Dobrev Klára: Márki-Zay alkalmatlan, Márki-Zay Péter: Dobrev esélytelen – régen láttunk ilyen feszült vitát

A szombatig tartó ellenzéki előválasztás egyik csúcspontja volt a második fordulós miniszterelnök-jelölti vita, amelyet szerda este láthattunk az RTL Klubon. Dobrev Klára és Márki-Zay Péter beszólásoktól, személyeskedésektől hemzsegő vitát folytatott egymással – főleg a vita első felében.

A második félidőben kiderült az is, hogy milyen programpontokban van egyetértés vagy nézetkülönbség a két jelölt között, de sok ponton hangzott el, hogy Márki-Zay az egyes szakpolitikai kérdésekben egyetért Dobrevvel.

A következőkben összefoglaljuk, miről szólt a vita, és milyen tanulságokat, következtetéseket vonhatunk le a több mint egyórás szócsatából, amelyet részletesen, percről percre itt lehet visszaolvasni.

1. Ez nem színjáték, hatalmas a feszültség

Márki-Zay Péter nem udvariaskodott, rögtön az első megszólalásának első pillanatában berúgta az ajtót, és egy konkrét DK-s zsarolási ügyet említett a 2019-es tatai ellenzéki polgármesterjelölt nevét bedobva. „Popovics Judit jelöltünk felhatalmazott, hogy elmondjam, őneki először államtitkári posztot ajánlottak, majd megzsarolták, végül ellehetetlenítették, hogy képviselőjelöltként elinduljon a tatabányai körzetben." Márki-Zay szerint igenis igaz, hogy a DK nyomást gyakorol az ellenzéki politikusokra, hogy ne őt támogassák.

„Péter, nem mondasz igazat” – reagált a láthatóan megdöbbenő Dobrev Klára, és Márki-Zay szavainak kétségbe vonása a későbbiekben is megjelent. A feszültséget jól jelzi, hogy a DK már a vita közben kiadott egy közleményt arról, hogy „Márki-Zay Péter hazudott”. A DK ugyanis közleményben gyorsan akarta cáfolni Márki-Zay azon állítását, hogy Dobrev nem adott le az első forduló előtt 82 ezer ajánlást.

Dobrev figyelmeztette ellenfelét, hogy az ellenzéki előválasztásnak nem a személyeskedésről kell szólnia. Állítása szerint ellenfele kampánya egyedül arról szól, hogy „Stop, Dobrev!”. Márki-Zay erre azzal vágott vissza, hogy a DK ezzel szemben trollok hadseregét szabadítja rá, hogy személyében gyalázzák.

A fentiek mind-mind utalnak arra, hogy nem egy színjáték tanúi vagyunk, a jelöltek ezúttal nemcsak eljátsszák az egymás közti vitát, hogy aztán a végén egymást támogatva menjenek fel a színpadra: a két jelölt közötti komoly feszültség tapintható volt – elsősorban a vita első félidejében volt parázs a vita.

Érdemes ehhez visszanézni a jelenetet, amikor Márki-Zay közelebb lépett kezet fogni Dobrevvel – azt megfogadva, hogy közös nyilatkozatot fognak kiadni arról, hogy nem mocskolódnak majd egymással. Közben azon is vitáztak, ki miatt nem volt eddig közös nyilatkozat. Márki-Zay ezt azzal indokolta, hogy Dobrev szerette volna, ha bekerül a nyilatkozatba az a mondat, miszerint azonos esélyük van Orbán ellen. Márki-Zay ebbe nem ment bele, mert a vallása tiltja a hazugságot.

2. Hemzsegtek a személyeskedő beszólások

Dobrev Klára rögtön azzal kezdte, hogy egészen egyszerűen nem tartja alkalmasnak Márki-Zay Pétert a miniszterelnök-jelöltségre és a közös lista vezetésére. „Sem szakmailag, sem morálisan." „Nagy a politikai nyomás, és úgy látom, nem bírod a nyomást” – tette hozzá. Mit fogsz csinálni egy 22 órás tanácsülésen Brüsszelben, ha most azt mondod, fáradt vagy? – kérdezte Dobrev, utalva Márki-Zay hétfői hazaárulós nyilatkozatára.

