Az Átlátszó és a Transparency is megtagadja az együttműködést a Szuverenitásvédelmi Hivatallal
2024. július 8. – 18:43
Június közepén a Transparency International Magyarország mellett az Átlátszó oknyomozó portál ellen is egyedi, átfogó vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) – a hivatal tevékenységét megalapozó törvényről egyébként tavaly novemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még azt állította, nem lesz a sajtót érintő hatása.
Az Átlátszó azonban hétfőn deklarálta, hogy
a lap a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére adott válaszában jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a hivatal által feltett kérdésekre, ezért nem működik együtt a vizsgálatban.
Az együttműködés megtagadásának lényege az, hogy a hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.
A „szuverenitás” védelmében
Tavaly év végén fogadta el a parlament a szuverenitásvédelmi törvényt, ami miatt azóta uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A törvénnyel papíron létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek élére januárban még Novák Katalin akkori köztársasági elnök kinevezte Lánczi Tamást. Ő korábban a Figyelő főszerkesztője volt, amikor a lap egy „Soros-listát” tett közzé random összeválogatott civilekről, politikusokról, újságírókról és aktivistákról – talán ezen reflexek miatt érezte szükségét már a Szuverenitásvédelmi Hatóság élén a „háborúpárti” orgánumok listájának is. Arról, hogy mi is az a szuverenitás és miért akarja védeni a kormányt, itt olvashat részletesen, magáról a Szuverenitásvédelmi Hivatalról pedig itt írtunk bővebben.
Ezért az Átlátszó állítása szerint csak olyan információkat tud megosztani a hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának. A májusi adatok szerint már 4,1 milliárd forintnyi közpénzt felemésztő Szuverenitásvédelmi Hivatal 11 kérdésének egy része egyébként is bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
A lap válaszában ezért felhívta a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy a lapot működtető nonprofit kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapján is elérhetőek ezen a címen. Az Átlátszó költségvetésének jelentősebb bevételei forrásait minden évben közzéteszi a pénzügyi beszámolók kiegészítő mellékleteiben, és – olyan Fidesz-közeli szervezetekkel ellentétben, mint a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vagy a Megafon – tételesen felsorolja, hogy kiktől, mire, mennyi támogatást kapott, illetve használt fel az adott pénzügyi évben.
A Transparency International Magyarország szintén hétfőn válaszolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére, melyben a korrupció elleni harccal és az átláthatósággal foglalkozó civil szervezet lényegében alkotmányellenesnek bélyegezte a hivatalt és azt létrehozó törvényt, ezért megtagadta az együttműködést:
„A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenességére vonatkozó meggyőződéséből fakadóan a Transparency International Magyarország Alapítvány az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és működését, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelen eljárását is. Ebből következően arról is meg vagyunk győződve, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány nem köteles válaszolni a Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett kérdésekre.”
Az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.
Egyébként a néhány hónapos Szuverenitásvédelmi Hatóság az, ami nem tesz eleget az átláthatósági előírásoknak; a NAIH már eljárást indított ellene, mivel nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit. Szolidaritási nyilatkozatot adtak ki az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai is – ebben a munkacsoportban a Transparency International Magyarország és az Átlátszó is részt vesz.
