Elküldték a külsősöket, aztán elkezdték a kollégákat minden apróságért kirúgni. Most szóltak, hogy mi jövünk

• A koreai SK Komáromban és Iváncsán is felépített egy-egy hatalmas akkugyárat, de mivel most nincs elég kereslet a termékeikre, nagyon alacsony kapacitással működnek.
• Az elmúlt egy évben több mint ezer külsős munkavállalót és több mint ötszáz saját dolgozót építettek le, most a logisztikai részleg munkatársait szerveznék ki külön cégbe.
• Hetek óta terjednek a pletykák, hogy bezárhatják a több mint ezer embernek munkát adó komáromi gyárat, ezt az értesülést az SK nem cáfolja.

Először a bérelt munkaerő nagy részét küldték el, aztán a saját dolgozókat kezdték el apró-cseprő dolgokért kirúgni az SK komáromi gyárában – mesélte a cég több alkalmazottja a Telexnek. Legutóbb az derült ki, hogy a gyár logisztikai részlegén dolgozókat végkielégítés és jogfolytonosság nélkül szerveznék ki egy külsős cégbe, ahol a sokéves munkaviszonyuk és tapasztalatuk ellenére próbaidősként kezdenének.

A dél-koreai SK 2020-ban nyitotta meg első, több mint kétszázmilliárd forintból épült akkumulátorgyárát Komáromban. Az üzemben fokozatosan bővült a termelés, így folyamatosan toboroztak, és a saját munkaerő mellett munkaerő-közvetítőkön keresztül is egyre több dolgozót vettek fel.

Az SK koreai vezetése annyira optimistán látta a jövőt, hogy egy második, még a komárominál is sokkal nagyobb gyár építéséről döntöttek, ez 2024 elején nyílt meg Iváncsán. 2023 végén azonban megbicsaklott az elektromos autók, így az akkumulátorok iránti kereslet, és az SK piaci pozíciója is romlani kezdett. Így fokozatosan egyre világosabbá vált, hogy a két gyár belátható időn belül nem fog olyan kapacitáson működni, amilyenre tervezték őket.

Folyamatosak a leépítések

Az SK helyzetét jól mutatja, hogy az iváncsai gyárból 2024 májusában, nagyjából a sorozatgyártás elindulásával egy időben rúgtak ki 600 külsős dolgozót. Azóta folyamatosan érkeznek a hírek kisebb leépítésekről és arról, hogy a távozó dolgozókat nem pótolják. Legutóbb a 444 írt arról, hogy a komáromi gyár dolgozói szerint létszámleépítésre hivatkozva újabb elbocsátások kezdődtek.

Megkérdeztük a céget, hogy az elmúlt egy évben pontosan hány külsős és hány belsős kollégát építettek le, és hány fő elbocsátását tervezik a közeljövőben, de érdemben nem válaszoltak a kérdéseinkre. Megnéztük viszont a céges adatbázisban, hogy a két cégük, az SK On és az SK BM melyik hónapban hány főt foglalkoztatott, és a következő adatokat kaptuk:

Az ábrán látszik, hogy a csúcson, 2024 áprilisában a két cégnek összesen 4146 alkalmazottja volt. A legfrissebb, novemberi adatok szerint már csak 3581 főt foglalkoztattak, vagyis

hét hónap alatt 565 fővel csökken az SK belsős dolgozói száma.

A Telex értesülései pedig egybecsengenek a 444 cikkében leírtakkal, miszerint a létszámcsökkentés november óta ugyanolyan, ha nem még gyorsabb ütemben folytatódik, mint előtte. Az 565 fős leépítés ráadásul csak a belsős, vagyis közvetlenül az SK-cégek alkalmazásában álló dolgozókra vonatkozik, a bérelt munkaerőre nem. Úgy tudjuk, hogy a tavaly májusi 600 fős elbocsátási hullám után fokozatosan a komáromi gyárból is elküldtek szinte minden külsőst, a teljes cégnél összesen több mint ezer embert.