Márki-Zay erre reagálva elmondta, nem tartja – Dobrevvel szemben – alkalmatlannak versenytársát, „egy valamire viszont biztosan nem a legalkalmasabb: „nem tudja leváltani Orbán Viktort”, vagyis esélytelenezni kezdte ellenfelét. Dobrev szerint butaság közvélemény-kutatások alapján esélytelennek nevezni, ráadásul Orbán nem egyes jelöltektől tart, hanem az ellenzéki összefogás egészétől.

Rengeteg ilyen minősítgetés volt a vita során – amelyre azért figyelhetünk fel, mert közleményekben, Facebook-bejegyzésekben megszoktuk a politikusoktól, hogy megszalad a kezük, ám ritka, hogy egy politikus a másik szemébe mondja a kellemetlen jelzőket.

3. Mindenesetre megfogadták, hogy együtt kampányolnak és kormányoznak

A feszült viszony ellenére mindkét jelölt a szavát adta, hogy el fogják ismerni, ha a másik nyer, és közösen fognak kampányolni. A néző és a szavazó kérdése: hogyan? A műsorvezető, Rábai Balázs rá is kérdezett néhány konkrét részletre, például arra, hogy Márki-Zay hogyan tudna majd együtt kampányolni, majd kormányozni az általa sokat szidott Gyurcsány Ferenccel.

„Együtt kell majd működnünk Gyurcsánnyal, ahogyan Gyurcsány Ferenc együttműködik Karácsony Gergellyel Budapesten" – fogalmazott Márki-Zay Péter. Ám Dobrev Klára is megkapta a kérdést: elképzelhető, hogy ő lesz a DK elnöke? Vagyis hogy válthatná-e az elnöki poszton férjét, Gyurcsány Ferencet. Dobrev azzal kente el a dolgot, hogy nem lát a jövőbe, és a Gyurcsány-kérdést úgy tompította, hogy Gyurcsány Ferenc többször is nyilatkozott arról, hogy nem vállal szerepet az új kormányban.

Nehéz elképzelni jelenleg, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter a jelenlegi pártokkal összeborulva megegyezik egy kormányalakításban, a gondolattal azonban eljátszottak a jelöltek. Márki-Zay – kicsit „udvarolva” a DK-nak – azt mondta, az ő szakértői kormányában Komáromi Zoltán DK-s jelöltnek egészségügyi miniszterként lenne helye, de várja környezetvédelmi területen Szél Bernadett, Jávor Benedek részvételét, valamint Bod Péter Ákos és Róna Péter szakértelmére is számítana – ezzel is bizonyítva, hogy a szakértői kormányzás nem zárja ki, hogy minden résztvevő ellenzéki párt képviselve és képviseltetve érezze magát.

Dobrev Klára minden létező politikai rutinját csillogtatva nem mondott neveket, ugyanis idő előttinek tartja a pozíciók osztogatását az előválasztás vége előtt. A DK jelöltje szerint rendkívül színvonalas árnyékkormányt tudnak létrehozni az előválasztás után. Az év végéig szeretné ezt összerakni.

4. Teljesíthető? Nem teljesíthető? Hogy lesz közös program?

Na de mit csinál majd ez a közös ellenzéki kormány? A műsorvezető – civil kérdezők segítségével – végigment a különböző szakpolitikai pontokon, így kiderült, hogy jó néhány pontban nemcsak árnyalatnyi különbség van a két jelölt elképzelései között.

Dobrev rögtön bedobta, hogy kétkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, a második kulcsot egymilliós jövedelem felett javasolja. Márki-Zay korábban még azt mondta, hogy nem piszkálná az adórendszert, most azt mondta: semmi baja a kétkulcsos adóval, „csökkentsük az alsót, emeljük a felsőt. Csak az a kérésem, hogy ne emeljünk adót, mert a Fidesz csak erről fog beszélni a kampányban, hogy az ellenzék adót akar emelni" – mondta.

