A 2022-es választások színfalak mögötti, nulladik fejezete
A 2022-es választások színfalak mögötti, nulladik fejezete
Ellenzéki miniszterelnök-jelöltek az ATV stúdiójában 2021. szeptember 12-én – Fotó: Bődey János / Telex

A 2022-es választások színfalak mögötti, nulladik fejezete

2021. szeptember 17. – 08:25

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton elindul az ellenzéki előválasztás, amelynek a végén nemcsak az dől el, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója jövő áprilisban, hanem az is, hogy kik lesznek a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közös jelöltjei az ország 106 választókerületében. Az előválasztásig hosszú stratégiai harcok, tárgyalások vezettek, és nemegyszer láthattunk kívülről furcsának tűnő politikai döntéseket is. Utánajártunk, hogy mi zajlott a háttérben, hol várhatók nagy küzdelmek, és mi a tétje az előválasztásnak a jelöltek személyén kívül.

Vasárnap este az ATV székházában, a miniszterelnök-jelölti vita előtt mosolyogva fogott egymással kezet Dobrev Klára és Jakab Péter. Noha azok az idők már régen elmúltak, amikor ősellenségek voltak a jobbikosok és a gyurcsányisták, azért a mostani szívélyes kézfogás még így is szokatlan látvány volt a politikát követőknek.

A kép jól jelzi, hogy a pártok egymáshoz való viszonyát hogyan kavarta meg az utóbbi időszakban egyetlen, ám annál fontosabb és összetettebb ügy: a szombaton kezdődő ellenzéki előválasztás, amelyben egyfelől két fordulóban a miniszterelnök-jelöltekre lehet majd voksolni, másfelől egyfordulós választással 106 egyéni körzetben alakul majd ki, hogy ki áll ki a fideszes jelölt ellen – és ez utóbbi voksolás az, ami a felszín alatt sokkal inkább megmozgatja a dolgokat.

Alkuk kövezték ki az utat

A hat ellenzéki párt tavaly augusztusban állapodott meg, hogy a számukra kudarccal végződött 2018-as országgyűlési választások után közös miniszterelnök-jelölttel vágnak neki a 2022-es választásoknak, és az ország mind a 106 választókerületében közös egyéni jelöltet állítanak a Fidesszel szemben. Abban viszont már korántsem volt ekkora egyetértés, hogy a közös jelölteket milyen módon válasszák ki​​.

Sajtóhírek szerint sokáig a Demokratikus Koalíció (DK) és a Jobbik is inkább a pártközi tárgyalásokat támogatta volna, míg az MSZP és a Párbeszéd – utóbbiak főként Karácsony Gergely főpolgármester idevágó ultimátuma miatt – az előválasztás mellett voltak.

Hónapokig tartó egyeztetéseket követően aztán az „ellenzéki hatok” bejelentették, hogy mindenhol lesz előválasztás. Információink szerint az MSZP azt szerette volna, hogy abban a 15 választókerületben ne rendezzenek előválasztást, ahol 2018-ban ellenzéki jelölt nyert, mert szerintük azok a jelöltek már bebizonyították, hogy képesek legyőzni a Fideszt. Nem véletlenül kardoskodtak persze emellett, hiszen 2018-ban a 15-ből 8-an az MSZP–Párbeszéd színeiben szereztek mandátumot, miközben a két párt fővárosi és országos támogatottsága ma már jóval alacsonyabb ennél.

Az gyorsan eldőlt, hogy az előválasztás messze nem úgy néz ki, mint azt sokan elképzelték: egyrészt nem indít jelöltet mind a hat párt az összes választókerületben, másrészt sok helyen már előre eldőlt a verseny. Eleve a DK volt az egyetlen olyan párt, amely februárban még azt ígérte, hogy mind a 106 választókerületben állítanak jelöltet az előválasztásra, de hamar látszott, hogy ez sem volt reális kijelentés.