A belsősök leépítése a forrásaink szerint háromféleképpen zajlik. Egyrészt bizonyos munkakörökben nem emelnek fizetést és várják, hogy minél több dolgozó magától felmondjon. Másrészt tavaly óta elkezdtek apróságokért (forrásunk szerint „minden szarért”) kirúgni embereket, például olyanért, hogy valaki beteget jelentve hiányzott egy napot, de a következő munkanapjára nem hozott magával rögtön orvosi igazolást. Vannak ezen kívül olyanok is, akiket a szó leghagyományosabb értelmében elküldtek, akár egyoldalú felmondással, akár közös megegyezéses ajánlattal.

Egy forrásunk felhívta rá a figyelmünket, hogy a magyar szabályok szerint havi 30 ember elküldése már csoportos létszámleépítésnek számít, amire külön szabályok vonatkoznak. Ő úgy tudja, az SK erre tekintettel havonta legfeljebb 29 főt épít le. Ez egyrészt jogilag könnyebb, másrészt politikailag is kényelmesebb, a forrásunk szerint ugyanis állami nyomás van arra, hogy „a repülőrajt ideje alatt egy cég se jelentsen be csoportos létszámleépítést.”

Kiszerveznék a belsős dolgozókat

Február elején egymástól függetlenül két SK-s munkás is megkeresett minket azzal, hogy a cég kiszervezné a logisztikai részlegén dolgozókat a vállalaton kívülre. Egyikük azt írta:

„Sziasztok! A komáromi SK-ban dolgozom logisztikán 5 éve. A gyárunk logisztikusait most át akarják adni egy külsős, szintén koreai cégnek. Ez azt jelenti, hogy vagy aláírjuk a másik céggel a szerződés – és nem kapunk végkielégítést – vagy közös megegyezéssel küldenek el minket. A cég tehát mindenképpen ki szeretné kerülni, hogy végkielégítést kelljen fizetnie a logisztikai részlegen dolgozóknak.”

A másik dolgozó gyakorlatilag ugyanezt írta:

„Kedves Telex! Egy rövid történetet szeretnék megosztani. 2020-ban kezdtem dolgozni a komáromi SK ON akkumulátorgyárban. Nagy lelkesedéssel és tervekkel ugrottam neki az új munkahelynek, erre alapoztam a jövőmet. Ám hirtelen a 2023-as év második fele nem várt hírekkel várt minket. Csökkenő megrendelés és bizonytalanság a jövőt illetően a cégnél. (…) A 2024-es év második felében elkezdték elküldeni a külsős munkaerőt. Utána szépen elkezdték a saját állományt megritkítani. 2025. januárjára már senki sem volt optimista. Folyamatos hírek a gyáron belül (elbocsátások, gyárbezárás, stb). Most legutóbb a logisztikai területen lettek változások. Mintegy 44 főt akarnak kiadni egy külsős cégnek, ami következőkkel jár ha aláírják az új szerződést: próbaidő, bármikor felmondhatnak nekik és mivel külsős cég, így nem az SK mond fel nekik, ezzel elkerüli a cég a megbélyegzést és az anyagi kellemetlenségeket. Jogfolytonosság elvesztése, vagyis nem kapnak az éveik után végkielégítést ha kirúgják őket.”

Megkérdeztük erről Székely Tamást, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét, ami az SK dolgozói érdekképviseletét is ellátja. Székely Tamás azt mondta: a logisztikai dolgozók kiszervezéséről ő is a cég munkatársaitól hallott, arról hivatalos tájékoztatást még nem kaptak.

Székely Tamás szerint azonban az a verzió, ahogy az SK a pletykák szerint kiszervezné a dolgozóit, ebben a formában jogellenes. Szerinte ezt kétféleképpen lehet ezt törvényesen megcsinálni:

• vagy úgy, hogy a cég felmond a dolgozóinak, kifizeti a végkielégítést, az alkalmazottak pedig kapnak egy új ajánlatot a másik cégtől;
• vagy úgy, hogy a dolgozók jogfolytonossággal kerülnek át a másik céghez, vagyis ott tulajdonképpen az előző szerződésük folytatódik, megmarad a fizetésük és a ledolgozott éveik is. Ha aztán a második cégtől akarják őket elküldeni, akkor ott kell végkielégítést fizetni.

