Covid volt, és egy csütörtökön telefonáltak, hogy akkumulátorgyár épül Iváncsán

Félpercenként zúz el mellettünk egy kocsi az épülő iváncsai akkumulátorgyár felé vezető úton, szinte mindegyik sárga mellényes dolgozókkal van megpakolva. Legtöbbjük dél-koreai – ők érkeznek a jobb autókkal. De vannak, akik magyar rendszámú, néha kissé lerobbantabb járgánnyal hajtanak rá az elágazásnál a privát útra.

Az út végén épp rohamtempóban húzzák fel a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyárát, vagy

ahogy Szijjártó Péter írta le, „Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását”.

De miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, nagyobb lakossági ellenállásokról inkább csak Gödről és Debrecenből lehetett hallani. Előbbinél a dél-koreai Samsung 2017-ben nyitotta meg első akkumulátorgyárát, utóbbi helyen viszont még nem is épül a gigaberuházás.

Iváncsán viszont már javában zajlik az építkezés. A falu az utóbbi időben inkább csak azzal került a hírekbe, hogy a gyárépületet Garancsi István cége, a Market Zrt. húzza fel, és több munkás is meghalt az építkezés területén. Így az alig 2800 fős Fejér megyei falu most már csak csendben várja, mi lesz a sorsa azután, hogy a gyár a tervek szerint idén elkészül, és elindul a munka. A kormány mindenesetre itt is rekordmennyiségű közpénzzel dobta meg a beruházást, így az SK Innovation 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a harmadik magyarországi üzemét is.

Amíg mindenki az életéért aggódott a Covid miatt, a gyár már szerkezetkész volt

Az építkezés eleinte elég nagy zajjal és porral járt. „Én hallottam már bombát robbanni, de itt akkor olyan nagy robaj volt, hogy meg lehetett dögleni” – mondja a kezdeti földmunkákról a már nyugdíjas Bédi László a falu központjában. A férfi szerint főleg az volt a hangos, amikor vitték-hordták a földet, kavicsot, amit aztán a teherautók megpróbáltak kiborítani. Amikor ez nem jött össze, akkor elkezdték csapkodni a platót, az pedig borzalmas volt. Ha meg épp lecsúszott a föld, de jött a szél, akkor

„olyan por volt, hogy nem láttál el három méterre”.

Ezért viszont eléggé „balhéztak” a lakosok, így aztán amolyan zajvédő fal gyanánt egy töltést húztak fel a kitermelt földből, csak éppen azt azóta sem fásították be – legalábbis januárban még semmi nem volt ott. Bár korábban hétméteres zajvédő falat ígért a polgármester a falunak, végül ebből egy fák nélküli, többméteres domb lett. Ez volt 2021-ben, a földmunkáknak azóta rég vége, és már szinte a gyár is kész van.

A helyi önkormányzati képviselők azt állítják, ők már eleve már csak a szerződés aláírása után szereztek tudomást a gigantikus beruházásról. „A Covid alatt megcsináltak mindent. Míg mindenki azon aggódott, hogy életben maradjon, hány rokona halt meg, már szerkezetkész volt a gyár. Mire az első közmeghallgatást megcsinálták, kész volt a betonozás, és álltak a gyár tartóoszlopai” – mondja erről Ágoston Jácint, aki évek óta képviselő Iváncsán.

Az ügyben kérdéseket küldtünk Iváncsa polgármesterének és jegyzőjének is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Saját Facebookján viszont Molnár Tibor polgármester ezekre az állításokra korábban úgy reagált:

„Ahogy a többi nemzetközi cég, úgy az SK Innovation is a végleges döntés meghozatala után járult hozzá az érintettek részére annak nyilvánosságra hozatalához.”