Tavasszal a tárgyalóasztaloknál, zárt ajtók mögött (illetve a gyakorlatban a járvány miatt leginkább titkos üzenetküldő alkalmazásokon keresztül) elkezdték a pártok felosztani egymás között az országot. Hosszas alkudozás indult el, hogy melyik körzetben ki, kinek a javára ne induljon el, vagy éppenséggel léptesse vissza a már nyilvánosan bejelentett jelöltjét, és cserébe hol kaphatja meg egy másik jelöltjük a többi párt logóját. Ezek a tárgyalások valójában még a mai napig sem záródtak le: a Telex információi szerint még lehetnek meglepő bejelentések az esetleges visszalépésekről vagy visszaléptetésekről, ahogyan a finishez közeledve sok helyen egyre világosabbá válnak és már eddig is tisztázódni látszanak az erőviszonyok. Láttunk is erre nemrég egy példát: a Momentum és az MSZP–Párbeszéd újabb öt helyen állapodott meg egymással, alig egy héttel a szavazás kezdete előtt.

A legtöbb ellenzéki választó leginkább a DK és a Jobbik összefogására kapta fel a fejét nyáron, az egymást korábban élesen támadó két párt ugyanis a választókerületek több mint harmadában közösen indul. Pedig az eredeti terv nagyon más volt. A 24.hu több háttérbeszélgetésre hivatkozva nemrég azt írta, az elmúlt két évben egyre erősödő DK-val szemben szövetkezett volna a másik öt párt. Ám ebből a formálódó tömbből egyszer csak távozott a Jobbik, és mire bárki bármit is tudott volna reagálni, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője kezet fogott egymással. „A DK-val egy alkalommal, hatórányi tárgyalással és néhány szendviccsel többre mentünk, mint az MSZP–Párbeszéddel hónapok alatt. Lehet, hogy ideológiai alapon, a múltunk miatt messze vagyunk egymástól, de a szervezeti kultúránk – erre rá kellett jönnünk – hasonló.”

„Ha valami piros, arra mi holnap is azt mondjuk, hogy piros, és a DK is. A szocialisták viszont simán rávágják másnap, hogy kék.”

Így értékelte ezt a folyamatot a tárgyalásokon részt vevő egyik jobbikos politikus a 24.hu-nak.

A következő hetek izgalmait éppen a Jobbik és Gyurcsány közötti megállapodás, valamint az ezt követő, más ellenzéki pártok által hozott „biztonsági intézkedések” szolgáltatják. Látva ugyanis a DK és a Jobbik megállapodását, az MSZP–Párbeszéd és a Momentum is szorosabbra fűzte a viszonyát Budapesten, Szegeden, és több más körzetben, ahol nyilvánosan is összefogtak a DK–Jobbik tengellyel szemben. Összességében mégsem lehet azt mondani, hogy két nagy tömb küzdene egymás ellen az előválasztáson, választókerületi térképünkről jól látszik, hogy összevissza kötötték a megállapodásokat egymás jelöltjeinek támogatásáról az érintett ellenzéki pártok.

A Telex helyzetelemzéséből azonban az világosan látszik, hogy az alkuknak két fő tényező ágyazott meg: egyfelől az egész folyamat legelején nem határozták meg a szervezők, hogy egy pártnak legalább hány jelöltet kell elindítania az előválasztáson. Ez lényeges különbség az országgyűlési választásokhoz képest, ahol a listaállítás feltételeként meghatározott számú, 71 egyéni jelöltet kell állítania a pártoknak.

