Úgy ontotta magából a fekete port a gödi Samsung, hogy elszíneződött a gyár teteje
2025. február 28. – 06:18
Éveken keresztül fekete port fújt ki magából több, a gödi Samsung-gyáron lévő szellőző – tudta meg a Telex. A szennyezés nagyon jól látszik a Google Earth különböző időpontokban készült légi felvételein, ahol az is kivehető, hogy azt többször megpróbálták feltakarítani vagy letakarni. Úgy tudjuk, a szellőző egy olyan épületrész levegőjét vezethette ki, amelyben rákkeltő vegyi anyagokból gyártják az akkumulátorokba szükséges katódot.
„Nagyon sok ember mondja azt, hogy sárgásszöld meg fekete csapadékok vannak, nem tudnak kiteregetni ruhát, nem tudnak pikniket rendezni az udvarukon” – mondta 2021 végén a Zöld Hangnak nyilatkozva Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT Egyesület tagja a gödi akkumulátorgyár működéséről. Balogh Csaba akkori gödi polgármester ugyanabban a videóban arról beszélt, hogy a Samsung bővítése óta „folyamatosan növekvő zaj, légszennyezés, és ki tudja még milyen egyéb károsítás tapasztalható a lakosok számára”.
Balogh akkor azt is mondta, hogy: „Van egy pár veszélyes anyag a Samsung területén, amelyek a működés során keletkeznek, az egyik ilyen az az oldóanyag, ami a levegőbe kerül, de nem tudják felsorolni nekünk, hogy milyen kibocsátópontok vannak, mik jönnek ki azokon a kibocsátópontokon, hogyan ellenőrzik azokat, mi lenne az egészséges határ[érték ezekből az anyagokból].”
A videó megjelenése óta több mint három év eltelt, Balogh lemondott, és kiderült, hogy a gyár négy év alatt 88 tonna rákkeltő NMP-oldatot engedett a levegőbe. Az üzem közben megkapta a környezethasználati engedélyét, majd egy bíróság felfüggesztette annak hatályát, majd egy másik bíróságtól újra visszakapta azt.
A fekete por, ami elszínezte a gyár tetejét
A Telex most úgy értesült, hogy a hivatalosan közölteken kívül más anyagok is kikerülhettek a levegőbe a Samsung gödi gyárából. Ezt támasztja alá, hogy a gyár három szellőzőjén keresztül éveken át olyan mennyiségű fekete por távozott az épületből, hogy az elfeketítette az épület tetejét.
A Samsung Gödön 2017-ben kezdett el akkumulátorokat gyártani, az üzemüket 2019-ben jelentősen bővítették. Ekkor építették ki a gyár tetején lévő kéményeket, amelyek a légi felvételeken és a gyárról készült fotókon is látszanak. Ekkor épült ki a gyár tetején futó vezetékek rendszere is, amelyek egy része nem a kéményekben végződik, hanem kisebb kivezetésekben, ahogy az ilyen épületek szellőzőrendszerei szoktak.
Van három olyan kivezetés, amelyek körül 2020-tól fokozatosan feketére színeződött a gyár amúgy világosszürke teteje. A helyszínről készült légi felvételek szerint az első szennyezés 2020 nyarán jelent meg, majd hónapról hónapra egyre nagyobb lett. 2021 májusában már egy tízszer tíz méteres foltban feketedett el teljesen a tető.
A képeken az látszik, hogy 2021 decemberére megpróbálták feltakarítani/letakarni a szennyeződést, ami 2022 februárjára újraképződött. A 2023-as légi felvételen még ez a szennyeződés látszott, a 2024. márciusi képen azonban láthatólag megint megpróbálták eltüntetni a hatalmas fekete foltot. Ezen a képen úgy néz ki, mintha a három szennyezést okozó kivezetés közül kettőt megszüntették volna. Ennél frissebb műholdkép nincs fent sem a Google Earthön, sem a Google Mapsen.
Egy, a Samsung működésére rálátó forrásunk szerint a tetőn látható szennyezést komoly problémaként kezelték a gyárban,
és igyekeztek többféleképpen eltüntetni azt. Szerinte voltak próbálkozások rendszeres tisztításra, és néhányszor le is fóliázták az elfeketedett részt.
Rákkeltő port dolgozhatnak fel abban az épületrészben
A Samsung 2022-es biztonsági jelentése szerint a kivezetések a gyár 72M épületrészének 3-as zónájánál voltak, amelyben hivatalosan „porbetöltés és mixing” zajlott. Ez azt jelenti, hogy itt gyártották – és feltehetőleg azóta is itt gyártják – az akkumulátorokba beszerelt katódot a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból.
A biztonsági jelentés szerint a 72M épületrész 3-as zónájában 45 tonna ilyen veszélyes anyag tárolható. A jelentés arról ír, hogy az NCM és az NCA „belélegezve mérgező por”, továbbá hogy az „NCM kiszóródása esetén kialakulhat halálos veszélyeztetés a kiszóródással érintett területen”. Ezek az anyagok már kisebb mennyiségben is rákkeltőek lehetnek.
A biztonsági jelentés szerint ebben az épületrészben „a technológiai tér épületen belüli kialakítású, ahol a légtechnika a külső tértől elválasztott”. Vagyis az itt feldolgozott anyagoknak elvileg nem lett volna szabad a gyáron kívülre távozni.
