabályt be fog tartani. Válasza szerint az, hogy a katasztrófavédelem bezáratja a gyárat, ha nem tartják be a szabályokat. Erre perceken keresztül tartó fújolás következett, az emberek azt kiabálták, hogy

„Akkor mi van Göddel?”

Az akkumulátorgyár építésével kapcsolatban már tartottak közmeghallgatást, két hete szintén kifújolták és percekig nem hagyták megszólalni a kínai akkumulátorgyár képviselőjét.

Több mint kétszázan zsúfolódtak be a helyiségbe – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Több mint kétszázan zsúfolódtak be a helyiségbe – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Tavaly augusztusban jelentették be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán.

A CATL-gyár Magyarország történetének legnagyobb beruházása lenne. A méreteit nehéz szemléltetni, de a legfontosabb adatok róla, hogy:

  • az építkezés és az üzembe helyezés körülbelül 3000 milliárd forintba kerül;
  • 2025-re 9000 dolgozóra lenne szüksége;
  • a gyár éves kapacitása 100 gigawattóra;
  • a vízigénye pedig napi 3000-6000 köbméter.

A CATL-gyár éves termelése akkora lenne, hogy önmagában is látszana a magyar GDP-n (ahogy látszik például a győri Audi is), a kérdés az, hogy milyen áron. A debreceniek egy része már a beruházás bejelentése után sem örült annak, civil csoportok alakultak ellene és az LMP egy népszavazást is belengetett a témában.

Miután az előadókat félbeszakította a skandáló tömeg, végül átadták a mikrofont a vendégeknek, hogy feltegyék a kérdéseiket – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex Miután az előadókat félbeszakította a skandáló tömeg, végül átadták a mikrofont a vendégeknek, hogy feltegyék a kérdéseiket – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Miután az előadókat félbeszakította a skandáló tömeg, végül átadták a mikrofont a vendégeknek, hogy feltegyék a kérdéseiket – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A tiltakozók problémái:

1. Víz

Az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezeti hatástanulmány szerint ez nem probléma, de a civilek szerint a város környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják, egyszer pedig el fog fogyni a víz. Debrecennek nincsen folyója, így onnan nem tudják megoldani az ellátást.

2. Környezet

Az akkumulátorgyártás egy nagy energiaigényű, sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe. Valamennyi biztosan, a hatástanulmány szerint ez az EU-s szabványoknak megfelelő mennyiségű lenne, de ebben a civilek nem biztosak.

3. Emberek

A gyárnak 9000 dolgozóra lesz szüksége, ennyi álláskereső pedig Debrecenben nincsen, főleg, hogy az épülő BMW-gyárba is most vesznek fel 1500 embert. A tervek szerint persze a környékről, sőt, Romániából is felvennének munkásokat (a gyár 70 percre van Nagyváradtól), de nem valószínű, hogy ennyi embert össze tudnának szedni a régióból.

A magyar iparban évek óta munkaerőhiány van, amit a legtöbb gyár mostanra külföldi vendégmunkások alkalmazásával igyekszik pótolni, és valószínűleg így tesz majd a CATL is. Ez viszont több ezer kínai, vagy fejlődő országból érkező munkás megjelenésével járna, aminek nem mindenki örül a városban.

4. Jogszabályok

Az a probléma is felmerül, hogy sokak szerint a kínai CATL nem feltétlen fog minden jogszabályt tökéletesen betartani. Magyarország másik nagy akkumulátorgyára, a gödi Samsung rendszeresen megszegi az iparbiztonsági és katasztrófavédelmi szabályokat, és az is kiderült, hogy mérgező vegyi anyagokat engedtek a talajvízbe. A debreceniek egy része szerint hasonló történne a CATL-gyárral is. Szintén nem árulkodik sok jóról az sem, hogy az akkumulátorgyárakban nem ritkák a halálos munkahelyi balesetek, ilyen a gödi Samsungban, és az iváncsai SK Innovation építkezésén is történt.

A kormány viszont nem ért egyet a tiltakozókkal, sőt, évek óta kifejezetten próbálják Magyarországra csábítani az akkumulátorgyárakat. Ahogy az autó és egy sor gép átáll a kőolajról az áramalapú működésre, úgy egyre nagyobb szükség van az akkumulátorokra, a kormány pedig szeretné elérni, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom legyen.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!