Mégis ki találta ki, hogy megnyerhetjük az 1986-os foci-vb-t?

A mexikói leszereplés a magyar futballtörténelem egyik legtöbbször elemzett fejezete. Már a világbajnokság után megjelent róla vagy féltucat könyv, és napjainkig is születnek kiadványok, cikkek, interjúk, visszaemlékezések. A futballtragédiát már minden létező szempontból kivesézték, talán csak egy oldalról nem. Mi akkor úgy gondoltuk, sokra hivatott, világverő csapatunk van. Kérdés, hogy csak mi hittük így, vagy esetleg a világ is. Nem tudhattuk, mert 1986-ban internet nem volt, külföldi lapok elvétve kerültek be az országba. Úgyhogy most fogtunk egy csomó, 1986-os külföldi sportlapot és megnéztük, hogyan látta a Mezey-csapat esélyeit a nemzetközi sajtó.

De idézzük fel előtte, mi volt itthon a várakozás.

Hogy ki találta ki, hogy megnyerhetjük a vb-t, hogyan terjedt el, azt már nem lehet pontosan összerakni. De ez is benne volt a levegőben. „Mexicóba is megyünk!!!!, világbajnokok leszünk!!!!?” – hirdette egy szurkolói drapéria a Ciprus elleni vb-selejtezőn. A vb-re indulás előtt pedig a csapatkapitány Nagy Antal nyilatkozott hasonlóan. Lehet, hogy nem pont ezt mondta, nem így gondolta, de másnap már így szerepelt az Esti Hírlap főcímében. De nem csak ő mert nagyot álmodni. A vb előtt egy olyan nyilatkozat sem akadt, miszerint jussunk tovább a csoportból, aztán meglátjuk. Mintha a vb nekünk csak a legjobb 16 között kezdődött volna.

„Kevés, ha megállunk a legjobb 16 között” – mondta a szövetségi kapitány Mezey György a Mexico 86 című tévéműsorban. „A tizenhat között a helyünk, ott aztán lehet bármi, kérdés: kivel kerülhetünk szembe?”

„A magyar válogatottat 16 közé várni alapkövetelménynek számít. A többi a sorsolástól függ” – hangzott el szintén Mezeytől a Mexikóba indulás előtt. A Labdarúgás magazin áprilisi számában a játékosok nyilatkoztak az esélyekről: „Talán nem is kerülhettünk volna a könnyebb csoportba... Felesleges az álszerénység! Semmi különöset nem látok abban, ha bejutunk a 16 közé. Mi annál sokkal, de sokkal jobbak vagyunk, hogy ennyivel megelégedjünk. De ha mondjuk sikerülne a négy közé furakodni, az igen, azt már jegyeznék a futballvilágban” – latolgatott Esterházy Márton. „Állítom, hogy biztosan továbbjuthat a válogatott. A franciák közel sem olyan jók, mint ők azt magukról hiszik” – vélekedett Burcsa Győző. „Én jobban tartok Kanadától, mint a szovjetektől … el kell jutnunk legalább a legjobb 8 közé. És akkor még nem beszéltem a titkos álmomról…” – így Varga József. „Képesek vagyunk bárkit legyőzni Európában. Sok függ a sorsolástól, akár a négy közé is kerülhetnek!” – vélte Baróti Lajos, két vb-t is megjárt ex-szövetségi kapitány. „Nem kaphatunk ki a Szovjetuniótól és Franciaországtól, Kanadát pedig le kell győznünk – ez nem tipp, hanem várakozás… A négybe jutás sem kizárt, de ahhoz már óriási bravúrsorozatra van szükség” – nyilatkozta Nagy Antal.

A keddenként megjelenő hetilap, a Képes Sport a vb alatt a válogatott meccseihez igazította lapzártáit. A május 27-i számban így foglalták össze a tudnivalókat: „Június 11-én (mert ismét hétfőn játszik a magyar csapat Franciaország ellen) ugyancsak szerdán jelenik meg a következő szám. Ekkorra már kiderül, hogy a magyar válogatott a legjobb 16 között mikor játszik, s eszerint adjuk nyomdába, ill. az olvasóink kezébe a következő Képes Sportot. Arra, hogy a mundial a Mezey-legénység nélkül folytatódik, gondolni sem merünk.”

A Képes Sport erre gondolni sem mert. Máshol nem voltak ilyen megkötések.

A brit sajtónak a nyolcvanas évek elején voltak érdekesek a magyarok, egymás után kétszer is, az 1982-es vb-n és az 1984-es Európa-bajnokságon is egy selejtezőcsoportba kerültünk az angolokkal, le is győztek minket. A Shoot magazinban címlapon szerepelt Kevin Keegan, illetve Phil Thompson és Alvin Martin a cserélt magyar mezben a két csapat 1981-es vb-selejtezője után.