A pártalkuk másik oka pedig az előválasztás egyfordulós lebonyolítása. Kétfordulós rendszerben bőven elég lett volna az első forduló eredményeit látva tárgyalásokat kezdeni, majd a két forduló között visszaléptetni a másik javára azokat a jelölteket, akik kevesebb eséllyel indulnak. Ám valamiért ebbe mégsem ment bele a hat szervező párt, ez pedig Márki-Zay Péter szerint nagy hiba volt. „Mi épp a Fidesz választási rendszerében létrehozott egyfordulós lebonyolítás ellen küzdünk” – fogalmazott korábbi cikkünkben. Az egyfordulós szisztémával sokak szerint épp az a baj, hogy nem biztos, hogy valóban az nyeri az előválasztást, akinek a legnagyobb esélye van a Fidesz-jelölttel szemben.

Miért kellett mégis megállapodásokat kötni? Miért nem indult el mind a hat párt a 106 választókerületben? Miért nincs a legtöbb helyen legalább 4-5 név a szavazólapon? Az elsődleges oka ennek valószínűleg az erőforráshiány. Se pénze, se aktivistája, se helyi szervezete, se annyi jó jelöltje nincs az ellenzéki pártoknak, hogy mind a 106 választókerületben bele tudjanak kezdeni egy eséllyel kecsegtető kampányba.

Anyagi és politikai okokból az utóbbi 10-11 évben sok vidéki kistelepülésen gyakorlatilag láthatatlanná vált az ellenzék, azokban a választókerületekben pedig nehéz a semmiből választást nyerni, amelyekhez hetvennél is több ilyen kistelepülés tartozik. Az is racionálisnak tűnik, hogy nem akarják a pártok azokban a választókerületben égetni a szűkös erőforrásaikat, ahol már most megvan, hogy ki a legerősebb ellenzéki jelölt. De legalább ugyanennyit nyomhatott a tárgyalások során a latban, hogy minden párt számára vannak különösen fontos választókerületek és jelöltek, így egy-egy presztízs-körzetért akár több jelöltjüket is könnyen „beáldozták”.

A pártalkuknál emellett mindenki számolt azzal is, hogy mely körzetek lesznek „könnyedén” nyerhetők 2022-ben a Fidesz ellen, hiszen ez alapján a pártelnökök már meg tudják becsülni a jövőre megalakítani tervezett frakciók létszámát, ami már csak az állami párt- és pártalapítványi támogatások miatt sem mindegy.

Jakab Péter, a Jobbik és Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje ráznak kezet az ATV stúdiójában 2021. szeptember 12-én az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitája előtt. Mellettük Fekete-Győr András (Momentum), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Márki-Zay Péter (független) miniszterelnök-jelöltek − Fotó: Bődey János / Telex
Jakab Péter, a Jobbik és Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje ráznak kezet az ATV stúdiójában 2021. szeptember 12-én az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitája előtt. Mellettük Fekete-Győr András (Momentum), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Márki-Zay Péter (független) miniszterelnök-jelöltek − Fotó: Bődey János / Telex

Ezenkívül a pártokon belüli törésvonalakat, ellentéteket is könnyen rendezhetik a pártelnökök bizonyos egyéni választókerületi visszaléptetésekkel vagy alkukkal. Egyes vélemények szerint erre lehetett példa az MSZP-s Szakács László visszaléptetése Baranya megye 2. választókerületében. Szakács korábban Mesterházy Attila volt MSZP-elnök kabinetfőnöke volt, és finoman szólva sem tartozik a párt mostani társelnökének, Tóth Bertalannak a bizalmi köréhez.

A megállapodások egészen odáig jutottak, hogy például a párbeszédes Szabó Tímea, a szocialista Hiller István és a DK-s Varju László mögé már hetekkel ezelőtt mind a hat ellenzéki párt beállt, de jó pár olyan jelölt is van, akinek a neve mellett négy vagy öt párt logója szerepel majd az első fordulóban a szavazólapon.

