A tíz legfontosabb tanulság az akkumulátorgyárakról

A Telexnél az elmúlt két hónapban ketten dolgoztunk azon, hogy feltárjuk az akkumulátorgyártás magyarországi helyzetét, kilátásait és a vele kapcsolatban felmerülő kétségeket. Több mint száz óra munkával, harminc interjú elkészítésével, helyszíni riportok és sok kutakodás után írtuk meg az akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunkat, amely az elmúlt hetekben hétfőnként jelent meg a Telexen.

A cikkek elolvasását (első, második, harmadik, negyedik) mindenkinek ajánljuk, akit mélyebben érdekel a téma, ebben a cikkben pedig összeszedtük a tíz legfontosabb tanulságot azoknak, akik csak a lényegre kíváncsiak.

1. Egyre több akkumulátorra van szükség

A klímaváltozás elleni harc miatt a világon egyre több dolgot állítanak át fosszilis energiahordozókról villamos energiára, a folyamat a közlekedés területén a leglátványosabb. Az EU-ban 2035-től nem lehet majd új benzines és dízeles autókat forgalomba helyezni, a legvalószínűbb alternatívát az elektromos autók jelentik. Emiatt egyre nagyobb az igény az akkumulátorokra, amelyek gyártási kapacitását rohamtempóban építik ki az egész világon.

2. A Nyugat lemaradt

Az akkumulátorgyártás központja Kína lett, és a fejlesztésben is kínai, dél-koreai, japán cégek járnak az élen. Az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai problémának látja ezt a függést, ezért azon igyekeznek, hogy a saját területükön is épüljenek gyártókapacitások. Mindkét kontinensen központi támogatással próbálják meg felpörgetni ezt az iparágat. Az EU 2030-ra várhatóan önellátó lesz akkukból, de Kína dominanciáját hosszú távon sem fenyegeti semmi.

3. Magyarország ebben nagyhatalom

A magyar kormány hamar felismerte az ágazat jelentőségét, és 2017 óta egy sor, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást vonzottak az országba. Magyarország ma az EU második legnagyobb akkumulátorgyártó állama, és a bejelentett beruházások szerint ez így is fog maradni, 2030-ra várhatóan csak Németország lesz előttünk. Csakhogy míg a többi uniós országban nagyobbrészt helyi vagy más nyugati cégek építkeznek, addig Magyarországra szinte kizárólag kelet-ázsiai cégek jönnek. A kormány közvetlen támogatással, bürokratikus könnyítésekkel, adókedvezményekkel, valamint európai összehasonlításban alacsony bérekkel és laza munkajogi szabályokkal csábítja ide a cégeket.

4. A NER elképzeléseibe pont beleillik

Az Orbán-rendszer világról és társadalomról alkotott elképzeléseibe jól beleillik az akkumulátorgyártás felpörgetése, ami az újraiparosítással és a keleti nyitással is összhangban van. A cégek betelepülése révén relatíve jól fizetett állások jönnek létre, nő a gazdaság, nő az export, és az országon belüli jövedelmi különbségek is csökkenhetnek. Szerintük először a gyártást kell Magyarországra hozni, ezután pedig idővel a kutatás-fejlesztés is ideérkezik, amivel az ország feljebb léphet a globális munkamegosztásban.

Ez utóbbi cél realitásáról megoszlanak a vélemények. A szakértők egy része nem nagyon hisz benne, szerintük ezek az ázsiai cégek soha nem fognak olyan bonyolult folyamatokat Magyarországra hozni, mint például az Audi vagy a Bosch. A szakmai és iparági szereplőket tömörítő Magyar Akkumulátorszövetség viszont bizakodó, szerintük komoly helyzeti előnyt jelent, hogy az akkumulátor-értéklánc minden eleme már most kiépült Magyarországon, és itt vannak a nagy német autógyárak is.

5. A lakosság bizalmatlan, és az ellenzék ebben meglátta a lehetőséget

A már működő akkugyárak környékén élőknek szinte csak kellemetlen tapasztalatai vannak, többek között Gödön és Komáromban sem érzi azt a lakosság nagy része, hogy bármi hasznuk lenne a melléjük települt üzemből. A CATL-gyár projektje emiatt eleve hátrányból indult és nagyon népszerűtlen, a róla szóló közmeghallgatás hazaárulózásba torkollott, és több tüntetést szerveztek már ellene a debreceniek. A témában rejlő potenciált megérezte az ellenzék is, az LMP, a Mi Hazánk és a Momentum is népszavazást kezdeményezett a beruházás ellen (sőt, az LMP országosan), de egyelőre úgy tűnik, a kérdések nem mennek át a választási bizottságokon.

6. Összességében nem zöld az akkumulátorgyártás, de a gyáraknak nem kellene szennyezniük

Az akkugyártás jelen tudásunk szerint kell a kibocsátásmentes gazdasághoz, de közben a bányászattól a hulladékká válásig összesítve a környezeti terhelést, azt kapjuk, hogy az ágazat egyáltalán nem zöld. Ez változhat, a technika még eléggé a fejlődési pályájának az elején jár, lehet, hogy harminc év múlva teljesen más akkukat használunk majd.