Az építkezésről pedig eleve nem Iváncsán határoztak. Arról, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a kormány döntött még 2020-ban. A polgármester nyilvánosan minderről úgy nyilatkozott: a terület a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. birtokában van, ami pedig 100 százalékban az államé. „Nem kellett hozzá egy polgármesteri döntés sem, hogy egy magáncég egy magánterületen beruházást hajtson végre” – írta 2021. február 1-jén a község Facebook-oldalán a polgármester.

„Csütörtök délután értesítettek telefonon, hogy az SK Innovation cégcsoport több lehetséges ország közül Magyarországot, ezen belül pedig Iváncsát választotta.”

Szerinte az M6-os autópálya melletti ipari park hasznosítása már hosszú ideje napirenden volt, azt már a 2000-es évek elején az akkori testület gazdasági és kereskedelmi övezetté nyilvánította. A polgármester azt írta: „Fontos a munkahelyteremtés Iváncsának, fontos, hogy emberek helyben dolgozhassanak, fontos, hogy fejlődjünk, de az egészségünk a legfontosabb.”

Mára már lassan az egész gyár készen van a hatalmas, 700 ezer négyzetméternyi területen. Igaz, ez még csak az első ütem, de már így is 22 épületből fog állni.

A polgármester korábban azt állította, ez a beruházás nagy lehetőség Iváncsának, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassanak meg, amikre idáig esélyük sem volt. Megígérte azt is, hogy folyamatosan tájékoztatja a helyieket az építkezésről.

„Azt mondják, hogy kommunikálnak az emberrel, de nem. Itt arról kéne beszélni, hogy erre nincs felhatalmazása senkinek sem.

Most őszintén, mindenféle konzultációknak nevezett cetlit kiküldenek olyan kérdésekkel, hogy ön szerint megerőszakolják-e a nagymamát a spájzban a külföldiek. Az miért nem kérdés, hogy az emberek akarnak-e ilyen akkumulátorgyárat?”

– sérelmezi ezt már egy másik helyi képviselő, Baki Endre.

Ahogy az ilyen gyáraknál szokás, itt is fontos kérdés a vízigény. A Fejér vármegyei katasztrófavédelem előzetes adatai szerint a gyárnak 4092 köbméter lesz a napi vízigénye, és 924 köbméternyi a szennyvízmennyisége. Ez már Debrecenben is központi kérdés: a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni ott a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.

Azért az iváncsaiak nem maradnak egyedül a bajban: a vízközművek fejlesztését és a szennyvíz-elvezetési munkákat is Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. csinálja – a vizet nettó 19,7 milliárdért, a szennyvizet pedig nagyjából 9 milliárdért oldják meg. A falu utcáin sétálva egy ponton el is hajtott mellettünk egy sötét, Mészáros és Mészáros feliratú kocsi.

Mindez viszont a képviselők szerint a helyieket annyira nem érdekli. Egyikük azt mondja, tudnak olyan „káposztaevős, Nótár Mary-s, Lagzi Lajcsi-s” ingyenes eseményekről, ahol az emberek között elvegyülnek azok az arcok, akik arról „lökik az igét az embereknek”, hogy hát a gyár mégiscsak a fejlődést jelenti, az jó dolog, munkahelyeket is teremt az unokáknak, ilyesmi. Tehát szerinte így próbálják meg meggyőzni a falusiakat arról, hogy ez a gyár kell, „és így nincs miatta lázadás”. Mások meg csak legyintenek, hogy ők már túl idősek ahhoz, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzanak.

Egy dolog azért az iváncsaiaknál is kiverte a biztosítékot: amikor bejelentették, hogy egy teljes hétig nem lesz víz. Végül akkora volt emiatt a felháborodás, hogy a munkálatokat két nap alatt befejezték. De közben gyakran van áramszünet is a faluban – ilyenkor az elmondások szerint karbantartásra hivatkoznak.

