A közvélemény-kutatók bizonytalan adatai döntötték el a Karácsony–Márki-Zay-csatát?

2021. október 08. – 13:59

frissítve

A közvélemény-kutatók bizonytalan adatai döntötték el a Karácsony–Márki-Zay-csatát?
Szavazósátor a Móricz Zsigmond körtéren az ellenzéki előválasztás első fordulójában 2021. szeptember 28-án – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egymásnak ellentmondó adatok súlyos politikai hatásokkal: Márki-Zay a neki kedvező előrejelzésekre hivatkozva állt el szerdán a visszalépéstől, mire péntek délelőtt végül Karácsony Gergely lépett vissza a miniszterelnök-jelöltségtől. Pedig az adatok messze nem voltak egyértelműek, a közvélemény-kutató cégek gyökeresen eltérő eredményeket hoztak ki. Megkérdeztük a kutatókat, ők maguk mivel magyarázzák az eltérő számokat. Súlyos szakmai válság, soha nem látott, naponta változó politikai helyzet, túl kicsi minták: a közvélemény-kutatók akaratuk ellenére is királycsinálók lettek az ellenzéki előválasztáson.

Úgy tűnhet, hogy a közvélemény-kutatók döntik el az előválasztást, bár ez nekik is kényelmetlen látszat: a számaik most legalább annyira befolyásolják a politikai történéseket, mint amennyire mérik azokat. Az ellenzéki előválasztással kapcsolatos felméréseik ráadásul látványosan eltérő eredményeket hoztak. A gyors egymásutánban publikált adatfelvételek közül kettő Karácsonyt, kettő pedig Márki-Zayt hozta ki esélyesebbnek egy Dobrev Klárával szembeni párbajban, miközben a miniszterelnök-jelöltek között mindannyian a DK jelöltjét mérték első helyre.

Azzal, hogy Karácsony korábbi fogadkozása ellenére végül mégis visszalép, Márki-Zay számítása jött be, a budapesti főpolgármester az utolsó pillanatban elrántotta a kormányt. Pedig a Márki-Zay által hivatkozott, szerinte neki kedvező közvélemény-kutatási adatok egyáltalán nem voltak egyértelműek. Az MMM hódmezővásárhelyi miniszterelnök-jelöltjét két olyan kutatás hozta ki Karácsonnyal szemben kedvezőbb helyzetűnek, amelyek csak kisebb almintákból következtettek az ellenzéki szavazók preferenciáira. Közben volt két robusztusabb, bár ellentmondásos megítélésű intézettől (Republicon, illetve Publicus) származó kutatás, ahol Karácsonynál volt az egyértelmű előny, ezek ráadásul kifejezetten az előválasztás valószínűsíthető szavazóinak az attitűdjeit próbálták mérni, nem az ellenzéki választók szélesebb, de igazából csak 2022-ben releváns körét. A Medián és a saját maga által megrendelt, Závecz-féle felmérések neki kedvező adataiban bízó Márki-Zay azonban így is megnyerte a játékelméletből jól ismert gyávanyúl-játékot.

Fix 1, 2, esetleg x

A felmérések szerint Dobrevnek egyértelmű esélyei voltak hármas indulás esetén, sőt még Karácsony visszalépése után is változó, hogy kit mutatnak esélyesebbnek a kutatások. A helyzet túl hektikus, az alig néhány napos adatok is könnyen elavulhatnak. Az is kérdéses azonban, hogy azok eredetileg mennyire voltak megbízhatóak. A hét közepén két napon belül hat különböző kutatás jelent meg négy intézettől, meglehetősen eltérő sugallatokkal.

