A Jobbik és a DK nyerhet a legnagyobbat az előválasztáson

A Jobbik nyerhet a legtöbb választókerületben, de egyik ellenzéki párt sem fog igazán tarolni az előválasztáson. Erre a megállapításra jutott a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont a kedden bemutatott elemzésében.

Főleg a vidéki, kisvárosias és falusias jellegű körzeteket hozhatja a Jobbik, és egyéni jelöltjeinek inkább a billegő és a kormánypárti választókerületekben van nagyobb esélye. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy hiába tarolnak Jakabék vidéken az előválasztáson, jövő áprilisban jóval nehezebb feladat lesz nekik a Fidesszel szemben nyerni, mint azoknak a pártoknak, akik már az előválasztáson is Budapesten és az ellenzék számára könnyebben nyerhető körzetekben tömörülnek.

Ám ha mégis földcsuszamlásszerű ellenzéki sikert hozna a jövő áprilisi választás, akkor elsősorban a Jobbik örülhet, de a DK és a Momentum se jönne ki belőle rosszul a kutatás szerint.

A választókerületek közel harmadában győzhet a Jobbik

A számításnál többek közt a pártok legutóbbi választási eredményeit, az utóbbi hetek, hónapok helyi és országos közvélemény-kutatásait, valamint a jelöltek ismertségét, országos médiaszerepléseit vették figyelembe. Emellett azt is nézték, hogy az egyes jelölteket melyik pártok támogatják, és azoknak mekkora szavazóbázisa van helyben.

Három körzettípust különböztettek meg az elemzésben.

• 30 ellenzékibb körzet van, ahol a korábbi választási eredmények alapján szinte biztosan ellenzéki győzelem várható 2022-ben.
• 35 billegő körzetet számoltak össze, a kutatóközpont korábbi elemzése szerint ezeken a választókerületekben fog eldőlni a jövő évi választás is. Végletekig kiélezett verseny várható ezeken a helyeken a Fidesz és a közös ellenzéki jelölt között.
• 41 körzetben pedig szinte biztosan kormánypárti győzelem lesz, a legtöbb helyen már az előválasztáson se nagyon tülekedtek az ellenzéki jelöltek.

A Jobbik az ország 106 választókerületének közel harmadát is elhódíthatja a tanulmány szerint az előválasztáson, és a DK se marad el tőle nagyon. Utóbbi ráadásul sok olyan körzetben nyerhet, ahol jövőre a Fidesz ellen is nagy esélye van az ellenzéknek. Ketten együtt pedig már komoly erőt tudnak felmutatni, és mint láttuk nyáron, a múlt és az ideológiai távolság ellenére gond nélkül képesek együttműködni.

A DK leginkább a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban számít esélyesnek. Mindkét párt esetében azt látjuk a táblázatban, hogy a nehéz, a billegő és a könnyebb körzetekben is hasonló arányban számíthatnak egyéni képviselőjelöltre.

Az MSZP-Párbeszéd és az LMP elsősorban azokban a képviselőiben bízhat, akik már 2018-ban is nyerni tudtak. Az LMP-nek akkor egy, az MSZP-Párbeszédnek pedig kilenc képviselőjelöltje szerzett mandátumot.

Mindezek alapján három fontosabb megállapítást fogalmaztak meg az elemzés készítői.

• Egyik ellenzéki párt sem fog tarolni az előválasztáson, mindegyikük nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni választókerületre és majd frakcióra.
• Ha a Karácsony Gergelyt támogató három pártot (MSZP, Párbeszéd, LMP) egy blokknak tekintjük, akkor nagyjából négy hasonló nagyságú és erejű ellenzéki tömörülésre lehet számítani. Ennek azért van jelentősége, mert egy esetleges kormánykoalícióból egyik párt sem maradhat ki, bármelyik képes lehet a parlamenti többséget megakadályozni.
• A kormánypártok és az ellenzék szoros küzdelme pedig azt eredményezi, hogy már a kampányban egymásra lesznek utaltak az ellenzéki szövetség tagjai. Ha a fenti négy blokkból akár csak az egyik jelöltjei is gyengébben szerepelnek, már veszélybe kerül a kormányváltás.

Az alacsony részvétel a DK-nak kedvezne

Az előválasztás kifutását a 21 Kutatóközpont szerint elsősorban a részvétel befolyásolhatja: az előválasztás valójában mozgósítási verseny. A legszervezettebb, legelkötelezettebb szavazótáborral pedig egyértelműen a DK rendelkezik.

