2024. június 8. – 06:29
Vasárnap több szempontból is rendkívüli választások lesznek Magyarországon. Még soha nem tartották egy napon az európai parlamenti- és az önkormányzati választást, és a megszokottnál is nagyobb politikai tétje lehet a szavazásnak. Elvileg EP-képviselőkre, polgármesterekre, falusi, városi, fővárosi önkormányzati képviselőkre szavazunk, de a tét a pártok szerint ennél sokkal nagyobb. A Fidesz szerint eldől, hogy béke lesz vagy mind meghalunk, az ellenzék szerint pedig valójában az Orbán-rendszer megdöntéséről szól a vasárnapi választás.
Egy gyenge eredmény mindenesetre megroppanthatja a februárig betonbiztosnak tűnő NER-t, míg az ellenzéki oldalon alapjaiban rendeződhetnek át az erőviszonyok Magyar Péter esetleges sikerével. Több ellenzéki párt végleg eltűnhet a süllyesztőben, de jó pár meghatározó közéleti szereplő politikai jövője is eldől június 9-én.
Minden eddiginél több párt állított EP-listát az idei választásra, és a várakozások szerint rekordot dönthet a részvételi arány. De nemcsak emiatt lesz rendkívüli a vasárnapi választás. Összeszedtünk pár érdekességet.
A legerősebb ellenzéki erő lehet Magyar Péter pártja
A közvélemény-kutatások szerint szó szerint letarolta az ellenzéki pártokat Magyar Péter. Varga Judit volt férje februárban, Novák Katalin és Varga lemondása után jelent meg a közéletben. Március 15-én bejelentette, hogy új politikai pártot szervez, amellyel leszámolna az elmúlt évtizedek szekértábor-logikájával. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt akár 25-28 százalékot is szerezhet az EP-választáson, ami ellenzéki rekordnak számítana 2010 óta.
Az eddigi legjobb ellenzéki eredményt EP-választáson a DK érte el öt éve. A szavazatok 16 százalékkal négy mandátumot nyert Gyurcsány Ferenc pártja. Tíz évvel korábban az MSZP kormánypártként (!) 17,34 százalékot tudott elérni az EP-választáson. A Jobbik a 2018-as országgyűlési választáson érte el a csúcsot, amikor Vona Gáborék országos listájára a választók 19,19 százaléka adta le a voksát.
Ha Magyar Péter 20 százalék felett végez vasárnap, akkor elmondhatja magáról, hogy az elmúlt 14 év legnagyobb ellenzéki pártját építette fel alig három hónap alatt.
Mindeközben a felmérések azt mutatják: nem kizárt, hogy a Fidesz minden eddiginél rosszabb eredményt érhet el az idei EP-választáson. Az elmúlt négy választáson csak egyszer néztek be Orbánék az 50 százalék alá: 2004-ben ellenzéki pártként a szavazatok 47,7 százalékát kapták meg, amivel akkor 13 százalékot vertek a kormányzó MSZP EP-listájára.
Most a legtöbb közvélemény-kutatás szerint 50 százalék alatti eredményre számíthat a Fidesz. A következő két év belpolitikai erőviszonyait jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy a végeredmény inkább a 40-hez vagy az 50-hez lesz közelebb.
Már délután háromra leszavazott mindenki
Minden korábbi EP- és önkormányzati választásnál többen mehetnek el szavazni vasárnap, legalábbis ezt mutatják az előrejelzések. Az önkormányzati választáson 2006-ban volt eddig a legmagasabb a részvételi arány, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után pár héttel a választók több mint fele (53,12 százalék) adta le a szavazatát. Az EP-választásokon 2019-ben dőlt meg a rekord: akkor 43,58 százalék volt a részvételi arány.
Az ország leglelkesebb szavazóköre öt éve egy zalai törpefalu, Iborfia volt. Az önkormányzati választáson már délután háromkor 100 százalék volt a részvételi arány, azaz a falu mind a 13 választója leadta a voksát. Lakatos József 9 szavazattal nyert, az ellenfele 4 voksot kapott.
Iborfián hagyományosan szeretnek voksolni. Már a 2006-os önkormányzati választáson is azzal kerültek a hírekbe, hogy mindenki elment szavazni. A 2019-es EP-választáson nem jött össze a 100 százalékos részvételi arány, mert a 9 névjegyzékben szereplő választópolgárból 1 ember otthon maradt. A 2022-es országgyűlési választáson tovább romlott az arány: 16-ból csak 11-en járultak az urnához.
A legapróbb szavazókör
Iborfián a vasárnapi választásra 17 választót vettek névjegyzékbe. Van azonban, ahol ennél kevesebb embert vár a választási iroda.
Az ország legkisebb szavazóköre a borsodi Debrétén van, ahol az EP-választáson mindössze 13 választó szerepel a névjegyzékben.