Márki-Zay kedden állt elő azzal, hogy nem neki, hanem Karácsonynak kellene visszalépnie, mert neki a jobboldali szavazatok megszerzésével több esélye lenne Dobrev ellen. Azt mondta, ő a Mediánnak hisz, akik kedden az elsőként utaltak arra, hogy fordulat látszik a miniszterelnök-jelölti versenyben. A kutatásuk szerint Dobrev Klára (37%) mögött feljött biztos másodiknak Márki-Zay Péter (33%), Karácsony Gergely pedig visszaesett 24 százalékra. Ez néhány nap alatt óriási változás lenne, hiszen az első fordulóban Karácsony még hét százalékponttal ért el jobb eredményt Márki-Zaynál. Márki-Zay megrendelt a Závecz Researchtől is egy kutatást, ami még inkább neki kedvezett a második helyért zajló versenyben (MZ 27%; KG 14%, az élen Dobrev Klára 37 százalékkal). Utóbbi adatait nem hozták nyilvánosságra, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom néhány hete még esélytelennek tartott jelöltje így is a kutatási adatokra hivatkozva döntött úgy, hogy visszalépés helyett mégis a ringben marad a miniszterelnökségért: „Karácsonynak jelenleg minimális esélye sincs arra, hogy legyőzze az előválasztáson Dobrev Klárát, és így legyőzze 2022-ben Orbán Viktort” – nyilatkozta a hódmezővásárhelyi polgármester.

Azzal, hogy Márki-Zay elsősorban a Medián számára kedvező adataira hivatkozott, egy kisebb mintás kutatást emelt ki. A Medián az elmúlt választásokon a legpontosabban előrejelző közvélemény-kutatók közé tartozott, most azonban többen bírálták őket amiatt, hogy az ominózus előválasztási kutatásukban egy kisebb ellenzéki alminta válaszaira hagyatkoztak: az ezer fős, országosan reprezentatív mintájukból „kiszedték” az ellenzéki előválasztáson részvételi szándékukat jelzőket, és ezen a 250 főt alig meghaladó mintán belül nézték meg a miniszterelnök-jelöltek támogatottságát. Ilyen kis számnál a szokásosnál jóval nagyobb a hibahatár. Hann Endre, a Medián alapító-igazgatója nekünk is megerősítette, hogy viszonylag kicsi volt az ellenzéki almintájuk, de szerinte a jelöltek adatokból kirajzolódó sorrendjét helyesen adták meg akkor is, ha esetleg a konkrét számok nem is feltétlenül pontosak. Mint mondja, az is a kutatási adat megjelentetése mellett szólt, hogy más, nagyobb mintán mért, és nem publikált adatsor szerint is esélyesebbnek tűnt Márki-Zay, mint Karácsony.

Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter (b-j) az RTL Klub által rendezett előválasztási miniszterelnök-jelölti vita előtt a televízió stúdiójában 2021. szeptember 24-én. – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter (b-j) az RTL Klub által rendezett előválasztási miniszterelnök-jelölti vita előtt a televízió stúdiójában 2021. szeptember 24-én. – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

„Itt kétségtelenül nagy a hibahatár, és sajnálom, hogy kedden túl korán, kontextus nélkül kikerült a kutatásunk egyetlen számsora, és ezzel akaratlanul is politikacsinálóvá vált, holott árnyaltabb a kép: a HVG-ben csütörtökön megjelent elemzésben olvasható, hogy miközben valóban azt mértük, hogy az előválasztók között Márki-Zay megelőzte Karácsonyt, egy másik dimenzióban azt találtuk, hogy a valódi választáson Orbán Viktort Karácsony inkább le tudná győzni, mint Márki-Zay” – mondta a kutató a Telexnek.

Hann Endre személyesen is sajátos helyzetben van, hiszen a politikai karrierje előtt Karácsony Gergely közvélemény-kutatóként szintén a Mediánban dolgozott Hann közvetlen munkatársaként, lényegében Hann volt a mentora. Ehhez képest, most úgy érzi, az ő kutatásuknak is lehetett szerepe abban, hogy az adatok „feltüzelték Márki-Zayt”, és azok nagyon rosszul érintették Karácsonyt. Az azonban szerinte egyértelmű, hogy Márki-Zay felfelé, Karácsony pedig lefelé menő trendben volt az elmúlt napokban.