A Telexnél jelentkező dolgozók szerint az SK pont ezt akarja elkerülni. Székely Tamás szerint ha a cég tényleg ilyen ajánlatot tesz, és a dolgozók náluk ezzel jelentkeznek, akkor ők megpróbálnak majd jogi segítséget nyújtani.

Felépítették Iváncsán a gyárat, csak vevők nem nagyon vannak

Az elmúlt napokban két helyről is eljutott a Telexhez olyan értesülés, amely szerint az SK akár be is zárhatja a komáromi gyárát, és a 444 néhány nappal ezelőtti cikkében ugyanerről írt. Úgy tudjuk, a lehetőség híre hetek óta kering az SK komáromi dolgozói között, akik a cégvezetéstől nem kaptak erre egyértelmű cáfolatot.

A nekünk – és tőlünk függetlenül a 444-nek – nyilatkozó dolgozók szerint a komáromi gyárban jelenleg olyan megrendeléseket teljesítenek, amelyek április végén, de legkésőbb májusban kifutnak, és a gyár nem kapott újabb rendeléseket. Van, aki arról számolt be nekünk, hogy korábban hónapokra előre látták a gyártási terveket, egy ideje azonban csak emailben kapják meg, hogy mikor mit kell gyártani. Más azt is tudni véli, hogy a gyártósorok április végi lekapcsolásáról már döntöttek, és a dolgozók június elsejével kerülnek majd az utcára.

Az SK helyzetének megértéséhez érdemes tudni, hogy a 2020-ban megnyitott komáromi gyár évekig sikeresen és komolyabb problémák nélkül gyártott akkumulátorokat stabil megrendelőknek. A cég azért építette meg a hatalmas gyártási kapacitással rendelkező iváncsai üzemét, mert abból indultak ki, hogy drasztikusan emelkedni fog az elektromos autók iránti kereslet, és ezzel az ő megrendeléseik volumene is.

A kereslet növekedése azonban lelassult, az SK piaci részesedése pedig azon belül is csökkent, magyarul hiába építettek fel 800 milliárd forintból egy óriásgyárat, azt nem nagyon tudták kihasználni. A sorozatgyártás a cég tájékoztatása szerint tavaly tavasszal elindult, de a Telex úgy értesült, hogy az eredetileg tervezett mennyiség töredékét teljesítik csak. Sőt, olyat is hallottunk, hogy a gyárban azon igyekeznek, minél inkább lelassítsák a gyártást, hogy minél kevesebb embert kelljen kirúgni a megrendelések hiánya miatt.

Akár a teljes komáromi gyárat bezárhatják

Most több helyről is azt hallottuk, hogy az SK tavasszal gyakorlatilag bezárhatja a komáromi gyárát, és a termelést Iváncsára helyezheti át. Az egyik forrásunk szerint erre utal, hogy a komáromi gyárban az elmúlt időszakban elmaradtak a gépsorok korábban megszokott karbantartásai. Azt is hallottuk, hogy a mostani modellek gyártása áprilisban kifut, új modellek gyártásához pedig új gépsorokra lenne szükség, amelyek azonban egyelőre nem érkeztek Komáromba.

Egy másik verzió szerint azért akarják áttenni a termelést Iváncsára, mert az ottani gyár megnyitásához több tízmilliárd forint állami támogatást kaptak, és ha nem termelnének eleget, illetve elbocsátanák a dolgozókat, akkor vissza kellene fizetniük a támogatás egy részét. Eszerint – mivel a komáromi gyár már legalább öt éve működik – ott anélkül lehet leépíteni, hogy állami támogatást vissza kellene fizetni. Olyat is hallottunk, hogy bizonyos komáromi dolgozók munkaszerződésében már Iváncsa szerepel a munkavégzés hivatalos helyszíneként, ami szintén egy későbbi áthelyezés előjele lehet.

