„Egymás után álltak le a gyártósorok” – így néz ki belülről a gödi Samsung-akkugyár válsága

Miután 2024-ben kisebb-nagyobb hullámokat leszámítva folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy egyre kevesebb akkumulátort gyártanak Magyarországon, nemrég ehhez képest is sokkoló adat jelent meg. Kiderült, hogy tavaly decemberben közel hároméves mélypontra jutott a hazai akkugyártás, ami egy év alatt 51 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen azért durva, mert 2024-ben nyitották meg az SK iváncsai óriásgyárát, vagyis 2024 decemberében három magyarországi akkugyárban készítettek el feleannyi akkumulátort, mint 2023 decemberében kettőben.

Nemrég bemutattuk, hogy a két magyarországi akkugyártó közül az SK komoly problémákkal küzd: a cégnek nincs elég megrendelése, ezért nagyon alacsony kapacitáson működteti a gyártósorait. Az elmúlt egy évben több mint ötszáz belsős és több mint ezer külsős dolgozót építettek le, és azt pletykálják, hogy a komáromi gyárukat akár be is zárhatják. Mint azóta megtudtuk, a gödi Samsung akkugyár sincs sokkal jobb helyzetben.

30-40 százalékára csökkentették a gyártási kapacitást

A Samsung SDI itthon 2017-ben kezdett akkumulátorokat gyártani, amelyekre a következő években egyre nagyobb volt a kereslet. A gödi gyárat folyamatosan bővítették, 2022 elején már havi 6 millió akkumulátorcella gyártására voltak képesek, 2023 végére már havi 16 milliós kapacitást értek el.

Egy forrásunk szerint ekkoriban, egy rövid ideig le is gyártottak havi 15-16 millió akkumulátorcellát, a kereslet azonban gyorsan csökkenni kezdett. 2024 első negyedévére a gyártás a kapacitás 80-90 százalékára esett vissza, a második negyedévben már 60 százalékra, a harmadik negyedévben 50 százalék alá, a negyedikben pedig körülbelül 30-40 százalékra. Ezek a számok egybevágnak a KSH hazai akkumulátorgyártásról szóló statisztikájával.

Megkérdeztük a Samsung kapacitáscsökkentéséről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amely kérdésünkre azt írta: „A termelési kapacitása esetében határozottan kisebb mértékű csökkenés történt, mint ahogy azt a kérdés sugallja.” Visszakérdeztünk, hogy decemberben hogyan mérséklődött 51 százalékkal a hazai akkugyártás volumene, ha a Samsung-gyár nem csökkentette radikálisan a kibocsátását, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

Akárhogy is, a KSH statisztikáiból egyértelműen kiolvasható a termelés visszaesésének mértéke. Úgy tudjuk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gödi gyárban a kereslet csökkenésével egymás után álltak le a több tízmilliárd forintból kiépített gyártósorok. A Samsung belsős munkatársainak száma közben az Opten szerint 4100 főről 3800 főre csökkent. Még durvább volt a leépítés a bérelt munkaerőnél: egy samsungos forrásunk szerint a cég az elmúlt egy évben több mint kétezer külsős munkavállalótól szabadult meg.

Amikor erről kérdeztük a KKM-et, azt írták: „A vállalatnál a kérdésben megadott számadatoknál jóval kisebb mértékben történt létszámcsökkenés, amely során a cég elsősorban a kölcsönzött munkaerő szerződéseit nem hosszabbította meg, miközben a magyar munkavállalók megtartására mindig kiemelt figyelmet fordított.”

Az biztos, hogy a Samsung hivatalos alkalmazotti létszáma tényleg csak 300-zal csökkent, amelyet az egyik forrásunk szerint az állammal kötött támogatási szerződések miatt tartani is akarnak. A magyar állam ugyanis különféle egyedi támogatási döntések keretében sok tízmilliárd forint közpénzt fordított már arra, hogy a Samsung hazai beruházásait segítse.