Könnyen lehet, hogy Márki-Zay Péter népszerűsége valóban felfelé ível már egy ideje. Ezt lehetett látni az első forduló előtt is, nőtt az ismertsége és a megítélése a tévévitákon is (ezt mérte a Závecz Research), majd a 20 százalék feletti eredménye is pozitívan hathatott vissza. „Márki-Zay csak harmadik volt az első fordulóban, mégis relatív nyertes, mert feljött, és ezért nála is működött a győzteshez húzás jelensége. Ezt a Karácsonnyal való tárgyalásai is erősítették, mert odakerült mellé, a közvélemény azt látta, hogy egyenrangú tényező” – mondta nekünk Závecz Tibor.

Az azonban, hogy Márki-Zay tényleg olyan jól állt Karácsonyhoz képest, mint a Medián és a Závecz Research mérte, már kevésbé egyértelmű. A Publicus és a Republicon felmérései éppen Karácsony Gergelyt hozták ki esélyesebbnek. A Publicus október 1-2-ai kutatása szerint, ha csak Karácsony indult volna Dobrevvel szemben, 44-42 arányban győzhetett volna ellene (a maradék válaszadó bizonytalan), míg Márki-Zayt esélytelennek mérték: szerintük 35%-ot kapott volna, míg Dobrev 50-et. A Republicon szintén sima Karácsony-előnyt mért Dobrevvel szemben, 54-37 arányban.

Hogy jöhettek ki ekkora különbségek?

A különböző közvélemény-kutató intézetek adatai között máskor is szoktak jelentős, időnként hibahatáron túli különbségek lenni, legutóbb a főpolgármester-választáson Tarlós és Karácsony között is teljesen eltérő számokat hoztak ki. A mostani nagyságrend azonban ahhoz képest is durva: az egyik felmérés Karácsonynak mér Dobrevvel szemben 17 százalékpontos előnyt, a másik fordítva 14-et. Ez messze túl van a normális hibahatáron, a politikai következményei pedig hatalmasok.

Az érintett és tőlük független közvélemény-kutatókkal beszélve három fő magyarázat, illetve ezek kombinációi jöttek elő különböző variációkban az eredmények szórására:

  • az előválasztás sajátosságai, az, hogy egy új és folyamatosan változó helyzetről van szó, amiben gyorsan módosulhatnak a szavazói preferenciák;
  • módszertani okok, különböző kérdezési és mintavételi technikák, és az, hogy az egyes kutatások nem is feltétlenül ugyanarra a kérdésre keresik a választ;
  • végül pedig a közvélemény-kutatások általános és egyre súlyosbodó válsága.

Ami tegnap igaz volt, itt holnap már nem lesz az

Tényleg érdekes, hogy nagyon egymásnak ellentmondó eredmények születtek, és most elképesztő figyelem is irányul a számokra a nagy tét miatt – mondta csütörtökön, Karácsony visszalépése előtt a Telexnek a Republicon Intézet részéről Virág Andrea. A kutató óvatosságra intett, hogy ebbe túl sokat belelássunk. „Fluid helyzet van, egyik napról a másikra változhatnak a választói attitűdök, folyamatosan új bejelentések jönnek. Szerencsétlen dolog, hogy a kutatások most politikai döntéseket tudnak meghatározni, de az teljesen normális, hogy nagy különbségek vannak a közvélemény-kutatások között” – mondta Virág, azt hangsúlyozva, hogy nagyon rövid idő állt rendelkezésre a kutatásra, és azért még a kutatóknak is tanulniuk kell az előválasztási mérést.

