Szúrópróbaszerűen, telefonhívással ellenőrzik az ellenzéki ajánlásokat

Két hetük volt az előválasztáson nyilvántartásba vett jelölteknek, hogy összegyűjtsék az induláshoz előírt ajánlásokat. Összesen 266 jelölt jelentkezett az előválasztásra a 106 egyéni választókerületben, de aztán hárman visszaléptek, így a választást lebonyolító Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) hivatalos adatai szerint 263-an kezdték el gyűjteni az aláírásokat augusztus 23-án.

Az egyéni jelölteknek 400 ajánlást kellett leadniuk hétfő 10 óráig, és várhatóan legkésőbb szerdára az is kiderül, hogy van-e olyan, akinek nem sikerült megugrania ezt a lécet. Volt aki már az első nap bejelentette, hogy kész van, más csak az utolsón nyújtotta be az íveket.

Elindult a számháború Karácsony és Dobrev között

A miniszterelnök-jelöltek komolyabb feladatot kaptak: nekik egyenként legalább 20 ezer érvényes ajánlást kellett összeszedniük. Egyelőre – hivatalos adatok híján – úgy tudni, Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter adta le sorrendben a legtöbb támogató aláírást, de Jakab Péter se maradt le tőlük sokkal.

Információink szerint az érvényes aláírások számát nem fogjuk pontosan megtudni, mert az OEVB nem kívánja nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat.

Ezt a bizottság DK-s delegáltja, Sebián-Petrovszki László lapunknak azzal indokolta, szeretnének kimaradni a számháborúból, aminek az utóbbi napokban már szemtanúi lehetett a nagyobb nyilvánosság. Dobrev és Karácsony is győztesnek hirdette magát, miközben a végső eredményt valójában semmiben nem befolyásolja, hogy kinek hány aláírás jött össze.

• A DK szerint az ő miniszterelnök-jelöltjük, Dobrev Klára háromszorosan is megnyerte az aláírásgyűjtést. Mint hétfői közleményükben írták, Dobrev szedte össze a legtöbb ajánlást (82 117), ő adta le elsőként az íveket (mintegy 30 ezer ajánlásról) az OEVB-nek, és így nem meglepő módon őt vették először nyilvántartásba a miniszterelnök-jelöltek közül.
• Karácsony Gergely ugyanakkor szintén győztesnek hirdette magát. Ő volt ugyanis az első, aki közölte, hogy kevesebb mint 24 óra alatt összegyűjtötte a szükséges 20 ezer ajánlást, ám a leadással kivárt, és végül több mint 41 ezer aláírást nyújtott be az OEVB-nek, amellyel minden más jelöltet beelőzött.
• Pálinkás József hétfőn kiszállt a miniszterelnök-jelöltek versenyéből, az Új Világ Néppárt elnökének több ezer aláírás hiányzott volna az induláshoz. Mint lapunknak fogalmazott, a legfőbb oka ennek az erőforráshiány volt: a tavaly októberben alapított pártnak még nincs annyi aktivistája és pénze, mint a konkurenseknek. „Azok vannak előnyben, akiknek van egy listájuk, amely alapján célzottan tudnak ajánlásokat gyűjteni. Tudják például, hogy Gipsz Jakab aláír nekik, és ha van elég aktivistájuk, elmennek hozzá” – tette hozzá.
• Azt is elárulta, hogy pártjával így Márki-Zay Pétert támogatják a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, akinek a hétfő reggeli Facebook-bejegyzése szerint összesen 33 540 aláírást sikerült összegyűjtenie az elmúlt két hétben.
• Ezzel pedig Márki-Zay Péter beelőzte Jakab Pétert, a Jobbik elnökét is, aki múlt héten 31 803 aláírással büszkélkedett el.
• Az aláírásgyűjtésben saját bevallása szerint Fekete-Győr András végzett az ötödik helyen, a Momentum jelöltjei (56 képviselőjelölt) ugyanis 65 ezer ajánlást adtak le hétfőn az OEVB-nek, melyből mindössze 25 ezret kapott a miniszterelnök-jelöltjük.