Dobrev Klára jelezte, hogy emelné a minimálbért. Mire Márki-Zay nem egyetértően bólogatva nyugtázta az ígéretet, hanem figyelmeztette ellenfelét, hogy a költségvetési ígérgetésekkel nagyon óvatosan kell bánni. „Csak felelősen lehet kormányozni", a felelőtlen ígérgetésekkel pedig nemcsak az Orbán-kormányt, hanem a 2010 előtti kormányzásokat is vádolva. „Ha valaki az ígéretek híve, akkor szavazzon a Kétfarkú Kutya Pártra" – szúrt oda ironizálva Márki-Zay Péter, mert szerinte a Dobrevtől elhangzó populista ígéretekkel óvatosabban kellene bánni.

Márki-Zay azért nem tesz ilyen vállalásokat, mert arra számít, hogy Orbán kisöpörve adja át az államkasszát, ahogyan tette 2002-ben. „Pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a számból, ami ne lenne megvalósítható" – reagált erre Dobrev, aki „a történelem legnagyobb költségvetési átcsoportosítását tervezi".

Kiderült még, hogy Márki-Zay Péter megtartaná a családtámogatások rendszerét, mert „ezt nagyon sokan szeretik", ugyanakkor több támogatást juttatna a legszegényebbeknek. Dobrev Klára szerint viszont „a Fidesz családtámogatási rendszere teljes kudarc". Szerinte a csokot meg lehet tartani, de a rászoruló családok nagy része nem tudja igénybe venni, ezért kibővítené, átalakítaná. Ez a két megközelítés nagyon nem ugyanaz.

5. Közös pontok azért vannak: az Alaptörvény kukázása

A személyeskedő beszólásokon túllépve azért sok Fidesz-kritika is elhangzott a vitán, és kiderült, hogy a két ellenzéki politikus egyetért pár olyan pontban, amelyben nincs egyetértés a teljes ellenzéki oldalon. Ilyen pont például, hogy a jelenlegi Alaptörvényt nem tudják elfogadni.

Dobrev úgy fogalmazott: „Az Alaptörvény nem alkotmány." Így szerinte az Alaptörvényben foglaltakat egyszerű többséggel is meg lehet majd változtatni a választás után. A választáson pedig széles körű felhatalmazást kérnek a szavazóktól az új alkotmányra.

„Ki kell mondani nyugodtan, ahogyan Klára is mondta, hogy ez elfogadhatatlan” – értett egyet Dobrevvel az Márki-Zay. Márki-Zay szerint ki kell mondani, hogy Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és szerinte az ellenzéki koalíciónak még idén el kell kezdeni – ahogyan ő és Karácsony Gergely kezdeményezték – egy új alkotmány kidolgozását, amelyre a választópolgárok jóváhagyását kell kérni.

Szintén egyetértett a két jelölt az euró bevezetésének szükségességével. A feltételek teljesítésére határidőt is megjelöltek: a következő ciklus végét, vagyis 2026-ot.

A harmadik közös pont pedig az egészségügyben és az oktatásban dolgozók béremelése volt. „Nagyon gyorsan kell az egészségügyben a szakdolgozók béremelését meglépni, mert a szakemberhiány súlyos ellátási zavart idéz elő" – mondta Márki-Zay. „3 ezer új szakorvost, 9 ezer új ápolót és 500 új háziorvost fogunk munkába állítani" – értett egyet Dobrev, aki szerint nemcsak a béreket, hanem a megbecsülést is javítani kell.

A tanárok fizetését Dobrev azonnal harminc százalékkal emelné, de kétszeres-háromszoros bért adna azoknak, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay egyetértett abban Dobrevvel, hogy a leszakadó térségekben nagyobb emelésre, nagyobb ösztönzésre van szükség, és további haladéktalan intézkedésekre, beavatkozásokra van szükség az oktatásban.

Egyetértettek abban is, hogy a felsőoktatásban az egyetemi alapítványokat mindenképp vissza kell csinálni, és hogy vissza kell emelni 18 évre a tankötelezettségi korhatárt. Szintén nem volt vita arról, hogy egyfajta zöldpolitikát kell folytatnia a következő kormánynak: Zöld kormány lesz – mondta Dobrev Klára, Márki-Zay pedig ezt úgy fogalmazta meg: „A jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz."