Számokkal nem készültünk, nem tudjuk, majd válaszolunk írásban!

Konkrét számokkal nem készültünk. Nem tudjuk. Majd válaszolunk írásban! Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adtak a Samsung képviselői kedden este azon a gödi közmeghallgatáson, amelyen a gyár bővítésével kapcsolatos kérdéseket lehetett feltenni. A meghallgatás órákon keresztül húzódott, sokszor bekiabálások és hangos viták szakították meg.

Az elmúlt hetekben több, akkumulátorgyárakról szóló közmeghallgatás fulladt botrányba, miután az aksigyárakról szóló társadalmi vitában egyre élesebben feszülnek egymásnak a vélemények. A kormány határozottan kiáll az ország újraiparosítása és a kelet-ázsiai cégek Magyarországra invitálása mellett, miközben civilek és az ellenzék egy része hevesen ellenzi azt.

A keddi gödi közmeghallgatást ugyanakkor azért kellett összehívni, mert a település mellett már álló Samsung-gyárat bővítik, és az új üzemrészek engedélyeztetése most zajlik. A gyárat korábban többször megbüntették iparbiztonsági, tűzvédelmi és munkavédelmi okokból, a helyiek szerint pedig a működése veszélyezteti a környék lakosságát.

Meghallgatás bekiabálásokkal

A közmeghallgatást Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Szép Tibor, Pest vármegye főjegyzője nyitották meg. Először a katasztrófavédelem adta elő a gyár iparbiztonsági engedélyeztetéséről szóló anyagának vázlatát, majd a Samsung egy képviselője beszélt, aki egy papírról olvasott fel az engedélyeztetésről szóló adatokat. Mikor megkérdezték tőle, hogy ezek az adatok mit jelentenek, beismerte, hogy nem tudja, számokkal nem készült, legfeljebb azt tudja ígérni, hogy írásban válaszolnak majd.

Ezután a közmeghallgatás résztvevői tehettek fel kérdéseket a bővítésről, köztük gödiek, a környező település lakói és ellenzéki politikusok. A válaszokat a résztvevők többször kipfujolták, olyan bekiabálásokkal szakították meg, mint:

„Akkor költözzön oda! Utálunk, Samsung! Legalább a szemünkbe ne hazudjon!”

A kérdezők közül sokan a gyár bővítését évek óta ellenző Göd-ÉRT Egyesület tagjai voltak. Ők azt kérték számon, hogy miért adhatnak új iparbiztonsági és tűzvédelmi engedélyt a gyárnak, ha korábban azt többször megbírságolták, amiért nem tartotta be a jogszabályokat. A katasztrófavédelem képviselői erre azt válaszolták: ők nem jogalkotók, csak jogalkalmazók, volt már, hogy megbüntették a Samsungot, de ez nem befolyásolja, hogy most kiadják-e az engedélyt az új gyárrészre.

Gigagyár a kisvárosban

A dél-koreai Samsung 2017-ben nyitotta meg első akkumulátorgyárát egykori monitorgyára helyén a Pest megyei Gödön. A beruházás nagyon gyorsan bővült, néhány éven belül több ezerre nőtt a dolgozók száma, és Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárává váltak. Az üzem területe azóta folyamatosan nő, a Samsung újabb és újabb földeket vásárolt meg és alakított gyártási területté.

A növekedéssel viszont a problémából is egyre több lett. A gyár miatt ki kellett vágni az egyik helyi erdőt, a gépek egy része pedig olyan hangos, hogy a környéken élők nem tudnak tőle aludni. A folyamatos bővülés közben a gyár épületei elérték a lakóövezet határát, ami miatt a korábban falusias, pihenőövezetnek számító Göd Újtelep a helyiek szerint gyakorlatilag élhetetlen lett.

Szintén rendszeresen felmerülő probléma, hogy működése során a Samsung fütyül a jogszabályokra, nem tartják be sem a munkavédelmi, sem a katasztrófavédelmi, sem az iparbiztonsági, sem az építési szabályokat. Ezek miatt a céget rendszeresen megbírságolják, de a szabálysértéseket nem számolják fel, 2021 novemberében pedig egy munkás meg is halt a gyárban szerzett súlyos fejsérülések miatt.

Nem szellemi kútmérgezés

Évek óta terjedt a pletyka is, hogy a gödi Samsung-gyár nem kezeli megfelelően a vegyi anyagait, és azok egy része a talajba szivárog el. Ez végül akkor bizonyosodott be, amikor az Átlátszó a helyszínen szakértőkkel mintát vett a talajvízből, az eredmények pedig kimutatták: a vízben megtalálható az akkumulátorgyártáshoz használt, mérgező NMP nevű ipari oldószer. Az NMP koncentrációja az egészségügyi határérték alatt volt, mégis felmerült a kérdés: hogyan kerülhetett ki a gyárból?

A Samsung-gyárnak korábban egyébként egy saját monitoringkútja is volt, amelyben mérhette volna/mérnie kellett volna a talajvíz veszélyesanyag-tartalmát. Mint azonban szintén az Átlátszó kiderítette, a kútból 2016 óta nem vettek mintát, és 2018-ban be is temették azt.

A problémát a kormány a napi több ezer köbméter vizet fogyasztó Samsung-gyár vízellátásának újjáépítésében találta meg. Hogy a környező önkormányzatok ne szólhassanak bele a beruházásba, a projektet kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították.

A 32 milliárd forintos közbeszerzést pedig a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte.

Elvették a várostól

2020 áprilisában a koronavírus-járványra hivatkozva vette el a kormány a gödi ipari park feletti ellenőrzést Göd városától. A különleges gazdasági övezet kialakításával az üzemek iparűzési adója (az ellenzéki vezetésű) településtől a (fideszes) Pest Megyei Önkormányzathoz került, és a város a gyár feletti minden ellenőrzési jogát is elveszítette.

Később a Magyar Narancs írta meg először, majd mi részletesen is feldolgoztuk, hogy a Gödtől elvett iparűzési adó egy része hivatalosan civil szervezetekhez került, amelyek közül többet a kormánypártokhoz köthető szereplők üzemeltettek. Ezek a szervezetek azóta több fideszes propagandaoldalt működtetnek a pénzből, folyamatosan támadva Balogh Csaba gödi és Matkovich Ilona váci polgármestereket.

Magyarország, a vas és acél országa az akkumulátorgyártó nagyhatalom

A kormány az utóbbi időben igyekszik egyre komolyabban ráfordulni arra a régi tervére, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat faragjon Magyarországból. Ennek megfelelően aksigyár épült Gödön és Komáromban, épül Iváncsán, és szintén építeni terveznek egyet-egyet Debrecenbe és Nyíregyházára.

A debreceni építkezés ellen egyre hevesebb a lakossági tiltakozás, legutóbb két lakossági fórum is ordibálásba fulladt, az eset hátteréről itt írtunk hosszabban.