Az ellenzék szerint nem a háborúról, hanem Orbán hatalmáról, az EU-s pénzekről és a megszorításokról is szól a választás

Létfontosságú választás jön a Fidesz szerint, a június 9-i európai parlamenti választás tétje az, hogy háború lesz vagy béke. Erről beszélt Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója múlt héten a közmédiában. Eddig nem tudott újat húzni a Fidesz az idei kampányban, a 2022-es parlamenti választás előtt pont ugyanezt a célt fogalmazták meg.

„No migration, no gender, no war!” – adta ki a már unalomig ismert jelszót Orbán Viktor is a Fidesz pénteki kampánynyitó rendezvényén, ahol választási manifesztumot fogadtak el. De milyen tétje van a június 9-i választásnak az ellenzéki pártok szerint?

A politikába februárban berobbant Magyar Péter szerint a választás egyik tétje, hogy „ugyanolyan levitézlett, nyelveket nem beszélő, adott esetben drogos politikusokat” küld-e Magyarország Brüsszelbe, mint eddig, vagy – mint fogalmazott – „olyan több diplomás, több nyelvet beszélő, hazaszerető embereket, akiket mi jelölünk.” A Tisza Párt listavezetője szerint azonban van ennél egy fontosabb tétje is a június 9-i választásnak. „Ha olyan eredményt ér el a Tisza Párt június 9-én, amely a Holdról, de legalább a Karmelitából látszik, akkor sokkal gyorsabban jöhet ebben az országban változás, mint azt sokan remélni merik”.

A Demokratikus Koalíció szerint az EP-választás tétje az, hogy megszorítások vagy előrehozott választás következik. „Ha Orbán többséget szerez, akkor ugyanúgy megszorítások következnek, mint a 2022-es országgyűlési választások után” – írták a lapunknak küldött válaszukban. Ezt mi sem bizonyítja jobban szerintük, mint hogy a kormány az évek óta tartó gyakorlatával ellentétben csak ősszel, jóval a választások után tervezi benyújtani a jövő évi költségvetést.

„Ha viszont Orbán elveszíti a többségét, akkor előrehozott választást fogunk követelni. Ezt a célt nem lehet európai parlamenti mandátumokban kifejezni, csak szavazatokban – áll a DK válaszában. – A szociáldemokrata-zöld szövetség célja, hogy miután Orbán a kegyelmi botránnyal elveszítette a maradék becsületét és az ország feletti irányítást, június 9-én elveszítse a többségét, majd a hatalmát is.”

A DK-val közös EP-listát állító MSZP ehhez még annyit tett hozzá, hogy az EP-választással egy napon tartott önkormányzati választás tétje, hogy „fennmaradnak-e a szabad települések, bővül-e a számuk, megőrizzük-e a helyi közösségek erejét, vagy végleg megszűnik autonómiájuk, és az önkormányzatok alárendelődnek a kormányzatnak”.

A szocialisták szerint június 9-én eldől, hogy „megrendül-e Orbán többsége, megkezdődik-e a nemzeti együttműködés autoriter rendszerének lebontása, vagy a Fidesz-kormány a súlyos gazdasági, megélhetési és erkölcsi válság közepette is tovább tudja építeni hatalmát”.

A Párbeszéd-Zöldek célja is az, hogy június 9-én a DK-val és MSZP-vel közösen legyőzzék a Fideszt, és „egyértelműen és világosan” bemutassák: Orbánék „elvesztették a többség bizalmát”. Az önkormányzati választáson pedig meg szeretnék őrizni a szabadságot, a szabad városokat, és Budapestet köztársaságnak. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ehhez szükséges, elnyerhető forrásokat elhozzuk, és – oligarchák helyett – a magyar emberekre és életkörülményeik, -minőségük javítására költsük, mint teszi azt a Karácsony Gergely vezette főváros”.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a fővárosi közgyűlés mellett szeretne bejutni minden önkormányzat testületébe, ahol elindulnak a választáson, 2019 óta ugyanis szerintük bebizonyították, hogy komolyan veszik az önkormányzati munkát. „A XII. kerületben túl vagyunk egy sikeres előválasztáson, a cél, hogy az ellenzéki rendszerpártok után legyőzzük a Fideszt is. Az EP-n szeretnénk 705 képviselőt bejuttatni, de háromnak is örülünk”.

