A házuk mellé építették az akkugyárat, úgyhogy csak azért is a fideszes polgármesterre szavaztak a választáson

• Az elmúlt másfél évben az ország több pontján tiltakozások kezdődtek az akkumulátorgyárak építése ellen.
• A június 9-i önkormányzati választáson az érintett települések szavazhattak arról, milyen városvezetést, megyei és EP-képviseletet szeretnének a következő évekre.
• Megnéztük, hol lett ez politikai téma, és hol hogyan befolyásolhatta az eredményeket.

Magyarországon az elmúlt másfél év egyik legfontosabb közéleti kérdése az akkumulátorgyárak építése volt. A kormány valamikor a koronavírus-járvány környékén kitalálta, hogy kínai és koreai akkumulátorgyárakkal rakja tele Magyarországot, amitől szerintük „akkumulátorgyártó nagyhatalom” lesz az ország.

A magyarok többsége valamikor 2023 elején döbbent rá, hogy ez a nagyhatalmi státusz azzal jár együtt, hogy évente több százezer tonnás kapacitású vegyi üzemek épülnek – legtöbbször városok vagy lakott területek közvetlen közelébe. Az újabb és újabb üzemek bejelentésének hírét sok helyen tiltakozás fogadta, az akkugyárak ügyében meghirdetett közmeghallgatásokon több helyen lincshangulat alakult ki, az erről szóló videók pedig bejárták a magyar internetet.

Az akkugyárak építése ellen az ország számos pontján szerveződni kezdtek az ellenzéki pártok képviselői és civilek. Többféleképpen próbáltak tiltakozni, az egyik módszer az lett volna, hogy az érintett településeken helyi népszavazást tartanak a gyárak építése ellen. Ezeket a népszavazási kezdeményezéseket azonban a választási bizottságok, majd fellebbezések esetén később a bíróságok is kivétel nélkül mind elutasították.

Egyetlen lehetősége maradt tehát az akkugyárak ellen tiltakozóknak: elindulni az önkormányzati választásokon, és azt megnyerve az önkormányzat hatáskörében fellépni az építkezés vagy a gyárak esetleges szabálytalanságai ellen. Erre lehetőségük most vasárnap, az EP-választással egy időben tartott önkormányzati választáson volt. Ebben a cikkben összeszedtük, hol hogyan szavaztak az akkugyáras településen élők.

1. Debrecen

Magyarország akkumulátor-fővárosa néhány éven belül Debrecen lesz. A városban épít ugyanis akkugyárat a CATL és az Eve Power, de kapnak egy katódgyárat, egy szeparátorfólia-gyárat és egy akkumulátoralkatrész-gyárat is. Ezek a gyárak akkorák lesznek, hogy az áramfogyasztásuk többszörösen meghaladja az egész város áramfogyasztását, a beruházásokkal összefüggésben a város lakossága Lázár János szerint néhány éven belül 50 ezerrel nőhet.

Egy tavaly februári közvélemény-kutatás szerint a debreceniek 64 százaléka nem kérne az akkugyárból, ami akár jelenthetné is azt, hogy egy, a beruházást ellenző jelöltnek lenne esélye nyerni a választáson. A városban az elmúlt másfél évben az LMP és a Momentum is nagyon aktív volt az akkugyárak ügyében,az ellenzéki pártoknak pedig sikerült is megegyeznie, hogy a momentumos Mándi Lászlót indítják polgármesternek. Ő az Összefogás a Cívisvárosért nevű civil szervezet nevében indult el. A választások eredménye aztán a következő lett:

Igen, jól látják, Mándinak 20 százalékot sem sikerült elérnie, és harmadik helyen végzett. Megelőzte a szavakban szintén akkugyárellenes, de tettekben nem túl aktív civil jelölt, Gondola Zsolt Zoárd, és elég sok szavazatot elvitt a szintén akkugyárellenes Mi Hazánkos jelölt. A három akkugyárellenes jelölt együttvéve minimálisan több szavazatot szerzett, mint az akkugyárpárti fideszes Papp László, de a legyőzéséhez ezt egy jelöltnek kellett volna megtennie, ami nem sikerült. Papp egyébként 13 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint 5 éve, de még ezzel is toronymagasan nyert, vagyis a debrecenieket mégsem lehetett meggyőzni kizárólag az akkugyárak témájával.

2. Mikepércs

A CATL debreceni gyára közvetlenül a város határában álló, Mikepércs nevű falu mellett épül fel. Tavaly Mikepércsen is aktív tiltakozások kezdődtek az akkugyár ügyében, a Mikepércsi Anyák nevű csoport több tüntetést is szervezett a gyár ellen. A faluban aztán a fideszes Timár Zoltán ellenjelölt nélkül lett polgármester, a képviselő-testületbe minden induló fideszes bejutott, a faluban pedig 52 százalékot szerzett a Fidesz-KDNP vármegyei listája.

