A külföldön élő vagy a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar választóknak május 31-én 16 óráig kell regisztrálniuk magukat abba a külképviseleti névjegyzékbe, ahol majd szavazni szeretnének június 9-én az európai parlamenti választásokon. Ezt azoknak kell megtenniük, akik rendelkeznek magyar vagy más EU tagállambeli lakcímmel. Azok a magyar állampolgársággal rendelkező választók, akiknek kizárólag nem EU-tagállambeli lakcímük van (pl. Szerbia, Ukrajna, Egyesült Királyság, Izrael), levélben szavazhatnak, amit május 15-ig kell legkésőbb jelezniük.
Eddig több mint 10 ezer magyar választó jelezte, hogy szeretne élni a külképviseleti szavazás lehetőségével, de még a hónap végéig van idő az amúgy pár kattintást igénylő regisztrációra. A kérelmek legnagyobb hányada a regisztrációs időszak utolsó hetében szokott megérkezni, így várhatóan idén is május utolsó hetében teszik majd meg ezt a legtöbben.
2019-ben majdnem 18 ezren szavaztak végül a külképviseleteken, ami figyelembe véve a túlnyomórészt nyugaton élő magyar diaszpóra nagyságát (kb. 400 ezer fő), rendkívül alacsony választói aktivitást jelent. A legutóbbi EP-választáson a legtöbb szavazólap Londonból (1372) Brüsszelből (1153), valamint Németország és Ausztria nagyvárosaiból érkezett. Érdemes hozzátenni, hogy a más EU-tagállamban élő magyar állampolgárok dönthetnek úgy, hogy nem a magyar listákra, hanem a lakóhelyük szerinti választáson szavaznak.
Amióta EP-választásokon vehetünk részt, a magyarországi szavazókörökben a Fidesz rendre kiugróan jól szerepel. A külképviseletekről érkező szavazatok megoszlása ettől jelentősen eltér, a Fidesz 2004 óta minden alkalommal sokkal rosszabbul szerepelt a konzulátusi szavazókörökben. Érdekes módon ugyanez igaz egy másik pártra, a Demokratikus Koalícióra is.
2004-ben még alig 2 ezer ember szavazott külképviseleteken. Ekkor a Fidesz pár százalékponttal elmaradt országos listás eredményétől. A végül országosan 7,7 százalékos eredményt elérő SZDSZ viszont 19 százalékot kapott nyugaton.
2009-ben, a teljes baloldali összeomlás évében, 56 százalék felett volt országosan a Fidesz, a külképviseleteken „csak” 50 százalékot kaptak, ugyanakkor az összesítetten 2,6 százalékos LMP alulról súrolta a 10 százalékot. Igaz, ekkor is mindössze 3841 külképviseleti szavazat érkezett.
2014-re tovább növekedett a külképviseleteken szavazók száma, valamint ezzel párhuzamosan a kormánypárt országos és „kinti” eredménye közötti különbség is. Immáron több mint 6 ezren voksoltak, a Fidesz magyarországi 51,5 százalékos eredményével szemben a külképviseleteken 45 százalékot szerzett. Ekkor már önállóan indult a Gyurcsány Ferenc vezette DK, el is csíptek 2 EP-képviselői helyet. Az országosan közel 10 százalékos eredményük mellett azonban nyugaton alig voltak az 5 százalékos küszöb felett. Sokkal jobban szerepelt viszont az LMP, ami összesítésben épp csak átlépte a küszöböt 5,04 százalékos eredményével. EP-mandátumuk pár ezer szavazaton múlt, a külképviseleteken majdnem ezer szavazatot kaptak, ez az összes külképviseleti szavazat 15 százalékát tette ki.
2019-ben a korábbiakhoz képest ugrásszerűen megnőtt a külképviseleteken szavazók száma, 17539 szavazatot számoltak le a követségek dolgozói. A szavazatoknak csupán a 41 százaléka ment a Fideszre, 30 százalék a Momentumra érkezett. Közben a Fidesz összesített országos eredménye 52 százalék felett volt, a Momentumé meg 10 százalék alatt. A Fideszéhez hasonlóan rossz eredményt ért el ismét a DK is: miközben országosan a legnagyobb ellenzéki párttá nőttek (16 százalék), a külképviseleteken a 10 százalékot sem tudták elérni. Érdekes, hogy 2019-ben már 5 százalékos küszöb felett volt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a külképviseleteken, miközben országosan 2,6 százalékos eredményt értek csak el.
Országgyűlési választások alkalmával is tetten érhető a trend, a Fidesz és a DK jóval gyengébben szerepel a külképviseleteken, bár ezt ez esetben nehezebb számszerűsíteni. Ennek oka, hogy a parlamenti választásokon a követségeken leadott szavazatokat belekeverik a 106 egyéni választókerület egy-egy előre kijelölt szavazókörének szavazólapjai közé. De még 2022-ben is látszott, hogy a kormánypárt ebben a 106 szavazókörben szerepelt messze a leggyengébben mindegyik választókerületben, ahogyan 2018-ban a DK sem tudta saját országos átlagát hozni ezekben a szavazókörökben.
A Fidesz és a DK relatív népszerűtlenségének okait, a nyugaton dolgozó vagy tanuló magyarok körében persze nem tudjuk tökéletesen megfejteni, de összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy a 2008-as válság vagy a 2011 után szintén új erőre kapó kivándorlási hullám éveiben az ország kormányfőjét Gyurcsány Ferencnek vagy Orbán Viktornak hívták.
Kérdés, hogy május 31-ig, lesz-e olyan politikai szereplő, aki célzottan a Nyugat-Európa nagy városaiban élő magyar választók számára szeretne valamilyen politikai ajánlatot megfogalmazni és ezáltal mobilizálni őket.