1986-ban azonban más volt a helyzet, a selejtezőben és a vb-csoportban is elkerültük egymást. A briteknek három csapata is érdekelt volt a világbajnokságon, Anglia mellett Skócia és Észak-Írország, főleg velük és riválisaikkal foglalkoztak. A Shoot hetilap márciustól kétoldalas külön rovatban (Vb-visszaszámlálás) számolt be válogatottakról, akikre érdemes lesz figyelni, köztük volt Dánia, Olaszország, az NSZK és Brazília. A csoportunkból a franciákat és a szovjeteket tartották esélyesnek, róluk volt kiemelt színes beszámoló, nekünk egy fekete-fehér oldal jutott. A szovjetek áprilisban kerültek sorra, náluk említették a kapus Rinat Daszajevet, aki „olyan jó, mint Shilton”, Alekszandr Csivadzét, aki a védelem oszlopa, a nagyszerű Fjodor Cserenkovot és Oleh Protaszovot, valamint Oleg Blohint, aki még mindig a csúcson van. Cserenkov el sem jutott a vb-re, Csivadze végig a kispadon ült, Blohin és Protaszov csereként kaptak epizódszerepet. Ebben a számban írtak a mieinkről is, a „Menacing Magyars” című cikk végig Mezey kapitányt idézi: „Ez egy új korszak a magyar futballban, a hagyományos magyaros technika és finesz mellé párosul a sebesség, az erő és az állóképesség is”, és a veterán Nyilasit említik, mint „dangermant”, vagyis veszélyes embert.

A magazin sztárkártyákat is adott a laphoz, World Cup Wonders címmel, az egyik vb-csoda Nyilasi Tibor volt. Aki végül nem is jutott el Mexikóba, de áprilisban ezt még nem lehetett tudni. Itthon már lehetett sejteni, de hivatalossá csak május 16-án vált, amikor Mezey keretet hirdetett, az Austria Wien sztárja nélkül.

A Shoot és a Match nem voltak komoly szaklapok, a tinikre hajtottak, sok színes képpel, poszterrel, pletykákkal, laza cikkekkel. A még napjainkban is létező World Soccer számított nívósnak, kevés fotóval, de jóval mélyebb elemzésekkel. Vb-analízis rovatukban áprilisban kerültek sorra a magyarok, a korabeli magyar sportsajtóban is gyakran idézett Brian O’Sullivan jegyezte a cikket. A cikk szerint Mezeynek bőven volt aggódni valója három sérült kulcsjátékosa miatt. Sullivan levezette, miért fontos láncszem a csapatban Nyilasi, Róth Antal és Péter Zoltán, akik lehet, hogy kihagyják a vb-t, ahogy a kiegészítő ember Mészáros Ferenc és Varga is.

Nyilasi és Mészáros végül tényleg nem jutottak el Mexikóba. Róthot az első meccsen a 13. percben le kellett cserélni, a franciák ellen került vissza a csapatba, Péternek 62 perc jutott a szovjetek ellen, aztán nem kapott szerepet, Varga végigjátszotta a kanadaiak és a franciák elleni meccseket.

A lap említi, hogy Mezey sosem cserél védőt, hogy biztonságban érezzék magukat, és felidézi az Aranycsapat legendás főnökét, Sebes Gusztávot, aki 1986 januárjában hunyt el, amikor a válogatott Katarban turnézott. Sullivan szerint „Uncle Guszti” (Guszti bácsi), aki utolsó éveiben a kiskutyáját sétáltatta Kelenföldön, is egyetértene azzal, hogy a mai válogatott tiszteletreméltó futballt játszik.

A cikk elemezte Mezey pályafutását, majd pár sorban bemutatta a 24 játékost, akikből a kapitány válogathatott. Andrusch Józsefről azt írták, a Ciprus elleni selejtezőben hibázott, ezért lett Disztl Péter az első számú kapus. Kardos József megkapta a „rá érdemes figyelni” jelzőt, Mészáros pedig a magyar Paolo Rossi-titulust, mert hasonlított az olasz sztárra. Esterházynál kifejtették, hogy „egy híres magyar nemesi családból származik, akiknek kastélya volt Fertődön, ahol még Haydn is fellépett”, Dajka Lászlót pedig úgy jellemezték, hogy „elegáns csatár, cigányos vonásokkal”.

