Akkugyártás: 300 apartmanos lakóparkot épít az ácsi katódgyár, kínai munkásokat hoznak az induláshoz

A kínai Huayou-csoport magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology viszont tanult a korábban érkezők hibáiból, ezért most a kételyek eloszlatása érdekében egy asztalhoz ültek az újságírókkal. Az eseményen pedig – megdöbbenésünkre – tényleg elárulták a legfontosabb részleteket a beruházásról.

Szijjártó Péter június 21-én jelentette be, hogy 520 milliárd forintból épül új, az akkumulátorokba katódot készítő gyár a Komárom mellett fekvő Ács külterületén. A bejelentés a településen azért okozott felháborodást, mert a polgármester egy hete még tagadta, hogy akkumulátorgyár jönne hozzájuk, ami legjobb esetben is féligazság volt. Azóta a környéken aláírásgyűjtés indult a gyár ellen. Ez viszont nem tántorította el a céget, amelynél javában zajlik a gyár tervezése.

Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a gyártási folyamat során nikkel, mangán és kobalt keverékét elegyítik lítiumsóval, a két anyag egy elektromos kemencében egyesül. A nikkelt, mangánt és kobaltot Afrikában és Indonéziában bányásszák, Kínában tisztítják meg, dolgozzák fel és keverik össze, és a keveréket onnan hozzák hajókon és kamionokon Magyarországra.

A cégnél évi 100 000 tonna gyártási kapacitással számolnak, ami az alapanyagokat és a végterméket összeadva napi 25 kamionos forgalmat jelent.

Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után várhatóan 4 milliárd euró, azaz 1500 milliárd forint lesz. Ez egy egészen durva összeg, ma a magyarországi gyárak között ennél csak a győri Audi, a gödi Samsung és a kecskeméti Mercedes forgalma nagyobb. A 2020-as évek második felére várhatóan felnő melléjük az iváncsai, a debreceni és a nyíregyházi akkumulátorgyár is.

Annyi áramot eszik, mint egy megye

A gyár áramigénye 120 megawatt lenne, amely évente egy terawattórának felel meg. Ez nagyságrendileg egy megye teljes lakosságának áramfogyasztása, és egy paksi blokk termelésének negyede.

A Huayou képviselői most azt ígérik, hogy a brutális áramigény nagy részét megújuló energiából szerzik be. A gyár tetejére is napelemeket telepítenének, és a környéken várhatóan kialakítanak majd egy 100 hektáros napelemparkot. (Ez utóbbi ökölszabály szerint 40-50 megawattos teljesítményre lehet képes, tehát még a napos órákban is csak a gyár áramigényének töredékét tudná megtermelni.) Kiemelték, hogy a környéken jó a széljárás, így várhatóan megpróbálnak majd szélerőművekben termelt áramot is vásárolni.

Saját lakóparkot építenek

A tervek szerint a gyárban 900-an fognak dolgozni. A szakértelmet és a gépek ismeretét megkövetelő állásokban eleinte kínaiakat fognak hozni, de a tervek szerint őket egy 2-3 éves átmeneti időszak után leváltanák magyarokra. Hogy minél jobb magyar mérnököket tudjanak felvenni, együttműködést kezdeményeztek a győri és az óbudai egyetemmel.

Magyarországon akut probléma az ipari dolgozók lakhatása, ami az Ácsot is magába foglaló Győr-Tatabánya-Komárom háromszöget különösen érinti. A Huayou emiatt a gyár közelébe egy 300 lakásos lakóparkot építene a dolgozóinak, saját üzlettel, infrastruktúrával. A beszélgetésen kiemelték, hogy ez nem hasonlít majd a hagyományos munkásszállókra, a kisebb lakások 45 négyzetméter körüliek lehetnek.

Az ilyen beruházásoknál mindig fontos kérdés, hogy a gyár mennyi magyar alvállalkozóval dolgozik majd. A Huayou képviselői most elmondták, hogy az építkezésnél megpróbálnak majd magyarokat is alkalmazni, de a gyártásnál ez már nem lesz így: mind a feldolgozott alapanyag, mind a technológia Kínából jön, másra pedig nem nagyon van szükségük.

Az akkugyáraknak szállítanak majd

Magyarországon az utóbbi években szinte havonta jelentettek be az akkumulátoriparhoz kapcsolódó beruházásokat. Ezek közül a legnagyobbak a kész akkukat gyártó cégek (például Samsung, SK, CATL, Sunwoda), a katódot gyártó Huayou nekik szállít, tehát eggyel alattuk van az értékláncban.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy jelentéktelenek lennének a szektorban. A mai technológiai szinten elektromos autók értékének körülbelül 60 százalékát adja az akkumulátor, a Huayou szerint pedig az akkumulátorok értékének 40 százaléka a katód. Az ő végtermékük tehát az eladott elektromos autó értékének hozzávetőlegesen negyede lesz.

A Huayou többek között pont azért érkezett Magyarországra, mert annyi akkumulátorgyár jött már ide, hogy sok potenciális ügyfelük van a környéken. Megállapodásuk egyelőre a Debrecenbe érkező Eve Power akkugyárral van, akik a szintén debreceni BMW-gyárba szerelik majd be az akkumulátoraikat. Globálisan a Huayou egyébként a CATL-lel, a Samsunggal, az SK-val és a Sunwodával is együttműködik, tehát elképzelhető, hogy Magyarországon is fognak nekik szállítani.

Nem véletlenül jönnek ide, hívták őket

A magyar kormány gazdaságpolitikájának fontos eleme az akkumulátorgyártás, szerintük ez az ipar jövője, és az ország ezzel a szektorral kerülhet Európa ipari élvonalába. Ennek érdekében ezermilliárd forintos nagyságrendben adnak támogatást az ide települő akkumulátoripari cégeknek, valamint az a nekik szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarországon rengetegen félnek attól, hogy minden, az akkumulátorokkal összekapcsolódó gyártási folyamat mérgez. Ez azért van, mert a gödi Samsung környékén találtak mérgező vegyi anyagokat a talajvízben, valamint más gyáraknál is voltak szabálytalanságok, a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozót be is kellett záratni. Ettől viszont nem minden gyár mérgez, ez attól függ, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyeket az állam magától sajnos nem mindig igyekszik betartatni.

Az ácsi katódgyár bejelentése után elmentünk a településre megnézni, mit szólnak a helyiek a beruházáshoz. A többség akkor még nem volt túl lelkes, az erről szóló beszámolónk itt olvasható.