Befogadták, majd kitaszították a civileket

Februárban döntött arról a hat szervező párt, hogy civil jelöltek számára is kinyitják az előválasztást. A jelentkezéshez feltételként szabták meg, hogy „a hatékony közös kormányzás érdekében” az indulóknak előre jelezniük kell, a hat párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során. Ezt először Márki-Zay Péter kritizálta, aki lapunknak úgy fogalmazott, Orbán Viktor leváltását veszélyezteti, ha összepártozzák a civileket. Szerinte a billegő körzetekben egy pártfüggetlen civilnek nagyobb esélye lenne legyőzni jövő áprilisban a fideszes jelöltet, és ezért arra kérte a pártokat, hogy legalább ne hozzák nyilvánosságra a jövő évi választásokig, ki mögött melyik párt áll. A szabályok azonban nem változtak. Ezt persze azzal is lehet indokolni, hogy az előválasztást a hat párt szervezi, és leginkább arra szolgál, hogy ők megtalálják a közös jelöltet, amely a frakcióik valamelyikét választja majd. Emellett az sem jön jól nekik, ha egy vállalhatatlan jelölt nyer valahol.

A Civil Bázis nevű szervezet jelöltje, Tóth Ádám a kötelező frakcióválasztás miatt döntött később úgy, hogy nem indul el Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében, ahol a tavalyi időközi választáson a Szanyi Tibor-féle ISZOMM támogatásával lett harmadik. Végül ebben a körzetben nem is lesz érdemi előválasztás, mert csak egy jelölt, az MSZP-s Jézsó Gábor áll startvonalhoz.

Más választott volna frakciót, csak épp az is benne van a hat párt által lefektetett szabályban, hogy a pártoknak is adniuk kell befogadó nyilatkozatot. Így maradt le az előválasztásról többek közt Popovics Judit, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és Új Világ Néppárt tatabányai (Komárom-Esztergom megye 1.) jelöltje. Bár információink szerint minden más feltételnek megfelelt Popovics – aki 2019-ben még az ellenzék közös tatai polgármesterjelöltje volt –, egyik párt sem adta meg végül az induláshoz előírt nyilatkozatot neki, hiába próbált meg közbenjárni az érdekében két miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter és Pálinkás József is.

„Nagyon büszke vagyok. Én vagyok az a jelölt, akitől fél Gyurcsány Ferenc, fél a DK, és félnek az ellenzéki pártok vezetői, mert nyilvánvalóan azért nem adtak nekem befogadó nyilatkozatot, mert esélyes lettem volna, és belezavartam volna a DK-s mutyiba” – fogalmazott Popovics egy sajtótájékoztatón. Nem sokkal később pedig azt is bejelentette, hogy az országgyűlési választáson el fog indulni ebben a körzetben a Fidesz és a közös ellenzéki jelölt ellen, több kis ellenzéki párt támogatásával.

Ugyancsak az utolsó pillanatban gáncsolták el Katanics Sándor indulását, aki eredetileg a DK színeiben indult volna az előválasztáson Veszprém megye 1. választókerületében. Pártja aztán inkább egy másik jelöltet, Csonka Balázst indította helyette, Katanics viszont függetlenként meg szerette volna mérettetni magát a Civil Bázis Egyesülettel a háta mögött. A Momentum adott is neki befogadó nyilatkozatot, így nyilvántartásba vette az OEVB. Csakhogy aztán a DK fellebbezett a döntés ellen, és a többi párttal karöltve kizárták a versenyből. „A Momentum szerint az előválasztás megcsúfolása az, hogy egy helyben beágyazott, erős jelölt indulását politikai okokból nem engedélyezik”állt a Momentum közleményében, de a közleményen túl további lépés nem történt.

Márki-Zay azt mondta, attól fél, hogy sok olyan körzet van, amelyben a pártok miatt nem indult el egy jó civil jelölt az előválasztáson. Pomuczné Nagy Ildikó például Békés megye 3. választókerületében lépett vissza az utolsó pillanatban. Facebook-posztjában azt írta, eredetileg több párt támogatását is élvezte, ám később „elkezdődött a támogatóinak levadászása”. Bár minden szükséges dokumentuma megvolt, végül nem adta be azokat. Az Átlátszó cikkében még több más civil jelölt is mutyival vádolja a pártokat, és végül nem is állnak ők rajtvonalhoz szombaton.

Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Pálinkás József érkeznek sajtótájékoztatóra Siófokon 2021. augusztus 6-án. A három miniszterelnök-jelölt közösen jelentették be, hogy amennyiben Márki-Zay Péter 2022-ben nyer a körzetében, akkor Pálinkás Új Világ Néppártjának frakciójába ül majd be, ha pedig az Új Világ nem tudna frakciót alakítani, akkor a Párbeszéd Magyarországért frakciójában dolgozik majd − Fotó: Karácsony Gergely / Facebook
Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Pálinkás József érkeznek sajtótájékoztatóra Siófokon 2021. augusztus 6-án. A három miniszterelnök-jelölt közösen jelentették be, hogy amennyiben Márki-Zay Péter 2022-ben nyer a körzetében, akkor Pálinkás Új Világ Néppártjának frakciójába ül majd be, ha pedig az Új Világ nem tudna frakciót alakítani, akkor a Párbeszéd Magyarországért frakciójában dolgozik majd − Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

Tizenegy helyen már eldőlt

Ilyen alkuk, egyeztetések után tizenegy választókerületben csak egy jelölt neve szerepel majd a szavazólapon. Van, ahol azért nem indított más párt jelöltet, mert nincs erős helyi, beágyazott embere, akivel érdemben tudnának kampányolni. De több párt inkább azzal indokolta a döntését, hogy ebben a 11 választókerületben „egyértelmű volt, ki a legjobb jelölt”, így értelmetlen lett volna eljátszani az előválasztást, és erőforrást pazarolni rá. Érdekesség, hogy ez a 11 jelölt mindentől függetlenül kampányolt, gyűjtötték például az aláírásokat az elmúlt hetekben, hiszen az aláírók adataival célzottabban tudnak majd kampányolni jövő tavasszal. Az aláíró választópolgárok jövő év május végéig ugyanis felhatalmazást adtak a saját adataik felhasználására.

Az egyjelöltes körzetek egy részében már 2018-ban is nyert az ellenzék, így például Szabó Tímea és Varju László is könnyedén és meglehetős magabiztossággal készülhet a következő hetekre, sőt, nagy valószínűséggel az áprilisi választásra is. De olyan választókerületek is szerepelnek az alábbi listán, amelyekben azért kialakulhatott volna tolongás az előválasztáson, már csak azért is, mert gyakorlatilag – legalábbis a korábbi adatok és közvélemény-kutatások alapján – szinte esélytelen jövőre az ellenzék a Fidesszel szemben.

Fél lábbal a parlamentben

Budapest 10. – Szabó Tímea (Párbeszéd)

Még csak szorosnak se lehet mondani a 2018-as választási eredményt Óbudán, ahol Szabó Tímea a szavazatok 48 százalékát szerezte meg, míg a fideszes Menczer Erzsébet 36 százalékon végzett. Eredetileg Óbuda momentumos alpolgármestere, Turgonyi Dániel lett volna a Párbeszéd társelnökének ellenfele a 2021-es előválasztáson, ám Turgonyi visszalépett, Szabó pedig megkapta mind a hat párt logóját a neve mellé. Itt azt is lehet már tudni, hogy a Fidesz Menczer helyett ezúttal Bús Balázs volt III. kerületi polgármestert indítja.

Budapest 11. – Varju László (DK)

Bár az újpesti választókerületet is az ellenzék számára nyerhető körzetek között tartják számon, ezúttal – szemben a 2018-as kampánnyal – egyik párt sem akart ráindítani a 2018-ban győztes DK-s Varju Lászlóra. Az előválasztáson itt is egy név szerepel majd a szavazólapon hat logóval. Úgy tudni, Óbudához hasonlóan itt is új jelöltet indít a Fidesz: várhatóan Wintermantel Zsolt volt újpesti polgármester lesz Varju ellenfele, nem pedig Zsigmond Barna Pál, aki 2018-ban indult.