Egy helyi lakos azt is állítja, felülről azt ígérték nekik, „kárpótlásképp itt a faluban senki nem fog hiányt szenvedni”. És hogy mi ez a kárpótlás? Bicikliút, zebra, felújított járda, mondja. Hogy ez valóban a lakosok kárpótlásának tekinthető-e, az kérdés, mivel a már zajló beruházás bejelentésekor a polgármester belátta, hogy Iváncsa nem készült fel infrastrukturálisan erre a gigagyárra, ezért kell fejleszteni például a víz- és csatornahálózatot, az utakat és a járdákat.

A kormány egyébként Iváncsát különleges gazdasági övezetté nyilvánította – ez azzal is jár, hogy hiába épült az ipari park a közeli Dunaújváros pénzéből, az ellenzéki (jobbikos) vezetésű önkormányzat éves szinten több milliárd forintos adóbevételtől eshet el, mert a fideszes megyei közgyűlés dönt az övezetben befolyt iparűzési adó sorsáról. Iváncsa viszont láthatóan nem jár annyira rosszul: az Átlátszó szerint ez a közgyűlés nemrégiben közel 2 milliárd forintot adott egyedi támogatás formájában a falunak. Emellett a kormány tavaly év végéig már legalább 90 milliárd forintot biztosított az útfejlesztésekre és infrastrukturális beruházásokra.

A hatalmas mozgolódás azért nem tetszik mindenkinek: többen arról beszélnek, hirtelen elég sok lett az eladó ház Iváncsán, most nagyjából nyolcvan-kilencven is van belőle. És nem is aprópénzért árulják őket, egy-egy hirdetésre azért még a nagyobb városokból is elégedetten csettintenének: találtunk olyat, ahol egy 100 négyzetméteres házat árulnak 100 millió forintért, de több ingatlan van fent 70-80 millióért is.

Hasonló történt Komáromban is két évvel ezelőtt, ahova az SK Innovation két másik gyára került: az egyiket a házaktól néhány száz méterre húzták fel, a gyár gépházait pedig a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak. Amikor pedig megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, ő „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást.

Halnak a munkások

Januárban egy dél-koreai munkás halt meg az iváncsai építkezésen, ő kábelezés közben zuhant le. Pár nappal korábban egy szlovák állampolgárságú munkás ütött el targoncával egy másik, szintén szlovák állampolgárságú férfit, aki meghalt. Tavasszal az egyik dél-koreai munkást agyonnyomta a munkagépe. Azelőtt pedig – úgy tudjuk – a nyári melegtől esett össze egy dél-koreai munkás, aki szintén meghalt.

Rövid időn belül tehát már négyen haltak meg az iváncsai gyár építkezésén – ezt az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. A faluban azt mondják, többször láttak már mentőhelikoptert is kiszállni a helyszínre. A két képviselő ehhez hozzáteszi, annyira hírzár van még az építkezésen is, hogy őket is a bent dolgozó ismerőseik hívják, hogy mit tudnak, miért zavarják ki, miért terelik balról jobbra őket. Baki szerint „terelték őket, mert ellenőrzés volt. Aztán gondolom, volt, akit gyorsan a kerítésen át kellett tuszkolni, mert éppen a papírja nem volt ott. A többieket meg beállították a sorba, ellenőrzésre.”

Az iváncsai építkezésen azonban a haláleseteken kívül is többször volt baleset. „És akkor azt látom, hogy a szélrózsa minden irányába dél-koreaiak mászkálnak a határban. És akkor így nézek, hogy eltévedtek? Nem látják a gyárat? Vagy mi a probléma? Hát hogy baleset volt, és ők meg feketemunkások. Amikor jön a hatóság, akkor meg menekülnek, mert ők papíron nincsenek itt” – állítja erről Baki.

A baleseteket az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. Megkeresésünkre azt írták, mióta 2021 májusában elindult az építkezés, összesen legalább harmincszor kellett kivonulniuk oda „egészségkárosodás miatt”.

