Az ellenzéki előválasztás 10 fontos tanulsága

2021. október 01. – 13:51

frissítve

Az ellenzéki előválasztás 10 fontos tanulsága
A miniszterelnök-jelöltek nyilvános vitája egy héttel az előválasztás előtt az ATV stúdiójában. Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Márki-Zay Péter (független) vitáztak egymással – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtök éjszaka megszületett az ellenzéki előválasztás első fordulójának végeredménye, amely kétségtelenül Dobrev Klára és a DK győzelmét hozta. A DK-sok azonban nem örülhetnek maradéktalanul, a második fordulóban ugyanis Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter esetleges megegyezése új viszonyokat teremthet. Az előválasztási eredményekből több fontos tanulság is kiolvasható: Jakab Péter és Fekete-Győr András nagyot bukott, miközben bejött a DK–Jobbik-paktum, de persze a Momentumnak és a Párbeszédnek van minek örülnie. És a Fidesz – minden baki ellenére – alig tud mit kezdeni az előválasztás intézményével. Összeszedtünk 10 fontos tanulságot.

1. Dobrev Klára letarolta a vidéket, de nem volt elég

Az ellenzéken belüli előválasztást az ellenzék legnagyobb pártja, a DK nyerte. A győzelemben az az igazán meglepő, hogy a DK az ország legkülönbözőbb pontjain ért el sikereket (nem Budapesten), és Dobrev Klára miniszterelnök-jelölt még a DK sikerét, szavazatinak számát is jócskán felülmúlta.

Dobrev annak örülhet, hogy a 106-ból 85 választókerületben lett győztes (Karácsony csak 15 helyen, elsősorban Budapesten), ám amiatt szomorkodhat, hogy nem sikerült a győzelmi arányát 50, sőt 40 százalék fölé sem tornáznia. Pedig az előválasztás kezdeti szakaszában még erről ment a DK-s álmodozás.

Dobrev elsöprő győzelme azért figyelemre méltó, mert az előzetes latolgatásokkal ellentétben nem a nagyvárosokban és Budapesten tarolt, hanem vidéken. (Ebben a cikkünkben hőtérképeken nézegetheti, hogy az egyes jelöltek hol szerepeltek jól és rosszul.) Budapesten éppen hogy jobban szerepelt nála Karácsony, sőt, Budán néhol Márki-Zay Péter is.

Bebizonyosodott, hogy a DK 10 év alatt egy olyan vidéki hálózatot épített fel, amely igenis működik éles helyzetekben – a többi párt nem büszkélkedhet hasonlóval az ellenzéki oldalon. Dobrev jó szereplése ugyanakkor arra már nem volt elég, hogy az első fordulóban bebiztosítsa a győzelmét, következik tehát a második forduló.

2. Karácsony esélyes volt, most nem az ő kezében van a sorsa

Karácsony Gergely főpolgármester az év elején még a toronymagas favoritja volt az előválasztásnak. Karácsonynak és a stábjának a későbbiekben érdemes lesz alaposan elemeznie, mit rontott el, mi volt a hiba. Kései bejelentkezés? Ellazsált nyár? A szervezetépítés vagy a saját témák hiánya? Visszafogott kampányüzenetek? A vetélytársak ignorálása? Karácsonynak igazából nem is volt megjegyezhető üzenete az előválasztási kampányban – a plakátja is (Legyőzöm Orbánt) a 2022-es harcra koncentrált.

Látható, hogy Karácsony az összesen 616 512 érvényes szavazatból 168 396-ot tudott megszerezni, míg Dobrev 214 319-et kapott. Dobrev előnye ugyanakkor azért nem behozhatatlan, mert Karácsony papíron több tartalékra számíthat, mint a DK miniszterelnök-jelöltje. Összeállhat ugyanis mögötte egy Gyurcsány-ellenes ellenzéki koalíció, amely nem szeretné Dobrevet a közös lista élén látni. Ebbe könnyedén becsatlakozhatnak a momentumosok, a jobbikosok jó része, és persze a nagy rejtély, Márki-Zay Péter hívei.

Márki-Zay Péter 125 944 szavazatot szerzett, ami Karácsony szavazataihoz számolva már erős többséget eredményezne Dobrevvel szemben. Ám a politikában természetesen nem működik az egyszerű számtan. Úgyhogy Karácsony az esélyes jelöltségből mostanra oda jutott, hogy az esetleges győzelme nem elsősorban az ő kezében van.

3. Márki-Zay Péter nagy döntés előtt, óriási siker után

Az előválasztás bomba meglepetése Márki-Zay Péter szereplése. A hódmezővásárhelyi polgármester pártháttér nélkül 20,4 százalékot szerzett, és a harmadik, továbbjutó helyre futott be – ezzel pedig maga mögé utasított két pártelnököt is.

Márki-Zay kiemelkedő szereplésének okát érdemes lesz alaposabban is elemezni majd. A mostani adatokból ugyanakkor az máris kijelenthető, hogy az ellenzéki szavazók nagy részének bejött az, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje a létező pártokkal szemben, kvázi az ellenzék belső ellenzékeként pozicionálta magát. Emellett a Fidesz kemény elszámoltatását ígérte, és nem óvatoskodott a régi baloldallal, így Gyurcsány Ferenccel szemben is kritikus tudott lenni.

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter az ATV stúdiójában az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek nyilvános vitája előtt – Fotó: Bődey János / Telex

Most kiderült: a korábbi számításokkal szemben nem csak vidéken rezonáltak a választók erre az üzenetre. Márki-Zay ugyanis amellett, hogy két választókerületet megnyert miniszterelnök-jelöltként (a sajátját, Hódmezővásárhelyt nagyon, illetve a körmendi körzetet az MMM kormányfőjelöltjeként), Budapesten és a nagyvárosokban is jól szerepelt. A fővárosban négy budai, belső kerületben is megelőzte Dobrev Klárát.

A nagy siker után viszont most nagy döntés előtt áll: a visszalépése jelentheti Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti győzelmét a második fordulóban, a háromjelöltes küzdelem Dobrev Klárának kedvez. A harmadik opció: Karácsony lép vissza az ő javára, ám erre egyelőre kevesebb esély mutatkozik, a főpolgármester ezt csütörtök este azzal hárította, hogy az ő szavazóinak másodlagos preferenciája inkább Dobrev lenne.

A tárgyalások már megindultak Karácsony és Márki-Zay között, a hódmezővásárhelyi polgármester már feltételekről is beszélt, Karácsony pedig arról, hogy Márki-Zay lehet a kormányában a helyettese, vagy bármi, ami csak szeretne. Ha tippelni kellene, nagy az esély, hogy meg fognak egyezni a visszalépésről, nagy kérdés azonban, hogy mi lesz ennek az ára.

4. Jakab Péterben nagyon nem látták meg a miniszterelnököt

Az előválasztáson a szavazók nagy pofonokat is osztogattak, ennek egyik elszenvedője Jakab Péter Jobbik-elnök, aki hiába növelte pártja népszerűségét, a saját eredményével nem büszkélkedhet. 14,2 százalékos szereplése és a negyedik hely saját bevallása szerint is kudarc.

Beszédes, hogy nem tájékoztatón, hanem csak egy Facebook-videóban kommentálta eddig az eredményt, és ott is csak finoman utalt arra, kit támogatna a második fordulóban (azt mondta, nem lehet Budapestről megnyerni a választást, vagyis Karácsony támogatására aligha lehet számítani, a korábbi várakozásokkal és egy tavaszi nyilatkozatával ellentétben).

Jakab Péter az RTL Klub által rendezett előválasztási miniszterelnök-jelölti vita előtt a televízió stúdiójában 2021. szeptember 24-én – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Mi okozta Jakab Péter leszereplését? A DK-val kötött paktum? Később látni fogjuk, hogy az bejött a pártnak. A parizeres kisember-style? Valószínű, hogy a Facebookon népszerűséget és lájkokat hozó imázs kevés valódi szavazatot hozott azon a választáson, amelyen az ország leendő vezetőjét választják az ellenzéki érzelmű, kormányváltásra vágyakozók. De a kudarc okai között említhető az is, hogy Jakab üzenetét, „a fideszeseket, főleg Orbánt a börtönbe csukni”, Dobrev Klára hitelesebben tudta képviselni.

Egy választási kudarc után óhatatlanul felmerül a kérdés, meg tudja őrizni a pártelnök a párton belüli pozícióját? Jakab mandátuma a 22-es választások utánig szól (így vállalta), és mivel a pártból már távoztak vagy elhajtották azokat az ellenlábasokat, akik vezetői ambíciókkal rendelkeznek, nagyobb az esélye, hogy Jakab marad a Jobbik élén.

5. Fekete-Győr Andrásra még a momentumosok se szavaztak

Aki hallgatta szerda éjszaka Fekete-Győr András momentumosoknak mondott beszédét, azt hihette, elsöprő sikert arattak az előválasztáson. Holott a pártelnök szereplése minden előzetes várakozást alulmúlt: 3,5 százalékot szerzett, 20 944 szavazatot, ami éppen csak meghaladja a jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

Fekete-Győrre – látható a választókerületi részletes eredményekből – még a momentumos szimpatizánsok sem szavaztak le mind, és azokban a választókerületekben sem szerepelt túl jól, amelyeket a momentumosok egyébként megnyertek. Emiatt is, vagy éppen ebbe kapaszkodva Fekete-Győr a beszédében arra épített, hogy most nem az ő személyes szereplése volt a fontos, hanem az egyéni sikerek behúzása. Arra azonban nem volt válasza, hogy miért nem sikerült még a momentumos szavazókat (sőt, a párttagokat) sem maradéktalanul meggyőznie.

A Momentumnak át kell gondolnia, jó döntés volt-e a pártelnököt bedobni a 2021-es előválasztáson, és nem visszaléptetni akkor, amikor már látszott a nagy bukta közeledte. Fekete-Győrnek azt is meg kell indokolnia, miért fontos, hogy ő vezesse továbbra is ezt a pártot – lemondásra, tisztújításra a választások előtt a Jobbikhoz hasonlóan itt is kevés esély van, de a belső konfliktusok kiéleződésére, és az elkövetkező, feszített kampányvitákra – például, hogy kit támogasson, ha egyáltalán képes támogatni a Momentum a második fordulóban, erőteljesen számítani lehet. Fekete-Győr pénteken egy háttérbeszélgetésen azt mondta: az előválasztáson az volt a prioritás, hogy minél több jelöltjük legyen, ebből a szempontból közepes teljesítményt nyújtott a Momentum, és elképzelhető, hogy bizalmi szavazást kér majd maga ellen a küldöttgyűléstől.

Aláírásgyűjtés Fekete-Györ András miniszterelnök-jelöltnek és Hadházy Ákos jelöltnek az Örs Vezér téren 2021 augusztusában – Fotó: Huszti István / Telex

6. Bejött a DK–Jobbik-paktum

A miniszterelnök-jelöltek után térjünk át az egyéni választókerületi szereplésekre. A 106 választókerület így oszlik meg az egyes leendő frakciók között:

  • Demokratikus Koalíció: 32 képviselőjelölt
  • Jobbik: 29 képviselőjelölt
  • MSZP: 18 képviselőjelölt
  • Momentum: 15 képviselőjelölt
  • Párbeszéd: 7 képviselőjelölt
  • LMP: 5 képviselőjelölt

Látható, hogy a DK és a Jobbik összesen 61 választókerületet nyert, amely több mint az összes körzet fele. Ez nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy a két párt (az ellenzék két legnagyobb pártja) egy zavarba ejtően szoros szövetséget kötött pár héttel ezelőtt, és kölcsönösen visszaléptek egymás javára.

Ez a húzás pedig – az egyéni eredményeket elnézve legalábbis – bejött. Találunk persze példákat, hogy a DK-sok vagy a jobbikosok nem szavaztak le maradéktalanul a másik – korábbi főellenség – jelöltjére (ilyen például Szeged 2, ahol a momentumos jelölt nyert), de alapvetően a két párt érvényesíteni tudta a dominanciáját.

Nem mindegy persze, hogy a Fidesz elleni harcban hány mostani egyéni győzelemből lesz igazi választókerületi mandátum a jövőre megalakuló Országgyűlésben. A Jobbik ugyanis számos olyan választókerületben nyert most, amelyekben a Fidesznek nagyobbak az esélyei. Több számítás is létezik, de kijelenthető, hogy a DK lett ennek is a nyertese.

Török Gábor politológus számításai szerint az ellenzéknek kedvező 30 körzet közül a DK 10-et vitt (ilyen „biztosra vehető” például Varju László, Barkóczi Balázs, Oláh Lajos, Arató Gergely választókerülete), a Jobbik viszont csak 3-at. Vagyis a Jobbik csak akkor tudja kamatoztatni a mostani sikert, ha a közös lista jól szerepel áprilisban, és az ott szereplő 99 mandátumból részesedik.

7. A Momentum és a Párbeszéd a nyertese annak, hogy Budapesten már kevésbé kérnek Gyurcsányékból

Már említettük, hogy Budapesten az országos tarolást némileg mérsékelve alulszerepelt a DK – és Dobrev is. Több olyan, számukra fontos választókerületet buktak el, amelyre nagyon számítottak előzetesen. Vesztett Kálmán Olga, Gy. Németh Erzsébet, Komáromi Zoltán, Nemes Gábor, Manhalter Dániel és a mostani állás szerint az MSZP-ből átigazolt Molnár Gyula is.

A DK-ból a budapesti ellenzékiek kevésbé kérnek, ennek pedig a Momentum és a Párbeszéd lett a fő haszonélvezője. Ennek a két pártnak azért is értékesek ezek az egyéni sikerek, mert az ellenzék számára esélyes választókerületeket jelentek, vagyis Orosz Anna, Tóth Endre, illetve Tordai Bence vagy Jámbor András is már szinte a zsebében érezheti a parlamenti mandátumot.

Sor az ellenzéki előválasztás szavazósátrai előtt a budapesti Széll Kálmán téren – Fotó: Huszti István / Telex

A Momentum országosan 15 mandátumot nyert, amely önmagában nem adna okot az örömre, de éppen a budapesti jó szereplés, a nyerési arányok egyes körzetekben és Hadházy Ákos sikere (az MSZP-s Tóth Csabát nagyon lemosta volna akkor is, ha nincs visszalépés) jelenthet számukra némi vigaszt. Hiszen gyakorlatilag már most összeállt a Momentum parlamenti frakciója.

A Párbeszéd viszont amiatt pezsgőt bonthat, hogy egy lényegében szervezet nélküli, alig mért pártként sikerült egy parlamenti frakciót bebiztosítaniuk (Szabó Tímea, Tordai Bence, Jámbor András, illetve Mellár Tamás győzelme szinte borítékolható, és még listán is lehet képviselőjük).

8. Ez az előválasztás az MSZP és az LMP újabb Waterloo-ja

Az előzőekben azokkal a pártokkal foglalkoztunk, amelyek találhatnak valami pozitívumot is az egyéni eredményekben. Van azonban két párt, amely – noha nem nagy meglepetés, mégis – sokkot kaphat, ha ránéz a térképre: az MSZP és az LMP.

Az MSZP lejtmenete most is folytatódott, ezúttal országosan ismert politikusaik hangos bukásával: simán kikapott a körzetében Mesterházy Attila volt pártelnök és több olyan országos politikusuk is, mint Gurmai Zita, Komjáthi Imre, Király József vagy akár Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP összesen 18 választókerületben győzött, ezzel csak kicsit előzi meg a Momentumot, és csupán azzal vigasztalódhat, hogy a biztos körzetekkel (például Hiszékeny Dezső, Kunhalmi Ágnes és Hiller István győzelmével) biztosan lesz frakciója a parlamentben.

