Gödi Samsung-gyár – ahol ilyen anyagok kerülnek a talajba, ott már nagy probléma van

Nem a Samsung gyárának működése vagy jelenléte zavarja a legjobban azt a kétgyerekes anyát, aki a gödi Oázis lakóparkban él a családjával. „Már akkor is itt volt a gyár, amikor négy éve ideköltöztünk, nem hiszem, hogy hagynák a működést, ha mérgezné az embereket. Az nem tetszik, hogy titkosítják az adatokat ezzel kapcsolatban” – mondta. A Samsung SDI gödi gyárát korábban kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánították, amivel együtt járt az engedélyek könnyebb megszerzése, miközben egyes kritikus adatok nyilvánosan azóta sem hozzáférhetők a köz számára.

Az iparűzési adót már nem a város kapja

A gyár körül nem a titkok jelentik az egyetlen problémát, hanem az utóbbi időben már az is, hogy miközben a vele járó életminőség-romlást a gödiek szenvedik el, az iparűzési adót nem a város kapja. „Szimpatikusabb lett volna, ha jut a településnek az iparűzési adóból, akkor talán jutna pénz arra, hogy rendbe tegyék a járdákat, gyerekkel, biciklivel katasztrófa átmenni a dunai oldalra” – meséli a nő.

Az ellenzéki vezetésű Gödtől a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) kormányrendelet nyomán vették el az évi több százmillió forintnyi Samsung-adót, ami azóta a Pest Megyei Önkormányzatot gazdagítja. A fideszes többségű megye vezetése a pénznek csak egy részét fordítja Gödre, a másik részét pedig a környező településekre költi, de ebből az összegből osztottak ki 419 millió forintot helyi civil és egyházi szervezeteknek is. Ezek egy részét épp ezelőtt hozták létre, és közülük több is a Fideszhez köthető: konkrétan olyan alapítványokról van szó, amelyek Rétvári Bencét méltató sajtótermékeket finanszíroztak a kampányban.

Mintavétel három helyről

A múlt héten jelent meg egy szakértői elemzés, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület rendelt meg, és amelynek célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt. Az egyesület azért kérte a lítium és az N-metil-2-pirrolidon nevű oldószer (NMP) bevizsgálását, mert ezekből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, írta az Átlátszón Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület tagja. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól mintegy 800-1000 méterre találhatók.

Az eredmények szerint az itteni talajvízben mind a lítium, mind az NMP megtalálható. Annak értelmezéséhez, hogy ez konkrétan mit jelent, megkerestünk egy vízkémiai szakértőt – sokat elárul az efféle ügyek átpolitizáltságáról, hogy ő csak név nélkül nyilatkozott a Telexnek. Mint mondta, a gödi eset túlmutat önmagán. A szakértők általánosságban is azt látják, hogy Magyarországon az elmúlt években a vízügyi szempontok is alárendelődtek az iparpolitikai céloknak, gyakorlatilag elenyésznek azok az eredmények, amelyeket korábban sikerült elérni.

Lítium és N-metil-2-pirrolidon

Az egyik probléma, hogy a környezetvédelem intézményi leépülésével a vízügy önállósága is csorbult, a szakmai döntéseket rendre felülírják a gazdasági szempontok. A kötelező önellenőrzések melletti hatósági ellenőrzéseket gyakran a legnagyobb, sok problémás anyaggal dolgozó cégeknél sem tartanak elég sűrűn. Új üzem létesítésénél a vízjogi engedély kiadásakor elvileg részletesen rendelkeznek arról, hova kell majd helyezni a szennyvizet (közcsatorna vagy felszíni befogadó), és a hatóság meghatározza azt is, milyen határértékűre kell tisztítani vizet. Csakhogy a vízjogi engedélyek titkosak. A közvélemény – beleértve a helyi lakosságot – így nem tudhat róla, mik vonatkoznak egy adott gyárra, ki hová engedi a szennyvizét, milyen hatósági előírásoknak kell megfelelnie az üzemnek.

Nincs ez másképp a Samsung esetében sem, így a rájuk vonatkozó vízjogi előírásokról csak találgatni lehet.

A két szóban forgó anyag – a lítium és az NMP – mérgező hatású. Hogy mennyire kell miattuk aggódni, az a mennyiségtől függ, de az teljesen biztos, hogy a talajvízben semmi keresnivalójuk, és ottani jelenlétük adott üzemi eredetű kibocsátásra utal.

Az NMP (C5H9NO) egy szerves vegyi összetétel, amelyből sokat használnak a petrolkémiai, a felületkezelési és a gyógyszeriparban. Fontos, hogy az alkalmazásukra szigorú előírások vonatkoznak, hiszen a folyadék vagy aeroszoljai károsíthatják a magzatokat, súlyos szem-, bőr-, valamint légúti irritációt okozhatnak. A lítium maró hatású, szintén légúti irritáció léphet fel miatta, de nagyobb mennyiségben akár folyadékfelhalmozódást is okozhat a tüdőben.

Határérték alatt van, de hogy került oda?

A lítium koncentrációja a vizsgált mintákban 0,0023-0,0044 mg/liter, az NMP koncentrációja 0,012-0,017 mg/liter értékek között szórt. Szakértőnk szerint ezek az értékek nem adnak okot pánikra, ugyanis az NMP-nél hosszú távú kitettség esetén testsúlykilogrammonként 6,3 mg rendszeres lenyelése lenne mérgező emberre. Egy átlagos súlyú embernél a toxikus hatás kb. napi 370 liter víz rendszeres elfogyasztásával jelentkezne.

Van olyan vizsgálat is, amely szerint 0,25 mg/l koncentráció a felszíni vizekben még nem okoz gondot. Ettől függetlenül az, hogy a lítiummal együtt az NMP-t is megtalálták a gyár környéki talajvízben, nem megnyugtató. Mindez arra utal, hogy legalább egy esetben nem bántak elég gondosan ezekkel az anyagokkal.

„A legvalószínűbb, hogy a felszínről – például a csapadékvízzel együtt – juthattak a talajvízbe a mérgező vegyületek, ez pedig önmagában probléma, hiszen csak burkolt felületeken lenne szabad ilyen anyagokkal dolgozni” – mondta a Telex által megkérdezett vízkémiai szakértő. Ő úgy látja:

bár lehetséges, hogy csak egyszeri havária történt, koncentrációnövekedés esetén a talajvízben talált NMP és lítium akár rendszerszintű hibára is utalhat az anyagok kezelésében.

Ha erről van szó, akkor a jövőbeli vizsgálatok növekvő koncentrációt mutatnak majd, de ennek megállapításához mostantól rendszeres mérésekre volna szükség. A gyár területén és környékén kialakított monitoringkutak vizsgálati eredményeinek tendenciája mutathatná meg, hogy az anyagkezelés megfelelő-e, vagy nem.

A város és a Samsung is vizsgálatot indít

Mivel a Samsung gyára kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzatnak kevés eszköze van az ügyben, de saját hatáskörében, várhatóan külföldről próbálnak majd független vizsgálatot rendelni – mondta Göd ellenzéki polgármestere a Telexnek. Erre ötmillió forint költséghatárig van lehetősége az államigazgatási törvény szerint.

„A további mérésekre azért van szükség, hogy megtudjuk, megsérült-e a termálstrand vize, illetve a Duna vizét érintik-e a mérgező anyagok”

– mondta Balogh Csaba. A polgármester tavaly októberben megpróbálta kikérni a gödi iparterület talaj- és vízvizsgálati dokumentumait, ám a katasztrófavédelmi hatóság elutasította a kérését. Az indoklás szerint ezek az adatok a vizsgálatokat végző cég szellemi tulajdonát képezik, illetve az újabb szikkasztótározók ügyében zajló vízjogi engedélyezési eljárások döntés-előkészítő iratai, ezért nem hozhatók nyilvánosságra – számolt be róla az Átlátszó.

Megkerestük a Samsungot is, hogy megtudjuk, a gyárból kerülhettek-e mérgező anyagok a talajvízbe Gödnél. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben.

„A jelenlegi, szakértő által vizsgált adatok alapján az állapítható meg, hogy a mintákban talált NMP mennyisége semmilyen károsító hatással nincs az egészségre. Ettől függetlenül, a Samsung SDI Magyarország Zrt. az eset valamennyi körülményének tisztázása érdekében vizsgálatot indított. Vállalatunk számára továbbra is kiemelten fontos a biztonság és a környezet védelme” – közölték.