Arról viszont nem tudtunk meg sokat, hogy az építkezésen indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést. Megkérdeztük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt, tudnak-e az állítólagos illegális munkásokról, és hallottak-e ilyen munkahelyi balesetről. Úgy válaszoltak, nem kaptak ilyen bejelentéseket. Arra a kérdésünkre már nem válaszoltak, hogy indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést az építkezésen, csak annyit írtak, „a kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján folytathat le ellenőrzést, valamint munkabaleset esetén, illetve közérdekű bejelentésre, panaszra is vizsgálatot indít”.

Megkerestük az Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Onnan válaszul annyit írtak, hozzájuk „nem érkezett a megkeresésében megfogalmazott bejelentés”.

A gyárépületeket felhúzó Market Zrt. a negyedik haláleset után a Telex megkeresésére azt írta, „az iváncsai SK Innovation projekten a kivitelezéshez kapcsolódó feladatok kb. 60 százaléka tartozik a Market Építő Zrt.-hez, a fennmaradó kb. 40 százaléka, a technológia-telepítési munkákra további kivitelezők szerződtek. A sajnálatos péntek esti baleset nem a Market Építő Zrt. kivitelezési tevékenysége során következett be. Erre tekintettel – illetékesség és érintettség hiányában – a Market Építő Zrt. a szóban forgó balesettel kapcsolatban nem tud sajtónyilatkozatot tenni, azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az SK Innovation Iváncsa építkezésen kiemelkedő mértékű a munkavédelem szerepe.” Amikor viszont ehhez a cikkhez újabb kérdésekkel kerestük őket, már nem válaszoltak.

Szaporodnak a koreai éttermek

A gyárépítéssel együtt más is jött a faluba:

Iváncsán ugyanis már négy koreai éttermet is nyitottak.

De a falusiak oda nem tehetik be a lábukat. Erről már egy idősebb nő beszél nekünk, akivel épp az egyik ilyen kajáldához közel találkozunk. Van, amelyiket üzemi konyhára minősítették át. Ott csak a dél-koreaiak ehetnek, máskor meg kiszállítják a munkásoknak az ételt az építkezésre. Helyben nem is tudják, pontosan kik dolgoznak ezekben, de állítólag magyaros kajákat is csinálnak.

Az iskolával szemben áll egy narancssárga épület, aminek a földszintjén az egyik koreai étterem van, és úgy tudjuk, az emeleten néhány vezetőbb beosztásban lévő dolgozó lakik az építkezésről. Néhány helyi szállóként adja ki az ingatlanát, de a legtöbb munkás az elmondások szerint nem itt él Iváncsán.

Abban többen is egyetértettek, hogy a dél-koreai munkásokkal nincs gond Iváncsán – de a többiekkel néha volt. A falu központjában van az általános iskola és az óvoda, az elmondások szerint volt, hogy ötven-hatvan munkás ült le az iskola előtti parkban a padokra; ittak, cigiztek, szemeteltek, és a hátsó iskolaudvarba mentek be vécézni, de állítólag megszaporodtak a bolti lopások is. Az egész odáig fajult, hogy a kis falunak biztonsági embereket kellett fogadnia, akik a faluközpontot és a boltot védték. Reggelente elég nagy dugó is van a falu határában, van, mert olyankor épp tömegével jönnek a munkások az építkezésre. „Szép, nem? Olyan kellemes, falusias környezet” – summázza nekünk a helyzetet egy helyi.

Közben pedig már nagyban toborozzák a dolgozókat a majdani gyártásra is, az ígéretek szerint ugyanis a hely 2500 embernek ad majd munkát – ami majdnem pont annyi, mint a falu lakossága. Iváncsán és Dunaújvárosban is volt egy-egy nagy akció januárban, az elmondások szerint az iváncsai faluház meg is telt. A Dunaferrtől is többen eljöttek kíváncsiskodni – ez még azelőtt volt, hogy Orbán Viktor bejelentette, a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét. Olyan is volt viszont, akit megijesztett a tizenkétórázás és a váltott műszakozás gondolata, és inkább kiállt a sorból – számoltak be róla helyiek.

