Orbán Viktor hatalmas erőműfejlesztést jelentett be – öt projekt, amire gondolhatott

Orbán Viktor az évértékelőjében arról beszélt, hogy

„energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fogunk építeni, akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni”.

Mire gondolhatott?

Igyekeztünk a szakmában érdeklődni, hogy miről is lehet szó. Mint hallottuk, a történet ott kezdődik, hogy az erőltetett akkumulátorprogram miatt tényleg minden létező áramforrásra szükség lesz.

Igaz, itt magunkat lőttük lábon: ha nem invitáltunk volna ennyi energiazabáló gyárat, nem lenne ennyire éles a probléma, de természetesen azt sem szabad feledni, hogy a működőtőke-beáramlás, a munkahely és a GDP termelése valóban fontos egy nemzetgazdaságban. Az persze mindig felvethető, hogy ezekben van-e komparatív előnye Magyarországnak.

A kormány annyiban felébredt, és ezt már Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Mátrai Károly MVM-vezér érkezésének is be lehet tudni, hogy a hivatalos politika már valóban minden lehetőséget nyitva tart, nem csak Paks II. megépítésére vagy az azeri zöld áram illúzióijára hagyatkozik.

Cikkünkben most olyan energetikai tervekről írunk, amelyek talán kevésbé ismertek. A brüsszeli pénzekről szóló kormányfői állítás ezekre úgy igaz, hogy vannak olyan projektek, amelyek bírhatják Brüsszel (az RRF) támogatását, de valóban vannak olyanok, elsősorban a fosszilis technológiák, amelyekre más forrás kell. Nézzünk pár projektet.

1. A CCGT gázturbinás erőművek

Lantos Csaba energiaügyi miniszter maga beszélt arról, hogy Magyarország három CCGT (combined cycle gas turbine) gázerőművet fog megépíteni 2028-ig. A hivatalos közlésből annyit lehet tudni, hogy egyet a Mátrai Erőmű mellett.

A Mátrai Erőmű oldalán is lehet erről olvasni. Mint írják, az erőmű modernizációs programjának az egyik pillére egy nagyjából 500 MW-os kombinált ciklusú gázturbinás blokk (CCGT) létrehozása, ami földgáztüzelésű, magas hatásfokú, alacsony szén-dioxid-intenzitású és rugalmasan szabályozható villamosenergia-termelő gázturbinás egység lenne. Éves villamosenergia-termelése megközelíti a 4 TWh-t. A gázturbina nagyjából 30 százalékos bekeverési arányban alkalmas a jövőben a telephelyen előállított hidrogén eltüzelésére is, további jelentős szén-dioxid-csökkenést eredményezve.

A Telex úgy tudja, hogy nagyon hasonló paraméterekkel van egy terv a Tiszai Erőmű mellett is. E két projektnek a neve Mátra II. és Tisza II., és külön-külön is 0,5-1 milliárd eurós beruházások lennének.

Utóbbi helyszín Debrecen közelsége miatt kiemelten is fontos lenne az akkuiparnak.

A harmadik helyszínről nem hallottunk biztos információt., de van, aki szerint az is Tiszaújvárosban (a Tiszai Erőműnél) lenne. Ezek a CCGT gázturbinás erőművek a kormány tervei szerint esetleg nyerhetnek európai finanszírozást, ha a technológia fokozatosan hidrogén felhasználására is alkalmas lesz. A gázzal amúgy sokféle terve van Magyarországnak: tárolók, termelés, új vezetékek.

2. Hagyományos gáztüzelésű erőművek és ezek futamidő-hosszabbítása

A kormány olykor „egyszerű” gáztüzelésű erőművek tömeges építéséről is beszél, mert azt gondolja, hogy a földgáznak fontos kiegészítő és főleg kiegyenlítő szerepe lesz az atomra és megújulóra alapozó magyar energiastratégiában. Itt azonban valóban biztosra vehető, hogy az Európai Unió nem fogja a beruházásokat támogatni.

A kormány emellett nagy beruházási igénnyel vizsgálja a már működő erőművek életciklusának hosszabbítását. Ilyen hosszítás nem csak a gázos erőműveknél várható, hanem például Paks I., illetve a Mátrai Erőmű esetében is, de több kisebb gáztüzelésű erőmű élettartamának növelése is napirenden van. Mi konkrétan Litér, Lőrinci és Sajószöged gázerőműveinél hallottunk ilyen projektről.

3. A Bistrica-terv

Az állami MVM köreiben régóta rebesgetnek egy külföldi projektet is, ez a Bistrica-terv, amely egy Szerbiában már működő vízerőmű kapacitásbővítését jelentené magyar részvétellel. Aki ismeri a helyszínt, azt mondja, hogy

a szerb, bosnyák, montenegrói hármas határnál levő erőmű mesés helyszínen fekszik, kiváló a csevap, mert a határ ezen oldalán sertéshúst is tesznek bele, de a projekt elég nyögvenyelős, régóta húzódik.

Erről a Balkan Green Energy News írt cikket.

Ha Magyarország beszállna ebbe a kapacitásfejlesztési projektbe, akkor rugalmasságot, importforrást és tárolási lehetőséget nyerne.

4. Biogáz, biomassza, hulladékégetők

Ez a három még összességében is egy kisebb súlyú projekt, de a kormány azt reméli, hogy a magyar földgázfogyasztás egy, legfeljebb két százalékát biogázzal lehetne helyettesíteni. Vagyis ha sikerülne 100 millió köbméter biogázt előállítani, akkor csökkenthetnénk a földgázkitettséget. Pontos számokat nem hallottunk, de állítólag ebben a kategóriában azért a tervek elég mérsékelt erőművi összkapacitásról szólnak.

Ennél lényegesebb a biomassza vagy a hulladék elégetésével kinyerhető villany, ezek is viszonylag olcsó energiaforrások (bár nem ingyenesek, mint a nap vagy a szél), részlegesen zöldek, van szén-dioxid-kibocsátásuk, de a kormány lát benne lehetőséget, és itt a nagy központi hulladékkoncesszió és a Mol lehet fontos driver.

5. Egy nagy magyar vízerőmű

Magyarországon a Bős-Nagymaros-ügy óta a jelentős környezeti átalakulással járó vízerőművek építése tabu, de van azért egy terv az asztalfiókban, amely a paksi éjszakai áram felhasználását egy nagy szivattyús-tározós vízerőművel orvosolná. Aki megzavarodna, hogy a gáznak miért tárolója, a víznek pedig miért tározója van: az energetikusok szerint a látható, felszíni tárolás az tározás, a föld mélyében tárolás pedig a tárolás.

Mindenesetre a víz egy viszonylag olcsó energiatárolási forma, amikor felesleg van, akkor duzzasztani, felpumpálni kell, amikor hiány van, akkor a vízerőműből áramot lehet nyerni. A szivattyús-tározós erőmű egyik lehetséges helyszíne a Mátra lenne, a költsége pedig több százmilliárd forint.