• Korábban úgy volt, hogy Ecsenyi Áron, a Le az adók 75%-ával nevű libertárius párt vezetője is megméretteti magát az előválasztáson, ám ő időközben visszalépett. Azt mondta, valójában csak trollkodni akart, illetve az ideológiájukat népszerűsítette volna a rá irányuló sajtófigyelem révén. Ám be kellett látnia, hogy nem tud 20 ezer aláírást összegyűjteni, ezért inkább visszalépett.

Telefonon ellenőrzik az ajánlásokat

Az egyéni jelöltek végleges listáját majd az előválasztás hivatalos honlapján lehet böngészni a következő napoktól. Az aláírások valódiságáról úgy szándékoznak megbizonyosodni, hogy

az ajánlásokat szúrópróbaszerűen, telefonhívással ellenőrzik, és az ellenőrt egy másik ellenőr is vizsgálja közben.

Annyi biztos, mint már megírtuk, hogy egy választó több miniszterelnök-jelöltet, illetve a saját körzetében induló képviselőjelölteket is szabadon támogathatott aláírásával, ám érvényesen majd csak egy-egy miniszterelnök-jelöltre, illetve képviselőjelöltre szavazhat az előválasztáson.

Az mindeközben érdekes tény, hogy valójában miért is vesz annyi időt igénybe az ajánlóívek ellenőrzése, hogy arra 24 órával a pultok zárása után se legyen érdemi adat. Azon túl ugyanis, hogy nem hitelesített ajánlóíveket, hanem csak simán, bárki által nyomtatható formát kaptak a jelöltek, valójában az ajánlások formailag azonosak: az ajánló választópolgárnak fel kellett írnia az aznapi dátummal mindig ellátott ívre a nevét, az állandó lakcímét és a vonalas vagy mobiltelefonszámát, végül pedig alá kellett írnia a nevét.

Az ívek leadása után az ellenőrzés egyrészt arra terjed ki, hogy az ajánló minden adata megvan-e, és hogy ez az adatsor pontos-e. Ahol hiányzik valamilyen adat, vagy nincs meg az aláírás, az az ajánlás alapból érvénytelen. Még fontosabb az ajánlás valódiságának ellenőrzése ezt követően, hiszen információink szerint jelöltenként legalább 40 aláírót telefonon keresnek meg a biztosok annak érdekében, hogy hitelesítsék az aláírást.

Annyi azonban már bármiféle részletszabályozás nélkül biztos: szeptember 18-án indul az előválasztás, az ország 106 egyéni körzetében lehet majd leadni a voksokat személyesen vagy az erre kifejlesztett online felületen. Mindenhol két szavazólapot kapnak majd kézhez az előválasztók: az egyiken a miniszterelnök-jelöltek közül lehet majd választani, a másikon pedig az adott körzetben induló egyéni jelöltek közül.

Hatalmas logisztikai kihívás előtt az ellenzék

Az már most látszik, hogy az előválasztás hatalmas logisztikai kihívás az ellenzéki pártoknak, valamint a részt vevő civil szervezeteknek. Forrásaink szerint máig – azaz a voksolást megelőzősen alig egy héttel – sem tisztázott teljesen, hogyan hajtható végre az, hogy a 106 választókerület mindegyikébe ki kellene települni, valamint szavazósátrakat felállítani egyenként 3-6 önkéntessel. Különösen nehéznek tűnik, hogy az autóval szállított mozgóurnákat biztosítani kell, továbbá a sátrakat be kellene rendezni, számítógépes munkaállomásokat kellene bennük létrehozni, és meg kellene szervezni, hogy minden este a zárás után elszállítsák a szavazatokat biztonságos helyre.

A Telex.hu úgy tudja, az előválasztás lebonyolításához nagyjából 700 sátrat vásároltak, ezek egy részét külföldről kellett beszerezni. A sátrak fele strapabíróbb, ezek lesznek a fix helyszíneken.

Lesznek ugyanakkor emellett mozgósátrak is, amelyeket 2-3 órára állítanak csak fel egy-egy kistelepülésen.

Így az Országos Előválasztási Iroda közlése szerint megközelítőleg 800 településen lehet majd személyesen szavazni, a többi helyen az online voksolás lesz csupán teljes szavazási időben nyitott. Kérdésünkre azt írták, „elsősorban népesség- és gazdaságföldrajzi mutatók alapján” állította össze az OEVB a helyi választási bizottságokkal együttműködve, hogy hol és milyen időintervallumban üzemelnek majd a szavazósátrak. Ezt befolyásolta némiképp az ellenzék helyi erőforrásainak mennyisége, illetve az ellenzéki pártok vagy politikusok beágyazottsága is – tették hozzá.