A ma jellemző akkukba pakolt lítium és a kobalt bányászata azonban környezeti és társadalmi szinten problematikus, ahogy az is kérdés, hogy az újrahasznosítás megfelelő felfutása nélkül mi lesz a kiszuperált akkukkal. Maga a gyártás azonban, amit most Magyarországra hoznak, önmagában nem muszáj, hogy mérgező anyagokat bocsásson ki. Más kérdés, hogy Gödön, a Samsung környékén találtak mérgező vegyi anyagokat a talajvízben. Ez viszont inkább azért történhetett, mert a gyár nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat.

7. A Samsunggal nem tartatják be a törvényeket, ami rossz példa lehet a többieknek

A gödi Samsung-gyár az elmúlt években számtalanszor szegte meg a rá vonatkozó katasztrófavédelmi, iparbiztonsági, munkaügyi és építési szabályokat, amiért többnyire 2-3 milliós bírságokat kapott. Ez egy 700 milliárd forintos árbevételű cégnek semmi, ami felveti a kérdést, hogy az állam ebben az esetben igyekszik-e egyáltalán betartatni a saját törvényeit. Jellemzően senki sem szeretne nagy ipari beruházásokat a szomszédjába, de mégis inkább ez a szabályozói hozzáállás lehet a lakossági bizalom összeomlásának hátterében. Más európai országokban nem látni az itt jellemző heves tiltakozást az akkugyárak ellen; a magyar emberek ellenben az eddigi tapasztalatok alapján valóban tarthatnak attól, hogy a hazai intézményrendszer nem fogja megvédeni őket, amikor kell. Ráadásul ha a Samsung büntetlenül fütyülhet a szabályokra, akkor az rossz példát mutat a többi hasonló cégnek.

8. Rengeteg víz és áram kell hozzá

Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg vízre van szükség, nem véletlen, hogy a gödi Samsunghoz és a komáromi SK-hoz is külön csatornarendszert építenek. A páratlan aszályok idején egyre többen aggódnak, hogy a folyóktól távol fekvő Debrecenben nem lesz elég víz a gyárnak (vagy emiatt a lakosságnak). Szintén jelentősen megnő az ország áramfogyasztása az akkumulátorgyárak miatt, így rövid távon még több energiát fogunk importálni, egyébként pedig új erőművek építése is tervben van. Mind a víz, mind az energia problémája részben kezelhető technológiai megoldásokkal, céltudatos fejlesztésekkel, ugyanakkor felvethető az a kérdés, hogy egy erőforrásokban nem különösebben gazdag országnál jó irány-e, ha ekkora léptékben épülnek ki ilyen a beruházások.

9. Bővül a gazdaság, nőnek a bérek, új munkahelyek lesznek a megszűnők helyett

Ha csak a máig bejelentett akkumulátorgyárak épülnek meg és kezdenek el termelni, az önmagában 3-5 százalékkal növelheti a magyar GDP-t. A gyárak környékén várhatóan emelkednek majd az ipari bérek, a debreceni és nyíregyházi beruházások miatt akár csökkenhet is az ország keleti és nyugati fele közötti különbség a fizetésekben. Szintén fontos szempont, hogy a belső égésű motorok háttérbe szorulásával valószínűleg meg fog szűnni több tízezer munkahely, az ott dolgozók tehát átmehetnek majd az akkumulátorgyárakba (ha tudnak és akarnak).

10. Van egy csomó probléma, amit meg kellene oldani

Az akkumulátorgyártás felpörgetéséből akkor profitálhat igazán Magyarország, ha a fent leírt környezeti és intézményi hiányosságokon kívül egy sor problémát orvosol. Ilyen például a hazai akkumulátor-értéklánc magasabb fokú integrációja az európaiba, a szakszervezetek helyzetének rendezése, a vendégmunkások társadalmi integrációja, a szakképzés rendbetétele és a megfizethető lakhatás megteremtése a munkásoknak.

Ha ezután megjött a kedve, hogy nyugodtabb óráiban elolvassa a teljes sorozatot, itt találja a cikkeket:

1. Miért olyan fontos iparág az akkumulátorgyártás, és miért kiemelt kérdés Orbánéknak, hogy ezt Magyarországra hozzák?
2. Hogyan működik egy akkumulátor, mi kell a gyártáshoz, és muszáj-e, hogy mérgezzenek a gyárak?
3. Hogy lehet, hogy a Samsung érdemi büntetés nélkül úszhatja meg a szabálysértéseket? Egyáltalán miért tűnik úgy, hogy erre az ágazatra nem vonatkoznak a törvények?
4. Milyen egy akkumulátorgyár belülről, és mit csinál a társadalommal, ha megépülnek ezek a gyárak?