A saját cégét vezető Závecz Tibor szerint sem annyira a kutatók hibáztak, mint amennyire a politikai szituáció vált kiszámíthatatlanná. „Nem lehet azt várni egy naponta többször változó helyzetben a közvélemény-kutatóktól, hogy koherens képet mutassanak arról, hogy ki mennyire vezet. Ez egy teljesen új, Magyarországon soha nem látott politikai helyzet. Nem az van, hogy van egy nagyjából stabil kormánypárti és ellenzéki tábor, hanem egy olyan helyzet, amiben a politikusok álláspontja is folyamatosan változik: egyik nap visszalépés, majd tandemben indulás, aztán megegyeznek arról, hogy közvélemény-kutatásokat végeznek, majd hogy mégis külön mennek. Közvélemény-kutatóként is kapkodom a fejem, hát még az egyszeri választópolgár. Ezt a véleményváltozást lekövetni, hát, nagyon nehéz” – indokolta a helyzet sajátosságaival a bizonytalanságot Závecz.

Az Országos Előválasztási Bizottság önkéntesei számolják az első forduló szavazatait 2021. szeptember 30-án – Fotó: Országos Előválasztási Bizottság
Az Országos Előválasztási Bizottság önkéntesei számolják az első forduló szavazatait 2021. szeptember 30-án – Fotó: Országos Előválasztási Bizottság

Nem azt, nem tőle, nem úgy

„Baromira nem mindegy, hogy mikor van a felmérés. Néhány nap békeidőben általában nem nagy különbség, de most igen. Rövid távon is rettentően felgyorsultak az események, a résztvevőkön is hatalmas nyomás volt, és sajnos nincs a magyar közvélemény-kutató bizniszben olyan nagy pénz, ami ahhoz kellene, hogy naponta lehessen mérni akár az egyes megszólalások hatását” – fogalmazott Hann Endre. A Publicust vezető Pulai András szerint is annyira változékony a helyzet ezekben a napokban, hogy az is normális, hogy egy-egy kutatásban más jön ki elsőnek. „Csak azt tudom, hogy amit mérünk, az abban a pillanatban megbízható, de abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy amit elsején mértünk, az ma is igaz. Akkor még az volt, hogy mindenki happy, visszalépés lesz. Aztán ez szerdára teljesen megváltozott.”

Az eredmények nagy szórásának a kutatások néhány napos eltérésén túl egy sor módszertani oka is lehet, kezdve azzal, hogy a különböző cégek nem ugyanazt mérik, nem ugyanazokat kérdezik meg, és maga a kérdés is más. Nem mindegy például, hogy a lehetséges miniszterelnök-jelöltek támogatottságát Dobrev Klárához vagy Orbán Viktorhoz képest vizsgálják. Sokat számít a kérdések pontos megfogalmazása, a megelőző kérdések is irányíthatják a válaszadókat valamilyen irányba.

Sötétben repülnek

Az alapvetően think tank jellegű Republicon közvélemény-kutatóként inkább csak az aktuális választások előtt szokott aktivizálódni. Ők külső call centereket használnak a telefonos kérdezéseknél, ez több más közvélemény-kutató cégre is jellemző Magyarországon, míg saját call centere van például a Publicusnak, és állandó stábja a Závecznek. Ez az egyik olyan, kifelé kevésbé látható nüansz, aminek adott esetben lehet jelentősége: mennyire megbízható és ügyes a kérdezőbiztos, illetve milyen az a telefonos adatbázis, amivel egy cég dolgozik. Ez is befolyásolhatja az adatokat, ahogy még egy sor tényező, ami legfeljebb lábjegyzetben jelenik meg a kutatási jelentésekben.

