Most mondott fel a sógorom a komáromi aksigyárban, nekünk ide Ácsra nem kell ilyen
2023. június 29. – 07:00
„A komáromi aksigyárban dolgozott a sógorom. Ott rendszeresen mérik, milyen vegyi anyagok vannak a dolgozók szervezetében. Legutóbb már tele volt mindennel, úgyhogy felmondott. Nekünk ide Ácsra nem kell ilyen mérgező gyár”
– meséli nekünk egy férfi Ácson, amikor az oda tervezett katódgyárról kérdezzük. Szijjártó Péter még június 21-én kedden jelentette be, hogy a településen 520 milliárd forintból a kínai Huayou Cobalt épít az elektromos akkumulátorokba készülő katódokat.
A környék Facebook-csoportjaiban azonnal elszabadultak az indulatok, rengetegen felháborodtak, hogy a lakosság megkeresése nélkül döntöttek ekkora beruházásról. Főleg, hogy Szentirmai István fideszes polgármester egy héttel a bejelentés előtt egy Facebook-bejegyzésben még tagadta, hogy akkumulátorgyár épülne a településen. (Nem egyértelmű, hogy ez mennyire volt igaz, hiszen a tervezett gyárban valóban nem kész aksikat gyártanak, hanem csak azok egy elemét. Erről itt írtunk bővebben).
A felháborodásra a bejelentés után nem sokkal a polgármester egy hosszú Facebook-posztban reagált, amiben megerősítette, hogy a településen nem akkumulátorgyár, hanem katódgyár épül, azzal pedig a hétezer lakosú Ács nyerni fog, nem veszíteni. Szerinte „ha egy üdítőt gyártó, vagy annak dobozát előállító vállalkozás szeretett volna idetelepülni hozzánk, akkor most az ellen lázadnának az önjelölt szakértők, akik jelentős hányada nem ácsi, hanem budapesti és környékbeli, mert ellenzéki politikai erők mozgatják a szálakat.”
A polgármester által közzétett tájékoztató szerint a gyár az EU minden előírásának meg fog felelni, a termelési szennyvizet megfelelő tisztítás után újrahasznosítják, a veszélyes hulladékot ártalmatlanítják, a gyártás során keletkező port pedig vízfüggönyös poreltávolítóval gyűjtik és kezelik. A teljes bejegyzés itt olvasható:
Helyi politikai vihar
A katódgyár híre a polgármester nyugtatása ellenére is megrázta a helyi politikai életet: a közfelháborodás hatására Ács két független önkormányzati képviselője lemondott mandátumáról. A településen körbekérdeztünk, hogy a települést vezető Szentirmainak nem kell-e félnie, hogy a jövő évi önkormányzati választáson emiatt fog kikapni, de
a legtöbben azt mondták, hogy a polgármester a kora miatt valószínűleg nem pályázik már az újraválasztásra.
A helyiek nagy részének a bizonytalanságok ellenére elég határozott véleménye van a beruházásról, amit az is befolyásol, hogy Ácstól kevesebb mint tíz kilométerre áll a dél-koreai SK komáromi akkumulátorgyára. A környékről rengetegen dolgoznak vagy dolgoztak ott, az ő tapasztalataik pedig nagyon befolyásolják a közhangulatot.
Pedig az eddigi akkumulátoripari beruházásokhoz képest az ácsi egy szempontból jóval előnyösebb: a kijelölt építési terület Iváncsával és Göddel szemben nem közvetlenül a településnél lenne, hanem az M1-es autópálya mellett, a legközelebbi lakott területtől 3,5 kilométerre.
Ráadásul a gyárral 900 munkahely jönne létre, ami valószínűleg hozzájárulna a környéken a bérek növekedéséhez. Arról viszont még nem tudunk semmit, hogy a gyártásnak pontosan milyen fázisát hoznák ide és milyen technológiát használnának.