3. Göd

Az ország másik nagy akkugyártási központja Göd, ahol a Samsung több mint 2000 milliárd forintos árbevételű gyára működik. Erről az üzemről már többször kiderült, hogy mérgező anyagokat ereszt a levegőbe, a talajvízbe és a földre, elvileg még a bíróság is felfüggesztette a működéshez szükséges engedélyét.

A városban 2019-ben az ellenzéki összefogással induló momentumos Balogh Csaba nyerte a polgármester-választást, ő a következő években többször is konfrontálódott a gyárral. Idővel aztán az ellenzéki képviselők egy része kihátrált mögüle, a kormány pedig elvette az akkugyárat a várostól. Balogh végül 2023-ban adta fel az akkugyár elleni harcot és mondott le a polgármesterségről.

Balogh lemondása után a Fidesz Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakozót civil színekben indította a városban, aki a szavazatok 57 százalékát megszerezve nyomta le a DK-s Szilágyi Lászlót. Kammerer azóta következetesen kerüli az akkumulátorgyár témáját, néhány szimbolikus lépést leszámítva igyekszik elkenni a kérdést és a lakosok aggályait. Idén júniusban aztán a szavazatok majdnem 73 százalékával választották újra Kammerert, az őt indító civil szervezet pedig minden egyéni választókerületben nagy különbséggel verte az akkugyárral kritikus Göd-ÉRT Egyesület jelöltjeit.

4. Komárom

Komáromban működik a szintén koreai SK egyik magyarországi akkumulátorgyára. Itt a Samsunggal ellentétben nem volt olyan hír, hogy a gyár szennyezné a környezetét, olyan azonban igen, hogy a gyáron belül balesetek, mérgezések történtek. Korábban szintén panaszkodtak a lakosok, hogy az SK túl hangos, és hogy a gyárban dolgozó vendégmunkások zavarják őket.

A komáromi ellenzék a Közös Erővel a Megyénként Egyesület (KEM) színeiben indult, jelöltjeik között volt, aki az akkugyár régi kritikusának számít. A választók azonban nem nagyon voltak rájuk kíváncsiak, és 64,3 százalékkal választották újra Molnár Attila fideszes polgármestert. A város nyolc egyéni választókerületéből bőven volt olyan, amiben 50 százalék alatt végeztek a Fidesz jelöltjei, azonban így is mindenhol nyertek, mert ráindultak egymásra a KEM és egy másik civil szervezet jelöltjei.

5. Ács

A Komáromtól nem messze lévő Ács egy majdnem 7000 fős kisváros, ahol 520 milliárd forintból épít katódgyárat a kínai Huayou leányvállalata, a Bamo. A beruházás hírét a környéken tavaly nyáron komoly felháborodás övezte, aláírásgyűjtés is indult a gyár ellen. A várost 2018 óta a fideszes Szentirmai István vezeti, aki kifejezetten támogatta a katódgyárat. Az idei választáson a katódgyárral elég kritikus Lakatos Béla volt polgármester hívta ki Szentirmait, végül azonban Szentirmai a szavazatok 54,6 százalékával újrázni tudott, míg Lakatos csak 45,4 százalékot ért el.

6. Iváncsa

Tavaly év végén nyílt meg az SK második magyarországi akkugyára a Dunaújváros közelében lévő Iváncsán. A gyárat a 2700 fős falu házai mögött építették fel, és már a próbaüzem ideje alatt kiderült, hogy éjjel-nappal zavaró zúgó hangot ad ki. A beruházást a koronavírus-járvány idején Molnár Tibor fideszes polgármester támogatásával jelentették be, Molnár aztán később már kritikusabbnak bizonyult a céggel.

Iváncsára minden szempontból komoly hatással van a beruházás, mert a gyárban gyakorlatilag annyian dolgoznak, mint ahányan a faluban laknak. A beruházás ellen az elmúlt években többen hangosan tiltakoztak, ennek ellenére az azt leboltoló Molnár Tibor fideszes polgármestert idén a szavazatok 79 százalékával választották újra.

7. Nyíregyháza

Orbán Viktor szerint Kelet-Magyarország fejlődését és/vagy felzárkózását az ország többi részéhez az szolgálja, hogy létrehozzák a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc ipari háromszöget. Ennek része, hogy Nyíregyházán 580 milliárd forintból akkugyárat építene a kínai Sunwoda, és 300 milliárd forintból szeparátorfóliagyárat építene a dél-koreai W-Scope.