Az Angol Futballszövetség vb-magazinjában arról írtak, hogy „Mezey, aki nagyon alapos szakember, egy 100 oldalas tervet dolgozott ki a felkészülésre.” Ebben szerepelt minden, magassági tréning az osztrák Alpokban, edzőtábor Benidormban, felkészülési meccs a brazilok ellen, még az is, hogy a bajnokság áprilisban ér véget, így májusban már mindenki a felkészülésre fókuszálhatott. A kiadvány szerint a magyaroknak két kiemelkedő játékosa volt, a bécsi Nyilasi és az athéni Esterházy. Mezey kapitányt is idézték: „Mindenképpen túljutunk a csoportkörön. Onnantól már minden a sorsolástól függ. Ha Fortuna ránk mosolyog, akkor jók lesznek az esélyeink. Ha pont a brazilokat kapjuk, akkor rosszak.”

A Radio Times vb-különszámában szigetországi legendák, Trevor Brooking, Bobby Charlton, Terry Venables, Denis Law stb. elemezték az esélyeket. A C csoportot a Liverpoollal kétszeres BEK-győztes Emlyn Hughes értékelte. „Franciaország biztosan elsőként jut tovább, Kanadának pedig semmi esélye, pont nélkül fognak végezni utolsóként. A második-harmadik helyért a szovjetek és a magyarok küzdenek majd. Mindkét kelet-európai csapat jól képzett és szervezett, de a szovjetek elég átlagosnak tűntek márciusban, amikor az angolok megverték őket Tbilisziben. Pár héttel a vb előtt pedig lecserélték a szövetségi kapitányt. Szerintem a magyarok megelőzhetik őket, mert technikásabbak.” A lap szerint Kiprich Józsefre, Détári Lajosra és Garaba Imrére kellett figyelni, őket látták a csapat sztárjainak.

A News of the World vb-melléklete a C csoportból kizárólag a franciákkal foglalkozott. „A fiatal magyar csapat minőségi futballt mutatott be a selejtezőkben, és a szovjetek is tudnak hatékonyan játszani, de ha formában lesznek a franciák, nem kell aggódniuk az ellenfelek miatt” – ennyivel le is tudták a két riválist, Kanada szóba sem került.

A Shoot június elején újra végigvette a vb-mezőnyt. Trevor Francis, az angol válogatott egykori sztárja, kétszeres BEK-győztes elemezte ki a 24 résztvevőt, így a C csoportot is. „A franciák Európa fő reményei, talán csak a támadósorban vannak hiányosságaik... A szovjetek papíron mindig félelmetesek. Nincs meg bennük a szükséges szellem, hogy megnyerjék a vb-t, de tovább fognak jutni… A magyarok nagyon meggyőzőek voltak a selejtezőben, úgy vélem Mexikóban még fejlődni is fognak. A szovjetekkel ellentétben sokkal jobban akarják a sikert. Détárira érdemes figyelni. Nem véletlenül hívják az új Platininek.”

Ugyanígy tett a World Soccer is. A magyarokról azt írták, hogy „Nyilasi hiánya végzetes csapás, és vannak más sérültek is, amik könnyen boríthatják Mezey gondosan kidolgozott terveit.” A szovjetekről sem volt jobb véleményük, akik „szokás szerint jók voltak a selejtezőkben, de a vb-n már csalódást fognak okozni – szintén szokás szerint.” A franciákkal csak annyi a gond, hogy Platinin múlik minden, ha ő nincs formában más nem nagyon tud gólt rúgni, írták.

Az olasz Guerin Sportivo a világ legrégibb sportmagazinja, az első szám 1912-ben jött ki és még ma is létezik. Annyi csak a változás, hogy már nem hetente jelenik meg, hanem havonta, viszont továbbra is kb. 90 százalékban futballal foglalkozik, a többi sportnak az utolsó pár oldalon jut hely. A Guerin egy márciusi számában foglalkozott a magyarok és a szovjetek világbajnoki esélyeivel, a két rivális csapatnak kivehető, poszterként is funkcionáló mellékletet szenteltek.

„Amikor a gólt Olegnek hívják” – volt a címe a szovjetekről szóló írásnak, ami főleg a két Oleget, Blohint és Protaszovot méltatta. Felidézték, hogy a Szovjetunió addigi legnagyobb sikere egy 4. hely volt, de „úgy tűnik, ez a szovjet válogatott nem lesz képes megismételni az eredményt”. Azzal folytatták, hogy otthon jól játszanak, erősek, megverték az NSZK-t és a dánokat, de ha elhagyják Moszkvát már elfogy a tudomány. Gondok vannak a gólszerzéssel és nem túl látványos a csapatjáték. Persze a cikkíró akkor még nem sejthette, mi fog történni 2 hónap múlva. Eduard Malofejevet szűk három héttel a világbajnokság előtt leváltják, a KEK-győztes Dinamo Kijev menedzsere, Valerij Lobankovszkij lesz az új kapitány, aki saját, bevált játékosait viszi majd Mexikóba.