A Momentum jelöltjei azt vállalták a pénteki kampánynyitójukon elfogadott nyilatkozatban, hogy megválasztásuk esetén mindent megtesznek azért, hogy „a szabad magyar városok minél hamarabb, minél több közvetlen uniós forráshoz jussanak”. Azt írták: az EP-képviselők azért fognak dolgozni, hogy „a nem közvetlen EU-s forrásokat, amiket a tagállami kormány oszthat el, csak akkor utalja ki az EU, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.”

Azt szeretnék elérni, hogy közvetlen uniós forrásból évente 100 ezer lakás energiahatékonysági mélyfelújítása kezdődjön meg; a források egyszerűen, helyi bankfiókokban is elérhetőek legyenek; és növekedjen a közvetlen források aránya. „Európai szinten pedig annak eléréséért fogunk küzdeni, hogy az EU építse be az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételei közé a csatlakozást az Európai Ügyészséghez; kerüljenek automatikusan uniós feketelistára azok a pályázók, akiknél az OLAF visszaéléseket tár fel; és korszerű, adatalapú módszerekkel lépjen fel az EU a korrupcióval szemben”.

Az LMP röviden csak annyit válaszolt megkeresésünkre, hogy a legfontosabb választási céljaikat a párt választási programjában lehet olvasni. „Azért indulunk el az európai parlamenti választásokon, mert meggyőződésünk, hogy Magyarországnak szüksége van zöld képviseletre az Európai Parlamentben. Képviselőink a józan ész és a higgadtság hangján fognak alternatívát mutatni Európában is” – áll a program bevezetőjében.

„A június 9-én esedékes EP-választásnak első és legfontosabb tétje nem más, mint Magyarország uniós tagságának megvédése, hazánk Orbánék által eltékozolt becsületének, a magyar nemzet hitelének helyreállítása” – válaszolta Róna Péter, a Jobbik-Konzervatívok listavezetője. Személyes küldetésének tartja, hogy hazahozzák „a Brüsszelben is jól ismert orbáni korrupció miatt visszatartott uniós forrásokat, mégpedig közvetlenül – a fideszes strómanokat kikerülve – a hazai önkormányzatoknak juttatva”.

A Jakab Péter vezette Nép Pártján azt tartja a legfontosabb céljának, hogy visszavegyék az irányítást Orbántól, szerintük ugyanis a miniszterelnök az akadálya a nyugathoz való felzárkózásunknak. „Mivel az előrehozott országgyűlési választást az ellenzék eddig nem támogatta, most európai szintre emeljük a küzdelmet. Uniós garanciát akarunk az Orbán-mentes Európára, ezért mandátumszerzés esetén kezdeményezni fogjuk, hogy az Európai Unióban egy ember maximum kétszer lehessen kormányfő”.

„A júniusi választás hagyományos tétje, hogy kik és milyen programmal képviselik Magyarországot az EP-ben, de azzal, hogy a kegyelmi botránnyal egy új politikai korszak kezdődött, a június 9-i választás is új tétet kapott – kezdte válaszát Vona Gábor pártja, a Második Reformkor. – „Ennek lényege, hogy az »ó-ellenzék« mellett, de leginkább helyett megszületik-e az »újellenzék«, ami a valódi változás előfeltétele lenne. Számunkra bármilyen eredmény előrelépés, hiszen új párt vagyunk, de bízunk benne, hogy sikerül mandátumot szereznünk”.

A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt szerint a júniusi választás tétje, hogy Magyarország merre indul tovább: „keletre, amelyre Orbán Viktor és kormánya igyekszik kormányozni Magyarország hajóját, vagy Nyugatra ahová mindig is tartoztunk”. A megválasztott EP képviselőkön fog múlni szerintük, hogy sikerül-e Magyarországot visszavezetni a tisztesség, a demokrácia és a jogállam útjára. Lapunknak küldött válaszukban azt írták: egy négy pilléren alapuló programot dolgoztak ki, amely a biztonságra, az igazságra, az egészségre és a kiszámítható jövőre épül.

Céljaik között szerepel, hogy kiharcolják a települési önkormányzatok közvetlen EU-s támogatását, kikényszerítsék az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, és egy olyan Európai Uniót szeretnének megteremteni, „amely képes megvédeni saját magát és állampolgárait, ezért a szigorúbb határvédelemért, a közös Európai Uniós hadsereg felállításáért, egy terrorizmus ellen küzdő szerv létrehozásáért és az európai kultúra megóvásáért” fognak dolgozni.