A DK-nak így nagy valószínűséggel az alacsony (2-300 ezres) részvétel kedvezne az előválasztáson, mert akkor vélhetően többségben lennének a párt elkötelezett szavazói.

Ha viszont félmillió felé közelítene a résztvevők száma – azaz a pártok felé kevésbé elkötelezett választók is elmennének szavazni – a DK miniszterelnök-jelöltje várhatóan rosszabb eredményt érne el. A Medián felmérése szerint ugyanis a kevésbé elkötelezett ellenzékiek körében messze Dobrev Klára a legelutasítottabb jelölt.

A részvétel mellett még az esetleges utolsó pillanatos visszalépések is befolyásolhatják az eredményt. Erre láttunk is példát, alig egy héttel az előválasztás kezdete előtt újabb öt választókerületben állapodott meg a Momentum és az MSZP-Párbeszéd egymás jelöltjeinek támogatásáról és visszaléptetésekről. Könnyen elképzelhető, hogy az előválasztás szombati startjáig még lesznek hasonló bejelentések.

Sok helyen épp a megállapodások miatt lett igazi verseny

A pártok között már eddig is jó pár helyen születtek egyezségek, de még így is maradt néhány olyan körzet, ahol három, vagy akár négy érdemi támogatottsággal rendelkező jelölt is versenyben van.

A körzetek elsöprő többségében a megállapodások ellenére érdemi verseny lesz

– fogalmaznak a tanulmányban, amely szerint tévedés lenne azt mondani, hogy az alkukkal tét nélkülivé vált az előválasztás.

Már csak azért sem, mert több, korábban megingathatatlannak tűnő ellenzéki politikus kényszerül az előválasztás miatt nyílt versenyre, és könnyen lehet, hogy lesznek közülük olyanok, akik elveszítik a pozíciójukat. Itt érdemes az előző két választáson győztes Tóth Csabára utalni, akit Zuglóban Hadházy Ákos hív ki, vagy épp Szabó Sándorra Szegeden, aki 2014 óta nem talál legyőzőre.

De nemcsak az előző választáson győztes jelöltekre vár éles verseny. Ha csak a tárgyalóasztalnál döntöttek volna a pártelnökök az ellenzék közös jelöltjéről, nagy valószínűséggel nem lett volna kérdés a tanulmány szerint a jobbikos Ander Balázs, a momentumos Hajnal Miklós, a DK-s Kálmán Olga, az MSZP-s Komjáthi Imre vagy a párbeszédes Tordai Bence indulása.

Több körzetben épp a visszaléptetések miatt lett szorosabb a verseny.

• Miután kiszállt az előválasztási küzdelemből Barabás Richárd (MSZP–Párbeszéd) Újbudán (Budapest 2. választókerület), megjósolhatatlan lett Gy. Németh Erzsébet (DK) és Orosz Anna (Momentum) csatája.
• Ugyancsak fokozódott az előválasztási küzdelem a II.-III. kerületben (Budapest 4.), miután a két párt megállapodása értelmében Berg Dániel (Momentum) visszalépett, és pártja Tordai Bencét (MSZP–Párbeszéd) támogatja a DK-s Kálmán Olgával szemben.

Más körzetben pedig pont a pártok együttműködése tette kétesélyessé az addig lefutottnak tűnő vetélkedést. Szombathelyen (Vas megye 1.) Czeglédy Csaba helyi beágyazottsága, ismertsége és a DK szervezettsége miatt toronymagas esélyes lett volna, ha több párt is indít saját jelöltet. De nem így lett, és a verseny éppen amiatt lett szoros, hogy az LMP-s Ungár Péter mögött a Jobbik, a Momentum, és az MSZP-Párbeszéd is felsorakozott.

A 21 Kutatóközpont teljes tanulmányát ezen a linken tudja elérni.

Szombaton rajtol az előválasztás, amelyen eldől, ki lesz Orbán Viktor ellenzéki kihívója jövő áprilisban, és kik lesznek az ellenzék közös jelöltjei az ország 106 választókerületében. Az előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják, a második forduló pedig október 4-10. között lesz. A szavazás technikai részleteit itt szedtük össze, korábban pedig részletesebben is foglalkoztunk azzal, hogy miért nem indul el minden párt az összes választókerületben.