A beruházások fölött az előző években a várost 2010 óta vezető fideszes Kovács Ferenc bábáskodott, a helyi ellenzékből voltak kritikus hangok, de az idei választáson induló ellenzéki szövetség végül nem állt bele az akkugyárak témájába. (Programjukban azt ígérik: „Szigorúan, rendszeresen és következetesen fogjuk felügyelni a környezetvédelmi szabályok és a törvények betartását”). Külön indult viszont az akkugyárak építésével kritikus Mi Hazánk jelöltje, az eredmény pedig ez lett:

Öt évvel ezelőtt Kovács minimálisan több, 5 százalékpontos különbséggel verte meg Jeszenszkit. Azóta mindketten szavazókat vesztettek, ők a Mi Hazánk-os jelöltet választották inkább.

8. Sóskút

Bár a beruházás méretre nem összehasonlítható az előzőekkel, az akkugyártás az utóbbi hónapokban a budapesti agglomerációban lévő Sóskúton is fontos kérdés lett. Idén januárban derült ugyanis ki, hogy a Miskolc melletti Alsózsolca helyett Sóskúton építene akkufeldolgozó üzemet a szlovén Andrada csoport. A beruházásra akkor König Ferenc független polgármester bólintott rá, aki a közfelháborodás hatására később már mintha megbánta volna a döntést.

Az akkugyár ellen azóta a Sóskúti Civil Kör tiltakozik, ők el is indultak most a választáson, ahol a jelöltjük a szavazatok 51,37 százalékával nyert. A képviselő-testületbe szintén kizárólag a Sóskúti Civil Kör jelöltjei jutottak be. Ők korábban azt ígérték: népszavazást tartanának az akkufeldolgozóról, de a kezdeményezést legutóbb elmeszelte az alkotmánybíróság. Kérdés tehát, mit tud majd elérni az önkormányzattal a Sóskúti Civil Kör.

9. Szigetszentmiklós

A Samsung mellett a legnagyobb botrányokat Magyarországon eddig a szintén dél-koreai SungEel akkumulátor-feldolgozó üzemei okozták, ezekből van egy Szigetszentmiklóson és egy Bátonyterenyén. A szigetszentmiklósi üzemben 2022-ben egy ellenőrzésnél a levegőben a nikkel koncentrációja a megengedett határérték 2000-szerese, a kobalté 270-szerese volt.

A városban 2019-ben az ellenzéki Nagy Jánost választották meg polgármesternek, aki azóta többször is tiltakozott a SungEel szabálytalan működése ellen. A nemrég Magyar Péter tüntetésén is megjelent Nagy Jánost idén úgy választották újra polgármesternek, hogy az ellenzéki pártok egy külön jelöltet állítottak, a Fidesz jelöltje pedig csak 32,7 százalékot kapott.

10. Bátonyterenye

A SungEel bátonyterenyei üzeme annyi mérgező anyagot engedett a levegőbe, hogy még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek, amikor bejárták a helyszínt. Az üzemet többször is megbüntették, majd felfüggesztették a működési engedélyét.

A településen az elmúlt években folyamatosan téma volt az akkufeldolgozó, amely ellen a Bátonyterenyei Civil Fórum rendszeresen tiltakozott. A mostani választáson a szervezet egyik tagja, Orosz István a Mátravölgye Sport Klub színeiben a szavazatok 49,5 százalékát megszerezve győzte Nagy-Majdan József regnáló fideszes polgármestert.

Nem történt akkugyár-forradalom

Összességében az látszik, hogy a tíz felsorolt helyszín közül csak három településen, Szigetszentmiklóson, Sóskúton és Bátonyterenyén választottak az emberek kifejezetten akkugyárellenes jelölteket, ebből pedig egyedül Bátonyterenyét bukta el a Fidesz. Mikepércsen ellenjelölt sem volt, Iváncsán és Komáromban kifejezetten jól szerepelt a fideszes jelölt, Gödön pedig tarolt a fideszes támogatással induló civil egyesület. Csökkenő támogatottsággal, de újraválasztották a fideszes polgármestereket

• Debrecenben (mínusz 13 százalék);
• Nyíregyházán (mínusz 7 százalék);
• és Ácson (mínusz 4 százalék) is.

De miért szavaznak az emberek az akkugyárakat támogató jelöltekre, ha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége nem támogatja azokat, a kérdés pedig olyan érzékeny, hogy még Orbán is kerüli az akkumulátor szót nyilvános megszólalásaiban?

1. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a csendes többség igazából támogatja ezeket a beruházásokat, a tiltakozók pedig egy hangos kisebbség képviselői. Ennek némileg ellentmond, hogy sehol nem engedik, hogy népszavazás legyen az akkugyárakról, valószínűleg azért, mert félnek, hogy azokon a lakosság többsége elutasítaná azokat.
2. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a választók annyira nem bíznak az önkormányzatok jogköreiben és önállóságában, hogy nem mernek a kormánnyal konfrontálódó városvezetést megválasztani. Ha ez igaz, akkor az emberek úgy gondolják, hogy egy fideszes polgármester a kormánnyal való jó viszonya miatt még mindig többet ki tud harcolni a településnek, mint egy konfliktusokat bevállaló ellenzéki polgármester, akit a kormány bármikor megfoszthat jogköreitől. Ez utóbbi történt ugyanis meg Gödön, amikor Balogh Csaba momentumos polgármester 2019-es megválasztása után megpróbált nyomást gyakorolni a Samsungra. A kormány erre azzal válaszolt, hogy 2020-ban a koronavírus-járványra hivatkozva különleges gazdasági övezetté nyilvánították a Samsungnak is otthont adó ipari parkot, amivel a várostól a vármegye fennhatósága alá került át. (Később ugyanez történt Iváncsán is.)
3. Egy harmadik magyarázat, hogy a lakosság nagy része ugyan ellenzi az akkugyárak építését és a vendégmunkások ezzel járó megjelenését, de egyszerűen nem eszerint szavaz az önkormányzati választáson. Egy település irányításával való elégedettségnek vagy elégedetlenségnek számos más szempontja lehet.

Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik városban mi történt, azt is megnézhetjük, hogy változott az érintett településeken a Fidesz támogatottsága az európai parlamenti választáson. A Fidesz 5 évvel ezelőtthöz képest országosan 7,5 százalékkal szerepelt rosszabbul, feltételezhetjük tehát leegyszerűsítő módon, hogy az 5 és 10 százalék közötti visszaesés a Fidesz általános népszerűségvesztésével magyarázható, az ettől eltérő eredményeknek lehetnek más okai.

Ha az EP-választás eredményeiből indulunk ki, azt látjuk, hogy a legtöbb helyen nagyjából az országos átlagnak megfelelő mértékben vesztett szavazatokat a Fidesz, Iváncsán pedig még annál is kisebb mértékben. Nagyobb visszaesés Debrecenben, Mikepércsen, Ácson és Sóskúton történt. Azt nem tudjuk, hogy ezeken a helyeken pontosan miért vesztett ekkorát a népszerűségéből a Fidesz, de feltételezhető, hogy az akkugyárak építésének is köze volt hozzá.

Az önkormányzati választáson mindenhol rosszabb eredményt ért el a Fidesz, mint 5 éve, de a különbség csak Bátonyterenyén volt akkora, hogy el is veszítsék a települést. (Ide számítható persze még Sóskút, ahol a kormánnyal együttműködő, majd az abból kihátráló civil polgármestert váltották le.)

Érdekes trend viszont, hogy Szigetszentmiklóst és Bátonyterenyét leszámítva mindenhol sokkal jobban szerepelt a helyi fideszes, vagy fideszes támogatottságú polgármester, mint a Fidesz EP-listája. Ez a különbség – ha Mikepércset nem számítjuk – 6 százalék és 36 százalék között mozog, vagyis a választók ekkora része nem támogatja a kormányt, de támogatja a helyi kormánypárti polgármestert.

Nem tudjuk, hogy ennek pontosan mi az oka, mindenképp közre játszik valószínűleg az úgynevezett inkumbens hatás, vagyis hogy a hivatalban lévő, és nem botrányosan rosszul várost vezető polgármesterekre jellemzően többen szavaznak, mint pártjukra. Gyengíti viszont ezt az elméletet, hogy az idei választás egyik nagy meglepetése éppen az volt, hogy a Fidesz egy sor olyan közepes vagy kisebb várost elvesztett, amelyet 14, 18, vagy esetenként 30 éve ők irányítottak.

Azoknál a városoknál, ahol a Fidesz kifejezetten sokat rontott az EP-választási eredményén, vagy kifejezetten rosszul szerepelt, a polgármester-jelöltjüket mégis újraválasztották, feltételezhetjük, hogy legalábbis részben igaz a fent felvázolt második feltételezés. Eszerint a lakosság jelentős része nem örül az akkugyáraknak, mégis a fideszes polgármesterre szavaz, mert úgy gondolja, hogy ő jobban képes a település érdekeinek érvényesítésére. Ez történhetett Debrecenben, Nyíregyházán és Gödön is.

A választásokon persze sok más szempont alapján is szavaznak az emberek, vagyis a fenti számokból levont következtetések inkább csak találgatások. Az viszont biztos, hogy a június 9-i választáson megdőlt az a korábbi vélekedés, ami szerint a lakosság majd megbünteti az akkugyárpárti polgármestereket. Más kérdés, hogy Fidesz sem lehet túl elégedett például a 41 százalékos debreceni és a 37 százalékos nyíregyházi európai parlamenti eredményükkel, vagyis elképzelhető, hogy később még pórul járnak majd ezeken a környékeken.