Azonnal elkezdődött a szervezkedés
A bejelentés azonnali felháborodást váltott ki a környéken, és két, egymással párhuzamos kezdeményezés is elindult. Az egyik a Kiáll(t)unk Ácsért Facebook-csoport, amely egy, a polgármesterhez írt nyílt levélben kért több információt a beruházásról. A másik egy aláírásgyűjtés, amely meg akarja akadályozni a gyár felépítését. Ez utóbbit Lakatos Béla, Ács volt polgármestere kezdeményezte.
Lakatos Béla 2004 és 2010 között Ács egyik általános iskolájának igazgatója volt, 2010 és 2018 között polgármesterként vezette a települést, eleinte Fidesz-tagként. A pártból később kiábrándult, így a 2018-as választásokon már a Momentum színeiben indult el a választókerületben egyéni képviselőnek. A választás után nem sokkal lemondott a városvezetésről, többek között azért, mert a települést az ellenzéki kiállása miatt szerinte hátrányok érték. Tavaly az egyesült ellenzék roma programjának kidolgozásában vett részt.
Amikor a kocsival az Ácshoz közeli Nagyigmándra értünk, Lakatos Béla éppen a Coop előtt gyűjtötte az aláírásokat. A tervezett gyár helyszíne körülbelül ugyanolyan távol van Ácstól, Banától, Bábolnától és Nagyigmándtól, így az építkezés mind a négy települést érinti. Nagyigmándról Lakatos azt mondja: „itt az emberek nagy része viszonylag jól él, ezért a legtöbben fideszesek. A katódgyár ellen most mégis az erre járók háromnegyede aláír. És a többiek se mondják, hogy szeretnék a gyárat, csak azt, hogy nem politizálnak, vagy nem merik a nevüket adni”.
Lakatos szerint Bábolna és Bana kevésbé fideszes, ezért ott még nagyobb az aláírók aránya. Szerinte az emberek többsége nem akarja sem azt, hogy vegyipari gyár épüljön a település határában, ahogy azt sem, hogy több külföldi vendégmunkás érkezzen hozzájuk. A gyár kijelölt területének egyik oldalán egy biogazdaság, másik oldalán egy halastó, kicsit messzebb egy pulykanevelde van, ezek Lakatos szerint valószínűleg csődbe fognak menni, ha tényleg megnyílik a katódgyár.
Az aláírásgyűjtés online, az aHang felületén is zajlik, de a környék településein sokan fizikailag is gyűjtik az aláírásokat. Bábolnán például Pintér Róbert, a Bábolna Robinform nevű Facebook-csoport alapítója.
Őt egy helyi kávézóban találtuk meg, ahol két-három percenként jöttek hozzá aláírni. Esténként kopogtatással gyűjt, szerinte a házak „több mint 90 százalékában aláírnak”.
Elterjedt, hogy mérgező
Ács, Bábolna és Nagyigmánd utcáit járva egy sor szembejövőt megkérdeztünk a gyárról. Néhányan nem akartak válaszolni, de a legtöbben rögtön rávágták, hogy ellenzik a beruházást. Mikor megkérdeztük, hogy miért, mindenki azzal kezdte, hogy „azért, mert mérgező”. Megkérdeztük, hogy honnan tudják, amire többen azt mondták: „a komáromi és a gödi aksigyár is mérgező, ezért biztosan ez is az lesz”.
Az egyik aláírásgyűjtésnél összefutottunk egy férfivel, aki a komáromi SK akkumulátorgyár egyenruháját viselte. Azt mondta: „én is ott dolgozom, pontosan azért nem akarok ide még egyet. Ráadásul ez rosszabb lesz, a katódgyártás még durvább, mint az akkumulátorgyártás.”
Mérgeznek-e az akkumulátorgyárak?
Ács környékét járva és a Facebookot olvasva mindenhol az jön szembe, hogy az akkumulátorgyárak mérgeznek. A valóságban ez egy fejlődő iparág, amelyet Kína mellett Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is kiemelten kezelnek és államilag támogatnak. Ezekben az országokban nem nagyon merül föl, hogy ezek a gyárak mérgeznének.