A mostani előválasztós kutatások mind telefonos megkérdezések voltak, az eredmények különbségeit pedig az is befolyásolhatja, hogy kinek milyen telefonszám-adatbázisa van. „Gyakran lehet látni, hogy van olyan, amelyikből inkább kicsit jobbikos, vagy fideszes, vagy baloldalibb közönség jön ki. Eléggé lutri, hogy az éppen igénybe vett call center gyűjteménye merre hord, de az intézetek adatai közötti nagy különbségekből legalább látjuk, mekkora a bizonytalanság, itt már nagyon nem 3,5 százalékos hibahatár van. Nem feltétlenül csalás és manipuláció az oka annak, hogy látványosan különböző eredmények születnek. Nagyon alacsony a válaszadási arány is, és sokkal inkább az idősebbeket lehet csak megtalálni” – jellemezte a Telexnek a telefonos közvélemény-kutatások piacát Tóka Gábor, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője. „Ennél is súlyosabb azonban – mindenhol a világon – a rossz találati és válaszadási arány a személyes, lakáson készülő interjúknál. A kilencvenes években még volt használható lakcímnyilvántartás, viszonylag kevesen éltek külföldön, meg lehetett találni az embereket, akik bekerültek egy véletlen mintába, ennek azonban vége – mondja Tóka.

„Ez a tankönyvi világ már nem létezik, már nincs sztenderd technológia. Bármit csinál az ember, kicsit a sötétben tapogatózik." Ma már gyakran tíz embert is fel kell hívni, hogy egy valaki hajlandó legyen válaszolni a kérdezőbiztosnak, ez is rontja a megbízhatóságot. Főleg, hogy a kifinomult eszközökre nincs feltétlenül piaci kereslet, a nagyobb cégek is főleg külföldi megrendelésű piackutatásokból élnek, minőségi és pártfüggetlen közvélemény-kutatásokat nem nagyon tud finanszírozni a piac.

„A politikai közvélemény-kutatások világában nincsenek igényes megrendelők”

– vázolja a kilátásokat Tóka Gábor, aki szerint „nagyon sok cég vállal kérdőíves kutatást a szélhámostól a komolyig”. Ehhez jön hozzá a speciálisan az előválasztással kapcsolatos probléma: ezen a felnőtt népesség nagyjából 8 százaléka szavaz, őket megtalálni a közvélemény-kutatók számára pedig majdnem olyan, mint a tűt a szénakazalban. Tóka szerint ehhez nincs igazán jó módszer, és jelentősen meg is drágítja a kutatást, amire viszont nincs rendes finanszírozás.

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter sajtótájékoztatója 2021. október 8-án, ahol Karácsony bejelentette visszalépését a miniszerelnök-jelöltségtől Márki-Zay javára – Fotó: Bődey János / Telex
Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter sajtótájékoztatója 2021. október 8-án, ahol Karácsony bejelentette visszalépését a miniszerelnök-jelöltségtől Márki-Zay javára – Fotó: Bődey János / Telex

A kutatások nagyrészt politikai kommunikációs eszközök

„Az előválasztási közvélemény-kutatások nagyjából arra jók, hogy lehessen lobogtatni egymásnak és a közvéleménynek az adatokat, tényleges előrejelző értéke nem igazán van ezeknek, főleg, ha pár százfős almintákból dolgoznak”

– mondja Tóka Gábor.

A cégeknek úgy kell megpróbálniuk minél pontosabb adatfelméréseket készíteniük, hogy a megrendelőik gyakran maguk az eredményekben érdekelt politikai pártok, amelyek azt kifelé is használni akarják. A miniszterelnök-jelölti verseny két fordulója között leginkább arra, hogy minél nagyobb győzelmi esélyeket tudjanak felmutatni most, vagy 2022-ben. Van, amikor az ellenkezőjében érdekeltek. Amikor a DK el kezdte szivárogtatni az első fordulóban, hogy Dobrev Klára annyira jól áll, hogy akár 50 százalék feletti eredményt is elérhet, az valószínűleg kontraproduktív volt, és inkább az ellenfelek táborát mozgósította. Volt egyéni választókerület, ahol a jelölt hasonló okokból nem akarta végül publikálni a neki kedvező adatokat. A Medián Hadházy Ákos megrendelésére készített felmérést Zuglóban az egyéni választókerületi esélyekről, de az eredmények annyira nagy fölényét mutatták Hadházynak a végül visszalépő Tóth Csabával szemben, hogy a momentumos jelölt inkább azt kérte, ne jelentessék meg a felmérést, nehogy elkényelmesedjenek a támogatói.