A komáromi gyár bezárásáról és a termelés áttelepítéséről szóló hírek szerint a komáromi munkásoknak egy ponton fel fogják ajánlani, hogy vagy az onnan 120 kilométerre lévő iváncsai gyárban folytatják a munkát, vagy kereshetnek új munkahelyet. Olyan verzió is eljutott hozzánk, amely szerint nem tervezik a komáromi gyár bezárását, de minimálisra tekernék le az ottani tevékenységeket.

Többéves mélypontra jutottunk el

A nekünk nyilatkozó SK-dolgozók szerint a legrosszabb a bizonytalanság, az, hogy hónapok óta egyre kiábrándítóbb hírek jutnak el hozzájuk, és semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapnak felülről. Az egyik nekünk nyilatkozó dolgozó szerint van, ahol a középvezető úgy igyekszik tartani a lelket a munkásokban, hogy ő olyan információk birtokában van, amelyek szerint a helyzet még rosszabb, mint amit a beosztottjai gondolnak.

Részletes kérdéssorral kerestük meg az SK-t, ahonnan azt írták: „A gyáraink üzemelnek. Figyelembe véve az elektromos járművek piaci viszonyait és keresletét, terveink szerint az év során folyamatosan optimalizáljuk a gyártósorok működését, és rugalmasan reagálunk a vásárlói igények változásaira.”

Bár a különböző akkumulátorgyárak ügyfeleiről, rendelésállományáról és gyártási teljesítményéről nem rendelkezünk pontos információkkal, vannak olyan adatok, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a helyzetükre vonatkozóan. Az egyik ilyen a KSH statisztikája a különböző gazdasági szektorok teljesítményéről. Az akkumulátorgyártást is magába foglaló villamos berendezések gyártása nevű ipari alág teljesítménye az elmúlt négy évben így alakult:

Az ábrán látszik, hogy a csúcsot jelentő 2023-as év után 2024-ben az infláció ellenére folyamatosan csökkent a Magyarországon legyártott villamos berendezések, köztük akkumulátorok értéke. Decemberben aztán egy brutális beszakadással három évvel ezelőtti szintre esett vissza a szektor teljesítménye.

Mivel Magyarországon ma még csak két nagy akkumulátorgyártónak van sorozatgyártása, a teljes ágazat teljesítményének visszaesése azt jelenti, hogy vagy a Samsung, vagy az SK, vagy mindkét cég gyártása visszaesett. Bár ősszel a Samsung létszáma is csökkenni kezdett, a cégtől egyáltalán nem érkeznek negatív hírek, ami megint csak azt erősíti meg, hogy decemberben az SK termelése zuhanhatott be durvábban.

Az elektromos autók iránti kereslet növekedésének megtorpanása többé-kevésbé az összes akkugyártót érintette, a svéd Northvolt például tavaly ősszel majdnem csődbe ment, és azóta is a csőd szélén táncol. Arról, hogy mivel számolt a kormány, amikor Magyarországot akkunagyhatalommá akarta tenni, és mik ennek a stratégiának a kritikái, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után reagált a külügyminisztérium a korábban nekik elküldött levelünkre. A leépítésekről és az esetleges gyárbezárásról szóló kérdéseinkre nem válaszoltak, azonban azt írták, hogy az SK tavaly még nem épített le annyi dolgozót, hogy amiatt vissza kelljen fizetnie a korábban neki megítélt állami támogatás egy részét. A válaszukról részletesen itt számoltunk be.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az SK azt írta: „Az SK On Hungary soha nem hajtott végre tömeges elbocsátást, a munkaerő létszámának változása a legtöbb esetben a közvetlenül foglalkoztatott magyar munkavállalók önkéntes felmondása és a bérelt munkavállalók nem meghosszabbított szerződései miatt következett be. Vállalatunk nem bocsátott el alkalmazottakat kisebb szabálysértések miatt (például orvosi igazolás benyújtásának elmulasztása) és minden esetben folyósít végkielégítést, amennyiben a törvényes jogosultsági követelmények teljesülnek. Vállalatunknál nincs bérbefagyasztás és nem zajlik a logisztikai területen foglalkoztatott kollégák tevékenységének kiszervezése.”