Magyarországon viszont több ilyen eset is történt. Az egyik a gödi volt, amikor az akkumulátorgyártáshoz használt mérgező NMP-t találtak a gyár közelében a talajvízben. A komáromi SK-gyárban januárban többen rosszul lettek és 14 embert kórházba kellett vinni, mert hidrogén-cianid szivárgott, bár a katasztrófavédelem szerint annak koncentrációja a megengedett határérték alatt volt. A SungEel akkumulátorfeldolgozó-üzemében nemrég rengeteg szabálytalanságot találtak, és még a gyárat ellenőrző kormányhivatal emberei is rosszul lettek, amikor kivonultak a helyszínre.
Az, hogy a gyárak mérgeznek-e, vagy sem, attól függ, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Arra, hogy valamelyik gyár tömegesen és tartósan egészségkárosító módon károsította volna a dolgozói vagy a környéken élők egészségét, nincs közvetlen bizonyíték. Arról, hogy kell-e félni az akkumulátorgyárak mérgezésétől, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
Ácson beszélgettünk egy fiatal nővel, aki babakocsiban tologatta egy év körüli gyerekét. Mikor rákérdeztünk, kiderült, hogy a terhessége előtt ő is a komáromi SK-gyárban dolgozott. Azt mondta: „senkinek nem ajánlom azt a munkahelyet. Nem adtak rendes eszközöket, miközben vegyi anyagokkal dolgoztunk. 12 órás műszakokban dolgoztunk, két hetet éjjel, két hetet nappal. Soha nem mennék vissza”.
A gyárban dolgozók szervezetében lévő vegyianyag-koncentrációt rendszeresen mérik, ami elvileg biztosítja, hogy nincsenek kitéve mérgezésnek. A helyiek többsége mégis tényként kezelte, hogy az ott dolgozók szervezetébe veszélyes vegyi anyagok kerülnek.
A mérgezés kockázata mellett a velünk beszélők szerint a tervezett beruházás másik nagy hátránya a vendégmunkások megjelenése lenne. A komáromi SK-gyárban már most rengeteg külföldi dolgozik, a legtöbben ukránokat és filippínókat emlegettek. Nekik a gyár lakást bérel, Komárom mellett Ácson és a többi településen is laknak külföldi vendégmunkások.
Lehetnének akár előnyei is
A gyár megépítése melletti egyik legfontosabb érv az, hogy 900 munkahelyet hozna létre. Megkérdeztük a helyieket erről, de a legtöbben nem tűntek lelkesnek. Egy nő, aki három gyerekével tartott a boltba, így fogalmazott: „van egy csomó gyár Komáromban, Tatabányán, Tatán, meg Győrben is, mindegyik a közelben. Aki gyárban akar dolgozni, már most is el tud menni bárhova.”
Mások a fizetést kevesellték, többen nettó 250-300 ezer forint közötti összegeket emlegettek. Egy férfi szerint „a külföldiek nyomják le a fizetéseket. Biztos fizetnének többet is, de ha egy filippínó idejön, és elvégzi a munkát 200 ezerért, akkor nyilván nem fognak.” Többen említették, hogy
a környéken nagyon alacsony a munkanélküliség, bizonyos pozíciókba lasszóval kell munkást fogni, nem értik hát, hogy miért lenne szükség még egy nagy munkahelyre.
A gyár másik nagy előnye Ács számára a befizetett iparűzési adó lenne, ami egy ekkora gyárnál akár évente több százmillió forint (ha nem milliárd). Ebből a kisvárosban egy sor fejlesztést meg lehetne csinálni – hacsak nem járnak úgy, mint Göd és Iváncsa, ahol a kormány az aksigyár iparűzési adóját inkább a vármegyének adta.
A környékbeliekkel beszélgetve az látszik, hogy a legtöbben élből elutasítják a katódgyár építését, senki nem mondta, hogy támogatná. A környék Facebook-csoportjaiban viszont már árnyaltabb a helyzet. Ott vannak jóval megengedőbb hangok is, amiből arra lehet következtetni, hogy azért létezik egy csendesen támogató vagy semleges réteg.
