Megkapta a környezethasználati engedélyt az iváncsai akkugyár, ahol korábban többen rosszul lettek

Július 25-én kiadta a Fejér Vármegyei Kormányhivatal a dél-koreai SK On Hungary iváncsai akkumulátorüzemének indításához szükséges környezethasználati engedélyt – írta meg a Népszava kedden. Ez az a vállalat, amely korábban nem jelentette be a hatóságnál, hogy veszélyes anyaggal fognak dolgozni, csakhogy a gyárban május végén körülbelül egy tucat ember rosszul lett. Az eset miatt a rendőrség nyomozást indított.

A gyárra munkavédelmi és kémiai biztonsági jogsértések miatt összesen közel 14 millió forint bírságot szabott ki ugyanaz a Fejér Vármegyei Kormányhivatal, amely az engedélyt is kiadta.

A Népszava azt írja, hogy augusztus elsejére már rendben voltak az iváncsai gyár papírjai – ezt Oláh Lajosnak, a DK országgyűlési képviselőjének válaszolta Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal illetékes főosztályvezetője. A képviselő arra is rákérdezett, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak az üzemben. A válasz szerint a cég két rákkeltő anyagot jelentett be: NCM (nikkel-kobalt-mangán-lítium-oxid összetételű) port, illetve electrolyte-ot (1,3 propánszultont).

A bejelentett anyagok között nem szerepel az NMP nevű oldószer, ami szintén veszélyes anyagnak számít, írják. A cég az engedélyezési dokumentációhoz azt közölte, hogy a tervezett működési adatok alapján évente 29 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezésével számol.

A Népszava cikke szerint a kürtőkből, kéményekből a kiadott környezethasználati engedély szerint „NMP, DMC (dimetil-karbonát), sósav, szilárd anyag, nikkel, vas, cink, ón légszennyező anyagok kibocsátása várható”, de határértéken belül. A szennyezőanyag-kibocsátást a próbaüzem alatt összesen hatszor mérik, ekkor határozzák meg a pontos hatásterületet is. Az előzetes számítások szerint az NMP-koncentráció alapvetően a telephelyen belül marad, de bizonyos széljárás esetén Iváncsára is elszállhat a por, hígulva.

A sósav „mindössze néhány épületet érinthet” a falu szélén, míg egy másik, szintén veszélyesnek számító anyagra (DMC) viszont kibocsátási és egészségügyi határérték sincs, írja a lap, ahogy azt is, hogy az engedély szerint nem lesz gond a kamion- és autós forgalommal sem.

Az engedélyben szerepel a vízhasználat is: eszerint az üzem naponta maximum 7 ezer köbméter vizet használ, és a közcsatorna-hálózatba naponta 4000 köbméter tisztított szennyvizet enged vissza. A szennyező anyag koncentrációja nem lépheti át a küszöbértéket, csakhogy a lítiumra és az NMP-re például nincs hazai határérték, írja a lap, így az ún. küszöböt „ a tevékenység megkezdésekor elsőként mért koncentráció” jelenti majd.

Az iváncsai akkumulátorgyárról ebben a riportban írtunk bővebben, az akkumulátorgyártás magyarországi helyzetével és az ezzel kapcsolatban felmerülő kétségekkel pedig átfogó cikksorozatban foglalkoztunk. Ennek 10 legfontosabb megállapítását itt olvashatja röviden>>>

A teljes sorozatot pedig ebben a sorrendben érdemes elolvasni:

1. Miért olyan fontos iparág az akkumulátorgyártás, és miért kiemelt kérdés Orbánéknak, hogy ezt Magyarországra hozzák?
2. Hogyan működik egy akkumulátor, mi kell a gyártáshoz, és muszáj-e, hogy mérgezzenek a gyárak?
3. Hogy lehet, hogy a Samsung érdemi büntetés nélkül úszhatja meg a szabálysértéseket? Egyáltalán miért tűnik úgy, hogy erre az ágazatra nem vonatkoznak a törvények?
4. Milyen egy akkumulátorgyár belülről, és mit csinál a társadalommal, ha megépülnek ezek a gyárak?