A 13 választó 11 pártlista közül választhat, de nagy szétlövésre nem kell számítani. A legutóbbi EP-választáson tíz debrétei a Fideszre, egy pedig a DK-ra szavazott.
A szavazóhelyiséget a könyvtárban állítják fel, és túl nagy izgalmak nem várhatók az önkormányzati választáson sem. A polgármesteri posztért egyedül Csigó Tibor indul el, aki tíz éve vezeti a falut. A két képviselői helyért hárman szálltak versenybe.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint az ország legnagyobb szavazóköre Pécsen található, a Zipernowsky Károly Műszaki Technikumban (Pécs 080.) 2061 választópolgár szerepel a névjegyzékben, azaz több mint 158-szor annyian szavazhatnak ott, mind Debrétén. Van egy hely, ahol még ennél is több szavazóra számítanak, de erre majd még kitérünk a cikk végén.
Szigetszentmiklóson mindenki mindenki ellen
Összesen 7615 polgármesterjelölt száll versenybe a 3177 településen, azaz átlagosan két jelölt közül lehet választani mindenhol. A jelöltek számában nagy eltérések vannak: 856 helyen csak 1 jelölt indul, míg négy településen – Szigetszentmiklóson, Sényőn, Nagydobszán és Kölkeden – 9 polgármesterjelölt neve lesz ott a szavazólapon.
Az országos politika szempontjából a Pest megyei Szigetszentmiklós a legizgalmasabb hely, ahol 2019-ben Nagy János öt ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP) és a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával lett polgármester. Az elmúlt években azonban darabjaira hullott mögötte a koalíció, a DK szerint Nagy időközben összeállt a Fidesszel.
A polgármester Magyar Péter április 6-i tüntetésén mondott beszédet. Egyebek mellett azt állította, hogy volt alpolgármestere, a DK-s Jószai Attila gyakran látogatja meg a Szigetszentmiklóson élő Kövér Lászlót. A DK perrel fenyegette meg Nagyot, és Jószai poligráfos vizsgálattal bizonygatta, hogy nem áll kapcsolatban az Országgyűlés fideszes elnökével.
Az idei önkormányzati választáson teljes szétlövés lesz Szigetszentmiklóson: Nagy János most egy helyi civil szervezet színeiben indul polgármesternek. Kihívói között a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Szolidaritás jelöltje mellett a DK és a Momentum is külön-külön indul. A DK-s Kocsis Évát támogatja az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jakab Péter-féle Nép Pártján, míg a momentumos polgármesterjelölt, Gyurcsik József neve mellett egy helyi civil szervezet logója szerepel.
18 éves a legfiatalabb, 92 éves a legidősebb polgármesterjelölt
Szombaton még biológiából tesz szóbeli érettségi vizsgát, vasárnaptól polgármester lenne a 18 éves Tamás Ferenc. A borsodi Múcsonyban indul az ország legfiatalabb polgármesterjelöltje, a választási plakátjára a tablóképe került. Tamás Ferenc leváltaná a harminc éve regnáló polgármestert, és jobban kihasználná Múcsony mezőgazdasági adottságait.
Gyugyon pedig mindenki csak bácsizza a polgármestert. A 92 éves Jelenka György az ország legidősebb polgármestere, aki vasárnap újabb öt évre kér felhatalmazást a választóktól. A Népszava korábbi riportja szerint Jelenka a rendszerváltás előtt költözött Gyugyra, a téeszben dolgozott főállattenyésztőként. 62 éves volt, amikor 1994-ben először megválasztották polgármesternek. „Éppen megszűnt a téesz, szóltak, induljak el, a helyiek megválasztottak, ahogyan azóta is mindig” – mesélte Jelenka, állítása szerint a munkája a hobbija.
„Korábban mindig volt egy-két-három rivális, aki elindult ellenem, de azt szoktam mondani: kihaltak mellőlem. Bennem viszont még van vagy két-három ciklus”
– mondta a legutóbbi választás előtt a Balaton melletti község polgármestere. Idén lesz kihívója a fideszes településvezetőnek, Tóthné Szabó Erika küldené nyugdíjba.
Alig három évvel fiatalabb csak Bakonyi Józsefné, aki Mátraverebély polgármestere lenne. „Ha itt lenne körülöttem hat kis unoka, akkor nem jelentkeznék polgármesternek. De munka nélkül, tétlenül nem tudok élni, én a munka bolondja vagyok” – mesélte a Telex riportjában a 89 éves jelölt, aki 1998-tól egy évig a Munkáspárt színeiben volt polgármester, csak aztán feloszlatta magát a képviselő-testület.
Azóta több választáson is elindult Bakonyiné, de nem járt sikerrel. Idén ismét megpróbálkozik, hogy egy csoda szép falut teremtsen. „Nem mondom, hogy biztos megválasztanak, de mérget nem vennék semmire. Ez olyan, mint egy bírósági tárgyalás: csak akkor lesz biztos, mi lesz az eredménye, amikor a pernek is vége van.”