Az ugyanakkor már biztos, hogy nagyjából 15 ezer szavazóköri aktivista fog segédkezni a szavazás lebonyolításában.

A DK-s Sebián-Petrovszki arról beszélt a Telexnek, fontos szempont volt a szervezésnél, hogy a kisebb településekre is elvigyék az előválasztást, mert jövőre, az éles választáson is szüksége lesz az ellenzéknek a kistelepülési szavazókra. Ők lehet, hogy évek óta nem láttak ellenzéki mozgást helyben, és ezért is fontos szerinte, hogy legalább pár óráig nekik is legyen lehetőségük szavazni.

Kérdéses persze, mennyire sikerül a mozgósítás ezeken a településeken. A DK már bő egy hete névre szóló levelet küldött ki a szimpatizánsainak, amelyben benne volt, hogy az ő választókerületében hol és mikor lehet majd személyesen szavazni. Sebián-Petrovszki azt mondta, a következő napokban még szórólapokkal és telefonhívásokkal is megpróbálják aktivizálni a szavazóikat. Vannak jelöltek, akik már most közzétették Facebookon, hogy hol lehet rájuk szavazni. Így tett például Kálló Gergely, a Jobbik jelöltje Fejér megye 4. választókerületében.

A hivatalos lista várhatóan csak a hét második felében kerül ki az előválasztás oldalára, jelenleg ugyanis információink szerint még a rendőrségnél vannak az engedélyezési kérelmek. A gyülekezési törvényben az áll, legalább 48 órának el kell telnie a rendőrségi bejelentéstől az esemény meghirdetéséig.

Ettől függetlenül nem minden az élő, sátras előválasztási részvételen múlik. Hivatalos információk szerint ugyanis nem csak személyesen lehet szavazni az előválasztáson. Az aHang által még 2019-ben készített előválasztó szoftvert elvileg továbbfejlesztették – hitelesítési és biztonsági téren is –, így bármely előválasztó számára, legalábbis az ígéretek szerint gyors és egyszerű online szavazást tesz majd lehetővé, miközben megakadályozza a többes – papíralapú és online – szavazást is.

Két hét múlva vasárnap urnazárás, de csak hétfőn kezdik összeszámolni a szavazatokat

Az előválasztáson, szemben az országgyűlési voksolás 18 éves életkori határával, azok is szavazhatnak, akik most még csak 17 évesek, de a 2022-es választáson már elérik a felnőttkort. Az előválasztáson csak állandó magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok voksolhatnak, miután fényképes igazolvánnyal igazolták magukat. Be kell mutatni a lakcímkártyát is – ezzel igazolható, hogy ki melyik választókerülethez tartozik, szavazni ugyanis mindenki csak a saját állandó lakcíme szerinti választókerület egyéni jelöltjeire tud majd.

Az Országos Előválasztási Bizottság korábban azt közölte: országos szinten mintegy 1000-2000 emberre lesz szükség ahhoz is, hogy a végén választókerületeként megszámolják és jegyzőkönyvbe vezessék a szavazatokat. Mindez azt is jelenti, hogy az országos választásoknál lényegesebben lassabb adatfeldolgozásra lehet, sőt kell számítani az előválasztás során.

Információink szerint abban már korábban megállapodtak a pártok, hogy bár szeptember 26-án este 20 órakor zárják az urnákat, csak másnap reggel kezdik majd összeszámolni az előválasztás első, hivatalos fordulójának tényleges szavazatait, így senki se számítson arra, hogy szeptember végére valóban valamennyi ellenzéki indulóról végleges, megdönthetetlen információja lesz.

A első forduló eredményei várhatóan szeptember 27-én kora délutántól érkeznek.

Az egyéni jelöltekről csak egyfordulós lesz a választás, a közös miniszterelnök-jelölt személye azonban két fordulóban dől el. Az első fordulóból a legtöbb szavazatot bezsebelő három jelölt jut tovább, a második körös szavazás október 4. és 10. között lesz majd.