Politikai megrendelők és megbízhatóság

A politikai közvélemény-kutatásokat jellemzően pártok vagy a sajtó rendeli meg, esetleg a kutatóintézet maga finanszírozza az adatfelvételt. A politikai megrendelések piaca szürke zóna: ezekről a kutatóintézetek időnként transzparens módon beszámolnak, máskor azonban a felmérés nem a nyilvánosságnak szól, illetve az adott politikai párt/jelölt dönt róla, hogy azt, vagy annak a számára kedvező részét nyilvánosságra hozza-e. A komolyabb politikai aktorok, ha tehetik, egyszerre több céggel is méretnek. Iparági információink szerint az ellenzéki előválasztáson a DK a Záveczcel és a (Böcskei Balázs, Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes tanácsadója által vezetett) IDEA Intézettel, Karácsony Gergely és az MSZP a Publicusszal és a (Jobbik-közeliként indult) Iránytűvel, Márki-Zay Péter pedig a Závecz Researchcsel mért. Érdekesség, hogy míg a Závecz-IDEA szerint Dobrev Klára, a Publicus szerint Karácsony Gergely lenne esélyesebb kihívója 2022-ben Orbán Viktornak.

Závecz Tibor szavai szerint hatalmas interpretációs verseny van, az adatok önálló életre kelnek, és érdekek szerint használják őket. Pulai András a Publicusból szintén azt hangsúlyozza, hogy a közvélemény-kutatások nagy részben politikai kommunikációs eszközök is. „Mindegyik politikai oldal használja a kutatásokat a politika alakítására és a valóság megismerésére is, ez a kettő kéz a kézben jár, nem is nagyon lehet őket elválasztani egymástól.” Szerinte a politikusok rutinszerűen vissza is élnek a kutatási adatokkal, „összehasonlítják az összehasonlíthatatlant”. A Publicust gyakran vádolják azzal, hogy az MSZP-hez közel álló intézet, és tény, hogy ők az elmúlt választásokon rendszeresen felülmérték a szocialistákat a tényleges eredményeikhez képest. Az intézetet vezető Pulai ezt visszautasítja, és azt mondja, nagyon káros gyakorlat, hogy a sajtó pártokhoz köti az egyes közvéleménykutató-intézeteket, amivel azt az érzést keltik az olvasóban, mintha minden adat hazugság lenne. Szerinte a komoly cégek, melyek közé a sajátját is sorolja, nem hoznának le hamis kutatást, mert ezzel a saját hitelességüket kockáztatnák.

Nagy módszertani problémák helyett Pulai szerint sokkal inkább a kutatási eredmények interpretációjával van gond: ők például most is azt hangsúlyozták, hogy van négy szcenárió, amiben Dobrev nyerne, háromban pedig Karácsony, de a média nagyrészt csak a Karácsonynak kedvező értelmezéseket emelte ki – mondta. Ezért ő az újságírók, kapuőrök felelősségét hangsúlyozza, és legalábbis ebben egyetért vele a Mediánt vezető Hann Endre is, aki úgy érzi, most ok nélkül is gyalázzák a közvélemény-kutatókat. Ennyire ellentmondásos kutatások mindenesetre ilyen direkt szerepet talán még nem játszottak a magyar pártpolitikában. Hogy a Dobrev–Márki-Zay-csata a miniszterelnök-jelöltségért hogyan alakul, jövő vasárnapig kiderül. Vagy lehet addig is nézni a közvélemény-kutatásokat, ha valakinek még hiányérzete van.

(Frissítés: A cikkben eredetileg az is szerepelt, hogy értesüléseink szerint Márki-Zay Péter a a Kész Zoltán-féle Civitas Intézettől is rendelt közvéleménykutatást. Az intézet azonban a Telexnek jelezte, hogy nem érkezett hozzájuk ilyen megkeresés, így nem is tudtak ennek eleget tenni.)

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom