Az ellenzéki előválasztás főbb eredményei és tanulságai röviden

Legfontosabb

2021. október 1. – 01:08

frissítve

Az ellenzéki előválasztás főbb eredményei és tanulságai röviden
Fotó: Országos Előválasztási Iroda

Másolás

Vágólapra másolva

Dobrev Klára nyerte meg az első fordulót az ellenzéki előválasztáson, amelyben azt a miniszterelnök-jelöltet akarják kiválasztani, aki 2022-ben Orbán Viktor ellenfele lehet. A meccs még nem dőlt el: a második fordulóba Dobrev mellett Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is továbbjutott. 253 induló közül a 106 egyéni választókerületben is kiválasztották az egyesült ellenzék leendő jelöltjeit.

  • Az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltekre összesen 616 512 érvényes szavazat érkezett. A szavazatok megoszlása: Dobrev Klára: 214 319, Karácsony Gergely 168 396,
    Márki-Zay Péter 123 944, Jakab Péter 86 909, Fekete-Győr András: 20 944
  • Dobrev Klára a szavazatszámlálás elejétől végig vezetett. Egy ideig azt lehetett gondolni, hogy a budapesti eredmények csökkentik vagy elveszik majd az előnyét, de hiába nyert meg Karácsony Gergely jóval több választókerületet a fővárosban, igaznak bizonyult a mondás: választást vidéken lehet nyerni. A 106 választókerületből 85-ben Dobrev győzött.
  • Karácsony Gergely 15 helyen tudott csak első lenni – ebből 11 budapesti és 2 Pest megyei körzet. Karácsony a második fordulóban mindent el fog követni, hogy megszorítsa Dobrevet. Ehhez szövetségesének tartja Márki-Zay Pétert, aki talán vissza is lépne a javára, de ehhez három feltételt szabott Karácsonynak.
  • Márki-Zay Péter a többiekénél jóval szerényebb kampányháttérrel indult, így a várakozásokhoz képest sokkal jobb eredményt ért el. A szavazatok száma alapján a harmadik lett, 2 választókerületben ő kapta a legtöbb voksot. A hódmezővásárhelyi polgármester egyértelművé tette: szerinte Dobrev Klárával – háta mögött Gyurcsány Ferenccel – nem tud választást nyerni az ellenzék, ebből csak a Fidesz fog profitálni. Márki-Zay még lebegteti visszalépését Karácsony javára, csütörtök este oda is szúrtak egymásnak.
  • Jakab Péter lendületes kampányt vitt, ehhez képest 14 százalékos eredménye gyengének mondható. Mindössze négy választókerület volt, ahol ő kapta a legtöbb szavazatot. A Jobbik elnöke meglepetésre nem hozta saját hátországában, Borsodban sem a győzelmet, ott is a legtöbb választókerületben legfeljebb második lett Dobrev mögött. A Jobbik egyéni jelöltjei viszont jól szerepeltek az előválasztáson. Jakab eddig mintha Karácsonyt támogatta volna, de most azt mondta szavazóinak: vidékről lehet választást nyerni, amivel Dobrevre utalhatott.
  • Fekete-Győr András a vártnál is gyengébben szerepelt. Csak az vigasztalhatja, hogy a Momentum jelöltjei közül sokan sikerrel szerepeltek az egyéni választókerületekben. Fekete-Győr is egyértelművé tette: szerinte Dobrevvel nem lehet választást nyerni. Azt taktikai okokból egyelőre ő is nyitva hagyta, hogy kit támogatna a Momentum az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztására induló második fordulóban
  • Részletesebb elemzésünket az erőviszonyokról itt olvashatja.
  • Ha azt nézzük, melyik párt jelöltjei kaptak most legnagyobb arányban támogatást ahhoz, hogy 2022 tavaszán az összellenzéket képviselve felvegyék a harcot a kormánypárti indulókkal, akkor első helyen a Demokratikus Koalíció (32 képviselő) áll, aztán a Jobbik (29), az MSZP (18), a Momentum (15), végül a Párbeszéd (7) és az LMP (5) következik.
  • Volt, ahol csak pár szavazat döntött, de több körzetben hatalmas aránnyal nyert az egyik jelölt. Fazakas Attila (Jobbik) győzött a legnagyobb arányban (91,17%) Fejér megye 2. választókerületében, őt Hiller István (MSZP) követte (84,42%) Budapest 16. választókerületében, a harmadik pedig Kálló Gergely (Jobbik) lett ebben az összevetésben, aki a szavazatok 83,46 százalékát kapta Fejér megye 4. választókerületében. Fölényesen nyert Márki-Zay Péter (81,67%) Csongrád-Csanád megye 4. körzetében, Hódmezővásárhelyen és Szél Bernadett (Momentum) is a szavazatok 81,32 százalékát gyűjtötte össze Pest megye 2. választókerületében.
  • Az ellenzéki előválasztás fontos politikai fejleménye, hogy a jelöltek többségének valódi versenyben kellett bizonyítania rátermettségét, és kiestek a nehezen vállalható figurák. Így történt ez az offshore-ügyletek miatt támadott DK-s Ráczné Földi Judittal Fejér megyében, vagy a náci karlendítésre hasonlító mozdulat miatt magyarázkodásra kényszerülő ózdi jobbikos jelölttel. A Zuglóban ellehetetlenült Tóth Csaba inkább már az előválasztás előtt visszalépett.
  • Tizenegy választókerületben csak egy jelölt volt a szavazólapon, ezekről a körzetekről ebben a cikkben korábban részletesebben is írtunk.
  • A 106 most megválasztott jelölt 20,75 százaléka nő, azaz nagyjából minden ötödik. A magyar parlamentben 13 százalék a nők aránya, a Fidesz–KDNP-frakcióban 10 százalék.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!