Egy, a Samsung működésére rálátó forrásunk viszont azt állítja, hogy a gyárból a szellőztetőn keresztül éveken keresztül NCA-port és NCM-port engedtek ki a levegőbe, és ez színezte el a tetőt. Egy másik forrásunk azt mondta, hogy hallott arról, hogy a Samsungon belül beszéltek erről.
Megkérdeztük a Samsungtól, hogy pontosan milyen fekete színű anyag távozott vagy távozik a gyárból az érintett részen, de nem kaptunk választ. Megkértük őket, hogy erősítsék meg vagy cáfolják meg, hogy a kivezetőkből NCM és NCA-por kerül a levegőbe, de erre sem válaszoltak.
A biztonsági jelentés szerint is ezzel dolgoznak
A névtelenséget kérő forrásaink információi mellett több tényező is arra utalhat, hogy a helyszínen legalábbis részben ezeket a rákkeltő porokat engedték a levegőbe. A Samsung 2022-es biztonsági jelentésében nemcsak az áll, hogy az érintett épületrészben porbetöltés zajlik, de az is, hogy a gyárban NCM-et és NCA-t leszámítva nem használnak más, por formában tárolt anyagokat.
Azt is tudjuk, hogy 2022 márciusában a hatóságok 10 millió forintra büntették a Samsungot, amiért 23 dolgozóját hónapokon keresztül szennyező porok, fémek és vagy illékony szerves vegyületek magas koncentrációjának tették ki. Mint akkor kiderült, a gyárban a légszennyezettség-szűrő berendezések nem működtek megfelelően.
2024 elején aztán az Átlátszó azt is megírta, hogy a munkavédelmi hatóság 2021-ben és 2022-ben összesen hét alkalommal összesen 133 dolgozó, majd 2023-ban újabb 44 dolgozó fokozott expozícióját állapította meg az akkugyárban. Ez azt jelenti, hogy összesen 177 dolgozónak olyan vegyi anyagokat kellett belélegeznie, amelyeket a hatályos szabályok szerint nem szabad.
Ekkor már az is kiderült, hogy a gyár levegőjében a nikkel és a kobalt koncentrációja a határérték fölött volt, többször is annak tíz- és hússzoros mértékén. Egy 2023-as mérés szerint a gyár egy pontján a nikkel koncentrációja a megengedett mennyiség 250-szöröse volt. Az újabb ellenőrzések megállapították, hogy a gyárban jóval az első büntetések után sem működtek megfelelően a légszűrő berendezések.
A munkavédelmisek által bemért nikkel és kobalt kizárásos alapon a katód gyártásához felhasznált nikkel-kobalt-mangán és nikkel-kobalt-alumínium porokból származhatott, a Samsung biztonsági jelentése ugyanis nem említ más, nikkelt vagy kobaltot tartalmazó anyagot. Ez azt jelentheti, hogy a gyár egy részén ezeket a porokat úgy tárolták és dolgozták fel, hogy azok a levegőbe távoztak. Kérdés, hogy ha a munkavédelmisek szerint a belső légszűrő berendezések nem működtek rendesen, akkor hogyan oldották meg, hogy a por távozzon azokból a légterekből.
A szakértő szerint ezekből az anyagokból kevés is komoly kockázatot jelent
Megkérdeztük az NCA- és NCM-szivárgás lehetőségéről Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét. Simon felhívta rá a figyelmünket, hogy az SK iváncsai akkumulátorgyárában is NCM-et használtak, és ott az derült ki, hogy a dolgozók ki voltak téve ennek az anyagnak. Simon szerint
ha az NCA vagy az NCM Gödön valóban kijutott a környezetbe, az „komoly kockázat a helyi lakosoknak. Rákkeltő toxikus fémek esetén nyilván a kevés is kockázatot jelent.”
Megkérdeztük a Samsung állami támogatásaiért felelős Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy tudnak-e bármit arról, milyen anyagot engedtek vagy engednek a levegőbe a Samsung tetejéről, de a kérdéseinkre nem válaszoltak. Részletes kérdéssort küldtünk ezenkívül a Samsungnak és az azt felügyelő, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi kompetenciával is rendelkező Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. A kormányhivataltól azt kérdeztük, hogy tudnak-e a tetőn képződött elszíneződésről, ellenőrizték-e azt valaha, és meg tudják-e erősíteni vagy cáfolni, hogy ott NCM és NCA jutott a levegőbe.
Azt írták: „A Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz nem érkezett bejelentés a gödi Samsung gyár tetején megjelent fekete elszíneződéssel kapcsolatban. Hivatalunk az illetékességi területén lévő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek működését folyamatosan ellenőrzi, esetleges szabálytalanság, vagy hiányosság esetén a hatáskörébe tartozó intézkedéseket minden esetben megteszi.”
Az akkumulátorok gyártásával foglalkozó Samsung SDI az elektromos autók iránti kereslet megtorpanása miatt tavaly őszre veszteségessé vált és komoly válságba került. A kereslet hiánya a gödi gyárat is érinti, ahol év közben fokozatosan tekerték le a termelést, egymás után állították le a gyártósorokat és több mint ezer külsős munkatársat küldtek el.