A szerző kiemelte a hátvéd Gennagyij Morozovot (végig kispadozott a vb-n, csak Kanada ellen lépett pályára), az „ukrán Cabrininek is nevezett” Anatolij Demjanenkót (ő mindig kezdő volt, csak a Kanada elleni utolsó csoportmeccsen pihentették), a tapasztalt Csivadzét (egyszer sem lépett pályára) és a megtermett Alekszandr Bubnovot (szintén csak Kanada ellen játszott), valamint Szerhij Baltacsát (aki kimaradt a keretből) és Oleh Kuznyecovot (stabil kezdő volt Mexikóban). A kis képeken szerepel még Cserenkov és Szergej Gocmanov – egyiket sem vitte Valerij Lobanovszkij Mexikóba.

A Puskás örökösei című cikk kifejezetten pozitívan írt a Mezey-csapatról, amely „felelevenítheti a múlt dicsőségét”. A fotókon szerepelt a Vasas-hátvéd Balog Tibor és az Újpest-védő Herédi Attila, mindketten játszottak a magyar csapatban az év eleji katari túrán az Ázsia-válogatott elleni meccsen, a keretbe viszont nem hívta meg őket Mezey. „Lehet, hogy csalódás lesz a vége, mint 1978-ban és ’82-ben, de a magyarok előtt minden lehetőség adott, hogy főszereplők legyenek a világbajnokságon” – összegzett a Guerin.

Az olasz magazin összehasonlításából a magyarok jöttek ki győztesen. Kár, hogy június 2-án Irapuatóban nem így történt.

Áprilisban az Adidas lapja, az Adidas News is jelentkezett egy vb-különszámmal. A kiadvány azt írta, a magyarok jól érzik magukat idegenben, a hollandokat, az osztrákokat és a nyugat-németeket is megverték, ha így folytatódik, sikeresek lehetnek Mexikóban. Ami miatt aggódniuk kell, hogy a sérült kapitány, Nyilasi, felépül-e a világbajnokságra. Nyilasi mellett Détárit, Esterházyt és Róthot sorolták a csapat sztárjai közé, valamint a védő Sallai Sándort, aki az 1982-es vb-n a szupersztár Diego Maradonát is jégre tette. Aki írta ezt a bejegyzést, az aligha látta azt a meccset. Maradona komplett hülyét csinált a magyar hátvédsorból, Sallait is beleértve.

Az Adidas News úgy vélte, kisebb katasztrófa lenne, ha a magyarok nem jutnának tovább a csoportból, itt idézték Mezey kapitányt is: „A franciák erősek és a szovjeteket sem szabad lebecsülni, de ott leszünk a negyeddöntőben”. Amit a szovjetekről írtak, annak júniusban már nem volt relevanciája, mert Lobanovszkij a fél csapatot lecserélte. A franciákat az abszolút esélyesek között említették, ezt megerősítették olyan legendák is, mint Gordon Banks, Franz Beckenbauer vagy Carlos Alberto.

A nyugatnémet Kicker Fussball Magazin 1986 júniusi számában latolgatta az esélyeket. A csoportunkból a franciákkal mint a vb esélyeseivel foglalkoztak kiemelten, négy oldalon keresztül, a többi válogatott fél oldalt kapott. A „Mezey módszerei” címet viselő cikk biztosra vette, hogy továbbjutnak a magyarok, akiket „a dánok, a szovjetek és Paraguay mellett a legígéretesebb esélytelenek” közé soroltak. A lap szerint a magyarok sokszor nyújtottak már fantasztikus teljesítményt egy-egy vb-meccsen, de a döntő pillanatokat nem bírták fizikailag. Ez most talán másképp lesz, vélte a szerző, mert a Mezey-csapatnak komoly erőnléte van. Kiemelték Détárit, aki Emilio Butragueño mellett az előző év nagy felfedezettje volt Európában, és azt írják, a rutinos Mezeynek van pár lélektani trükkje, például, hogy szinte sosem cserél védőt, hogy önbizalmuk legyen. A stabil védelemnek is köszönhetően Magyarország „egy nagyon titkos favorit.”

A szovjetekről azonban még jobb volt a véleményük. A magazin úgy vélte, ha a feszültséget bírják idegileg, és a hőségben is tudják saját játékukat játszani, akár a csúcsra is felérhetnek. „Az oroszok vb-győzelme nagy meglepetést jelentene, de nem lenne szenzáció” – zárta az értékelést a lap.

Cikksorozatunk következő, második részében az egyik 1986-os csoportellenfél, a franciák nézőpontját mutatjuk be a sportlapjaikon keresztül. Elöljáróban csak annyit, hogy az is előkerül, ki a magyar Platini?