Forrásunk szerint a leépítés nem minden részleget érint ugyanúgy: bizonyos, „feleslegessé váló” csapatoknál a szabadságok ki nem adásával és a műszakok szándékos variálásával kényszerítettek ki felmondásokat. Más, továbbra is fontos részlegekben vagy munkakörökben viszont a korábban kölcsönzött munkaerőből belsősítettek embereket. Ő úgy tudja, a Samsung a kereslet hiánya miatt további leépítéseket tervez, de nagyrészt ez is a külsősöket érintené.

Úgy tudjuk, hogy a Samsung a 2024-es évben összességében a teljes gyártási kapacitás körülbelül 60 százalékát teljesítette, és a cégben nagyságrendileg hasonló eredménnyel számolnak idénre. Ha viszont nem sikerül új megrendeléseket szerezniük, akkor akár ennél jóval kevesebbet is termelhetnek.

2017 óta nem volt ekkora leállás

Mint megtudtuk, a KSH brutálisan rossz decemberi adata mögött elsősorban az áll, hogy december második felében teljesen leállt a Samsung gyára. A leállás tényét több helyről is megerősítették nekünk, az egyik verzió szerint december 16. és január 5. között egyáltalán nem termeltek. Hallottunk olyan verziót is, amely szerint december 16-tól kezdődően fokozatosan állították le a gyártósorokat, más tizennyolcadikától kezdődő szünetről írt.

Bár a Samsung SDI-hez hasonló gyáraknál normálisnak számít, hogy augusztusban vagy decemberben egy-két hétre leálljanak, több forrástól is úgy tudjuk, hogy Gödön példátlan a háromhetes szünet. Egyik forrásunk szerint a gyár 2017-es elindulása óta nem történt olyan, hogy egyszerre az összes gyártósor leálljon, egy másik forrás szerint 2018 óta nem állítottak le mindent a két ünnep között.

Van, aki arról írt nekünk, hogy az elmúlt években külön bónusz járt azoknak a dolgozóknak, akik a két ünnep között is pluszmunkát vállaltak. Most ezzel szemben azokat is kényszerszabadságra küldték, akik amúgy dolgoztak volna az ünnepi időszakban.

Megkérdeztük erről is a KKM-et, ahonnan azt írták: „Samsung SDI 2024-ben is folyamatosan gyártott és teljesítette megrendeléseit, a gyár működése pedig 2024-ben sem állt le, hanem a szokásos éves karbantartási munkálatokat végezték el, amelyek a hatékony és biztonságos működés érdekében minden évben szükségesek.” Úgy tudjuk, hogy a gyárban december végén valóban karbantartási munkálatokat végeztek, csakhogy a korábbi években külön-külön állították le a gyártósorokat, nem pedig egyszerre.

Visszakérdeztünk a KKM-nél, hogy ha nem a Samsung-gyár leállása okozta az akkugyártás nagy decemberi bezuhanását, akkor mi, de a kérdésünkre nem kaptunk választ.

Lemondott megrendelések, csoportszintű válság

A nagy visszaesés hátterében az áll, hogy az utóbbi időben Európában nagyon lelassult az elektromos autós átállás. Ezt megelőzően, 2023-ig folyamatosan nőtt a villanyautókba való akkumulátorok iránti kereslet.

A Samsung a korábbi felfutásból nagyon sokat profitált, mert nagyon hamar belépett a piacra: már 2009-től együttműködött a BMW-vel, és 2013-ban gyártották le az első olyan elektromos BMW-t, amelyben Samsung akkumulátor volt. A két cég az évek során egyre szorosabbra fűzte együttműködését, a Samsung abban a tudatban bővíthette gödi gyárát, hogy folyamatosan kapott megrendeléseket a BMW németországi gyáraiból.

A Samsung SDI közben egy csomó másik céggel is szerződött, amelyek egy időben szinte sorban álltak a Gödön gyártott akkumulátorokért. Sikerült megrendeléseket behozni a Volkswagen-csoporthoz tartozó Auditól, a Stellantis-csoporthoz tartozó Fiattól és a Kiát gyártó Hyundaitól is. Ez utóbbi akkora üzletnek tűnt, hogy 2024 elején bejelentették, hogy csak a Hyundai megrendelései miatt felhúznak egy harmadik gyárat Gödre.

