A 2010-es években Európában keveset hallottunk az akkumulátorgyárakról. Mindenki tudta ugyan, hogy elvileg valamikor tömegével járnak majd az utakon az elektromos autók, de ez inkább tűnt távoli utópiának, mint a közeljövőben elérhető valóságnak.
Európában nemcsak az emberek feledkeztek meg erről, a cégek is: miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobbra nőtt a Tesla, a Távol-Keleten pedig egymás után alapítottak akkumulátorgyárakat a kínai, koreai és japán cégek, az európai ipar viszont végigaludta az évtizedet. Gyakorlatilag egyetlen cég se kezdett el időben, megfelelő erőbedobással akkumulátorokat és elektromos hajtású autókat fejleszteni, ami mára súlyos problémákhoz vezetett.
Európa egyik legfontosabb projektje
Voltak azonban, akik megpróbálkoztak vele. A legfontosabb ezek közül a Northvolt elnevezésű svéd startup volt, amelyet a Tesla két volt munkatársa alapította még 2015-ben. A cégbe később olyan nagyvállalatok fektettek, mint a BMW, a Volkswagen és a Goldman Sachs, miközben hatalmas hiteleket is felvett, többek között az Európai Fejlesztési Banktól.
A Northvolt 2021-ben építette fel első gyárát a svédországi Skellefteåban, amelyből 2022-ben szállították le az első akkumulátorokat. Időközben azonban hatalmas ambícióik lettek, és további gyárak építését jelentették be Németországban, Kanadában és Svédországon belül más helyszíneken.
A 2020-as évek elején aztán az európai politika is észbe kapott, és az EU vezetése rájött, hogy a kontinens az elektromos autók terén végletekig kiszolgáltatott a kínai, koreai és japán cégeknek. Ekkor született meg az elképzelés, hogy saját, európai akkumulátorgyártókra van szükség, amelyekre az EU vezetése innentől a Kínától való függetlenedése zálogaként tekintett.
A legfontosabb reménységnek pedig a Northvolt számított, ami valóban ki tudott fejleszteni működő akkumulátorokat, és le is tudta gyártani azokat. Ezzel a képességével pedig több ezermilliárd forintnyi befektetést és hitelt vonzott magához, és 55 milliárd dollárnyi, vagyis nagyjából 20 ezer milliárd forintnyi megrendelést kapott a nagy európai autógyáraktól – írja a Bloomberg.
Igen ám, csakhogy közben igazából nem ment jól az aksigyártás. A cég a gyártás 2022-es indulása után nehézségekbe ütközött a termelés felskálázásával, vagyis nem tudták úgy beindítani a tömeggyártást, mint a kínai és koreai versenytársaik. Közben pedig a matek sem jött ki, mert kis mennyiségben csak veszteséges tudtak termelni, a nyereségességet soha nem érték el.
A gyártás erőltetett, túl gyors felfuttatása ezzel párhuzamosan technológiai problémákhoz is vezetett. A Northvolt egyes, Kínából importált gépei nem voltak alkalmasak a termelésre, a működő gépsorokon pedig rendkívül sok hibás és használhatatlan akkumulátort gyártottak. A cég abban is hibázhatott, hogy az egekbe tolt befektetői várakozásoknak megfelelve egyszerre túl sok terméket próbált kifejleszteni, ami miatt a legfontosabbra, az autókba való akkumulátorra nem jutott elég energia.
Ha ez nem lett volna elég, idén januárban rejtélyes módon elkezdtek meghalni a Northvolt dolgozói: először egy 33 éves alkalmazottat találtak műszak után holtan otthon, az ágyában. Februárban egy 19 éves dolgozóval történt ugyanez, majd júniusban egy hatvanas éveiben lévő dolgozó esett össze és halt meg minden előjel nélkül az otthona erkélyén. A svéd rendőrség nyomozást indított, de egyelőre nem sikerült kideríteni a halál okát.
Időközben aztán a nyilvánosság számára is világossá vált, hogy a Northvoltban közel sem az történik, mint amire a legtöbben számítottak: tavaly novemberben egy svéd lap megszerezte a cég egy titkos belső jelentését, amiből
kiderült, hogy a cég a tervezett mennyiség mindössze 5 százalékát gyártja akkumulátorokból.
Idén májusban, néhány héttel azelőtt, hogy a Northvoltnak közzé kellett volna tennie az egyik jelentését, bejelentették, hogy 2024 helyett 2025-ben viszik csak tőzsdére a céget. Amikor a jelentés végül megjelent, kiderült, hogy a vállalat nemcsak hogy sokkal kevesebbet termel, mint kellene, de sokkal több adóssága is van, mint amit tudni lehetett.
A következő rúgást a cégnek az adta, hogy idén júniusban a BMW bejelentette: lemondta egy kétmilliárd dollár értékű megrendelését a Northvoltnál. A szaklapok szerint a Northvolt egyszerűen nem volt képes leszállítani a megrendelt akkumulátorokat, a BMW így azokat helyettük inkább a Samsungtól veszi majd meg, amelytől már korábban is rendelt.
Innentől kezdve már egyre többen spekuláltak arra, hogy a Northvoltnak komoly pénzügyi problémái vannak, és nem is közeledik a nyereségességhez. A cég következő lépéseként szeptember 23-án bejelentette: egy költségcsökkentés részeként elbocsátja 1600 alkalmazottját, ami az összes munkavállaló ötöde. Ezenkívül visszamondták első gyáruk bővítését, és a további terjeszkedést is elhalasztották.
Peter Carlsson, a cég alapító vezérigazgatója a döntésről azt mondta: „Miközben az elektromos átmenet lendülete továbbra is erős, reagálnunk kell az autópiacon és a szélesebb ipari környezetben tapasztalható ellenszélre. Most minden energiát és befektetést az alaptevékenységünkre kell összpontosítanunk.” Carlsson szerint a legutóbbi termelési adataik azt mutatják, hogy egyre közelebb kerülnek a jól működő tömeggyártáshoz, és ezt szeretnék elérni, hogy fenntarthatóan működhessenek.
A Northvoltnak a BMW lépése ellenére továbbra is vannak megrendelései, de a céget a Magyarországon működő akkugyárakhoz hasonlóan rosszul érinti, hogy az elmúlt fél évben visszaestek az elektromos autók európai eladásai. Emiatt az ő vevőik is visszavettek megrendeléseikből, és inkább kivárnak, vagy a kisebb keresletet megoldják kínai vagy koreai akkumulátorok beszerelésével.
A Northvolt következő, rosszul kinéző döntése az volt, amikor október 8-án csődöt jelentett a cég egyik leányvállalata. A Northvolt Ett Expansion AB a vállalat első gyárának bővítését készítette elő, de mivel a tervet elkaszálták, már nem volt rá szükség. A leányvállalatnak nagyságrendileg 70-100 milliárd forint adóssága volt, a Northvolt ezt nem akarta visszafizetni.
Ekkor már nagyon sokan, köztük a svéd kormány tagjai is aggódtak a Northvolt pénzügyei miatt. Ebba Busch energiaügyi és ipari miniszter azt mondta: szorosan követik a fejleményeket, és aktívan dolgoznak a Northvolt kisegítésén. Azt viszont kizárta, hogy a svéd állam kimentené a Northvoltot, ha csődbe menne.
Október elejére a Northvolt olyan rossz pénzügyi helyzetbe került, hogy komolyan felmerült: nem tudják kifizetni a számláikat, és csődbe mehetnek. A Reuters forrásai szerint a cég vezetése múlt héten befektetőknél kalapolt, hogy valahogy összeszedjen még 200 millió eurót. A források szerint az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagot próbálták eladni, hogy valamennyi készpénzt szerezzenek. Sokan attól tartottak, hogy a Northvolt nem fogja tudni befizetni az októberben esedékes adótartozását, de október 14-én bejelentették, hogy sikerült kifizetni a svéd államtól kapott számlákat, amivel ideiglenesen elkerülték a csődöt.
A következő kérdés az, hogy a Northvolt meg tudja-e nyugtatni a befektetőit, és kihúzza-e addig az újabb és újabb források bevonásával, amíg valóban fel tudják pörgetni a sorozatgyártásukat. Ennek persze az a feltétele, hogy ez valamikor sikerül is.
Korai lenne a káröröm
A Northvolt szenvedése akár jó hír is lehetne a Magyarországon működő akkumulátorgyáraknak és ezzel a magyar iparnak, hiszen a BMW-től kapott megrendelésük például pont a Samsunghoz került át. Ők pedig ezeket az akkumulátorokat – mint a korábbi, BMW-től kapott megrendeléseik jelentős részét – várhatóan Gödön gyártják le.
A technológiai problémákat leszámítva azonban valójában a Northvolt is ugyanazzal a kihívással néz szembe, mint a Magyarországra telepedett akkuipari cégek nagy része: a kereslet stagnál vagy visszaesik, miközben a gyártókapacitások egyre nagyobbak. Ez az akkumulátorok árának eséséhez és ahhoz vezet, hogy a kevésbé hatékony, drágább vagy kicsit rosszabb minőséget előállító akkugyárak nem jutnak megrendeléshez, és idővel bezárhatnak.
Ez pedig Magyarországot is érinti: 2023 októbere óta bezuhant a hazai akkugyártás, az SK tavaly novemberben megnyitott iváncsai gyárában pedig ugyan idén második negyedévben elindult a gyártás, de közben elküldték az ott dolgozó bérelt munkaerő egy részét, és a gyár ma is csak a teljes kapacitása egy részén működik. Ez egy 800 milliárd forintból felépített gyár, amire a magyar állam nagyságrendileg 100 milliárd forintot költött vagy költene – aminek a nagy része megy a kukába, ha a jövőben sem sikerül felpörgetni a gyártást.
A Bloomberg elemzése szerint 2030-ig a világon négyszer annyi akkumulátoripari beruházást jelentettek be, mint amennyire a várható piaci igények szerint szükség van, vagyis kevés jele van annak, hogy ne alakuljon ki túlkínálat. Kérdés, melyik akkugyártó éli majd túl a túlkínálat miatt kialakuló versenyt.