Negyvennyolc éve vezeti Farkas Bertalan szülőfaluját
„Rákóczi-frizurám volt, amikor megválasztottak tanácselnöknek – ez 1976-ban történt. Azóta egyetlen egyszer sem pályázott senki a településvezetői posztra. Megéltem a rendszerváltást, az önkormányzati rendszer átalakulását, több kormányátalakítást is.” Ezt már Bardi Béla, Gyulaháza polgármestere mondta a legutóbbi választás után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Hírportálnak.
48 éve vezeti a Kisvárda mellett fekvő falut, ezzel ő az ország legrégebb óta hivatalban lévő polgármestere.
Sokáig megelőzte őt Pásztor Béla, Veresegyháza 84 éves polgármestere azonban tavaly februárban, 58 év városvezetés után nyugdíjba vonult.
Bardi pár éve arról beszélt: nem tudja elképzelni, hogy ne azt csinálja, ami évtizedek óta a munkája, a hobbija és a szenvedélye. „Tele vagyok lelkesedéssel, még ha már nem is ifjonti az.” A 24.hu riportja szerint Bardi képtelen nyugton ülni. Állítja: néhány hosszú hétvégétől eltekintve negyven éve nem vett ki szabadságot. Mindenről tudni akar, az íróasztalán hegyekben állnak a papírok, és a közmunkásokat, konyhásokat is ő instruálja.
Bardi gyerekkori jóbarátja Gyulaháza híres szülötte, Farkas Bertalan. Az első magyar űrhajós tiszteletére interaktív kiállítás nyílt a szabolcsi faluban, és egy felújított MiG21-est, valamint Gagarin-szobrot emeltek a település központjában. Pár éve még arról is szó volt, hogy 3 milliárd forintos kormányzati támogatásból űrközpont épül Gyulaházán, de abból nem lett semmi.
A szabolcsi faluban idén olyan történt, amire 48 éve nem volt példa: kihívót kapott Bardi Béla. Egy független jelölt, Dávid Norbert váltaná le a rekorder polgármestert.
Ez még gombócból is sok lenne
Érdemes alaposan felkészülni a vasárnapi választásra, mert minden eddiginél több szavazólapot kell kitölteni.
A legkevesebb szavazólapot (3) a megyei jogú városokban élők kapják, akik
- polgármesterre,
- egyéni választókerületi önkormányzati képviselőre és
- európai parlamenti listára szavazhatnak.
A legtöbb szavazólappal (5) a fővárosiaknak kell megküzdeniük, akik
- a főpolgármester,
- a kerületi polgármester,
- az egyéni választókerületi önkormányzati képviselő mellett
- fővárosi pártlistára (a Fővárosi Közgyűlés tagjai) és
- EP-listára is szavaznak.
Ennél is több szavazólapot kapnak a Budapesten élő nemzetiségi választók, akik a felsorolt öt szavazólapon túl a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről is döntenek, azaz nekik összesen 8 szavazólapot kell kitölteniük.
Az ország legnagyobb szavazóköre Londonban van
Soha ennyien nem regisztráltak még külképviseleti szavazásra az EP-választásokon, mint idén. A május végi határidőre
21 484 magyar választó kérte, hogy vegyék fel a névjegyzékbe.
Az ország külképviseletein azok a külföldön élő magyarok szavazhatnak, akik rendelkeznek magyarországi vagy más uniós lakcímmel, de nem tudnak hazajönni vasárnap. Azok a magyar állampolgársággal rendelkező választók, akiknek kizárólag nem EU-tagállambeli lakcímük van (pl. Szerbia, Ukrajna, Egyesült Királyság, Izrael), jóval egyszerűbben, levélben adhatják le a szavazatukat. Az idei EP-választáson 126 753 választó szavazhat levélben.
A legtöbben eddig 2019-ben regisztráltak külképviseleti szavazásra (20 291), végül 17 485 érvényes szavazatot számoltak össze. Meglehetősen gyengén szerepelt ebben a körben a Fidesz-KDNP (41,3 százalék) és a DK (9,6 százalék), míg a végeredményhez képest sokkal jobb számokat produkált a nyugati diaszpórában élők között a Momentum (29 százalék). A legutóbbi EP-választáson a legtöbb szavazólap Londonból (1372) és Brüsszelből (1153) érkezett be, míg a legkevesebben a kambodzsai (3 fő) és ugandai (4 fő) magyar külképviseleten adták le a szavazatukat.
Idén Kongóban (Kinshasa) és Uruguay-on (Montevideo) szeretne a legkevesebb magyar részt venni az EP-választáson, a két országban 2-2 választó kérte a felvételét a választói névjegyzékbe. Hollandiában (Hága) 1464, míg Londonban 2148 magyar választó szavazhat a magyar külképviseleten. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország legnagyobb szavazóköre a londoni Ibis London Earls Court & ILEC Conference Centre lesz.