Az LMP viszont nem lehet ilyen biztos ebben: vesztett egyéniben Ungár Péter és Keresztes László Lóránt frakcióvezető is, mindössze 5 választókerületben győzött LMP-s, ebből pedig Csárdi Antal belvárosi győzelme tekinthető csak biztosnak 2022-ben (esetleg Hohn Krisztina gödöllői egyéni győzelmében még reménykedhet a párt). Az LMP most sajnálhatja igazán, hogy kiűzte a pártból, frakcióból az olyan országosan ismert arcait, mint Hadházy Ákos és Szél Bernadett volt társelnökök, ők ugyanis simán hozták a választókerületeiket.

9. Az előválasztás érdemben befolyásolja a pártalkukat

Az eredményekből az is látszik, hogy az előválasztás – minden baki, bénázás és csúszás ellenére – egy olyan politikai újdonság, amely hosszú évek óta először érdemben változtatni tudott az ellenzék politikáján és politikai kultúráján. Most ugyanis vitás politikai kérdések nem a híres füstös szobákban és kavarásokkal dőltek el, hanem nyílt küzdelemben. Nem szivárogtatásokkal akarták egymást kicsinálni a politikai felek, hanem szavazatokkal tudták érvényesíteni akaratukat.

Ha a hat párt egymás között döntött volna a 106 egyéni jelöltről, alighanem máshogy nézne most ki a választókerületi térkép. Ha az arányok nem is lettek volna radikálisan mások, a személyi összetétel biztosan: jó példa erre Hadházy zuglói győzelme (ez a korábbi kétszeres győztes MSZP-s Tóth Csaba politikai pályafutásának végét is jelenti), vagy például Kálmán Olga, Molnár Gyula vagy épp Burány Sándor veresége. Nekik egy pártok közötti tárgyalási folyamatban nagyobb eséllyel jutott volna választókerület, mint azt az előválasztás hozta.

Tóth Csaba lemondásának napján Zugló országgyűlési képviselői irodájának parkolójában – Fotó: Huszti István / Telex

A miniszterelnök-jelöltségről pláne nehéz lett volna döntenie a hat pártnak, és a pártalkuk során Márki-Zay Péter például asztalhoz se kerülhetett volna. Az előválasztás tehát amellett, hogy hagyott érdemi beleszólást a választóknak, sok olyan politikai kérdést is elrendezett, amelyet már évek óta cipel magával az ellenzéki oldal.

10. A Fidesz nem tud mit kezdeni az előválasztás intézményével

Az utolsó pontban érdemes egyet hátrébb lépni, és megemlíteni, hogy mit tudott kezdeni a Fidesz–KDNP ezzel az egész, több hónapja tartó folyamattal. Bár kommunikációs szinten igyekezett választ találni: az egész „egy Gyurcsány-show”, „úgyis Gyurcsány nevet a végén”, csak „színjáték”, „alkalmatlanok” stb. – a szokásos szólamokat hallottuk. A Fidesz érdemi politikai választ egyelőre nem tudott adni az előválasztás intézményére.

A Fidesztől teljesen távol áll ez az előválasztási kultúra. Ott Orbán Viktor dönt arról, ki indulhat, és ki nem, és ezt olyannyira demonstrálják is, hogy a jelöltek mindig Orbán házába vagy irodájába zarándokolnak el erről egyeztetni. A Fidesz azonban máig nem válaszolta meg a saját tagjainak és szimpatizánsainak, miért helyes ez az eljárás. Emellett a kormánypárt és a kormányközeli média elhallgatással tudott csak reagálni arra, hogy a napokban miért állnak százezrek az utcán sorban az előválasztási sátraknál. És ha a képeket nézzük, az előválasztási sátraknál rendre sorok álltak, míg a Stop Gyurcsány pultoknál alig.

A politikai őszt tehát meglepetésre egyelőre az ellenzék tematizálja. A Fidesznek most dolgoznia kell azon, hogy a saját, neki kedvesebb témákat visszategye a napirendre.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!