Egy másik kezdeményezés is van
A katódgyár bejelentésének napján, június 21-én alapították a környékbeliek a Kiáll(t)unk Ácsért Facebook-csoportot. A csoportban nagyon gyorsan cselekvésre szánták el magukat, és június 23-án már nyílt levelet adtak át Szentirmai István ácsi polgármesternek.
A levélben megemlítik, hogy Szentirmai korábban tagadta, hogy a városban akkumulátorgyár épülne, és hat nappal a bejelentés előtt még „politikai hangulatkeltésnek, hergelésnek nevezte az információ hiányában találgatni kénytelen lakossági megnyilvánulásokat.” A levél szerint a polgármester egy csúsztatással relativizálni kezdte a katódgyártás veszélyeit, miközben kötelessége lenne a városa polgárait képviselni.
A levélben ezért arra kérik a polgármestert, hogy tartsanak nyílt, személyesen megjelenésen alapuló közmeghallgatást, amelyen a polgármesteren kívül Czunyiné Bertalan Judit, a térség parlamenti képviselője is részt venne. A közmeghallgatáson pedig szerintük közérthetően tájékoztatni kell a lakosságot „a pontos tervezett technológiáról, az engedélyeztetés folyamatáról, az elvárható hatástanulmányok eredményeiről”.
Ők egyelőre azt szeretnék, hogy a lehető legtöbbet megtudjanak a tervezett gyárról, és az információk alapján dönthessenek, hogy szeretnék-e azt, vagy sem. Lipka Zoltán, a már több mint ezer tagot számláló Kiáll(t)unk Ácsért Facebook-csoport alapítója szerint ez azért különösen fontos, mert „ez lesz a Huayou Cobalt első európai gyára, így még semmilyen tapasztalat nincsen róluk. Azt sem tudjuk, milyen technológiát fognak használni, és egyáltalán, hogy a katódgyártás pontosan melyik szakaszát, technológiai lépését hozzák ide”.
A nyílt levél átadása után a polgármester egy néhány soros, a katódgyártásról szóló dokumentummal igyekezett nyugtatni a kedélyeket. Lipka szerint ez azonban
„egy teljesen általános adathalmaz, amin semmilyen hitelesítés nincs, nem rendelkezik azonosítható módon szerzői forrással, ilyet bárki össze tud rakni Wordben”.
A Kiáll(t)unk Ácsért csoport szerint vannak még kérdések, amelyek felmerülnek a beruházással kapcsolatban. Az egyik ilyen Ács város amúgy is elöregedő, nagy terheltséggel rendelkező infrastruktúrája. A település szennyvíztelepén évek óta gondok vannak, többször is megtörtént, hogy a szennyvíz az arra haladó Concó patakba folyt. Szerintük nemcsak egy ekkora gyár megnyitása, de egyáltalán az építkezés is veszélyes terhelést jelenthetne.
Lipka elmondása szerint egyelőre követik az eseményeket, várják a polgármester lépéseit, és megpróbálnak maguktól a legalaposabban tájékozódni a témáról. Felvették a kapcsolatot a debreceni CATL aksigyár elleni tiltakozást szervező Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesülettel, valamint a valószínűleg Győrszentivánba tervezett akkumulátorgyár ellen alakult Szívügyünk Szentiván csoporttal.
Máshol elvérzett az ellenállás
Kérdés viszont, hogy az egymással párhuzamosan futó kezdeményezések milyen eredményt tudnak elérni. A kormány az előző években rendre letörte a civil ellenállás lehetőségeit, az ellenzéki pártok népszavazási kezdeményezéseit nem engedték át, a Samsunggal szembeszálló Balogh Csaba gödi polgármestert pedig helyben kicsinálták. (Erről itt írtunk bővebben).
Nem látszik, ehhez képest mi lenne a különbség Ács környékén, azt leszámítva, hogy itt a lakosság nagy része már az első pillanattól kezdve a beruházás ellen van. Az, hogy mit sikerül elérniük, a következő hónapokban fog kiderülni.
A cikk megírása előtt megkerestük Ács polgármesterét, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle választ.
Az akkumulátorgyártásról szóló cikkeink itt olvashatók.
