72 gyártósorból 71-et le kellene állítania a gödi Samsungnak, ha igaz lenne, amit a kormányhivatal állít

Látszólag pontot tett a Samsung működésével kapcsolatos jogi kérdésekre a Pest Vármegyei Kormányhivatal szerda esti sajtóközleménye. Abban azt írták: „A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 megawatt névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni.”

De mit jelent ez? Az érvényes szabályok szerint ma Magyarországon a nagyobb ipari üzemek működéséhez erre az úgynevezett egységes környezethasználati engedélyre van szükség. Ez az, amit a Samsung tavaly év végén kapott meg, és aminek a hatályát áprilisban egy bírósági végzés felfüggesztette. A kisebb ipari üzemek viszont működhetnek ilyen engedélyek nélkül, az pedig minden tevékenységre külön van megadva, hogy milyen határérték felett van szükség az engedélyre. A kormányhivatal sajtóközleményéből az következik, hogy a Samsung ezen a határértékek alatti szinten működhet tovább.

A Samsung a környezethasználati engedélye szerint a normál működésében két ponton van a határérték felett, egyrészt a hőtermelésben, másrészt az oldószerek felhasználásában. Az elsőt a kormányhivatal nevesíti is, hiszen azt írják, hogy a Samsung most 50 megawattos hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánjait. A Samsung engedélye szerint nekik 115 megawatt a teljes hőtermelési kapacitásuk, a kormányhivatal értelmezése szerint ennek most csak a 43 százalékát használhatják.

Érdekesebb azonban a másik határérték, amelyről a kormányhivatal sajtóközleménye nem szól. Ez az oldószer-felhasználás, amelyből a jogszabály a környezethasználati engedély nélkül óránként legfeljebb 150 kilót vagy éves szinten 200 tonnát enged meg. Itt a kettő közül a szigorúbb értéket kell venni, ami az évi 200 tonnás felhasználás, ez havonta 16,67 tonna oldószer felhasználását jelenti.

És mennyi a Samsung éves oldószer-felhasználása? A gyár folyamatosan bővül, és a gyártósorokat is rendszeresen cserélik, úgyhogy ezt egészen pontosan nem lehet megmondani. Azt viszont tudjuk, hogy 2022-ben 14  477 tonna volt. Azóta a termelés bővülése miatt feltehetőleg sokkal több.

De ha a 14  477 tonnából indulunk ki, és feltételezzük, hogy ezt kell levinni 200 tonnára, akkor azt kapjuk, hogy a gyártást a kapacitás 1,38 százalékára kell csökkenteni. Vagyis képletesen minden 72 gyártósorból 1 működhet. Egymástól független forrásaink azt állítják, hogy ez nem történt meg, a Samsung nem vette vissza a termelését a kapacitása 1,38 százalékára.

Ebből nyilván következik az is, hogy a kormányhivatal nem mond igazat, amikor azt mondják, hogy a bírósági végzés betartását folyamatosan figyelemmel kísérik.

Megkérdeztük erről Kiss Csabát, a környezetvédelmi joggal foglalkozó EMLA Egyesület igazgatóját. Szerinte a kormányhivatal több szempontból is szándékosan félreértelmezi a vonatkozó szabályokat. Elsőre például azzal, hogy a határértékek a hőtermelés körében nem a tényleges fogyasztásra, hanem a kapacitásra vonatkoznak, vagyis egy üzemnek akkor is szüksége van környezethasználati engedélyre, ha nem működik a teljes kapacitásán, de akkora teljesítményű berendezése van.

Az erről szóló szöveg szerint ugyanis egységes környezethasználati engedélyhez kötött a „tüzelőanyagok égetése legalább 50 megawatt teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben”, és „anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel (..) 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.”

Vagyis mivel a Samsung kazánjainak több mint 100 megawatt a kapacitásuk, azokat be sem lehetne gyújtani a mostani helyzetben.

Ráadásul az is kérdés, hogyan ellenőrzi a kormányhivatal a hőtermelést, hiszen annak folyamatos figyeléséhez minden kazán mellett folyamatosan kellene állnia egy kormánytisztviselőnek. A gyártósorok leállításáról nem is beszélve.

A kormányhivatal a sajtóközleményében azt írta: „A bíróság döntésének betartása kötelező a vállalkozásra nézve, a kormányhivatal ezt folyamatosan figyelemmel kíséri. Szükség esetén a kormányhivatal a jogszabályi keretek között fellép, azonban az egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött működés korlátozására a kormányhivatalnak a bírósági végzés alapján sincs jogi lehetősége.” Vagyis szerintük a gyár adott határértéket meg nem haladó működésébe nem tudnak beleszólni.

Kiss Csaba szerint ez sem teljesen igaz. Azoknak a gyáraknak, amelyeknek nincs szükségük egységes környezethasználati engedélyre, szükségük van egy olyan kormányhivatali dokumentumra, amely igazolja, hogy nincs jelentős hatásuk a környezetre. Szintén szükségük van egy telephelyengedélyre, amelyet a jegyző állít ki – a Samsungnak azonban ez utóbbi nincs meg. Egy telephelyengedély nélkül működő gyárat pedig a helyi jegyzőnek kellene bezáratnia, de a Samsunggal ez sem történt meg.

Kiss Csaba szerint ezzel együtt a gyár engedély nélküli működése rövid időn belül véget fog érni,

mert a másodfokon eljáró bíróság várhatóan megváltoztatja az első fokon eljáró bíróság végzését. Ha ez megtörténik, akkor a Samsungnak ismét érvénybe lép a környezethasználati engedélye, és ismét annak megfelelően folytathatják a hőtermelést és a gyártást.

Szerda este a Samsung bejáratától nem messze tüntetett a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace, amiért szerintük érvényes engedély nélkül működik az akkumulátorgyár. Az esemény után a Momentum, az LMP és a Párbeszéd politikusai és aktivistái egy időre elfoglalták a Samsung parkolóihoz vezető két utat, a gyár működését viszont nem sikerült megzavarniuk.

Az egész témának van egy politikai vetülete is: ma Magyarországon a Samsunghoz hasonló cégek engedélyeztetése és ellenőrzése a kormányhivatalok dolga. A kormányhivatalok élén pedig politikai alapon kinevezett főispánok állnak. Pest vármegyében Tarnai Richárd főispán, aki korábban fideszes országgyűlési képviselő volt, és aki ma is nyíltan a Fidesz-KDNP mellett kampányol.

Kritikusok szerint így a kormányhivatalokban nem szakmai, hanem politikai döntések születnek, és ilyen politikai döntés volt az is, hogy a Samsung tavaly minden szabálytalanság ellenére megkapta az egységes környezethasználati engedélyét.

A gödi helyzet tágabb kontextusa, hogy a magyar állam elhatározta, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinál Magyarországból, vagyis minél több, minél nagyobb ázsiai akkumulátorgyár idetelepedését támogatja. A hozzánk érkező dél-koreai cégek azonban eddig nem nagyon igyekeztek betartani a rájuk vonatkozó szabályokat (lásd Samsung, SK, SungEel). Erre a magyar államigazgatás jellemzően nem azzal válaszol, hogy betartatja a szabályokat, hanem azzal, hogy eltakarítják a szabályokat az akkumulátorgyárak útjából. Nagy kérdés ezek után, mi lesz a Samsung környezethasználati engedélyének ügyében a másodfokú döntés, és hogy milyen buzgalommal tartatják majd be a hatóságok a szabályokat.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt és a Samsungot, amennyiben válaszolnak, beszámolunk róla.