A vidéki létezésünk megszűnt

„Jól hangzik egyébként, hogy zöldmezős beruházás, csak épp nem az. A negatív hatásokkal nem foglalkozik senki.

Mindenki csak azt kérdezi, hogy mi a haszna a gyárnak. Kit érdekel? Rákosak leszünk, megdöglünk. Az lesz a haszna.

A földet és a környezetet is szennyezi. És akkor azon gondolkozzak, hogy most kimenjek-e a kertembe, és le merjem szedni azt a paradicsomot?” – mondja a két helyi képviselő.

Az akkumulátorgyártás egy nagy energiaigényű, sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.

A polgármester a környezetvédelmi aggályokra korábban úgy reagált: „Ez egy gyár, nem pedig újrahasznosító akkumulátortároló üzem. Ez azt jelenti, hogy amit itt előállítanak, azt a megrendelő autógyárak felé elszállítják. A gyártás során esetleg keletkező anyagokat pedig a környezetvédelmi szabályok és az EU-s irányelvek szerint kezelik és szállítják el.”

Annyi bizonyos, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal nem írt elő környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot a beruházó számára. A hivatal szerint ugyanis „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, és „a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött”.

Ugyanakkor azért néhány dokumentumot mégis be kellett szerezni a beruházáshoz: engedélyt a vízimunkára és közműfejlesztésekre vagy épp a szennyezőanyag elhelyezésére. Emellett a kormányhivatal szigorú előírásait is be kell tartani: a zajterhelés például nem lehet magasabb, mint ahogy a jogszabály előírja, és a „lehető legkevesebb légszennyező anyag kerülhet a levegőbe”. A földszennyezésről is írnak: az előírások szerint az építési, kivitelezési tevékenység nem szennyezheti a felszín alatti vagy feletti vizeket és a földet. A veszélyes anyagokkal dolgozó munkások egészségét és biztonságát meg kell őrizni, de azt is előírták, hogy a veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni és gyorsan el kell szállítani, hogy az ne okozzon környezetszennyezést sem. A kormányhivatal álláspontja szerint ha a beruházás alatt mindezeket betartják, akkor valóban nem kell a környezeti hatásvizsgálat.

A környezetszennyező kritikáknak azért van alapjuk, az elektromos járművekhez nélkülözhetetlen akkumulátorokhoz ma még sok kártékony tevékenység tapad. Itt írtunk bővebben arról, kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak.

Gyáron belüli üzemi balesetek azért még okozhatnak gondot: a komáromi gyárból tavaly januárban tizennégy embert vittek kórházba rosszullét miatt, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, az terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. A cég hírzárlatot rendelt el az esetről, és akkor az önkormányzat sem árult el semmit. A katasztrófavédelem ugyanakkor adott tájékoztatást az üzemzavar tényéről, majd pedig a mérési eredményekről, amelyek szerint kis mennyiségben hidrogén-cianid (HCN) és más veszélyes vegyi anyag is került a levegőbe, de ez sehol nem haladta meg az egészségre ártalmas határértéket.

„Ők azt csinálnak, amit akarnak. Kiemelt gazdasági beruházás, innentől kezdve a törvényen felül állnak.

Ez nem fejlődés, ez egy totális átalakítás. Itt gyökerestől kitépték azt, ami itt volt, és kialakul valami teljesen más. Azt nevezik fejlődésnek, hogy ilyen területeket lebetonozunk, és akkumulátort gyártunk rajta. Azért ezt a volumenű átalakítást már egy közösség engedélye nélkül nem lehet megtenni. A vidéki létezésünk megszűnt. Ez nem falu lesz, hanem város. Egy iparváros” – mutatnak az iváncsai gyár irányába az önkormányzati képviselők.