Szintlépés az európai akkugyártásban: vegyesvállalatot hoz létre a Stellantis és a CATL Spanyolországban

A Stellantis és a kínai, Magyarországon is beruházó CATL körülbelül 4,1 milliárd euróért épít új akkugyárat Spanyolországban, írja a Bloomberg. A két cég keddi, közös közleménye szerint a zaragozai gyár 2026 végén kezdi meg a lítium-vas-foszfát (LFT) akkumulátorok gyártását. Az új gyár kapacitása elérheti az 50 gigawattórát, a kapacitás az európai elektromosjármű-piac alakulásától és a spanyol, illetve az EU-s hatóságok támogatásától függ majd a hírügynökség szerint.

November közepén Robin Zeng CATL-vezér azt nyilatkozta, hogy a cég az Egyesült Államokban is gyártana akkumulátorokat, ha Donald Trump következő amerikai elnök vevő az ötletre. A kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártókat jelenleg protekcionista intézkedésekkel tartják távol az amerikai piactól, amik közös nevezőnek számítanak a demokraták és a republikánusok között, mióta Trump előző ciklusa során kereskedelmi háborút indított Kínával.

A CATL és más cégek, például a BYD Európában is azt a stratégiát követi, hogy megpróbál helyben gyárakat nyitni, így kivédve az esetlegesen ellenük kivetésre kerülő védővámokat, és Európa is igyekszik lépéseket tenni annak érdekében, hogy olyan akkumulátoripart építsen ki a kontinensen, ami képes megtörni a kínai dominanciát az EV-k terén. A friss bejelentés utóbbi szempontból nagy jelentőségű, hogy vegyesvállalat jön létre a kínai CATL és az amerikai-európai Stellantis között. A múltban Kína csak úgy engedte be régen a külföldi cégeket a saját piacára, ha azok ilyen vegyesvállalatokat hoztak létre kínai cégekkel, ennek révén ők el tudták tanulni a technológiát, és mostanra sikerrel alkalmazzák, leversenyezve a régi éllovasokat.

Az akkugyártásban viszont eleve Kína volt technológiai fölényben, ezért itt az európai cégeknek érdeke, hogy társulhassanak vegyesvállalatokba, mostanáig azonban kevés sikerrel lobbiztak ebben. A hatalmas közös Stellantis-CATL beruházás ebben mérföldkőként értékelhető.

A bejelentésben az is érdekes, hogy a közlemény szerint lítium-vas-foszfát akkukat fognak gyártani az új üzemben. Ebben Kínának az a stratégiája érhető tetten, hogy igyekeznek olyan termékeket előállítani, amelyek alapanyaga minél nagyobb arányban belpiacról beszerezhető. A vassal ez így van, a kobalttal viszont nem, ezért a kínai akkuipari cégek nagy energiát fektetnek abba, hogy a nikkel-mangán-kobalt akkuknál egyelőre alacsonyabb hatékonyságú lítium-vas-foszfát akkukat fejlesszék. A vas-foszfát sikeres alkalmazása végfogyasztói szempontból is érdekes, mert a termék (az autó) olcsóbb lesz. Az akkumulátortechnológiákról részletesen itt írtunk.

Közben Magyarország éppen akkumulátoripari nagyhatalommá válik. Az ágazat jelentőségének növelése egybevág az Orbán-kormány geopolitikai és világgazdasági stratégiájával, sokan azonban attól tartanak, hogy ezzel csak újabb kényszerpályára kerül a magyar gazdaság. Az érveket és ellenérveket gazdasági szemszögből háromrészes cikksorozatban vizsgáltuk meg:

• Akkora gyárak épülnek Magyarországon, mint még soha, de mire jó ez az egész?
• Nem az a kérdés, hány akkumulátort gyártanak az országban, hanem hogy mit tesznek hozzá ehhez magyarok
• Alacsony az akkugyárak hozzáadott értéke? Igen, de még mindig magasabb, mint az autógyáraké

Az akkumulátorgyártás hazai felfutását feldolgozó cikkeink itt olvashatók.