Leelőzte a gödi Samsung a Mercedest, ők Magyarország 2. legnagyobb árbevételű gyára

Az előző évi eredményét több mint megduplázva 1631 milliárd forintos forgalmat bonyolított le tavaly a gödi Samsung akkumulátorgyár, ezzel ők lettek Magyarország második legnagyobb árbevételű, gyártással foglalkozó vállalkozása – derül ki a nyilvánosságra hozott céges beszámolóból. Árbevétel szempontjából leelőzték a kecskeméti Mercedest, az esztergomi Suzukit és a hatvani Bosch-gyárat is, előttük már csak a győri Audi van. (A legnagyobb forgalmú cégek között persze ott van a Mol és az MVM is, de ebben a cikkben csak a gyárakat hasonlítjuk össze.)

Szintén több mint megduplázta forgalmát a Komáromban működő SK koreai akkumulátorgyár, amely most épít egy még nagyobb üzemet Iváncsa határában (ahol a múlt héten indult nyomozás, mert az épülő gyárban többen rosszul lettek). Jól teljesített tavaly a Mercedes és az Audi is, de az látszik, hogy az aksigyárak termelésben elkezdtek felzárkózni a jármű- és gépgyárakhoz. A következő grafikonon néhány kiválasztott magyarországi feldolgozóipari cég elmúlt ötéves forgalmát mutatjuk be:

Az ábrán látszik, hogy a feldolgozóipari cégek között (amelyeket a köznyelvben gyáraknak nevezünk) hosszú évek óta a győri Audinak van a legmagasabb forgalma. A második helyen sokáig a kecskeméti Mercedes állt, utánuk következett mások mellett a Bosch, a Suzuki és a Samsung jászfényszarui tévégyára.

2018 óta viszont meredeken emelkedik a Samsung gödi aksigyárának forgalma. Ez tavaly jutott el oda, hogy letaszította a második helyről a kecskeméti Mercedest és a jászfényszarui tévégyárat. A legnagyobb cégek ligájába a komáromi SK még nem került be, de a második, iváncsai gyáruk megnyitása mindenképp oda fogja kilőni őket.

A listán még nem szerepel a CATL debreceni aksigyára, de a 3000 milliárd forint körüli összegből megvalósuló beruházás szintén az ország legnagyobb üzemei közé várható néhány éven belül. Azt, hogy az Audi és a Samsung addig mennyire bővül, még nem tudjuk, de a CATL 2030-as befejezésére az Audi mostani forgalmához hasonló, 3000-4000 milliárdos árbevételük lehet.

Az aksigyártás lassan felnő a járműgyártáshoz

A magyar ipar egyik húzóágazata a rendszerváltás óta a járműgyártás volt, amely önmagában körülbelül a GDP 4 százalékát adja, de beszállítói miatt a súlya ennél jóval nagyobb. Emellett a legfontosabb ipari alág hagyományosan a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása volt, idetartozik például a tévék gyártása is. Az utóbbi két évben azonban meglátszik az aksigyártás felpörgetése. A következő ábrán néhány fontos ipari alág elmúlt ötéves kibocsátását mutatjuk be:

Az ábrán látszik, hogy a megmutatott iparágak közül a járműgyártás egy nagyságrenddel van mindenki előtt, az ágazat a koronavírus-járvány és a csiphiány miatt megszenvedett két év után tavaly rekordnagyságú, 12 ezer milliárdos értékesítést ért el.

Stabilan a második helyen sokáig a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása állt, utána jött jóval lemaradva a gépgyártás és a vegyipar. Az utóbbi években azonban rohamosan bővülni kezdett az aksigyártást is magában foglaló villamos berendezések gyártása, amely tavaly már közel 5000 milliárd forint értékben adta el termékeit. Ez 2022-ben 60 százalékos növekedést jelent, a bővülés üteme a következő években az iváncsai és a debreceni gyárnyitással várhatóan még növekedni fog.

Mit jelent ez a GDP-nek?

Február elején Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen megjelentetett cikkében azt írta:

„Középtávon a magyar járműipar súlya (az akkumulátor-gyártást is idevéve) a GDP 30 százalékát is elérheti a jelenlegi közel 20 százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot.”

A médiában azóta terjed az adat, hogy a járműipar már most a GDP közel 20 százalékát termeli ki, a probléma csak az, hogy ez egy teljesen hibás számítással jön ki. Ahogy a Portfolio vonatkozó cikkében rámutat, Nagy Márton a járműipar teljes kibocsátását vetette össze a GDP-adatokkal. Ez legfeljebb akkor stimmelne, ha a járműgyárakban az autókat puszta kézzel, a kertben a földből kivájt agyagból raknák össze, sem alapanyagokat, sem alkatrészeket, sem technológiát nem kéne hozzá venniük.

A valóság az, hogy a járműgyártás a GDP körülbelül 4 százalékát teszi ki, az akkumulátorgyártás aránya pedig tavaly a bruttó hazai termék 1 százaléka körül alakult. Ha ez utóbbi a már zajló és a mostanában bejelentett beruházásokkal bővül, akkor rövid időn belül eléri a 2 százalékot, és nem kizárt, hogy középtávon akár a 3-at is. Ezzel nagyságrendben felzárkózna az autógyártáshoz – más kérdés, hogy ez hosszú távon jó-e az országnak.

Ahogy az akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunkban részletesen végigvettük, az iparág támogatásával és elterjedésével kapcsolatban több kétség merül fel. Az egyik az, hogy a német autógyárakkal szemben a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak jellemzően sokkal kevésbé hoznak magas hozzáadott értékű folyamatokat, így kutatást és fejlesztést Magyarországra. A másik, hogy az akkumulátorgyártáshoz sokkal kevesebb összetett munkát végző beszállítóra van szükség, ami miatt egy aksigyár valószínűleg soha nem fogja úgy húzni a gazdaságot, mint egy autógyár.

A kormány iparosítási tervei

Az Orbán-kormány minden kétely ellenére elkötelezettnek látszik abban, hogy a magyar gazdaság jövőjét erre a két iparágra tegye fel, így ezeket százmilliárdokkal is támogatják. A választás mellett megvannak az érveik, hiszen autókra mindig szükség lesz, az akkumulátorgyártás pedig az egész világon éppen berobbanó ágazat.

A számok pedig – legalábbis gazdasági szempontból – egybevágnak az elképzeléseikkel: az áprilisi adatok szerint szinte minden iparág termelése jelentősen csökkent, a legfontosabb két kivétel éppen a járműgyártás és az aksigyártás volt.

Az akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunk részei itt olvashatók el:

• Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?
• Kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak?
• Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket
• Csak robotként figyelem a futószalagot az aksigyárban, de az előző fizetésem kétszeresét keresem