Igen ám, csakhogy a villanyautókra igényelhető állami támogatások kifutásával és a piaci trendek megfordulásával 2024 elején megtorpant, majd elkezdett bezuhanni az elektromos autók eladása. Emiatt a gyártók a korábbinál kevesebb megrendelést adtak le, sőt, bizonyos elektromos modellek kivezetéséről döntöttek. A Volkswagen például idén zárja be a brüsszeli gyárát, és ezzel együtt felhagy az elektromos Audi Q8 e-tron modellek gyártásával, amelyekbe korábban a Samsung szállított akkumulátorokat.

A Samsung másik fontos ügyfele volt Stellantis, Gödről szállították ugyanis az aksikat a Fiat központi, torinói gyárába, ahol azok az elektromos Fiat 500-asokba kerültek. Ezeknek a gyártását viszont már tavaly ősszel leállították, és úgy néz ki, ha újra is indítják egyszer, az új 500-asokba már a Stellantis és a CATL közös spanyolországi gyárából szállítják majd az akkumulátorokat.

A Samsungnak annyiban szerencséje van, hogy legfontosabb ügyfele, a BMW korábban a svéd Northvolttól is akart akkumulátorokat vásárolni. Miután azonban a cég képtelen volt időben szállítani, a BMW törölte a rendelését, és inkább a Samsungnak adta azt.

Problémák azonban nemcsak a Samsung gödi egységével, de az egész cégcsoporttal vannak. A Samsung SDI eladásai 2024-ben éves szinten 23 százalékkal estek vissza, amely az utolsó negyedévben majdnem 29 százalékos visszaesést jelent. A teljes tavalyi évben körülbelül 100 milliárd forintnyi veszteséget termeltek, amelyből körülbelül 70 milliárd forintnyit az utolsó negyedévben értek el – írja a Korea Herald.

Az egyre romló eladások és a veszteségesség miatt tavaly novemberben leváltották Cshö Junhót (Choi Yoon-ho), a Samsung SDI vezérigazgatóját. Ő egy súlytalan pozícióba került át, a helyére pedig Cshö Dzsuszon (Choi Joo-sun) került, aki korábban a Samsung Display vezetője volt.

Cshö idén január elején a Samsung SDI összes dolgozójának kiküldött egy levelet, amelyben az elektromos autók iránti kereslet lassulása miatt a vállalat előtt álló kihívásokról írt. Azt írta: „Idén az üzleti környezet várhatóan még nehezebb lesz a második Trump-elnökséget övező növekvő bizonytalanságok és a globális politikai instabilitás miatt.” Cshö felszólította az alkalmazottakat és a vezetőket, hogy „szüntessék meg a felesleges folyamatokat, javítsák a hatékonyságot, és támogassák a bizalmon és kommunikáción alapuló pozitív szervezeti kultúrát”.

Több magyar vezető is távozott

Arról, hogy a vállalat szervezeti kultúrája valóban bizalmon alapulna, megoszlanak a vélemények, értesüléseink szerint a gödi Samsungnál az elmúlt években sok fontos munkavállaló távozott. Úgy tudjuk, a konfliktusok egyik gyökere az volt, hogy a Samsung SDI egy sor területen nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, és a magyar hatóságok nem is nagyon igyekeznek betartatni azokat.

Amikor 2023-ban erről írtunk, minden forrásunk azt mondta, hogy a Samsung a legmagasabb szinten van bekötve a magyar kormányhoz, ahonnan igyekeznek minden, a cég működése elé gördülő akadályt elhárítani. Azt is hallottuk, hogy volt olyan hatósági ellenőrzés, amit felső utasításra állítottak le.

A Samsung SDI ügyeire rálátó forrásaink ugyanakkor arról is beszéltek, hogy a környezetvédelmi szempontból problémás szabálytalanságok és a koreai vezetők magyar viszonyokkal összeegyeztethetetlen elvárásai miatt a cégen belül is komoly feszültségek alakultak ki. Voltak olyan magyar középvezetők, akik igyekeztek meggyőzni a koreaiakat arról, hogy próbálják meg betartani a törvényeket, és a koreaiak között is volt olyan, aki inkább hajlott erre, másokat azonban nem érdekeltek a magyar szabályok.

Úgy tudjuk, miután 2023-ban a sajtóban egyre nagyobb visszhangot kaptak a gyár ügyei, és egyre durvább dolgok derültek ki róluk, a cégen belül is egyre nagyobb lett a feszültség. Egymástól függetlenül több forrás is megerősítette nekünk, hogy 2023-tól kezdődően felmondási hullám zajlott le a cégben, és egymás után távozott egy sor magyar közép- és felsővezető. Ennek részeként:

• 2023 áprilisában távozott a cégtől a termelési igazgató;
• 2024-ben a távozó helyére kinevezett új termelési igazgató;
• 2024 augusztusában, mindössze fél év után felmondott az iparbiztonsági igazgató;
• távozott egy másik iparbiztonsági vezető;
• és felmondott egy másik igazgató is.

Úgy tudjuk, a sorozatos felmondások miatt már nem nagyon vannak magyarok a döntési pozíciókban, és a cég koreai felsővezetői határoznak szinte mindenről. A távozó magyar vezetők több forrásunk szerint „gyarmati attitűdre” és a magyarokkal szembeni bizalmatlanságra épülő munkakultúrára panaszkodtak.

Több forrásunk is arról számolt be, hogy a koreai vezetésnek dolgozó csapat évek óta igyekszik elszigetelni őket a valóságtól és elhitetni velük, hogy a cég működésével minden rendben van. Ennek részeként a Samsung SDI ügyeiről rendszeresen író Átlátszót, a gyár ellen tiltakozó Göd-ÉRT Egyesületet, de még a katasztrófavédelmet, a munkavédelmet és a gyár egyik engedélyét felfüggesztő bíróságot is úgy állítják be, mintha gonoszságból, károkozás céljával járnának el.

Bizonytalanná vált a harmadik gyár

A Samsung 2023-ban, vagyis a legnagyobb akkuipari pörgés idején döntött a gödi gyára további bővítéséről, ami miatt a kormány akkor egy sor telket hozzácsapott a gödi ipari-innovációs területről. Tavaly márciusban aztán a koreai sajtó alapján derült ki, hogy egy harmadik gyár felépítésére készülnek, majd áprilisban engedélyt kaptak arra, hogy 43 ezer négyzetméterrel bővítsék a gyárat.

Úgy tudjuk, hogy ezt a bővítést még nem kezdték el, és a jelenlegi keresletre tekintettel nem is nagyon akarják elkezdeni. Megkérdeztük erről a külügyminisztériumot, ahonnan azt írták: „a vállalat beruházásai az ütemtervnek megfelelően zajlanak”.

Érdeklődtünk a külügyminisztériumnál arról is, hogy a gödi gyár termelésének csökkenése, illetve a leépítéseik miatt felmerült-e, hogy a cégnek vissza kelljen fizetnie a beruházásukhoz kapott állami támogatás egy részét. Azt írták: „A Samsung SDI minden hatályos támogatási szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz, sőt egyes területeken túl is teljesíti az elvárásokat. Ennek megfelelően visszafizetési kötelezettség nem merült fel.”

A gödi Samsung egyébként Európa egyik legnagyobb akkuipari üzeme, amely 2018-tól kezdődően exponenciálisan növelni tudta a termelését. 2023-ban már 2300 milliárd forintos árbevétele volt, amellyel az Audi után Magyarország második legnagyobb gyárának számított.

A gyár a kezdetektől fogva élvezte a kormány támogatását, az újabb és újabb beruházásaikhoz rendre több tízmilliárd forintos állami támogatást kaptak. Még azt is elintézték nekik, hogy a legtöbb magyar céggel szemben ne 2 százalékos, hanem 1 százalékos helyi iparűzési adót kelljen fizetniük.

A Samsung működése számos jogi kérdést felvetett, egy bíróság tavaly tavasszal felfüggesztette a cég működéséhez szükséges engedélyt, ami nélkül elvileg csak kapacitásuk 1,6 százalékán gyárthattak volna. Természetesen nem csökkentették ennyivel a termelésüket, és öt hónap után egy másik bíróság gazdasági érdekre hivatkozva visszaadta az engedélyüket.