Budapest 16. – Hiller István (MSZP)

A veterán politikus esete egy kicsit más, mint a fentieké, de érdemben mégis ugyanaz: ő mind a hat nagyobb párt támogatását maga mögött tudhatja, ugyanakkor lesz egy ellenfele: a Pálinkás-féle Új Világ Néppárt indítja ellene Vidákovics Lászlót, akinek a Momentum adott ugyan befogadó nyilatkozatot, de formálisan nem támogatja őt. Őt nem számoltuk a 11, ellenfél nélküli jelölt közé, miközben előre ki lehetne őt hirdetni győztesként.

Nagyot küzdenek majd a Fidesszel

Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. – Csányi Tamás (Jobbik)

Az ellenzék közös jelöltje Boldog István választókerületében, Törökszentmiklóson és környékén a jobbikos Csányi Tamás lesz, ugyanis nincs kihívója. Így akár már a jövő évi választásra kampányolhatna, ám ebben a választókerületben jelenleg sokkal nagyobb kérdés, ki lesz az ellenfele, miután Boldog István ellen vesztegetés miatt folyik eljárás. Csányi legutóbb kevesebb mint 2 ezer szavazattal (4 százalékkal) kapott ki ebben a körzetben Boldogtól (44,71%), de akkor az MSZP-nek és az LMP-nek is volt külön jelöltje. Most se ők nem indulnak, se más tényleges ellenzéki jelölt nincs a színen, ráadásul várhatóan Boldog helyett is mást jelöl a Fidesz.

Heves megye 2. – Dudás Róbert (Jobbik)

Vona Gábor a 2018-as választások után visszavonult a politikától, de a Jobbik rajta tartja a szemét az ő otthonát jelentő gyöngyösi központú választókerületen, ahol a legutóbbi választáson Vonát alig több mint 5 százalékkal előzte meg a fideszes Horváth László (46,15%). A Jobbik a volt elnöke helyett most Dudás Róbertet indítja ebben a körzetben, aki már az előválasztáson – még annak első fordulója előtt – túl van. Eredetileg a DK-nak is lett volna itt jelöltje, ám Balogh Bálintot később visszahívták, amiről ő maga az Átlátszónak azt mondta, a közvélemény-kutatások szerint nem volt valódi esélye a győzelemre az előválasztáson.

Komárom-Esztergom megye 2. – Nunkovics Tibor (Jobbik)

Egyedül maradt Nunkovics Tibor is az esztergomi körzetben, ahol a DK végül nem indította el az előválasztáson Vadai Ágnest, aki a legutóbbi két parlamenti választáson ebben a körzetben próbált mandátumot szerezni. A DK a Telex kérdésére ezzel kapcsolatban azt írta, Vadai Ágnesnek komoly szerepe van az előválasztással kapcsolatos ellenzéki egyeztetésekben, és a DK kampányában is aktívan részt vesz, emellett pedig nehezen férne bele az egyéni jelölti kampány. Az biztos, hogy itt Völner Pál 2018-ban a szavazatok 45,21 százalékát szerezte meg, Nunkovics pedig több mint 10 százalékkal maradt le tőle, ám akkor nem volt összefogás a választókerületben.

Veszprém megye 3. – Rig Lajos (Jobbik)

Rig Lajos 2015-ben egyszer már legyőzte a Fideszt a tapolcai választókerületben, Lasztovicza Jenő halála után, az akkor időközi választáson. Három évvel később azonban visszaszerezte a körzetet a Fidesz, hiszen Fenyvesi Zoltántól (46,91%) kapott ki Rig Lajos. Most talán még nehezebb dolga lesz a Jobbik politikusának, hiszen a hírek szerint Navracsics Tibort indítja ellene jövőre a Fidesz, ennek ellenére valamennyi ellenzéki párt és az előválasztásban részt vevő civil szervezet támogatását a jobbikos politikus élvezi.

