Újra az Átlátszót támadja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, politikai károkozással vádolják a lapot

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vizsgálata szerint „az Átlátszó külföldi finanszírozás bevonásával az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz” – írja az MTI.

A hivatal közleménye szerint június 25-én indítottak egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt, és azt állítják, hogy bizonyítást nyert: „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”.

„Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz”

– állítja a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Példaként említik a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített 2018-as jelentést, amelyet „uniós koncepciós eljárásnak” neveztek. „A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más – az Európai Unió által is pénzzel támogatott – politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot” – írta a hivatal. „Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem” – tették hozzá.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, azt állítják, hogy eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és „ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez”. Szerintük a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek.

A hivatal állítása szerint az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai „helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető”.

A hivatal azt írja, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 közötti finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben a megismerhető adatok pedig „számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak”. Az SZH szerint a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.

Azt is írták, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott. Ezzel kapcsolatban korábban volt már konfliktus az Átlátszó és a hivatal között, a lap akkor azt írta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére adott válaszában jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a hivatal által feltett kérdésekre, ezért nem működik együtt a vizsgálatban.

Az együttműködés megtagadásának lényege az, hogy a hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.

Ezért az Átlátszó állítása szerint csak olyan információkat tudtak megosztani a hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának. A májusi adatok szerint már 4,1 milliárd forintnyi közpénzt felemésztő Szuverenitásvédelmi Hivatal 11 kérdésének egy része egyébként is bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámlakartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.

A lap válaszában ezért felhívta a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy a lapot működtető nonprofit kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapján is elérhetőek ezen a címen. Az Átlátszó költségvetésének jelentősebb bevételei forrásait minden évben közzéteszi a pénzügyi beszámolók kiegészítő mellékleteiben, és – olyan Fidesz-közeli szervezetekkel ellentétben, mint a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vagy a Megafon – tételesen felsorolja, hogy kiktől, mire, mennyi támogatást kapott, illetve használt fel az adott pénzügyi évben.

Az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.

Egyébként a néhány hónapos Szuverenitásvédelmi Hatóság az, ami nem tesz eleget az átláthatósági előírásoknak; a NAIH már eljárást indított ellene, mivel nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit. Szolidaritási nyilatkozatot adtak ki az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai is – ebben a munkacsoportban a Transparency International Magyarország és az Átlátszó is részt vesz.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményével kapcsolatban megkerestük az Átlátszót is. Bodoky Tamás, a portál főszerkesztője azt mondta, hogy az Átlátszó újságíró hálózatok tagja, teljesen transzparens módon, amiknek nem hírszerzés az eredménye, hanem közös újságírói munka. A bevételük 50 százaléka donoroktól érkezik, amit a pénzügyi beszámolóikban mindig leírnak, egészen pontosan azt, hogy az adott évben milyen donor mire és mekkora támogatást nyújtott. Azt is mondta, hogy ezek újságírást támogató pályázatok általában, semmit nem kérnek a donorok, az Átlátszó pályázza meg ezeket saját témával és ötlettel.

Amit a hivatal a közérdekű adatokkal kapcsolatos visszaélésnek nevezett, az Bodoky Tamás szerint egy olyan adatbázis, amit nem az Átlátszó küldött az OCCRP nevű szervezetnek, hanem olyan közérdekű adatok, amelyeket közérdekű adatigénylési kérelem után az állam maga hoz nyilvánosságra, az OCCRP pedig saját maga gyűjti össze ezeket. „Tehát egyrészt mi ebben nem működtünk közre, másrészt pedig, mivel közérdekű adatokról van szó, nem mi töltöttük őket fel, hanem az állami intézmények, és ezek szabadon terjeszthetők, így még ha mi is csinálnánk ilyen adatkészleteket, bármilyen szerveren, az sem lenne törvénysértő” – mondta a főszerkesztő.