A pártelnök is besegített a tapolcai választókerület jobbikos képviselőjelöltjének kampányába: Jakab Péter és Rig Lajos együtt próbálták meggyőzni a tapolcai főtéren a szavazópolgárokat 2021. július 21-én – Fotó: Jakab Péter / Facebook
A pártelnök is besegített a tapolcai választókerület jobbikos képviselőjelöltjének kampányába: Jakab Péter és Rig Lajos együtt próbálták meggyőzni a tapolcai főtéren a szavazópolgárokat 2021. július 21-én – Fotó: Jakab Péter / Facebook

Csodában bízva

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. – Jézsó Gábor

„Meghoztam életem egyik legnehezebb és legfontosabb döntését. Mert nem Bíró László az első, hanem a nemzet. A nemzet érdeke pedig azt kívánja, hogy az előválasztáson az a jelölt nyerjen, aki a legalkalmasabb a Fidesz legyőzésére. Mondhatnám, hogy én vagyok ez a személy. De tudom, hogy van nálam alkalmasabb” – ezzel a magyarázattal jelentette be a visszalépését a jobbikos Bíró László, aki tavaly még összellenzéki jelöltként indult el az időközin, ám a kampány során előkerültek korábbi antiszemita megnyilvánulásai, és egy korrupciógyanús ügye is. Ellenfele, a fideszes Koncz Zsófia 50,51 százalékot szerezve győzte le a 46,27 százalékos Bírót. Most egyedüli ellenzéki indulóként az MSZP-s Jézsó Gábor maradt.

Somogy megye 3. – Steinmetz Ádám (Jobbik)

Somogy megye mind a négy választókerületében elindul a Jobbik, közülük a marcali központú körzetben versenyeznie sem kell majd a jelöltjüknek, Steinmetz Ádámnak az előválasztáson. Az olimpiai bajnok vízilabdázó jövő áprilisban esélyt kap a visszavágásra, 2018-ban ugyanitt több mint 14 százalék volt a különbség közte és a győztes fideszes Móring József (51,5%) között. Ezt nem szokás éppenséggel az ellenzéknek kedvező választókerületnek nevezni, az ellenzék mégis azzal számol: együtt esélyesek a győzelemre.

Pest megye 9. – Schmuck Erzsébet (LMP)

Nem lett végül kihívója az LMP társelnökének se a nagykátai központú körzetben. Itt 1998 óta minden választást megnyert a Fidesz jelöltje, Czerván György, legutóbb is 50 százalék felett végzett (50,25%). 2018-ban a Jobbik lett a második, Bozsik József a szavazatok 33,46 százalékát szerezte meg, de most az előválasztáson nem lesz önálló jobbikos jelölt. A jobbikos kampánytudor Szabó Gábor kérdésünkre azt írta, Schmuck Erzsébet meggyőzte őket arról, hogy alkalmas az indulásra, és „elképesztő energiát és munkát fog beletenni a körzet felszántásába”.

Bács-Kiskun megye 4. – Kis-Szeniczey Kálmán (LMP)

Nem véletlen, hogy nem tolongtak Kiskunfélegyházán az ellenzéki jelöltek, miután 2018-ban a 106 választókerületből itt aratta az ötödik legnagyobb arányú győzelmét a Fidesz. Lezsák Sándor a szavazatok 60,21 százalékát szerezte meg, és most is ő indul a kormánypártok jelöltjeként. Az összellenzéki támogatottsággal azért valószínűleg jobb eredményt ér majd el most Kis-Szeniczey Kálmán, mint három éve, akkor 2,92 százalékkal a negyedik lett.

Nógrád megye 2. – Gyenes Szilárd (MMM, a Momentum-frakciót választotta)

Pár hónapja a Pegasus-botrány miatt lett országosan is ismert Gyenes Szilárd, aki korábban a gödöllői polgármester, Gémesi György közvetlen munkatársa volt. Gyenes a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, és a Momentum-frakciójába ül majd be, ha sikerül jövőre győznie. Úgy tudjuk, egy ideig szó volt arról, hogy egy másik párt is elinduljon a balassagyarmati választókerületben, de a helyi jelölt elfogadta, hogy Gyenest javasolják. Utóbbinak nem lesz könnyű dolga, a fideszes Balla Mihály 2018-ban 54,26 százalékkal húzta be ezt a választókerületet.

A nagy ellenzéki harcok terepei

A körzetek legalább egyharmadában kiélezett csatákra lehet számítani az első országos előválasztáson. Vannak olyan körzetek, ahol pont a visszalépések nyomán lett szorosabb a verseny. Ilyen például Újbudán (Budapest 2. választókerület) a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a momentumos Orosz Anna versenye, mint ahogy a II. és III. kerületben (Budapest 4.) a DK-s Kálmán Olga és a párbeszédes Tordai Bence csatája is megjósolhatatlannak tűnik egyelőre.

De ide lehet sorolni a zuglói választókerületet is, ahol a Momentum támogatásával induló Hadházy Ákos és az MSZP-s Tóth Csaba között hónapok óta nyílt háború folyik. Nem az ismert nevek, hanem a nyílt csata hevessége és a vádak erőssége miatt lett érdekes a szabolcsi 5-ös számú választókerületben zajló harc, melynek ügyében az MSZP országos elnökségi tagja etikai beadványt is terjesztett az Országos Előválasztási Bizottság elé, állítva, hogy a Jobbik választókerületi jelöltje az ellenzéki pártok előzetes megállapodása alapján nem indulhatna a megmérettetésen, mivel korrupciós ügyekben érintett. Az alapkonfliktusról itt olvashat bővebben.

Aláírásgyűjtés Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölteknek és Hadházy Ákos képviselőjelöltnek az Örs vezér terén 2021. augusztus 23-án − Fotó: Huszti István / Telex
Aláírásgyűjtés Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölteknek és Hadházy Ákos képviselőjelöltnek az Örs vezér terén 2021. augusztus 23-án − Fotó: Huszti István / Telex

Nem egymás lejáratására épül ugyan, de óriási a verseny a szombathelyi körzetben is, ahol Ungár Péter LMP-s és Czeglédy Csaba DK-s politikus szállt ringbe. Körülöttük szinte minden más jelölt eltűnt, a Vas megye 1. választókerületét érintő küzdelem ugyanakkor várhatóan a szavazás hetében hág majd tetőfokára. Augusztus elején részletes elemzést is írtunk arról, mitől lehet érdekes, sőt valójában sorsdöntő a szombathelyi körzet.

A budapesti 15. választókerületben (Pestszentlőrinc, Pestszentimre) az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes csaknem 7 százalékponttal előzte meg a fideszes Kucsák Lászlót három évvel ezelőtt, a Demokratikus Koalíció mégis állított ellenjelöltet vele szemben az előválasztáson, a 2002 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester Ferencz Isvánt, aki 2010-ben még a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom színeiben akart polgármester lenni. Mivel Kunhalmi mögé még a Jobbik is beállt, így nehéz másként értelmezni a DK lépését, mint valamiféle taktikai-erőfitogtatási trollkodásként.

Az biztos, hogy maga az előválasztás már csak az ilyen választókerületek sorsa miatt is hordoz izgalmakat, hiszen az egymással szembeni kampány után néhány hónapon belül együtt kellene majd működniük a szereplőknek. Ráadásul a pártok közben az országgyűlési választásokra készülő „nagy ellenzéki közös listára” is gyúrnak, 93 képviselői hely ugyanis listás szavazáson dől el. Ez a közös lista kemény politikai vita tárgya lesz, és biztos, hogy az egyéni indulók végső száma és az esetleges listás helyek között végül lehet majd összefüggés.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!